Budapest ősidők óta lakott település, már a neandervölgyieknek is megtetszett e hely. A leletek tanúsága szeint azóta is folyamatosan lakott. A prehisztorikus világ számtalan kultúrái után letelepültek itt a szkíták, várost alapítottak a kelták, felépítették Aquincumot és a környező erődöket a rómaiak, ide tették székhelyüket a hunok, gepidák, longobárdok, avarok. Nem meglepő, hogy Magyarországnak is kezdetektől az egyik, majd később a kizárólagos központi városa. Sajnos fontosnak tartották a "városnézést" a mongolok és a törökök is. Végül, a XIX. és XX. század fordukóján, sok áldozattal, erőfeszítéssel és veszteséggel felépült a modern Budapest. Az idő természetesen nem állt meg, azóta is sokat válatozott a város. Azt csak remélni lehet, hogy a jövőben is sokat fog változni, előnyére:)
Nem lenne rossz ha vissza lehetne bontani egy részen a boltozatot, mégsem normális szennyvízcsatornának használni egy patakot, de gondolom már nem lehet, mert építkeztek rá.
Patkányok között az Ördög-árok mélyén2013.10.15. 11:08Módosítva: 2013.10.15. 14:19
Végigjártuk Buda bűzös gyomrát a nagykovácsi eredettől a dunai kloákáig. Ne csináld utánunk! Bakancslista különkiadás. A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a következő közleményt adta ki a videóval kapcsolatban: ez a "túra" kifejezetten életveszélyes és nyomatékosan kérjük, hogy senki se próbálja utánozni! (Pl. oxigénhiány, veszélyes gázkoncentráció, fertőzésveszély, villámár - eső miatt.)
A 1875-ös budai árvíz, a ma már nem létező Ördögárok patak öntött ki
Az Ördögárok ma is megvan, szabályozva, és egy része le van burkolva. Egyszer ezt a burkolatot is feltépte az áradat. Az Erzsébet hídnál ömlik a Dunába. Rajta keresztül is próbáltak kitörni az ostromlottak 1945-ben, de már várták őket a nyitott résznél.
A ma már nem látható építmény a Dagály utcai sportpályák területére esik.
A másik ellenerőd Transaquincum, a legiotáborral és a helytartói palotával szemközti, pesti Dunaparton állt. A 76 x 78 m alapterületű erődtől híd vezetett a budai oldal felé.
Ezekröl kiállitási tárgyak a Budapest Történeti Muzaumban vannak (illetve anno láttam ott és meg is örökitettem). Megnézem a képeimet, de nem valoszinű hogy odairták melyik melyik helyről került elő.
Fennmaradt belőle és a Nemzeti Muzeumba került. Halitzky Antal volt a feltáró régész aki ásatásokat végzett valamikor 1815 előtt. Utána megjelentetett egy sorozatot a Nemzeti Muzeum gyűjteményének gyarapodása cimmel. Szvsz. ott találhatsz innen előkerült tárgyakat.
A Budapesti Történeti Muzeumnak is vannak tárgyai Contra Aquincumból azt tudom, lehet innen is, meg kell néznem a képeim között.
Transaquincum az aquincumi légiós táborral szemben, a Duna bal partján fekvő úgynevezett ellenerőd volt a Rákos-patak torkolatánál, a mai Dagály-fürdő területén. Az 1815-ös ásatások alapján nagyjából ismert a mérete és az alaprajza. Eszerint az erőd oldalfalának hossza 76x78 méter, vastagsága kb. 2 méter volt és árok vette körül.
Belül három oldala mentén oszlopsor (portikusz) nyomai voltak láthatóak, amikből arra lehet következtetni, hogy a falak tövében azok védelmében épített építmények álltak ott. Feltárták egy kisméretű fürdő maradványait is.
Azt kell róla tudni, hogy ennek az erődnek a neve nem Contra-Aquincum. Sajnos a neve egyelőre elveszett és nem tudjuk. Mivel a neve ismeretlen ezért anno a régészek adták ezt a nevet hogy Contra-Aquincum, utalva Aquincummal átellenes helyzetére.
"Sok éve egyszer elterjedt már a rémhír, hogy halálra van ítélve ez a város. Megírta a Newsweekben egy japán tudós, hogy-mint lesz a dolog. Hogyan kell elpusztulnia sajnos a szép Budapestnek. Hamar itt van most már a vég."
Az 1970 évek végén, 1980-as évek elején "japán tudósok" kis híján a Dunába döntötték a Gellérthegyet. Az urbanlegends szerint az egész legenda Árkus József egyik írásából származik, és az ezt cáfoló újságcikkek miatt terjedt el.
Igen, amúgy nem olyan ritka az ilyen nagy eső, csak az utóbbi években elszoktunk ettől az esős időjárástól, hogy ilyen hosszú ideig tart, máskor már kánikula van ilyenkor.
