A mérlegen pattogó labdához hasonlít a dolog, mikor a labda levegőben van, nem nyomja a mérleget, mikor leér, nagyot rúg bele. Integrálva átlagban kijön a labda súlya.
A helyzet ahhoz hasonló (persze jelentős eltérésekkel ...), mint ha egy mérlegen állva leejtesz valamit; az a mérleget már nem terheli (míg a platóra meg nem érkezik).
A mesterséges / antigravitációhoz pedig: a test súlya per definitionem ugye az az erő, amivel a test az alátámasztást nyomja ill. a felfüggesztést húzza, ergo az elrendezés inkább az antigravitációra hajaz. (A zuhanó repülőgépen, mint "ismert", elvileg nincsenek ateisták, viszont konkrétan mindenki súlytalan.)
Szerintem lefelé és felfelé mászás közben egyaránt kevesebbet mutat a mérleg, mint nyugalmi helyzetben.
Az "inga" (Maxwell-ingaként ismert) ugyanis - amikor mozog, akár fel, akár le - mindig lefelé gyorsul (lefelé menet nő a sebessége, felfelé menet csökken), aminek következtében a kötélerő kisebb lesz, mint az ingára ható nehézségi erő (a különbözet gyorsítja az ingát lefelé). Az állvány súlyához tehát az ingára ható nehézségi erőnél kevesebb adódik hozzá.
Egy szórakoztató feladat (nem relativisztikus izék, gimnazista newtoni fizika):
A mellékelt képen látható egy egyszerű kísérleti elrendezés: lendkerék tengelyen, a fonalat feltekerik a tengelyre, majd elengedik. A letekeredő fonál megforgatja a lendkereket, így az sokáig fel-le jojózik.
Tegyük fel az egész elredezést állvánnyal együtt egy mérlegre. Először megnézzük, mennyit mutat, ha a kerék nyugalmi helyzetben lóg. Majd feltekerjük a fonalat, és hagyjuk fel-le mozogni.
Kérdés:
- mennyit mutat a mérleg, mikor a kerék felfelé mászik? több/ugyanannyi/kevesebb
- mennyit mutat a mérleg, mikor a kerék lefelé mászik? több/ugyanannyi/kevesebb
Kiegészítő kérdés:
- esetleg feltalálták a mesterséges gravitációt vagy antigravitációt? :-)
Feszültség esésre gondolnánk, de az nem magyarázza, hogy csak a pozitívba ...de tényleg, tényleg olyan mint ha szerelmes volna belé. Megcsókolja, nekiugrik és visszapattan. (-:
Csak ilyesmiről lehet szó. az érdekes, az tudott, hogy a szupravezetők felülete nem diamágneses
...avagy az, hogy a mágneses momentum fordítva arányos a tömeggel, az nem csak atomi részek hanem az anyag általános tulajdonsága? De ezt inkább ne, mert kevesebbért is kötöttek már ki máglyán a tudálékoskodók. )-:
De az csak érdekes, hogy a szuszcept. táblázatok nem foglalkoznak a mérettel, mint ha az anyag sajátossága lenne. (nem csak ólommal van ez így, csak azzal a legegyszerűbb megmutatni, látványos)
Nem értem a mínuszokat. Miért nem tetszik ez valakinek? Már a rugós kísérlet is érdekes, de az meg különösen, hogy egy gyors útszakasz megszűntetésével gyorsítani lehet a közlekedést. Legfeljebb annyi, hogy ha az autósok Wazze-t használnak, akkor azért az utóbbi már nem igaz. De valami ehhez hasonlót ő is hozzáfűz a végén.
Cérnára függesztett ólom darabot taszít a mágnes, oké, diamágnes. De ha lekaparunk róla szemcséket, azokat vonzza. Tehát a szuszeptibilitás nem anyag tulajdonság, méret függő.
nemrég fedeztem fel hogyha lézerrel rávilágítok ilyen alufóliára vagy mintás hőfóliára, marha jó lézer show lesz a falon. yutubon még nem találtam hasonlót (vagy csak rosszul kerestem), úgyhogy béna mobil kamerával csináltam egyet: https://youtu.be/nMtq8iYxsso sajnos nem túl jó minőség, élőben marha éles a minta a falon!
Azóta a fő pontatlanságot a változó légköri viszonyokból adódó terjedési sebesség eltérés okozza. Ezt közeli, ismert helyen levő állomás adataival lehet kompenzálni. A hely eltérésre alapozott módszer 1m alatti pontossághoz elég. A cm pontosság eléréséhez nem egyszerűen hely hibával kompenzálnak, hanem a referencia mérőhely az egyes holdak adásának fázisszög információját is átadja.
A megbízhatóságot azzal is lehet növelni, hogy nem csak az alap frekvenciát, hanem a holdak által sugárzott másik frekvenciát is veszik és feldolgozzák. Ez régebben csak nagyon drága, különleges vevőkkel volt lehetséges, de pár éve már viszonylag olcsó modulok is elérhetőek.
