oly annyira, még a fogyasztóvédelem is átköltözött egy másik minisztériumba... :) .......jót nevettem, hogy miket ki nem találtak. :))) (egyébként egyetértek a fogyasztók védelmére szolgáló intézkedésekkel: a szolgáltató is szokott árut és más szolgáltatásokat vásárolni.)
VAS MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGE SZOMBATHELY
xxxxxx xxxxxxx
Felügyelőségünkhöz eljuttatott levelére az alábbi tájékoztatást adom.
Tapasztalatunk szerint a film előhívását vállaló szolgáltatók a bevállalási szelvényen tájékoztatják a megrendelőt arról, ha a kidolgozásra átvett film megsérül, vagy megsemmisül akkor azonos minőségű filmet díjmentesen bocsátanak rendelkezésére. Ennek a tájékoztatási kötelezettségnek azonban nincs jogszabályi alapja, ezen túlmenően a kártérítés megítélésében felügyelőségünknek nincs hatásköre.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az alábbiak szerint rendelkezik hibás teljesítés esetén: 305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. (3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság).
A törvény a kártérítés általános szabályai esetén az alábbiak szerint rendelkezik: 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a felelősség alól részben mentesítheti. 340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. (2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felelős.
A fentiek alapján panaszával felkeresheti a Gazdasági Kamarák mellett működő Békéltető testületet, vagy polgári peres eljárást kezdeményezhet.
LÉnyegtelen, hogy vállalja-e vagy sem. Ha nem marad a peres út.
Ha jól tudom, a kivételeket leszámítva a bírói döntések nyilvánosak. Legalábbis mikor én kártérítési ügyben keresgéltem a neten a Fővárosi Biróság döntéseit megtaláltam (mit ne mondjak, tanulságos olvasmány ).
Nakéremszépen ! Érdeklődtem néhány (megyei és bp-i) fogyasztóvédelmi felügyelőségnél a laborok negatív előhívási felelőssége felől. Íme a bp-i válasz (egyelőre csak ez van) , kíváncsi vagyok a reakciókra :
Budapest Fováros Közigazgatási Hivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőség
1088 Budapest, József krt. 6 * 1364 Budapest, Pf.234 *
Szinte valamennyi labor kizárólag az alapanyag értékéig vállal felelősséget az elkészült képekért. A pótolhatatlan felvételek megsemmisülése, negatív elvesztése miatt keletkezett károk megtérítését lehet követelni, de csak polgári perben. A labor vétkességét természetesen Önnek kell bebizonyítania. (Könnyebb dolga van, ha a filmet közvetlenül kislaborba adta kidolgozásra.) Van tudomásunk olyan esetről, amikor a bíróság megítélt kártérítést.
Jól van alhazen, nem küzdök veled tovább. Vannak itt más értelmes emberek.
Ha te aláirsz egy szerződést pl az elektromos művekkel, hogy csak akkor kapsz áramot, ha minden hónapban kinyalod a dijbeszedő fenekét és te ezt megteszed mert ez van a szerződésben, akkor rád hagyom. Legyen neked igazad.
compot: nehéz a demagógiától szabadulni? azt kérdezed, elfogadtad-e a posta esetében a kártérítés mikéntjét? a válasz 1: mit számít, hogy te mit gondolsz róla?! a véleményed nem oszt, nem szoroz. (válasz 1 másképp: persze, hogy elfogadtad mivel nem tehetsz mást. ha nem fogadod el, akkor is az van érvényben. állambácsi a jogszolgáltató, nem te.) kérdezéd, olvastaam-e a linket? válasz 2: nem linkeskedek... :) ....... megjegyzés: egy paragrafus emlegetése nem érvelés. az adott esetre kell alkalmaznod a törvényt, a jogszabályt. vagyis nem tekinthetsz el az indoklástól, a jogértelmezéstől.
Tökéletesen igazad van abban amit irtál. Valóban meg van ez a szabadság amit irtál, de ennek a szabadságnak is vannak azért korlátai. Az egyiket Te is idézted:
200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
Viszont a XXV fejezet, ami szerződésszegésről (hibás teljesités stb, ill. annak szankcióiról) szól azok szerintem kógens szabályok, attól eltérni érvényesen csak a jogosult javára lehet.
Másrészt a PTK-ban van egy rész ami tiltja, hogy jogi személy a maga számára a szerződésben egyoldalú elönyt biztosítson.
( BH2000. 247. A szerződéskötési szabadság nem értelmezhető akként, hogy a szerződés jogellenes vagy nyilvánvalóan egyoldalú előnyt meghatározó kikötést is tartalmazhat [Ptk. 200. § (1) bek.]. )
vst: :))) (sokadszorra írom, a labor (is) bizalmi dolog. méltányosságot is ott remélhet az
ember, ahol van még emberségesség vagy üzleti tisztesség. de ez már nem jog mezsgyéje.)
compot nem érti, hogy a labor nem korlátozza a saját felelősségét, csupán megállapítja az esetleges kártalanítás mértékét. ez egy klasszikus piaci adás-vétel, amely egy szolgáltatás megvételére vonatkozik. ha mindez a két fél szabad akaratából jön létre és törvénybe, jogszabályba nem ütközik, vagyis elfogadod, akkor meg mi a gondod? megbántad, hogy belementél? az viszont max. orvosi eset ....... az elején valakinek megígértem, hogy a végén elmondom a labor "megfogásának" a mikéntjét de vst-nick megelőzött. :) ha nincs írásbeli szabályzat és megállapodás, jöhet az általános jog és az ügyvéd. ennyi. elégséges a "cetlin" szerepeltetni a feltételeket vagy még egy hivatkozást a "szabályzat" elérhetőségéről. ismerős a szlogen? kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészét... ajánlom szíves figyelmedbe... a fölényeskedésről még annyit, ha lőtávolságban lősz rám, az azt is jelenti egyben, hogy te is lőtávban vagy. :)
Találtam valamit amit nem értek 100%-osan, de érdekes:
200. § (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja
A szerződéses szabadság polgári jogi alapelvének megfelelően mondja ki a törvény, hogy a felek szabad akarata érvényesül a szerződés tartalmának meghatározásában is. A tartalom-meghatározás szabadsága kiterjed a típus-szabadságra, azaz a felek nemcsak a törvényben külön nevesített szerződések valamelyikét választhatják, de több szerződés-típus elemeit vegyíthetik is (vegyes szerződések), illetve olyan megállapodást is köthetnek, amely sajátos elemei folytán egyik típusba sem sorolható (atipikus szerződés). A típus-választás szabadsága a szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek szabad alakítását jelenti. Éppen ezért annak eldöntésekor, hogy a felek jogvitájában mely szerződés (vagy szerződések) szabályait kell alkalmazni, nem a szerződő felek szóhasználata, a szerződés megnevezése, hanem annak tartalma az irányadó.
A tartalom-meghatározás szabadságát a törvény akként biztosítja, hogy szerződési szabályok között külön nevesíti - az eltérést tiltó megfogalmazással - azokat, amelyek feltétlen érvényesülését megkívánja (kógens szabályok), meghaladóan - a
Ptk. 201. § (1) bekezdése második fordulatában - általános felhatalmazást ad a feleknek a törvényi rendelkezésektől egyező akarattal történő eltérésre.
A diszpozitív (engedő) jogi szabályozás leglényegesebb sajátossága, hogy
- a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról a megállapodásukban másként nem rendelkeztek
- a törvényi szabályoktól eltérésre csak a felek jogosultak mégpedig egyező akarattal (a bíróság nem)
- az engedő szabály alól kivételt csak jogszabály tehet.
http://www.mkogy.hu/civil/jogtar/ptk02.htm Időmilliomosoknak és érdeklődőknek. Ez a Magyar Köztársaság Országgyülésének oldala, ahonnan a PTK kötelmi jog, szerződések és a kártérítésről szóló részeket idézem. A változatosság kedvéért sok magyarázattal és birósági határozattal.
És akkor mivan ha a CF kártyát azért adod be a laborba hogy készitsenek róla másolatot ? Akkor is csak a kártya ára ?
Nem mentem végig a egész témán, nem tudom,hogy elhangzott-e az,hogy amikor leadsz egy filmet kidolgozásra akkor egy szerződéses jogviszony jön létre. A labor vállalja, hogy a lehető legjobb minőségben elkésziti a megrendelést. Te pedig elfogadod a labor vállalási feltételeit. Ami ott lóg minden labor falán és rögziti a kártérítés mértékét is.
Ha Te úgy gondolod,hogy ez kevés,akkor neked kell keresni egy olyan helyet ahol többet vállalnak.
Viszont a kárigényed valós nagyságát ott is neked kell bebizonyítani.
Egy ideje olvasgatom már a hozzászólásokat és leírnám az én véleményemet is. (Nem vagyok jogász)
Szerintem mindenkinek igaza van és ezért nem tudtok megegyezni. Csak a sorrend a kérdés.
1. Igen a labornak lenne kártérítési felelőssége a nyersanyagon felül is, mint nem vagyoni kártérítés. Már csak az emlegetett PTK miatt is.
2. A labor kibújik a kártérítési felelősség alól azzal, hogy kiköti, csak a nyersanyag áráig vállal felelősséget. Megteheti? Szerintem meg. Ez egy szolgáltatás. Ő ezt a szolgáltatást ezekkel a feltételekkel vállalja. Akinek ez nem tetszik ne vegye igénybe a szolgáltatást.
3. Tehát ha valaki perelni akar, első körben azért kellene perelnie a laborokat, mert korlátozzák a felellőség vállalásukat, és te mint egyszerű ügyfél kénytelen vagy igénybe venni a szolgáltatást, mivel nincs választásod. Nincs másik szolgáltató aki ne korlátozná a felelősségét.
4. Ha esetleg sikerülne megnyerni ezt a pert több irányba menne el a dolog. 4.1 Vagy alakulna pár labor (akár önként akár valamilyen új megalkotott rendelet miatt), amelyik teljes felelősséget vállalna. Természetesen ez a szolgáltatás mondjuk tízszer annyiba kerülne mint a "hagyományos" laborok. 4.2 Köteleznék a laborokat, hogy töröljék ezt a kikötést és kötelező lenne belépni egy biztosítási alapba vagy mibe. Hasonlóan az utazási irodákhoz. De az is lehet, hogy önként megkeresnének biztosító társaságokat és biztosításokat kötnének a szolgáltatásuk kockázataira. Ez természetesen díj növekedéssel járna. 4.3 Köteleznék a laborokat, hogy töröljék ezt a kikötést, minden egyéb feltétel nélkül. A labor saját maga fizet a károkért. Ekkor megint életbe lépnének mondjuk a tízszeres díjjak.
5. Mindezek után már josogan lehetne kártérítést követelni rajtuk, és ekkor jönne az, hogy valamilyen bizonyítási technikával nekünk kellene bizonyítani, hogy igenis azok a képek ott voltak hibátlanul a filmen. Ha ez sikerül nyertünk, ha nem akkor a labor nyert mert ugyan úgy nem tudod felelősségre vonni, viszont meggazdagszik rajtunk a többszörös díjakon, amit egy olyan kockázat miatt vezetett be, amit a mai tudásunk szerint úgysem tudunk érvényre jutattni.
