Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Tóth Potya, a híres focista és edző, mint tartalékos katonatiszt éppen a hidakat akarta megmenteni, de felnyomták őket a Gestaponál. A hidakat felrobbantották, az ellenállókat kivégezték, a kommunisták meg jól elhallgatták.
Nem lenne rossz ha vissza lehetne bontani egy részen a boltozatot, mégsem normális szennyvízcsatornának használni egy patakot, de gondolom már nem lehet, mert építkeztek rá.
Patkányok között az Ördög-árok mélyén2013.10.15. 11:08Módosítva: 2013.10.15. 14:19
Végigjártuk Buda bűzös gyomrát a nagykovácsi eredettől a dunai kloákáig. Ne csináld utánunk! Bakancslista különkiadás. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a következő közleményt adta ki a videóval kapcsolatban: ez a "túra" kifejezetten életveszélyes és nyomatékosan kérjük, hogy senki se próbálja utánozni! (Pl. oxigénhiány, veszélyes gázkoncentráció, fertőzésveszély, villámár - eső miatt.)
A 1875-ös budai árvíz, a ma már nem létező Ördögárok patak öntött ki
Az Ördögárok ma is megvan, szabályozva, és egy része le van burkolva. Egyszer ezt a burkolatot is feltépte az áradat. Az Erzsébet hídnál ömlik a Dunába. Rajta keresztül is próbáltak kitörni az ostromlottak 1945-ben, de már várták őket a nyitott résznél.
A ma már nem látható építmény a Dagály utcai sportpályák területére esik.
A másik ellenerőd Transaquincum, a legiotáborral és a helytartói palotával szemközti, pesti Dunaparton állt. A 76 x 78 m alapterületű erődtől híd vezetett a budai oldal felé.
Ezekröl kiállitási tárgyak a Budapest Történeti Muzaumban vannak (illetve anno láttam ott és meg is örökitettem). Megnézem a képeimet, de nem valoszinű hogy odairták melyik melyik helyről került elő.
Fennmaradt belőle és a Nemzeti Muzeumba került. Halitzky Antal volt a feltáró régész aki ásatásokat végzett valamikor 1815 előtt. Utána megjelentetett egy sorozatot a Nemzeti Muzeum gyűjteményének gyarapodása cimmel. Szvsz. ott találhatsz innen előkerült tárgyakat.
A Budapesti Történeti Muzeumnak is vannak tárgyai Contra Aquincumból azt tudom, lehet innen is, meg kell néznem a képeim között.
Transaquincum az aquincumi légiós táborral szemben, a Duna bal partján fekvő úgynevezett ellenerőd volt a Rákos-patak torkolatánál, a mai Dagály-fürdő területén. Az 1815-ös ásatások alapján nagyjából ismert a mérete és az alaprajza. Eszerint az erőd oldalfalának hossza 76x78 méter, vastagsága kb. 2 méter volt és árok vette körül.
Belül három oldala mentén oszlopsor (portikusz) nyomai voltak láthatóak, amikből arra lehet következtetni, hogy a falak tövében azok védelmében épített építmények álltak ott. Feltárták egy kisméretű fürdő maradványait is.
Azt kell róla tudni, hogy ennek az erődnek a neve nem Contra-Aquincum. Sajnos a neve egyelőre elveszett és nem tudjuk. Mivel a neve ismeretlen ezért anno a régészek adták ezt a nevet hogy Contra-Aquincum, utalva Aquincummal átellenes helyzetére.
