Nem is mondott olyat, hogy a múlt héten halt meg. És fojtott hangja se volt.
Ismered azt a történetet, mikor a feleség a férje alá dugott egy tojást, amíg az aludt, és a nap végén az utolsó lakos, aki még nem tudott róla, úgy értesült, hogy 50 tojást tojt egyetlen éjszaka alatt?
(a végén egyébként elmondta a hölgy, elég kedélyes hangon (tehát nem volt az akkor már "friss" esemény), hogy öngyilkos lett)
Amúgy avval egyetértek, hogy nem lett volna a szellem-dolgot eljátszania. Mikor kiderült, hogy már halott, azonnal abba kellett volna hagynia, és nem lett volna szabad adásba kerülnie ennek.
Egyszer hallottam, hogy felhívott egy nőt és azt akarta beadni neki, hogy ő homokos és a nő férjébe szerelmes.
A nő elfojtott hangon közöltem vele, hogy a férje a múlt héten halt meg. Erre Villám Érzékeny Lelkű Géza tovább folytatta: "Akkor én az ön férje szellemével találkozhattam múlt héten azon a partyn."
Az szép és becsülendő emberi érték, amikor azon szórakozik valaki, hogy egy ilyen nagyképű tahó idiótaságokkal felhív valakit és olyat csinál vele, amiért ő (a hallgató) morogna.
Persze, én is jókat röhögök rajta, de ha engem hívna fel, lehet, hogy hirtelen nekem sem tetszene annyira a dolog... Nem minden hívott volt oda érte, pl. "lopják a kecskét." Voltak, akik fel sem fogták, hogy ez most nem volt komoly, meg volt, akinek el sem árulta a végén.
Általában a Kozlovszky Jenős poénok teszenek a legjobban. Meg persze Radzsiv Almahaci, a bangladesi cserediák.
A kettős mércéjétől hánynom kell (értsd: én baromkodhatok akárkivel és belemászhatok bárkinek a lelkivilágába, akár kegyeletsértő is lehetek, de velem és hozzám hasonlóval senki ne merjen viccelődni).
