Keresés

Részletes keresés

ikaljan Creative Commons License 2004.10.04 0 0 591

buddhista terroristákról: Tamil Tigrisek? Thaiföld?  - békés buddhizmus? - Hm... ilyenkor ugye nem a szamurájokra és a középkori Japánra gondolsz...

 

hindu terroristák - Szerintem kérdezd meg a Gandhi családot. Ők tudnának beszéli neked erről.

Na, igen. A hírekben viszont valóban kevesebbet olvashatsz róluk.

 

Egyébként, már bocs, de nagyon butácska a beszólásod. Ugyanis én nem mosdatok senkit. Aki terorista vadbarom, arról én azt gondolom, hogy az, és elítélem. (Talán többet is teszek ellene, mint pl. te)

 

Azt soha nem állítottam, hogy az iszlám mint szociológiai jelenség, az öszes, általában iszlámhoz kapcsolt irányzatával együtt, ne tartalmazna agresszív irányzatokat is. (mint ahogy, megjegyzem, szerintem az összes többi vallás is, de ez ebből a szempontból lényegtelen)

Két dolgot viszont állítok:

1) az iszlám, mint szociológiai jelenség jelenlegi és múltbeli irányzatainak többsége nem agresszív

... és ami ennél sokkal fontosabb...

2) Az Isten által kinyilatkoztatott, és a Koránban szereplő tanítás nem agresszív, hanem békés.

Előzmény: Törölt nick (589)
ikaljan Creative Commons License 2004.10.04 0 0 590

Kedves  haliho!

 

" szvsz a keresztyén reformáció nemigen termelt ki nagyobb mennyiségben vallási fanatikus tömeggyilkosokat... Volt nagyon kis számban vallási fanatikus, de alapvetõen a hatalmi politika mozgatta a hóhérokat."

 

Én rendkívül fontosnak tartom ezt a dolgot. Nem feltétlenül a vallási megújuláshoz kapcsolódó dolog a vallási fanatikusok megjelenése. Létezik békés megújulás is. Ahol azonban a vallási megújulás a társadalmi válsággal, és a társadalmi megújulás igényével lép fel, ott szerintem megjelenik ez a fajta szélsőség is. Én egyébként úgy látom ,hogy a reformáció kifejezetten egy ilyen jelenség volt.

Én azt hiszem érdemes lenne egy párhuzamokat keresni a areformáció alatt Európában. Ugyanis a reformáció végkifejlete szvsz alapvetően más szinben tünteti fel az akkori kor résztvevőit.

Én pl. (a reformátusok megsértésének szándéka nélkül) a Kálvin genfi államát, amely amely 1) nem tolerált semmilyen más véleményt -ld. katolikusok, vagy Szervét, 2)  minden apró részletében meghatározta a társadalom életét, én nem sokban látom különbözőnek mondjuk az afgán talibán tevékenységétől (képrombolás - buddha szobrok lerombolása), és világképétől, a Khomeini vezette Iránnál pedig egy lényegesen szigorúbb, bezárkózottabb rendszer volt.

De ha megnézed, a hinduizmus reformja a terjedő buddhizmussal szemben, szintén kiváltotta a vallási fanatikusok müködését.

 

A német-alföldi koldusok antwerpeni uralmához, és németalföldi cselekedeteihez, esetleg az angliai levellerekhez hasonlítva pl. a jelenlegi iszlám szélsőséges irányzatokat, nem nagyon látok lényeges különbséget.Aztán ugye a 30 éves háborúról még nem is beszéltünk.

 

Egyébként érdemes lenne megnézni azt, hogy pl. a iráni köztársaság véresebb rendszer-e, mint annak előtte a sah uralma. Szvsz, mégha nem is tetszik nekem (meg egyébként sem siita vagyok), lényegesen demokratikusabb rendszer a jelenlegi, mint az azt megelőző. (Csak éppen nem szövetséges) Vagy éppen a jelenleg kormányon lévő török iszlamista párt véresebb rendszer e, mint az előző kormányzat.

 

"Miért nyíltak meg az idzstihád kapui újra a XIX-XX. században? Miért jelenhettek meg új értelmezések, ha elõtte 700 évig megmerevedés volt? Ha ez egyfajta nyitásként jelent meg, akkor ez miért nem olyan megtermékenyítõ, elõrelendítõ erõt jelentett, mint a humanizmus Európában?"

 

Én alapvetően a modernizációs válsággal magyarázom. A válság tudatosodása felrázta az arabokat, ami a társadalmi élet minden területén, így a vallásban is új(vagy éppen régi) utak kipróbálásával járt.  (ugyanis a válságnak szerintem van egy kifejezetten pozitív oldala is - nem kevés gonolkodó van, aki pl. Európa fejlődését avval magyarázza, hogy a római birodalom bukása óta permanens válságban volt.)Az pedig, hogy ez mennyire megtermékenyítő hatású, - sőt, hogy mi tartozik bele ebbe - szerintem egészen eltérő a véleményünk. Én azt állítom, hogy ez a szellemi újjáéledés napjainkban zajlik a muszlim társadalmakban, és igencsak termékenyítő hatású. Más kérdés, hogy jelenleg ezt nyugaton nem, vagy csak kevesen érzékelik. Ugyanúgy, mint ahogy anno az arok nem érzékelték a nyugati szellemi/kulturális és társadalmi megújulást, és leginkább az jött le az egész reformációból, hogy a keresztény szekták megint egymást marják.

 

"mintha több önmozgást, autonómiát tartanál kívánatosnak a társadalomban, mintha nem valami Korán által lefestett ideál(?)képbõl indulnál ki."

- Nézd, én a (hitem szerint) a Korán által lefestett ideált tartanám kivánatosnak. Amibe viszont, véleményem szerint lényegesen kevesebb szabályozás tartozik bele, mint ahogyan jelenleg pl. szaudiban próbálják szabályozni (részben a hadithok, részben a precedensjog alapján a társadalmi élet kérdéseit) - Asszem a sariaról szóló beszélgetésünkben elég alaposan körüljártuk ezt a kérdést.

 

"Szorítkozva az arab világra - ami a muszlim világ magja szerinted is - mi tette lehetõvé, okozta, hogy ennyire az egyszemélyi abszolutista uralomra épüljön? Pl. Marokkóban vagy Líbiában már a perzsa-bizánci hatás nemigen lehetett alapvetõ tényezõ. (Közelebb volt hozzájuk a sok szempontból hosszú ideig prosperáló észak-olasz térség, mint Perzsia! Vagy Spanyolország, ami egy idõszakban szintén elég jelentõs fejlõdést volt képes felmutatni.)"

 

-Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy legalábbis névlegesen ez a terület 1920-ig egy birodalomhoz tartozott. -de facto pedig sok gyorsan változó területü birodalmacskára oszlott.  A bizánci hatás meg igenis érvényesült Marokkóban, is, hiszen e területet az arabok bizánctól hódították el, és a bizánci közigazgatáast vették át. Megjegyzem éppen ez a téma ad választ az előző hozzászólásokban fejtegetett kérdésre.

Európában ugyanis viszonylag kis területre kiterjedő, de államdó államisággal rendelkező területek voltak (most a kicsi, pl a Omajád, vagy abbaszida kalifátushoz viszonyítva értendő). Így ezek az országok, bár a kulturális csere zajlott egyes országok között, önálló fejlődési utakon indulhattak el. Így alakultak ki az egyes kulturák, népek köztti különbségek. Mivel azonban az araboknál mindent átölelö központi hatalom mellett - nagyon gyorsan változó, instabil alakulatok voltak, a különböző területek között nem alakultak ki különbségek. (Histzen nem alakuljhatott ki egy kis területre vonatkozó, uralmi, bürokratikus, stb. tradíció.)

Előzmény: haliho (587)
Törölt nick Creative Commons License 2004.10.04 0 0 589

T. Ikaljan!

 

Ha valakinek az a szándéka, hogy gyilkoljon, az talál is rá indokot, ürügyet.

Akár a Bibliából, akár a Bhagavad-gitából, akár a Koránból, akár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, akár egy mákos bejgli receptjéből tud olyan értelmezést kihozni, amelyben a másik ember lemészárlására lát felszólítást.

 

 

Valamilyen rejtélyes okból mégsem olvasunk a hírekben buddhista terroristákról, vagy Krisnás merénylőkről. Talán mégis az ő vallásuk békés?

 

Szerintem tisztességesebb lenne abbahagyni a szerecsenmosdatást, és beismerned, hogy az iszlámra nem illik a békés vallás kifejezés. Többágú, több részből áll, és mondhatod, hogy te, a te értelmezésedben békésen értelmezed.

 

Ez még tiszteleteméltó is lehetne a a mundér becsületének megmentésére irányuló jelenlegi görcsös igyekezettel szemben.

Előzmény: ikaljan (586)
Mumu Creative Commons License 2004.10.04 0 0 588

Kedves tarsaim,visszajelentkezek szabadsagom utan .Egyelore csak beleneztem de a kovetkezo napokban olvasni es reagalni is fogok.Ugy latom -amenyire visszaneztem-hogy a vita termeszetes keretbe folyik,nem tudok hova lettek a provokalok de halistenek jobb a nivo mint remeltem (lehet hogy elobbi hozzaszolasokat meg nem lattam) vagy erelyes volt a moderator..

Udv Nektek barataim.

haliho Creative Commons License 2004.10.04 0 0 587

 

 

Szia!

 

Egy sor kérdés merült fel bennem annak alapján, amit írsz. (Ebben persze azt hiszem semmi meglepõ nincs, ezt hívják párbeszédnek, beszélgetésnek.)

 

Nos, éppen ez az; meddig maradt fenn? Állításom, az, hogy ez az kifejezett személyfüggő uralmi forma mind a mai napig meghatározó jelensége a térségnek.

....

Meglátásom szerint ugyanis a társadalmi fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy a társadalom egy adott szegmensében  (legyen az a vallás, a gazdaság) a folyamatok többé kevésbé autonóm módon alakuljanak. (Ehhez pedig a viszonylag állandó külső feltételekre van szükség.)

 

Ez esetben a térség legmegnyugtatóbban fejlõdõ állama akkor Törökország, nem? Legkevésbé ott érzékelhetõ számomra,hogy 1-1 karizmatikus arc a meghatározó, viszonylag szekularizált a tárasdalom, nem kevés önmozgással.

 

Viszont itt a Te megközelítésed - legalábbis, ha jól  értem - eltér a muszlim topikokon eddig általam megszokottól, mintha Te nem tartanád annyira nagy elõnynek a társadalmi élet minden területére kiterjedõ vallási szabályozást. Tehát mintha több önmozgást, autonómiát tartanál kívánatosnak a társadalomban, mintha nem valami Korán által lefestett ideál(?)képbõl indulnál ki.

 

Egyrészt nem igaz, hogy a muszlim területeken azonos fejlődés ment végbe. Amiről én beszéltem, az kizárólag az arab területkre, tehát az iszlám központi magjára vonatkozik. A Távol-keleten, vagy éppen Afrikában egészen másmilyen társadalmi  ítpusok is megjelentek. (feudálishoz hasonló rendszeren keresztül a törzsi társadalomba való beépülésig, mindenféle)

Amit érdekes megfigyelni, hogy az iszlámot felvevő országok alapvetően mindig hasonló uralmi/társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek, mint a környezetükben lévő, nem muszlim országok.

 

Magam is az arab országokra gondoltam, azért ez is óriási terület, nem? (Marokkótól Irakig) Ha azt veszem, hogy pl az erdélyi fejlõdés is több ponton  eltért a nyugat-dunántúlitól, ami párnapi járóföldre van egymástól, akkor az arab világ ehhez képest hatalmas területet fed le. Tehát magam is kivettem a maláj, indonéz, indiai stb muszlimok társadalmait. (Az más kérdés, hogy megérne egy misét - pénteki összejövetelt a mecsetben :-)) - összehasonlítani, hogy végülis milyen közös társadalomfejlõdési vonások jelennek meg, ha megjelennek, az enyire különbözõ gyökerû  muszlim társadalmakban.)

Szorítkozva az arab világra - ami a muszlim világ magja szerinted is - mi tette lehetõvé, okozta, hogy ennyire az egyszemélyi abszolutista uralomra épüljön? Pl. Marokkóban vagy Líbiában már a perzsa-bizánci hatás nemigen lehetett alapvetõ tényezõ. (Közelebb volt hozzájuk a sok szempontból hosszú ideig prosperáló észak-olasz térség, mint Perzsia! Vagy Spanyolország, ami egy idõszakban szintén elég jelentõs fejlõdést volt képes felmutatni.)

 

És mint ahogy a reformáció időszaka kitermelte a humanistákat, és a vallási fanatikus tömeggyilkos arcokat, úgy ez a muszlim újjászületés is megteszi.

 

Közbevetésként (magam is bizonytalan vagyok, hogy mennyiben fontos közbevetés, attól függ, hogy Te mennyiben tekinted a vallási reformáció elkerülhetetlen velejárójának a tömeggyilkosok megjelenését) megjegyzem, hogy szvsz a keresztyén reformáció nemigen termelt ki nagyobb mennyiségben vallási fanatikus tömeggyilkosokat... Volt nagyon kis számban vallási fanatikus, de alapvetõen a hatalmi politika mozgatta a hóhérokat. (Itt ismét érdekes példa Erdély, ahol a XVI században megjelent a vallási tolerancia. De a skandináv államokban sem volt jellemzõ a vallási fanatizmus, sõt szvsz Angliában sem.) Alapvetõen a protestánssá váló államok nem voltak kegyetlenebbek, terroristábbak, mint a száz évvel korábbiak. (Nem volt több gyilkosság, mint a Sforzák, Borgiak, Medicik Itáliájában, vagy Európa más részein, Angliában, Németországban, Skandináviában a reformáció elõtt.)

Szóval számomra úgy tûnik, hogy a vallási újjászületésnek nem törvényszerû velejárója a vallási fanatizmus.

 

Csakhogy a változás mélységére rávilágítsak: az iszlám egyik fontos fogalma az idzstihád amely a vallási kérdésekben való - a koránra és hadithokra épülő véleménnyilvánítást jelenti. (nagyjából). Itt adott ugye az egyéni vélemény, illetve a vallástudósokra való hagyatkozás. (Akik ismerik a Koránt és a hagyományokat) Mivel azonban azonban e vélemények (fatwák) a fiqh (a iszlám gyakorlata) egyre nagyobb területére szolgáltak magyarázattal, a XII-XIII. századra a személyes idzstihád kapui bezárultak, és a szunniknál legalábbis a 4 elfogadott jogi iskola által kialakított, akár sok száz évvel korábban született vélemények lényegében kanonizálódtak. (Így maga a jogtudós fakih intézménye sem önálló értelmezésből, hanem a korábbi fatwák ismeretéből, és alkalmazásából álltak.)

Ez a helyzet változott meg a XIX-XX. században, ahogy ahogy az új értelmezések, illetve a személyes idzstihád a vallástudósok, és az egész társadalom körében újra létjogosultságot nyert.

(megjegyzem ezt a dolgot szintén fontosnak érzem abban, miért is merevedtek meg a közel-keleti társadalmak, bár ezt a dolgot én inkább a vallás területén  is megjelenő okozatnak, mintsem oknak érzem.)

 

Miért nyíltak meg az idzstihád kapui újra a XIX-XX. században? Miért jelenhettek meg új értelmezések, ha elõtte 700 évig megmerevedés volt? Ha ez egyfajta nyitásként jelent meg, akkor ez miért nem olyan megtermékenyítõ, elõrelendítõ erõt jelentett, mint a humanizmus Európában?

 

Ami külön fejezet, és eddig nem esett szvsz szó róla: Európában már a középkorban is nagy fejlõdésnek indult a kézmûves ipar, amiben a kolostoroknak  nagy szerepe volt. (Gondoljunk csak a trappista sajtra és trappista sörre pl, de tudtommal még a lõpor feltalálása körül is ott bábáskodtak bizonyos szerzetesek.). Számomra abszolút nem átlátható, hogy a muszlim társadalomban az ipar és ennek folyományaként a tudomány megrekedése miért következne az egyszemélyi uralomból? Szóval a politika oldalán többé-kevésbé értem az egyszemélyi abszolút diktatúrára alapozó logikádat (mégha vannak is fenntartásaim), de ez azért a társadalmi életnek csak egy szûk szegmense, amit ráadásul sokminden más erõsen befolyásol. (Ma is azt látjuk, hogy a politika a gazdasággal szemben igen kétséges, hogy fel tudja-e venni a küzdelmet. Szóval a ki függ kitõl kérdése nem triviális. A középkorban is pl a Fuggerek szvsz idõnként kevésbé függtek egy-egy királytól, mint fordítva.)

 

Üdv:

 

haliho

 

Előzmény: ikaljan (584)
ikaljan Creative Commons License 2004.10.04 0 0 586

Tisztelt Gondűző!

 

Ha valakinek az a szándéka, hogy gyilkoljon, az talál is rá indokot, ürügyet.

Akár a Bibliából, akár a Bhagavad-gitából, akár a Koránból, akár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, akár egy mákos bejgli receptjéből tud olyan értelmezést kihozni, amelyben a másik ember lemészárlására lát felszólítást.

 

"Ha valami, hát épp az tesz egy "kinyilatkoztatást" hitelessé, hogy nincsenek benne belső ellentmondások! "

-Igen. Többek között éppen ezért tartom én egyetlen hitelesen megmaradt kinyilatkoztatásnak a Koránt.

 

Egyébként a hadithokról. Hangsúlyoznám, hogy azok NEM a Korán részei, és nem is egyenrangúak vele, senki, nem is tekinti őket annak.

A hadithok nem mások, mint Mohammed és kortársainak mondásait, tanácsait, cselekedeteit leíró, hiteles, vagy kevésbé hiteles hagyományok. (Még ha hitelesek is, sokszor akkkor sem ismert szövegkörnyezetük, amiben elhangzotak az egyes mondatok, megtörténtek bizonyos cselekedetek.)

-Ami viszont igaz, hogy bizonyos hadithok önkényes értelmezésével, sőt "saját hadith gyártásával" sokan támasztják alá cslekedeteiket. - Ezt a hadithok nagy száma miatt tehetik meg, és amiatt, hogy a Koránt minden muszlim ismeri valamilyen szinten, addig a hadthgyűjteményeket már lényegesen kisebb kör forgatja. 

 

"a vallási hatalom bitorlói a kisembereket irányítják az iszlám hierarchián belül."

-Elmondanád, hogy az iszlám szunnita ágán belül milyen hierarchiát ismersz?

 

Egyébként az önvédelmes dologgal kapcsolatban sajna nincs igazad. (az árulásossban - ami nem a Korán része már inkább). Ugyanis a Korán arra is felhívja a figyelmet, úgy kell harcolni az ellened támadókkal, ahogy ők harcolnak ellened. (Ergo, ha ö csúnyát mond rád, akkor még nincs jogod rá, hogy felrobbansd.)

Egyébként nem tudom, ezen mit kell elmélkedni. A kendő-ügy kapcsán a gyakorlatban is látszik, hogy a franciaországi muszlimok hogyan tiltakoznak általuk sérelmesnek tartott törvénnyel szemben.

Előzmény: Törölt nick (585)
Törölt nick Creative Commons License 2004.10.04 0 0 585

 

T. Ikaljan!

 

Demokrácia, egyenlőség, igazság van. Bárki, bármilyen irományt nevezhet isteni kinyilatkoztatásnak. Ha valami, hát épp az tesz egy "kinyilatkoztatást" hitelessé, hogy nincsenek benne belső ellentmondások!

 

Már az önvédelem is sokféleképp értelmezhető. Egy kissé fanatikus muzulmán helyébe képzelve magam azt mondhatom, létemben fenyegetnek, amikor hitem alapjait rendítik meg Franciaországban a  csador betiltásával, s így önvédelem a reakcióm. Csak egy kis játék a szavakkal, amelyre bármelyik hitszónok képes, ahogy a napi hírek mutatják.

 

Ha a hadithok - ahogy beállítani igyekszel - csak afféle opcionális ajánlások lennénk, akkor nem tartalmaznának előírásokat, ahogy magad is írod. Így - Allah és a Korán szempontjából - illegális törvénykönynek minősülnek, melyekkel a vallási hatalom bitorlói a kisembereket irányítják az iszlám hierarchián belül.

 

A házasságtörését élet kioltása embertelen törvény, de viszonylag egyértelmű. Az árulás, mint magad is célozgatsz rá, tipikus gumiparagrafus, hisz szinte bármit lehet árulásnak venni, mert ha a hitehagyás árulás, már csak azt kell rásütni a másikra, hogy hitehagyott, és máris meg lehet ölni!

 

Ügyes ez a "hadith" dolog!

Előzmény: ikaljan (578)
ikaljan Creative Commons License 2004.10.04 0 0 584

"Mindamellett nekem nem egészen világos továbbra sem, hogy ez mit magyaráz meg? Ez az egyszemélyi uralom meddig maradt fenn szerinted? Az, hogy a X. század körül egyeduralom volt számos helyen, az miért magyarázza a társadalmak szoiológia megrekedését 900-1000 év múlva? Lehet-e egyetlen okkal megmagyarázni egy társadalom fejlõdését?"

 

Nos, éppen ez az; meddig maradt fenn? Állításom, az, hogy ez az kifejezett személyfüggő uralmi forma mind a mai napig meghatározó jelensége a térségnek.

-(és itt nem azon van a hangsúly, hogy diktatúra van, hanem az, hogy egészen a 80-as évekig a társadalmi reformokat kitűző csoportok is egy egy - ilyen vagy olyan Vezető - köré csoportosultak, aki lényegében korlátlan hatalomnak örvendhetett.)

 

Kemal pasától, (szerény Atatürk jelzővel), Mohamed Alin (nem a boxoló :-) ), Abdul Wahabon, Nasszeron, Arafaton, Szaddamon át, kevesebbet hallassz különböző ideológiákról, mint az egy-egy "karizmatikus" vezető fellépéséről, aki egy személyben irányít. (És ha bukik egy-egy ilyen vezető, egy másik, hasonló váltja fel)

 

Én egy percig sem állítottam, hogy ez az egyetlen oka a fejlődés megrekedésének. De ezt az okot nagyon fontosnak tartom. (A többiről is beszélhetünk majd, de előre szóltam, hogy egy kicsit talán nagy témáról beszélgetünk. 1000-1500 évet, és egy három kontinensre kiterjedő civilizációt nem hiszem, hogy egy-két hozzászóláassal lehetne magyarázni.)

 

De miért is fontos ez az ok? Meglátásom szerint ugyanis a társadalmi fejlődés elengedhetetlen feltétele, hogy a társadalom egy adott szegmensében  (legyen az a vallás, a gazdaság) a folyamatok többé kevésbé autonóm módon alakuljanak. (Ehhez pedig a viszonylag állandó külső feltételekre van szükség.)

 

Ílyen egy pl. európai típusú diktatúrában is elképzelhető, ahol az államhatalom csak a társadalom egyes szegmensei felett nem gyakorol ellenőrzést. (Pl. lehet Angliában abszolút uralom, ha a gazdasági társaságok szabad kezet kapnak és autonóm módon működnek, a gazdaság fejlődni fog. - a társadalmi élet más részei viszont nem biztos.)

 

Az egy személyre épülő, korlátlan jogokkal rendelkező uralmi forma azonban rendszeresen belenyúl ezekbe az autonómiákba, ráadásul, mivel kiszámítható szokás, vagy formális jogszabályok nem korlátozzák, kiszámíthatatlan módon. Ráadásul az uralkodó váltása rendszeres alapjaiban forgatja fel a hatalmi, gazdasági viszonyokat.

- egyébként az ilyen típusú uralkodási formára a SZU típusú kommunizmus volt jó példa. 

 

 

"A másik pedig az, hogy - ha igazad van - miért volt lehetséges, hogy ez az egyszemélyi uralom olyan nagy szerepet játsszék a muszlim világban? Óriási kiterjedésû területrõl van szó, az ember azt várná, hogy OK valahol (a központban vagy a periférián) X típusú fejlõdés van, de más területeken legalábbis módosul. Ugyanakkor a muszlim asztaltársak sokszor azt hangsúlyozták, hogy az iszlám a legdemolkratikusabb vallás: minden muszlim egyenlõ. Akkor miért épp itt  a fõ magyarázat, hogy egyszemélyi uralom alakult ki?"

 

Egyrészt nem igaz, hogy a muszlim területeken azonos fejlődés ment végbe. Amiről én beszéltem, az kizárólag az arab területkre, tehát az iszlám központi magjára vonatkozik. A Távol-keleten, vagy éppen Afrikában egészen másmilyen társadalmi  ítpusok is megjelentek. (feudálishoz hasonló rendszeren keresztül a törzsi társadalomba való beépülésig, mindenféle)

Amit érdekes megfigyelni, hogy az iszlámot felvevő országok alapvetően mindig hasonló uralmi/társadalmi jellemzőkkel rendelkeznek, mint a környezetükben lévő, nem muszlim országok.

 

-ergo a maláy, vagy indonéz társadalom sokkal inkább hasonlít a thaiföldire, vagy a fülöp-szigetekire, mint az egyiptomira, és a tanzániai társadalom is jobban hasonlít az ugandaira, mint pl. a  szaudira.

-Ugyanigy a közel-keleti államok alapvetően a bizánci, perzsa hagyományokat, társadalmi berendezkedést vették át.

 

 

"A következõ kérdés, hogy ha az iszlám évszázadokig nem szólt bele a politikába, a világi egyeduralkodó korlátozása nem volt benne társadalmi szerepében, akkor honnan a jelenkor hirtelen nagy aktivitása, amikor a társadalomformálás erõs (és egyes csoportokban rendkívül erõszakos) igényével lép fel? Ha úgy volt, ahogy írod, akkor honnan nagy hirtelen az iráni ajatollahok nagy politikai tekintélye, és igénye, hogy a választásoktól kezdve mindent befolyásoljanak? Ugyanez egy sor más muszlim társadalomban is megfigyelhetõ (triviális példa a tálibok fellépte, de vannak csoportok Egyiptomban, Algériában, itt-ott)."

 

Az iszlám (mint vallásszocilógiai jelenség), mintönálló társadalmi jelenség, mozgalom tényleg nem szólt bele a politikába olyan módon, mint pl a keresztény egyház tették. Ez azért nem valósult meg, mert az iszlám társadalmakban nem létezett az egyházi/profán elkülönülés, többek között éppen a papi hierarchia, és a világitól elkülönülő szervezet hiánya miatt.

A helyzet éppen a XIX. században változott meg. Ugyanis ekkortól kezdve aa gyarmati uralom megjelenésével a világi uralom semmiképpen nem kapcsolódott az iszlámhoz, ergo megjelent a világi kontra vallási tekintély dichtómia. Ez késöbb, az arab szocialista, stb. rendszereken keresztül is tovább élt és mind a mai napig fenáll.

Másrészt maga a válság az arab társadalmak minden területén beindította a változás iránti igényt. Ez egyrészt elvezetett az arab nac. arab szoc, vagy éppen a liberális kapitalsta isérletekig, másrészt viszont egyfajta vallási reformációhoz is vezetett. (Ez persze általában a "gyökerekhez való visszatérésként jelenik meg - sokszor nem is ok nélkül, de szociológiailag ugyanarról a jelenségről van szó, mint amilyen a reformáció volt a XVI. században.)

-És mint ahogy a reformáció időszaka kitermelte a humanistákat, és a vallási fanatikus tömeggyilkos arcokat, úgy ez a muszlim újjászületés is megteszi.

 

(Csakhogy a változás mélységére rávilágítsak: az iszlám egyik fontos fogalma az idzstihád amely a vallási kérdésekben való - a koránra és hadithokra épülő véleménnyilvánítást jelenti. (nagyjából). Itt adott ugye az egyéni vélemény, illetve a vallástudósokra való hagyatkozás. (Akik ismerik a Koránt és a hagyományokat) Mivel azonban azonban e vélemények (fatwák) a fiqh (a iszlám gyakorlata) egyre nagyobb területére szolgáltak magyarázattal, a XII-XIII. századra a személyes idzstihád kapui bezárultak, és a szunniknál legalábbis a 4 elfogadott jogi iskola által kialakított, akár sok száz évvel korábban született vélemények lényegében kanonizálódtak. (Így maga a jogtudós fakih intézménye sem önálló értelmezésből, hanem a korábbi fatwák ismeretéből, és alkalmazásából álltak.)

 

Ez a helyzet változott meg a XIX-XX. században, ahogy ahogy az új értelmezések, illetve a személyes idzstihád a vallástudósok, és az egész társadalom körében újra létjogosultságot nyert.

 

(megjegyzem ezt a dolgot szintén fontosnak érzem abban, miért is merevedtek meg a közel-keleti társadalmak, bár ezt a dolgot én inkább a vallás területén  is megjelenő okozatnak, mintsem oknak érzem.)

Előzmény: haliho (583)
haliho Creative Commons License 2004.10.04 0 0 583

 

 

Szia Ikaljan!

 

Nem véletlenül én sem a francia vagy angol példával jöttem, hanem inkább a közép- vagy kelet- európai térséggel, ha az abszolút uralkodókat tekintjük. Ugyanakkor nekem - de kevés a ténybeli tudásom -  még mindig kicsit gyanús a dolog. Túl sok apró emírség volt, tûnt fel pl az arab félszigeten ahhoz, hogy mindent egyetlen központi hatalommal lehessen számomra megmagyarázni. Túl sok független állam, és tudtommal azért valamelyest megjelenõ nemesség (vagy katonai, adminisztratív elit). Hasonlóan a török korban a hadsereg, a janicsárság, amely idõnként a szultán utódlásába is bele-beleszólt, ha jól tudom,  ez is arra utal nekem, hogy azért az egyszemélyi hatalomnál többrõl volt szó, árnyaltabb kellett legyen a kép. De ok, legyen igazad, nálam nyilván jóval jobban ismered a muszlim társadalmak történelmét, beleértve az egyeduralmat is.

 

Mindamellett nekem nem egészen világos továbbra sem, hogy ez mit magyaráz meg? Ez az egyszemélyi uralom meddig maradt fenn szerinted? Az, hogy a X. század körül egyeduralom volt számos helyen, az miért magyarázza a társadalmak szoiológia megrekedését 900-1000 év múlva? Lehet-e egyetlen okkal megmagyarázni egy társadalom fejlõdését?

 

A másik pedig az, hogy - ha igazad van - miért volt lehetséges, hogy ez az egyszemélyi uralom olyan nagy szerepet játsszék a muszlim világban? Óriási kiterjedésû területrõl van szó, az ember azt várná, hogy OK valahol (a központban vagy a periférián) X típusú fejlõdés van, de más területeken legalábbis módosul. Ugyanakkor a muszlim asztaltársak sokszor azt hangsúlyozták, hogy az iszlám a legdemolkratikusabb vallás: minden muszlim egyenlõ. Akkor miért épp itt  a fõ magyarázat, hogy egyszemélyi uralom alakult ki?

 

A következõ kérdés, hogy ha az iszlám évszázadokig nem szólt bele a politikába, a világi egyeduralkodó korlátozása nem volt benne társadalmi szerepében, akkor honnan a jelenkor hirtelen nagy aktivitása, amikor a társadalomformálás erõs (és egyes csoportokban rendkívül erõszakos) igényével lép fel? Ha úgy volt, ahogy írod, akkor honnan nagy hirtelen az iráni ajatollahok nagy politikai tekintélye, és igénye, hogy a választásoktól kezdve mindent befolyásoljanak? Ugyanez egy sor más muszlim társadalomban is megfigyelhetõ (triviális példa a tálibok fellépte, de vannak csoportok Egyiptomban, Algériában, itt-ott).

 

Szóval érdeklõdve várom, hogy hova jutsz az okfejtéseddel....

 

Üdv:

 

haliho

 

 

 

Előzmény: ikaljan (580)
byers Creative Commons License 2004.10.02 0 0 582

OFF

Csak Vigornak szeretném megmondani hogy mellette viszont Történekemböl végig ötös volta Földrajzbol dettó. Csak az a fránya helyes írás ne lett volna!:)))

ON

Személyeskedést befelyeztem!

Vigor Creative Commons License 2004.10.02 0 0 581
Gyengus.
Előzmény: ikaljan (578)
ikaljan Creative Commons License 2004.10.02 0 0 580

Kedves haliho!

 

Mint egyik szempont, én továbbra is fontosnak tartom az európai (akár egyszemélyi uralom) és a közel-keleti despotikus uralmi forma közötti különbséget.

 

Figyelmedbe ajánlanám zt, hogy az európai társadalmakban, a leginkább egyszemélyi uralomra épülö rendszerekben sem lehetett igazi "abszolut uralomról beszélni".

 

Erre éppen az egyébként abszolútizmus címszó alatt futó uralmi formák voltak a jellemzök.

Fro-ban, az asbszolutista uralom központi formájában az állam mellett az egyház folyamatosan megörizte kontrolláló befolyását. (söt erös tekintélyre tett szert- Mazarin és tsai). A parlamentarizmust (amely , mint nemesi gyülés, már a középkori Európa kialalkulásakor is jelen volt) ugyan kb. száz évre idölegesen félre ehetett állítani, de ahogy egy picit gyengült a központi hatalom, az azonnal újra megjelent, és újult erövel tört felszínre (1789 rendi orsz. gyülés)

 

Anglia: Gondolj arra, hogy pl. az angol polgári forradalom pontosan azért tört ki, mert az abszolút uralkodó, megpróbálta átlépni azokat a nemesi bírósági eljárásokat, amelyeket még a sokat emlegetett VIII. Henrik, évagy Erzsébet sem engedett meg magának. Tárgyalás nélkül lefejezetett két nemest.

 

Stb. stb. Ezeket hasonlítsd össze mondjuk egy szeldzsuk, vagy oszmán török uralmi formával. Szerintem könnyü észrevenni a különbséget. (Megjegyzem a stabil államalakulatról azért érdemes elmondani, hogy egy egy uralkodóváltás pl. az oszmán birodalomban lénegében az elit - a hivatalnokrétegtöl kezdve, a katonai vezetésig - lemészárlásával, félreállításával járt. Az államapparátus személyhez kötött volt, így nem alakult ki az az autonóm hivatalnokréteg, amely európában részben a polgárság, részben az egyházi területröl, személytöl független, bürokratikus intézmények  elödeinek tekinthetök.

Előzmény: haliho (560)
ikaljan Creative Commons License 2004.10.02 0 0 579

Ja, nem tudtad? Szudán a szélessávú internetezés fö központja.

 

Végülis teljesen nyilvánvaló, hogy a szado-mazo és horror ipar is kizárólag a muszlim fiatalok igényeit elégíti ki. Egyébként a nyugati média sem azért közli fö müsoridöben a kivégzésekröl készült képeket bejátszásokat, hogy kielégítse a nyugati társadalom egyes - bár elég széles rétegeinek borzongás, kegyetlenség iránti igényét, hanem kizárólag a muszlim kisebbség fiataljainak kedvéért.

Előzmény: luyo57 (567)
ikaljan Creative Commons License 2004.10.02 0 0 578

"Gumiparagrafus! Ki mondja meg, hogy mi az alapos indok, és melyik indok nem alapos? "

 

T. Gondüzö!

 

Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy paragrafusa egy jogszabálynak van. A Korán viszont Isten kinyilatkoztatása. (Ergo nem feltétlenül kell pontosan ugyanazokat kritériumokat támasztanod vele szemben, mint egy büntetötörvénykönyvvel.)

 

Egyébként a Korán válaszol arra is, hogy mi az alapos indok.

1. önvédelem (2:195 Harcoljatok Allah útján, akik ellenetek harcolnak, de ne kezdeményezzetek ellenségeskedést! Allah nem szereti az ellenségeskedöket.)

2. gyilkosság büntetése (42:40 A rossz viszonzása az éppoly rossz. S ki megenyhül, hát az ö bére Allahon áll.)

 

Ennyi, és nem több. Egyes hadithok, (tehát nem a Korán!!!), bizonyos értelmezésben még két esetben írnak elö halálbüntetést a vétkezökre: 1. házasságtörés 2. árulás (egyesek szerint a hithagyás is annak minösül)

(megjegyzem a házasságtörés büntetéseként a Koránban egyértelmü parancs van, ez viszont nem  halálbüntetés)

 

(Még egy tanács, ha törvénykönyvet nézel. Egy adott törvény paragrafusai csakis a jogszabály más paragrafusaival együtt értelmezhetök. Minden törvénykönyv esetében. Ha már mindenképpen jogszabályként akarod kezelni a Koránt, akkor javaslom, olvasd el a többi "paragrafust" is.)

Előzmény: Törölt nick (577)
Törölt nick Creative Commons License 2004.10.01 0 0 577

csak alapos indokkal

 

Gumiparagrafus! Ki mondja meg, hogy mi az alapos indok, és melyik indok nem alapos?

Előzmény: wainnalahulahafizun (563)
luyo57 Creative Commons License 2004.10.01 0 0 576

"amikor az iszlám titkait fedted fel "

Megbocsáss, de az iszlámnak nincsenek titkai. Nyilvános, mindenki által olvasható tanai vannak.

Előzmény: Vigor (575)
Vigor Creative Commons License 2004.10.01 0 0 575
Kedves wainnalahulahafizun,

két eset lehetséges:
1. Hithű muszlim vagy. Ez esetben feleslegesen járt el a szád, amikor az iszlám titkait fedted fel a káfir közönség előtt. Javaslom, mielőtt ide írnál valami hasonlót, négyszemközt konzultálj a sejkeddel, hogy mit szabad a káfiroknak előadni és mit nem.
2. Provokátor vagy. Ez esetben hamarosan számíts egy moderátori DEL gombnyomásra, mivel a tény, amit felhoztál, rossz fényt vet az iszlámra, és zavarja az Index fórumainak nyugalmát.

Ennyi. Jól fontold meg, mielőtt ilyeneket írsz.
Előzmény: wainnalahulahafizun (563)
byers Creative Commons License 2004.10.01 0 0 569

Már olvastam délelött.

Egyépként ez a Zarkavi is csak eggy a sok féreg terrorista közül akit elevenen kéne megnyuzni.

Előzmény: száll egy pofon a szélben (561)
byers Creative Commons License 2004.10.01 0 0 568

A hozzászolásomban én is utaltam erre.

Az analfabetizmusért pedig szerintem is az idegen nyelvű befojás volt a felelős.

 

Előzmény: ikaljan (555)
luyo57 Creative Commons License 2004.09.30 0 0 567

"több tízezer fiatal muszlim örömére, akik lelkesen letöltögetik maguknak"

Naná. Mint a szél. Mauritániában, Szudánban, Indonéziában, Irakban. Stb.

 

 

Előzmény: száll egy pofon a szélben (566)
száll egy pofon a szélben Creative Commons License 2004.09.30 0 0 566

"ezeket a lefejezéseket egyetlen egy szervezet, a Zarkavi-féle Al-Keidás terrorbanda csinálja"

 

... több tízezer fiatal muszlim örömére, akik lelkesen letöltögetik maguknak.

Előzmény: ikaljan (562)
Vigor Creative Commons License 2004.09.30 0 0 565
Nekem is az volt a benyomásom, miután elolvastam, hogy a Korán engedélyezi a gyilkosságot, de ezt így direktbe nem írja le. Mindenesetre a muszlimok tesznek arról, hogy ez így legyen.

Ja, egyébként amit írtál, az egy fordítási hiba. Vagy nem is úgy kell értelmezni. Vagy más jelentése van egy szónak, mert máshol van a pontozás az arab eredetiben. De az igazság Allahnál van. Szóval nem úgy van az, ahogy van, érted?
Előzmény: wainnalahulahafizun (563)
wainnalahulahafizun Creative Commons License 2004.09.30 0 0 563
A Kegyes Koránban ez áll: "Ne végy el emberi életet -amit Isten megszentelt- csak alapos indokkal!..." (Korán Az éjszakai utazás című 17. szúra, 33. ája)
Előzmény: száll egy pofon a szélben (561)
ikaljan Creative Commons License 2004.09.30 0 0 562

"Mivel a Korán általánosságban tiltja az emberölést [??????????], a radikális iszlám saját ideológiát gyártott ehhez."

 

Hm....

biztos vagy abban, hogy az a sok kérdőjel eredetileg is benne volt a cikkben?

 

Egyébként a cikk megállapításai alapvetően igazak lehetnek. A nyilvános kivégzés lényege (bármely rendszerben és kulturában) éppen az, hogy valamiféle ceremóniát, ha úgy tetszik szakralitást adjon a kivégzésnek, így próbálva valamiféle érzelmi legitimitást is adni az ember megölésének.

 

"A lefejezésnek több mint 1200 éves hagyománya van az iszlám világban - Bagdadban és Damaszkuszban azóta végeznek így ellenfeleikkel a despoták, sőt, a megégetés és a megfojtás mellett a civil arab igazságszolgáltatásban is ez a tradicionális kivégzési mód." - Ez szintén így van. Bár felhívnám a figyelmet, hogy a lefejezés, kulturától függetlenül, talán a legáltalánosabb kivégzési mód volt az egész világon.

(Gondoljunk csak Hunyadi Lászlóra, Monsieur Guillotine-ra, vagy, hogy ne menjünk olyan messze a történelemben, a kínai boxer lázadás leverésére.)

 

Ja, egyébként még egy dolog. Annak, hogy a lefejezések azonos koreogárfia szerint történnek, az is magyarázhatja, hogy ezeket a lefejezéseket egyetlen egy szervezet, a Zarkavi-féle Al-Keidás terrorbanda csinálja.

Előzmény: száll egy pofon a szélben (561)
száll egy pofon a szélben Creative Commons License 2004.09.30 0 0 561

Szakrális lefejezések

 

Népszabadság • Kis Tibor  • 2004. szeptember 30.

 

 

Erőteljes szakrális vonatkozásai vannak azoknak az iraki lefejezéseknek, amelyekről a terroristák rendszerint videofelvételt készítenek, és az iszlám világban terjesztenek. A párizsi Le Monde e kísérteties színjátékot kultúrtörténészek és pszichológusok segítségével elemezte, és a lap arra a következtetésre jutott, hogy a gyilkosok a legkisebb részletekig előre kidolgozták ezek vérfagyasztó koreográfiáját, és talán legfőbb törekvésük az, hogy a jelenetet vallási ceremóniaként prezentálják az ilyen látványra fogékony közönségnek.

A kivégzéseket azonos forgatókönyvek szerint hajtják végre az iraki iszlám radikálisok. A földön kuporgó, bekötött szemű, többnyire hangosan könyörgő, zokogó túsz mögött Kalasnyikovokkal felszerelt álarcos emberek csoportosulnak, ezek egyike felolvassa a "halálos ítéletet", majd egy másik hosszú pengéjű kést ránt elő, ráveti magát az áldozatra, és a többiek Allah Akhbar-ozása közepette elvágja a torkát. A Korán-idézetek skandálásával végrehajtott következő fázisban a fejet teljesen elválasztják a törzstől, a hóhér ezt előbb felmutatja a kamerának, majd pedig az áldozat hátára helyezi.

A lefejezésnek több mint 1200 éves hagyománya van az iszlám világban - Bagdadban és Damaszkuszban azóta végeznek így ellenfeleikkel a despoták, sőt, a megégetés és a megfojtás mellett a civil arab igazságszolgáltatásban is ez a tradicionális kivégzési mód. A szakrális jelleget hangsúlyozza a francia kultúrtörténészek és pszichológusok szerint, hogy magának a túsznak a hóhérok nem akarnak hangsúlyos helyet adni a véres színjátékban; ehelyett mindent elkövetnek, hogy a főszereplő maga a kés, továbbá Allah és a videokamera legyen.

Mivel a Korán általánosságban tiltja az emberölést [??????????], a radikális iszlám saját ideológiát gyártott ehhez. Az arab világot elárasztották azok a videokazetták, amelyeket a rituális kivégzések vallási megalapozásának szánnak a radikálisok. A vádló az egyik ilyen szalagon például így magyarázza az igazhívők számára a "külföldi kémek kivégzésének" okát: "A Koránt és a sariát Allah adta nekünk. Aki nem engedelmeskedik a Koránnak, elveszett. Aki megkerüli a sariát, az kard által lesz büntetve. Béke legyen azokkal, akik a hódítók ellen harcolnak.

Mi elfogjuk a hitetleneket, és megvédjük a muzulmánokat. Allah erőt adott nekünk, hogy megállítsuk a kémeket, az árulókat és mindazokat, akik az ördögöt követik. Akik megbánják bűneiket, megbocsátunk nekik. Egyesek azonban kitartanak az együttműködésben az amerikaiakkal. Ezt a kórt csak a szablya képes gyógyítani. Ha igazhitű vagy, ne legyél könyörületes ezekkel szemben!"

Az ismétlődő barbár kivégzések tanúsága szerint a hóhérokat nemigen érheti olyan vád, hogy ők maguk lépten-nyomon a könyörületesség bűnébe esnének.

Párizs, 2004. szeptember

haliho Creative Commons License 2004.09.30 0 0 560

 

Szia!

 

OK, de akkor visszatérve az alapkérdésre, mikor és miért rekedtek meg a muszlim társadalmak szerinted? Továbbra is fenntartom, hogy nekem nem tûnik elegendõ magyarázatnak az egyszemélyi abszolút hatalom, hiszen ezt is kitermelte, fenntartotta, nemkorlátozta valami... Ráadásul számos példa látszik szvsz, hogy a diktatúra vagy a politikai instabilitás önmagában nem dermesztette meg a társadalmat, bizonyos (pl politikai) szempontból esetleg torzultan, de továbbélt, fejlõdött. 

 

haliho

 

PS: Részemrõl az európai kultúrába (bár idõnként némi fanyalgással :-)) beleértem az észak-amerikait, sõt némiképp a dél-amerikait is. Mindamellett nem mernék/szeretnék kultúrfölényrõl beszélni, még csak gazdasági fölényrõl sem, bár ez utóbbi így tág értelemben valószínûleg fennáll, sõt a tendencia is eléggé e fele mutat szvsz. 

 

Előzmény: ikaljan (559)
ikaljan Creative Commons License 2004.09.30 0 0 559

Kedves halihó!

 

Szerintem is inkább terminológiai kkülönbségről volt szó. Sőt én is éppen arra akartam utalni, hogy a statikus mutatók mennyire félrevezetők.

 

Viszont fontosnak tartottam megjegyezeni, hogy egy adott kultura, gazdaság, társadalom a változó tendenciát nem mindig veszi észre. (Sőt a legtöbb esetben még akkor sem ragál azonnal, ha az egyensúlyi ponton átbillent a rendszer.)

 

-Pl. Spanyolország egéészen az örökösödési háborúig nagyhatalomnak tartotta magát, (és  mások is annak tartották) noha tényleges gazdasági ereje jó 150 évvel azelőtt jócskán lemaradt Anglia, Hollandia, vagy éppen Fro. mellett

-A Königgratzi csatáig mindenki meg volt győződve arról, hogy Ausztria fogja egyesíteni a német területeket, noha a porosz gazdaság már jó 60 éve minden tekintetben felülmúlta az oszrákot.

-A USA kétszer játszotta el a Japánokkal, hogy azok csak kis sárga népség, akik lefeljebb karóra utánzatokat tudnak gyártani, és csak akkor eszméltek, amikor a Japán autók már az USA-piacra is betörtek.

 

stb. stb.

 

Azt hiszem erről a társadalmi érzékelésben megnyilvánuló - néha évtizedes, néha akár évszázados léptékekben működő tehetetlenségről asszem nem szabad megfeledkezni.

(elég ha csak a topicon végignézünk: a hozzászólók egy része még mindig az abszolút európai kultur és gazdasági fölény világában él, noha a makromutatók nagyon,de nagyon más dolgokról beszélnek.)

 

Előzmény: haliho (558)
haliho Creative Commons License 2004.09.30 0 0 558

 

 

Szia Ikaljan!

 

Értettem én, nagyjából így, ahogy leírod, csak nem értek egyet. Számomra az analógia nem jó ezen az oldalon, a kultúra valahol nem analóg szerintem a puszta gazdasággal.  Önmagában a fejlõdõképesség, a stagnálás, hanyatlás egy igen fontos mutató szerintem! (Bár ma már - ha jól tudom - egy óriás vállalatnál vagy a kár egy országnál  is megrendítõ adat, ha évekig nem növekszik, stagnál vagy hanyatlik. A piac úgy tudom igen hamar levonja a konzekvenciákat - nem vár évszázadokat.)  Tehát amit én hangsúlyozni akartam az az, hogy bizonyos statikus mutatók (bár itt is egyes mutatók igen, mások nem) fölénye önmagában nem jellemez egy fejlõdõ (vagy hanyatló) rendszert, szervezetet, a "fölény" számomra csak a dinamikus jellemzõkkel együtt értelmezhetõ. 

 

Azt hiszem, mindamellett, hogy lényegében mindannyian értjük, hogy mirõl van szó, mit akartál mondani, valószínûleg inkább szóhasználatbeli a különbség, ezen nem érdemes vitatkozni. Bocs, hogy belekezdtem!

 

Üdv:

 

haliho

 

Előzmény: ikaljan (557)
ikaljan Creative Commons License 2004.09.30 0 0 557

Ja, mégegy.

 

"Lehet különben (sõt valószínû, sõt ezt nem is bánom), hogy engem nagyon megfertõzött az európai kultúra, de miféle kultúra (sõt kutlúrfölény) az, amelyben megállt a fejlõdés!? A fejlõdés, fejlõdõképesség számomra a kultúra egy nagyon fontos vonása! (Vesd össze az élõ vizeket, folyókat, tavakat, a megrekedt Hol-tengerrel... Vagy az embert, aki - amikor megszûnik feljõdni - begyöpösödötté, szenilissé válik...)"

 

Ok. hogy szemléltessem, egy gazdasági példát hozok analógiaként.

 

Tegyük fel, hogy a német gazdaság 2004-től kezdve nem növekszik többet. Életszínvonal, stb. nagyjából stagnál.

A magyar gazdaság viszont elkezd évi 3-4-5-6-7%-os növekedéseket produkálni.

Nyilván egy ideig, annak ellenére, hogy leállt a növekedés, a német gazdaság lesz az erősebb, a német életszínvonal lesz a magasabb, de egy idő múlva a két gazdaság elér egy engyensúlyi helyzetet, mondjuk 2050-ben, majd átbillen az egynsúly, és MO. lesz az erősebb, nagyobb gazdaság.

(Viszont maga az egész tendencia nem a 2050-ben kezdődik, nem ott indul a német gazdaság hanyatlása, hanem 2004-ben. És van egy 45 év, amig a németek joggal mondhatják,hoy miénk a jobb, erősebb fejletteb  gazdaság, mi élünk jobb életszinvonalon, miközben a romló tendencia már megindult.)

 

No, ez a kulturális tőke előny dolgot kb. így értettem.

Előzmény: haliho (554)
ikaljan Creative Commons License 2004.09.30 0 0 556

Nézd, igazából itt nyilván különböző területeken, és a társadalmi élet különböző szegmenseiben más más korokban billent át az egyensúly.

 

Technológai téren (pl. ha a haditechnikát nézzük) ez a váltás a XVI-XVII. századra tehető. (Lepantói ütközet, vagy 15 éves háború - kb. ez volt az egyensúlyi pont. Itt még nagyjából partiban voltak - utána az európai haditechnika elhúzott, mint a szél)

 

-De pl. éppen az írástudók arányát tekintve a török birodalom egészen a XIX. század elejéig jobb mutatókkal rendelkezett, mint az európai álamok többsége.

-Ugyanez vonatkozik pl. a közegészségügy helyzetére. (Nyilvánoskórházak elterjedtsége, szinvonala, higiéniás követlemények)

Előzmény: haliho (554)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!