A pontos cím: Mátyás király 500 év után felkelt álmából, és budapest utcáit járja álruhában.
Az index meg csessze meg!
És ne durvuljunk.
Írjunk törénetet letéről az ő szemszögéből!
A kezdés:
Egyszer csak budán lettem. Megismertem azt a helyet. Elindultam a Palotám felé. Mikor belépek, mindenki valamit nyomkodott, ami villant egyet. Szinte elvakított. Erre odakiáltok: Hé, szolgák, mit csiáltok a palotámban!. Erre valamilyen álruhás emberek jöttek. biztos a Burgundiai király, meg a Német kancellár volt. Mikor hozzám értek, előrántom kardom, és elkezdek velük hanakozni. Mondom: Én vagyok Mátyás király. Erre jót röhögnek majd valami csövet tartanak rám, és mondják, hogy emeljem fel a kezem. Mivel nemes emberek, ezért felemelem. Odajönnek hozzám. Aszondják, hogy visznek a bíroságra. Mondom, hogy én vagyok Mátyás király, mit művelnek velem? Ere megszólal az egyik, hogy akkor irány a Hárs hegy. Bedugtak oda, egy csomó szolga mellé. Egyik azt mondta: Ő VIII. Henrik. Kezet fogtam vele. Mondtam neki, én meg Mátyás király. Erre egy csomó ember nekem rontott. Ekkor bejött egy harmadik álruhás ember. Elrángatott egy másik szobába. Tiszta gumi volt. Ott volt mégegy ember. Segített megszökni.
