Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Az emberi test művészi ábrázolása, az aktfotográfia megszületése óta kedvelt és népszerű műfaj. Egy 1859-ben rendezett párizsi tárlaton ahol a fotográfia történetében először a fényképezők önálló szekciókban mutatták be alkotásaikat 148 kiállító fotói között 1295 akt szerepelt. Amatőr kiállítások is tele vannak pakolva mezítelen lányok képeivel, de úgy tűnik sok esetben, hogy a közkedveltség nem állt egyenes arányban a minőséggel.
... abszolut művészi aktképet csak teljesen hibátlan, arányos női testről lehet készíteni. Ezzel szemben a legkülönbözőbb testi hibás hölgyek jönnek föl termetes családanyák, mázsányi sulyuk alatt csak ugy recseg a falépcső, mikor följönnek. O-lábak, iksz-lábak és ki tudná elmondani, mennyi és miféle testi fogyatkozások lepleződnek itt le. Most mit csináljunk, ha egy ilyen hölgy aktfotográfiát kér magáról? Elküldeni nem lehet. Próbálná csak valaki azt mondani egy nőnek, ha két pupja van is, hogy az alakja nem fényképre való. Isten ments lefotografáljuk. Ez azután a nagyobbik baj. Száz nő közül hetven nincs megelégedve a fényképpel. Visszaadják: javítsuk ki. Az orra elrajzolt, a karja vékony, a vádliját ellenben véknyítani kell, a dereka karcsubb legyen, a szájából el kell retusálni és így tovább. Jönnek mamák, akiknek öt-hat gyermekük sír odahaza, itt meg peplonokat csavarva maguk köré, vesztaszüzekké maszkirozzák magukat. A sok különféle és lehetetlennél lehetetlenebb kivánság között is külön emlitésre érdemes az a korosabb urhölgy, aki mintegy két héttel ezelőtt járt fönn nálam, és arra kért, fotografáljam le a fejét és kopirozzam rá egy fiatal lány aktjára. A különös megrendelő testvérek között is volt hatvanöt-hatvanhatéves. Megmagyaráztam neki, hogy lehetetlenséget kiván, mi ilyen munkát nem csinálunk. Méltatlankodva elment, de a napokban ujból feljött és diadallal mutatott egy fényképet. Ránéztem és elfutott a düh: valami paccer ráfotografálta a matróna fejét a milói Vénusz törzsére. Ilyen piszkos konkurrenciával kell nekünk küzdenünk. - olvashatjuk a Nincs az aktfotográfiákban semmi erkölcstelen, minden asszony ezt csináltat Pesten" című cikkben, mely a Miskolci Reggeli Hírlap 1925. január elsejei, újévi számában jelent meg.
Nem hanem amikor szóba hoztad a West End city centert emlitette a cikked Budapest valaha volt legnagyobb késdobálóját, csempészek, bűnözök, maffiozok és művészek találkahelyét. Ez az az Ilkovics. Amely a Nyugati téren vala és nem is olyan rég bontották le.
Tóth Potya, a híres focista és edző, mint tartalékos katonatiszt éppen a hidakat akarta megmenteni, de felnyomták őket a Gestaponál. A hidakat felrobbantották, az ellenállókat kivégezték, a kommunisták meg jól elhallgatták.
Nem lenne rossz ha vissza lehetne bontani egy részen a boltozatot, mégsem normális szennyvízcsatornának használni egy patakot, de gondolom már nem lehet, mert építkeztek rá.
Patkányok között az Ördög-árok mélyén2013.10.15. 11:08Módosítva: 2013.10.15. 14:19
Végigjártuk Buda bűzös gyomrát a nagykovácsi eredettől a dunai kloákáig. Ne csináld utánunk! Bakancslista különkiadás. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a következő közleményt adta ki a videóval kapcsolatban: ez a "túra" kifejezetten életveszélyes és nyomatékosan kérjük, hogy senki se próbálja utánozni! (Pl. oxigénhiány, veszélyes gázkoncentráció, fertőzésveszély, villámár - eső miatt.)
A 1875-ös budai árvíz, a ma már nem létező Ördögárok patak öntött ki
Az Ördögárok ma is megvan, szabályozva, és egy része le van burkolva. Egyszer ezt a burkolatot is feltépte az áradat. Az Erzsébet hídnál ömlik a Dunába. Rajta keresztül is próbáltak kitörni az ostromlottak 1945-ben, de már várták őket a nyitott résznél.
A ma már nem látható építmény a Dagály utcai sportpályák területére esik.
A másik ellenerőd Transaquincum, a legiotáborral és a helytartói palotával szemközti, pesti Dunaparton állt. A 76 x 78 m alapterületű erődtől híd vezetett a budai oldal felé.
Ezekröl kiállitási tárgyak a Budapest Történeti Muzaumban vannak (illetve anno láttam ott és meg is örökitettem). Megnézem a képeimet, de nem valoszinű hogy odairták melyik melyik helyről került elő.
