A tömeget jobban ismerjük, mert róla gondoljuk, hogy az a látható anyag.
Nagyon finoman fogalmaztál, de azt gondolom a tömeget sem ismerjük valami jól, mert mérni ugyan jól tudjuk de nem tudjuk, hogy az micsoda. Ezen fotonmodell (és az ebből következő anyagmodell) szerint a tömeg csupán tehetetlenség: a nagy sebességgel pörgő részecskék az elektron vagy proton tóruszokban (pörgettyűk) ellenállnak minden kitérítő erővel szemben. Ezt érzékeljük tömegként.
Tehát a tömeg nem maga a látható anyag, mert fizikailag a tömeg nem is létezik. Az csak a pergő energia, a tömeg nélküli A,B,C,D részecskék tehetetlen tulajdonsága. A valóságban csak a 4 elemi részecske valamint az energia létezik. Semmi más. A többi csak tulajdonság: a tömeg, a szín, a sebesség, a hőmérséklet, a szag, az idő stb. Ezeket mérni lehet, csak fizikailag nem léteznek.
Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag.
És egy olyan részecske, amely valamely sebességgel halad, de amelyben az észlelhető jellemző, szintén azonos sebességgel oszcillál, vajon milyen észlelésekre ad módot?
"a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér "
Írod.
Sajnos, nem váltakozik. Mert nincs mivé változzon.
A vízhullámban a helyzeti és a mozgási energia változik.
Vagyis [b]nem a fény közegét kellene keresnünk[/b], mert ahhoz ennek a jelenségnek legfeljebb közvetve van köze.
Hiszen a töltésnek sincs "közege", illetve az nem a tömeggel arányos.
Hanem az ektromágnesség változó társát.
Amire a legjobb megoldás lehet a tömeg, amihez arányosan kötödik a gravitáció, és a helyzeti energia, amely az elektromágnességgel együtt a fény hullámtermészetét biztosítja.
Vagyis a fény a töltés-tömeg váltakozása.
Egy önmagában hullámzó részecske.
Amiről általában olvashatok, az csupán egy száguldó hullámformájú elektromágneses képződmény.
Amire én gondolok, az egy töltés-tömeg állapotok között pulzáló részecske.
easyy Figyuzz! Hogy kéne csináljuk, hogy ne meneküljenek, csupán csak riadtan nézegessenek körbe-körbe? Szerintem az is elég jó effektus? Mi a véleményed? :-)
Az hogy két mozgó hullám összege egy állóhullám, nem azt jelenti, hogy ott nem halad semmi. A viz felületén is kialakulhatnak állóhullámok, attól még a két forrástól távolodik az energia.
Ha a fény EM hullám akkor a fénynél is kialakul-kialakulhat állóhullám mint a rádiófrekiknél , egészen érdekes lenne a kimutatására műszert késziteni .
"előszöris, csak egy atomot kellene megvizsgálni... hogy egy fotont bocsát-e ki, vagy egy gömbalakú elektromágneses jelet... "
"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."
Ha olvasnál is, sokkal érdekesebb lenne fórumozni.
Teodor Ha ugyanis hullám lenne, azonos helyen periódikusan ismétlődne!
Valaki bekapcsolja egyszer a villanylámpáját, és egész életedben folyamatosan fizetnie kell a számlát, akkor is, ha nem használja? Gratula grossz: fölfedezted a távfűtést!
Teodor "A fényterjedése minden nem takart irányban , gömbhullám formában terjed." írod, vagy talán így: "A fény minden nem takart irányban gömbhullám formában terjed."
Hogy néha én is akadé(mi)kuskodhassak...
A hullám nemcsak a térben, de időben is hagy nyomot. A tér ugyanazon pontján a hullám csillapodás nélkül még sokszor megjelenik. A fény meg úgy eltűnik, mint a fizetés, egy perc alatt.
Még mindig azt állítod, hogy a fény- korlátlan hullámjelenség? Megáll az ész, és visszamosolyog.
"Az a különös, hogy a Selényi-kisérlet szerint a fénykibocsátás gömbhullám formájában történik, míg a Frisch-féle kisérlet azt mutatja, hogy valamilyen adott irányban. Kissé szabadon fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a fény a két különböző kisérleti elrendezésnek megfelelően két egymást kiegészítő, ellentétes arcát mutatta."
