Sajnálom, hogy ennyit értettél az egészből. Nem veszed észre, hogy aki kizárja a másikat, nem én, bocs szerinted „TI” (hiszen rajtad kívül csak ilyenek vannak, egyenként beszélni sem érdemes róluk), hanem TE vagy.
Nézd meg mennyi konzekvenciát varrtál a nyakamba, anélkül, hogy bizonyos dolgokról beszéltünk volna. A világra valóban sok szenvedés vár lásd a (hogy idézzelek: hiteltelen, meghamisított eredetileg sem elfogadható) biblia Jelenések könyvét. Sok-sok TE-ről is szól.
Te beszélsz CSerfára! Te, aki semmit és senkit nem tud elfogadni, csak a saját pillanatnyi látását?
Annyira sem becsülöd a veled beszélőket, hogy képes legyél egy személynek és nem TI-nek tekinteni. Belátom valóban a legjobban magaddal tudsz beszélgetni, a beszélgetés alapja és konzekvenciája mindíg az, amit éppen jónak tartasz. Ezért tkp. nincs is olyanokra szükséged (mint pl. én/ti), aki(k) nem erősíti(k) a te követhetetlenül változó elképzeléseidet.
Isten nem várja el tőlem, hogy vad agyalásokba bonyolódjak a személyéről, pontosan tudja, hogy mik a határai a gondolkodásomnak, hiszen ő teremtett. Olyan előzékeny volt, hogy küldött számomra egy bibliát, amiben bemutatkozik, elmondja, hogy ki ő és mik az elvárásai, mi volt a múltban, milyen lesz a jövő, és miután már bizonyított is, nincs okom kételkedni a szavában.
Nem akarlak megbántani, de csak ismételni tudom magam gyerekes dolog, ahogy és amit pillanatnyilag csinálsz.
Te sajnálatos módon összekeversz valamit, de nagyon.
Ha én reménytelennek tartok egy dolgot, nem jelenti, hogy nem becsülöm. Bizonyára te is becsülsz olyan dolgot (pl. küzdelmet), aminek a végét tudod, reménytelennek tartod.
Szóval, ha téged reménytelennek tartalak, attól még nem mondtam, hogy a sátánistát, vagy a gyilkost nálad többre becsülném.
Lásd, te többször említetted értelmedet, ennyit igazán észre kellett volna venned!
Ha meg azt véled, én azért gondolom, valakiről, hogy van még reménye, mert becsülöm, és a másikat azért tartom reménytelennek, mert nem becsülöm, akkor vagy engem gondolsz alantasnak, aki a neki szimpatikusabbnak kedvezőbb ítéletet kíván, vagy hmm, szóval részrehajló, személyválogató lennél és magadból indulsz ki. De én nem ilyen vagyok!
Ugyanez okból tartom furcsának, hogy te bántódsz azon, akit én jobban becsülök, magasabb követelményt állítok vele. Pedig ha tudnád, aki igazán közell áll hozzám, attól jóval többet várok, mint a távolabbitól, és ha nem állja, eltávolodom tőle. Én nem azért keresek ismerősöket, hogy nekem kedvezzenek, hogy maguk elé engedjenek a sorban, hogy összefogjunk egymást dicsérgetni, hátát veregetni, hogy egymásnak előnyöket adjunk az idegenekkel szemben. Nem jön szóba nálam véd és dacszövetség, ahogy Krisztusban sem, erre a só nem alkalmas, amelyik sót jólmegvédenek, hogy fel ne oldódjon, az nem só. Ha valaki magárért, magára nézve, és azt véli, az öviért, övéinek kedvezni másokkal szemben, ezt én nem teszem, ilyennek társa nem vagyok, nem is leszek.
Ha tehát téged reménytelennek tartalak, nem rosszabbnak tartalak a sátánistánál (aki még nem tért meg), hanem pusztán igazat adok a Zsidó levél írójának (ha már a Biblia igazából indulok ki). De azt egy szóval sem mondtam, hogy te silányabb lennél nála. Inkább becsülnöd kéne, hogy nem kívánlak visszafordítani, nem térítgetlek, stb.
Arról, amit te találtál és amit én:
Én semmiképpen nem hasonlítok a farizeusokra. Vallom (nézz csak utána, mostanában is), természetfeletti nélkül nincs Isten, jár az embernek a természetfeletti, és bizony a Szellem is az. De a szellem is. Én még az értelmet is háttérbe szorítom a szellemért (nem is én szorítom, csak értéktelennek tartom a szellemhez képest). Ha Isten nem munkálkodik, ha nincs viszonyban az emberrel, jobban teszi, ha nem hőbörög, nem hazudja Őt, hanem a dolgai után néz.
Szóval nem gondolom, hogy te valami olyat kaptál, ami több lenne, mint én, legfeljebb gonosz, hitető szellemek szórakoznak veled, vagy lelked játszik, szellemed káprázik, beteg. Nem kívánlak téged téríteni, de bizonyos vagyok benne, hogy téged ezekkel együtt is kevesebb ér és ért, mint engem. Nem kéne magadat, meg azt, amit találtál ilyen magabiztosan hirdetned, vagy nagyra lenni vele, szerintem kevés az, és inkább sajnállak, hogy ilyen keveset kaptál, és ilyen kevés a bizonyosságod. (Nem kérkedésből mondom, csakugyan így gondolom!) Igaz, Isten adja a hitet, és Ő nem zsarolható, nem kísérthető, vele szemben pert nem nyerhet az ember. És a hűség jutalma a szellem, meg a lelkiismereté, igaz, a lelkiismeretet meg a szellemnek tudom be. Szóval egyik a másik oka, és az egész kiindulópontja inkább Isten, az Ő választása, nem az ember. Az ember Tőle kapja a bizalmat, és a kegyelmet (a bizoalom nő a kegyelemtől). Nekem óriási szerencsém van ezzel a bizalommal, mert szülő nélkül nőttem fel, így magamban-körülöttem egész kis korom óta kerestem Istent (igaz az, hogy aki éhezi és szomjazza, boldog). Mondhatni, viszonyban éltem Vele, élő viszonyban, mert mielőtt megtértem (32 éves koromban), már egy sor kijelentésem, meglehetősen kialakult meggyőződésem (bizonyosságom) volt, hozzám közeli emberek tudták is rólam. Én nem elhagytam ezt, én nem kárnak és szemétnek tudom Isten-ismeretemet, noha csak egy természetvallásnak, vagy minek vélem, mert Jézus nélküli volt. Hanem én pluszt kaptam, Jézus nevét, 1989-ben. Én nem voltam kiképezve, nem követtem rossz tanításokat, nem voltam vallásos. Újjászületettnek tartom magam, hiszen alapvetően megváltoztam, olymi lehet ez, mint az ó, meg az új szövetség közti különbség. És bizony, lelkiismeret ide, vagy oda, rengeteg vétket követtem el, nem is kicsiket, olykor jól meg tudtam oltani lelkiismeretemet. Mióta újjászülettem, sokkal kevesebb vétkem van, súlyuk is sokkal kisebb. Ha már az emberek lássák cselekedeteinket, nos, ismerőseimre nagy hatással volt óriási változásom. Ezért egyszerre igaz, hogy Istent egész kis korom óta keresem, és élek Vele, de csak felnőtt koromban születtem újjá.
Nem magamnak írom ezeket, hanem, hogy jobban érts. Mert szerintem besuvasztottál afféle megvallásos, de hit néküli emberek közé. Lehet, hogy magadból kiindulva gondolod azt, másnak nincs hite, csak duma, amiről szól, és csak okoskodás, amije van, és erre hatnak érvek, ennél neked több kell, jobbat is találtál. Nos, akárhogy is véled, nálam nem így van, nekem élő viszonyom van Vele, és ha olyasmit tennék, amit te gyakorolsz (az én fogalmaim szerint hűtlen vagy), e viszonyom látná kárát, Ő távolodna tőlem, vagy engem taszítana el, én vesztenék. És még nemis mondtam a lényeget, hogy szeretem Őt. És tudom, élem, tanúsítom, Ő féltőn szerető, és ez jó! Ő jó! Ha féltőn szerető, én meg félem Őt, és bízom Benne, nem valami utolsó ítélettől félek, hanem, hogy Vele gyengül a közösségem. Nekem ez az istenfélelem. Nem az ítéletétől félek,hanem a közösségemet féltem, van mit vesztenem!
A megvallások, és szertartások, egyezményes, rendszerezett istentiszteletek meg nem érdekelnek, tudom Őt tisztelni magamban, és közösségben, de nem csak csudaépületben, hanem mezőn, utcán, de akár telefonon is. Írom ezt azért, mert itt többen kialakult formák szerint tisztelik, amit esetleg te jogosan bíálsz. De rám kliséket ne húzz, mert nem fog menni. Írom ezt, mert szvsz úgy akarsz lerendezni, hogy felületes vagy, afféle sémákat, általános, gondolom, kicsit be is gyakorolt dolgokat írsz nekem.
Én viszont becsüllek téged annyira, hogy fentebbi írásom jelentős részét még egyáltalán egy fórumra sem írtam, pedig hat év alatt jó sokat írtam.
Közeledni nemigen fogunk egymáshoz, hiszen, ha az én Istenemet szeretted volna, nem távolodtál volna el Tőle, szerintem te vagy csapongsz (nincs türelmed, és nem tudtál várni), vagy kicsit fogalmazol, ugyanazokat a szavakat használva te mást értesz alattuk, mint én. Valószínűleg sok képmutatóval volt dolgod, se attól még nem állíthatod, nincs olyan Isten, akit a képmutatók megvallottak. Ha hamisak is, bűnösök is szólják Őt, attól Ő még van. Lásd, ezért állok én inkább az Őt vallók ellen, ha hamisak, semmint az Őt tagadók ellen. Sokkal jobban rombolnak szerintem az Isten mellett hamis tanúságot tevők. Akik tulajdonképpen magukért, magukra nézve teszik ezt, hogy ők legyenek valakik, jónak és rossznak megmondhatói, stb. Engem ezzel senki el nem talál, bennem semmi ambíció, sehol senkit nem vezetek, ismerőseim között sem álltam soha az élre hitbeli dolgokban, egy napot sem. Ha megkínáltak hivatallal, visszautasítottam, csak a amgamét írom, minden személyes érdek nélkül.
No, írtam jó sokat.
De nem csak neked írtam, hanem, mert egy testvér intett emilben, és úgy vélem, kicsit félreértett, mert rosszabbul ismer engem. De, gondolom, neked is hasznos.
Tudod, hogy páran már megvédtek téged, azok közül, akik ismernek téged? Azt mondják, kellemes ember vagy és méltatlan lenne csúnyán beszélni rólad. Én ezt elhiszem nekik, és hidd el, annak ellenére, hogy amit folionak írtam, komolyan gondolom, nem a kereszténységgel van bajom, hanem egy bizonyos fajta gondolkozásmóddal. Jó párszor nagyon nekem támadtál én viszont csak egy idő után "rágtam be" a bunkóságon. Ígérem, hagylak is benneteket.
Az meg, hogy sátánistákat többre becsülsz, mint engem magadat minősíted, de ennél jobban nem ítéllek meg, mert az ítélő az ember saját maga kell legyen.
Nagyon gyerekesnek tartom azt a gondolkozást, amely a "megállapodottságot" egy eszme, hitrendszer mellett az érettségnek, jóságnak, egyensségnek, stb. tartja. Számodra jó megcsontosodottnak, megkövültnek lenni. Nem érted, hogy ez ember sohasem kész? Ez nem "szeleburdi" magatartás, hanem éppen felelős gondolkozás. Mert felelős vagyok magamért, a környzetemért, mit adok át nekik. Egy vérrel szennyezett vallásosságot vagy töröm magam előtt a nehéz, keskeny utat. Én a nehezebb utat választottam, azt ahol a régi iskolák emberei megvetnek, ellenem fordulnak. De hiszek abban, amit csinálok. Hiszek a szeretetben, egymás megbecsülésében, ellenzem a gyűlöletet, a bűn gyülöletét is, mert előbb-utóbb az is valóságossá válik embertársam ellen. Ellenzem a vallási intoleranciát, az ellenségkeresést. De szívesen segítek azoknak, akik közeledni kívánnak egymáshoz. Sajnálatos, hogy mindig az ilyeneket kövezték meg, én nem kívánok mártír lenni, szerencsére vallásszabadság van, Iránban biztosan nem élnék már.
Bár megenyhültél, én eléggé mérges lettem és hogy ezt kiengedjem magamból, nem fogok ide írogatni. Elég okosnak tartom magam ahhoz, hogy a butaságból annyi elég legyen, amennyi még nem veszélyezteti a lelki békémet. Ha felhúzom magam rajtatok, akkor semmi értelme az egésznek. Nem tudtok semmi újat mondani, sajnállak benneteket. Nem vagytok képesek tovább látni az orrotoknál, ez is sajnálatos. Olyanok vagytok, mint Jézus idején a szadduceusok, akik egy kihalófélben lévő szekta tagjai voltak, bár ők magukat a legmagasabb rendűnek vallották. Miközben szapulták az örök kereső farizeusokat. Akik ma is élnek és virágoznak (mert Jézus ellenük való támadása is túlzás), akik valóban nagyon szellemi áramlatokat is követtek, mint a híres Hillél rabbi, akitől Jézus meglepően gyakran idéz.
De nem szapulni jöttem, ezért megyek is, de tudd, hogy továbbra sincs semmi bajom veled, sőt többre becsüllek, mint az elején, mert látok benned dolgokat, amik nagyon értékesek. Bárcsak jobban ki tudnád ezeket a tulajdonságaidat használni! És a "barátom" kifejezés kedvesség, nem barátkozom senkivel, aki elhárít. Nem vagyok én erőszakoskodó!
Jól érted. Egy dolog keménynek lenni és másik dolog a reformáció értékeit követni. Mert amellett hogy renegetg érték van a reformációban, a kezdetek szörnyűek. Vér, intolerancia, gyűlölet, háborúk, árulások, csalások kísérték a kifejlődését és terjeszkedését. Azt mondják a reformáció durvább volt, mint az inkvizíció valaha. Mára azonban megszelidült, ezért nem kizáró ok a hozzájuk való tartozás. Nézd, én nem vagyok buzgó hívő, nem is illene rám az elmondottak alapján, hanem olyan ember, aki jól érzi magát egy nagyon szép templomban, ahol gyönyörű üvegablakok vannak, neogótikus stílus és szimpatikus lelkész. Nem vagyok felfuvalkodott, mint itt a fórumon néhány hívő, így tudom, hogy tőle sok mindent tanulhatok, mégha nem is követem vaskalaposan az ő vallását. És veletek ellentétben neki ez nem jelent problémát! Nem mondja azt, hogy a teremtőben való hit meg minden, hanem azt, hogy neki ez az egyenes út, nekem meg szabadságom van arra menni, amerre jónak látom. Ha egészen elávolodok tőlük, nem fogok menni, ezt ígérem.
Egyenes, őszinte, nem szócsavaró... A gyűlölet nem egyenesség, ne keverjétek! Vissza kell nézni a válaszait, sőt azokat, amikor nem is szóltam hozzá és minek nevezett! Rondán fogalmaz, ellenséges, a hitetleneket többre becsüli, vaskalapos - ez a jó keresztény mintaképe? Úristen, mivé lesz a világ nálatok! Hol a felebaráti szeretet, az ellenség szeretete? És én még az ellenségetek sem vagyok. Lehet, hogy a bődületes intoleranciátok ellensége vagyok, de az nem az ember, hanem egy gondolkozásmód.
Az agykontrolt hol el kell fogadnom, hogy semmi kivetnivaló nincs benne, hol tkp. számodra a csupa kedves emberrel együtt, lényegtelen. Ilyenkor szokott egy normális vitatkozó felállni és elköszönni. Az agykontrollban, a hit gyülekezében, a katolikus egyházban, a józsi bácsi pártjában, akárhol vannak szimpatikus emberek és nem szimpatikusak. Miért kellene elfogadnod? El sem olvasol, csak csípőből gondolkodsz. Azt írtam, hogy már régen nem foglalkoztam vele és soha semmilyen szellemi ártalmamra nem voltak. Bár mit is tudtok ti a szellemvilágról? Könyvből tanuljátok, a szavakon lovagoltok, féltek az újtól, akár Galilei idejében, ha a Biblia azt mondaná, lapos a föld, keresnétek rá bizonyítékot. Ahogy elhiszitek a teremtés meséjét, a babiloni Enuma-elis átdolgozását monoteista formára, vagy az özönvíz meséjét, a szintén babiloni özönvíz történet átdolgozását zsidó formára.
Isten nem kedvünk szerinti amőba, aki mindíg azt az alakot ölti ami számunkra éppen tetsző Ti pontosan ezt teszitek vele. Számotokra Isten olyan, amilyennek lennie kell. törvényeinek megszállotja, hol büntető, hol megbocsátó. Antropomorf isten ő, hozzátok hasonló. De Isten nem elképzelhető! Nem emberi, nem trónon üldögél, nem királyságot akar létrehozni, nem keresztény.
Valóban fejezzük be, nem vagytok jó vitapartnerek, a vaskalaposság a hatalmába kerített benneteket. A könyvek vallásai - júdaizmus, kereszténység, iszlám - intoleránsak, felfuvalkodottak. Miért lennétek mások, amikor összekötitek magatokat könyvetekkel? Ő uralkodik rajtatok, a gondolkodási sémátok megváltoztathatatlan. Sajnáljátok azt, aki keres, mert ti már találtatok végérvényes igazságokat. Nem érdekel benneteket semmilyen hamisítás, a megkövült Biblia / Tóra / Korán Isten szava, szent és csak aszerint lehet élni.
Még sok szenvedés vár emiatt a világra.
Én magamat ítéltem (hogy rólad írok, noha nem neked), azzal, hogy nem örülnék a helyedben, h akibeszélnének.
Semmi alapom tőled elvárni, hogy távozz a fórmról, ha féleérthető voltam, megerősítem, én csak egy fórumtárs vagyok a sok közül, és ilyet nem várhatok, nem is várok el más fórumtárstól.
Hitbeli dologban nem vitázom veled.
Emberileg nem utolsónak tartalak, de velem ne erőlködj, ha nem jó neked, hogy hitbeli dolgokban mit vélek, hát nem jó, de attól viseld el! Semmi közöd a meggyőződésemhez, ahogy nekem sincs a tiedhez. Ha az én meggyőződésem, hogy te reméyntelen vagy, az a meggyőződésem, és a te meggyőződésed attől akármi is lehet, magadról is, rólam is.
Ha viszont te az én meggyőződésem ellen írsz, meg fogom védeni meggyőződésemet.
Lásd, én nem megyek senki ellen (pedig más hiten levők, sátánisták, meg egyebek is vannak), akármit írnak akár rólam is. De ha szólongat valaki, hogy adjam fel meggyőződésemet, nem engedek neki.
Ha nem lennél ilyen szeleburdi, észrevennéd, bizonyos megbecsüléssel írtam rólad, hogy ha eljutottál, továbbléptél, és ott maradsz, legalább van tartásod. Azaz korántsem soroltalak hátra.
Csak éppen társak nem vagyunk. Én becsülöm azokat, akik hűségesek abban, amire jutottak, inkább, mint azokat, akik mindent kipróbáélnak, és mikor társként szólna velük az ember, kiderül, hogy rég köpönyeget fordítottak. Bizony semmire nem becsülöm a hitet hazudókat, színlelőket, szemforgatókat, írtam is régebben, semmi bajom azzal, ha valaki Istent is tagadja, ha Isten neki semmit nem adott. Nekem a hazugokkal van bajom, a megvallásosokkal, akik istenükről hazudják saját megvallásaikat, és megszédítenek másokat, hogy ők is hazudozzanak. Ez lejáratja Istent, meg a Benne hívőket.
De attól még mondom, mi nem leszünk társak, csak fórumtársak.
Ha megadod a tiszteletet, én is megadom, ám ebbe a tiszteletbe az is beletartozik, hogy nem győzködsz, nem abból indulsz ki, hogy én is képmutató, meg színlelő vagyok. Nem tagadom, sokan ilyenek, de én ezek ellen vagyok, és nem ezek között.
Lásd, kicsit igazságtalanul írtál nekem, és én tisztességgel válaszoltam neked. Javalsom, tedd félre indulatodat, tedd félre elvárásodat, ne sértődj azon, hogy én azt vizsgálom, mire jutunk, ha a Biblia igaz, és ezt kedvedért sem hagyom el. Ettől tisztelhetjük egymást, ha nem is megyünk bele a másik zöld legelőire.
Szóval ha te nem akarod nekemmehatározni, miben iggyek, és nem piszkálsz, semmi baj nem lesz köztünk. De ha te megszólsz, miért indulok ki abból, a Biblia igaz, miért aodk hiteltapostolnak, egyebek, ha beleszólsz hitembe, komolyan mondom, megkapod a magadét, ha kedvem van. Nem ellened vagyok, nem is ellened kívánok lenni, sőt, sajnálom, hogy így vagyunk, mert emberileg rendenek tűnsz.
De más hiten vagyunk, hát hitemben hagyj nekem békét! Ne térítgess, ne cikizz, mert ehhez nincs jogod!
És elég széles a fórum kettőnknek, hogy ellehessünk egymás mellett, ha nem bírnánk ki máshogy.
Keressük inkább a közös jót,vagy hagyjuk egymást békén!
Egyre jobb. Én vagyok a református, te a református pedig nem vagy református(?), ha jól értem.
Lehet CSerfa nem „vajaskenyér”, de egyenes és őszinte, szereti az Urat, nem szócsavargató.
Kellemes társaságért nem kell gyülekezetbe járni én azon kívül is találok, azokkal a jó tulajdonságokkal, amelyeket leírtál: megengedők, szeretettel teliek, kedvesek jó a hangulat, de mi köze van ennek Istenhez és az Istenben való hithez? Kálvinhoz és Lutherhez tán még több ők is voltak időnként jókedvűek.
Kedves Norcrys ha távoltartom magam tőled azért lesz, mert a nevezőnk nemhogy nem közös, hanem a számrendszerünk sem ugyanaz. Te mindíg tekersz egyet a szellemin és a nem szellemin, amint éppen vitacélod kívánja. Az agykontrolt hol el kell fogadnom, hogy semmi kivetnivaló nincs benne, hol tkp. számodra a csupa kedves emberrel együtt, lényegtelen. Hol szellemi, hol agyhullám ... és így tovább.
A biblia ami – mint írtam is neked – Isten üzenete számomra, nem ezt az elkenősdit „közvetíti”. Isten nem kedvünk szerinti amőba, aki mindíg azt az alakot ölti ami számunkra éppen tetsző. Lehet a te felfogásod „kényelmesebb” mert rajtad kívül semmitől sem függ, te mondod meg éppen melyik megjelenési formája van kedvedre. De akkor mi ebben a Teremtődben való hit, aki feletted és nem alattad való? Ha azt mondod, hogy gyártottam magamnak egy istent és remekül alkalmazkodik hozzám, ezt érteném de így?!
Látom csak nem tudsz letenni keresztényrémítő szerepedről, viszont szó ami szó igen ki lettem okítva közben. Mondd ha „nem élek én hanem él bennem a Krisztus” mitől/kitől is kellene félnem?
Én nem örülnék Norcrys helyében, ha itt kibeszélnének. Addig vagyok itt, amíg tetszik nekem. És ha kioktatnak is néha, attól még sokat tanulok. És pontosan ez a célom.
Ha visszatér az Úrhoz Ha visszatérsz a kereszténységhez, a reformáció Bibliájához... De tudod-e hogy már 50 évvel Jézus után alig maradt valami abból amit mondott, csak a szájhagyomány volt, amit a kortársak teljességgel megbízhatatlannak ítéltek?
jobban becsülöm azt, aki elér valahova, és ott marad Mert félsz felülbírálni önmagad. Félsz feladni egész addigi meggyőződésedet... --- dehát ezt kell tenned a keresztény megéréskor is vagy nem? De többször már nem mernéd megtenni. Az ószövetségi isten, JHVH haragudna érte, de nagyon, vérszomjas isten ő. A Seregek Ura, Elohim Cebaót, harcisten.
Persze csak úgy van reménye, ha tagadja, hogy a Biblia igaz, amit gyakorol is, betoldás, hamisítás, meg egyéb fogások, hiszen ha a biblia igaz, neki annyi. Nos, az öt mózes könyv közül pl. a Deuteronomiumot azért készítette egy zsidó ember, hogy az addigi hagyományokat egységesítse és a monoteista hitet megszilárdítsa. Addig mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Jahve csak egy a több isten közül, bár a zsidóknak a legfőbb isten.
ha mellette lenne neve, meg arca Így csak egy nick? Ugyan, nekem te is csak egy nick vagy, mit érsz velem? Ha akarod és valóban olyan okos vagy, fél órán belül kideríted, ki vagyok, mert hagytam nyomokat magam után. De mit érdekel ez téged? Nalátod, akkor meg minek a név, arc? Idővel az is lehet, de nem ezért vagyok itt. Nem magamutogató ember vagyok. Az internet egyik sajátossága az anonimitás (legalábbis egy bizonyos szintig), ez nem megvetendő, hanem a szabadság egyik eszköze és fenntartója.
Ez olyan szép volt, hogy nincs szívem vitatkozni vele. Szinte teljes mértékben egyetértek veled, bár bocsáss meg nekem, a kereszténységről nem változott meg a véleményem, a te Istened viszont tetszik nekem, mégha maga a katolicizmus maga nem is vonz.
Ajjaj, félreértesz, de elnézést a vita ilyen szintű elfajulásáért. Hát, írásban nehéz iz megmutatni, valójában mit is gondol az ember.
Hogy CSerfa nagyon jó ember? Akik ismeritek, legyen egészségetekre, én azt tudom, hogy durva és erőszakos módon fogalmaz. Hogy ez jó? Mire?
Bocsánat, hogy összevonlak nemtudoménkikkel. Én csupán reformátusnak "bélyegezlek", akármit is lehetett kiolvasni. Ha ez nem pontos, attól még tudom mit gondolok. A reformáció hozta be, hogy a Bibliát tekinti mérőzsinórnak, attól nem kíván eltérni. A katolikus egyházban ez nem így működik, ott a hagyomány legalább ennyire fontos. Itt jónéhányan - HGY-sek és azon kívűl levők -, keresztények eléggé egy irányban vagytok azok. A reformációt követitek, de elég keményen, ahogy azt a kezdeti időkben tették a reformátorok. Maga CSerfa szinti tiszta kálvinista hitet képvisel, bár nem tudom, pontosan hová is tartozik saját megvallása szerint. Ez szerintem nem jó vagy rossz, számomra tény, bár az álláspontom változhat, nyugodtan mondjátok meg nekem a véleményeteket. Csak ne sértődjetek meg! Attól én leszek igazán szomorú, mert jókedvemből jöttem "fórumozni".
Látom most lázadó időszakodat éled Neeeem, dehogyis! Bár lázadok a hülyeség, a sötétség és az elnyomás ellen, most nem erről van szó. Szó, mi szó, a kálvinizmust sem szívlelem, bár református vallású vagyok, és szeretem azokat az istentiszteletek hangulatát, amit egy általam nagyra tartott pásztor tart. Szeretem a kedves, megengedő, szeretettel teli gyülekezet társakat is, akikkel jó együtt lenni és beszélgetni. Ennek már kevés köze van Lutherhez és Kálvinhoz vagy szellemi utódaikhoz, mégha a református hagyomány él is, de annak már csak a jó része.
Az agykontrolért elég nagy árat fizettem, de persze mindenki a saját kárán tanul, hát hajrá! Mikor is foglalkoztam vele? '99 körül, de nem az én utam volt, nem mélyedtem bele, de láttam, hogy működhet, legalábbis az általam vizsgált dolgokban, ennyi. Semmi bajom nem lett belőle. Miért is lett volna? Gonosz szellemek, démonok? Ha a világ ilyen egyszerű lenne! Szerencsére nem az.
De te miért szereted ezt az �én vagyok a keresztények réme� szerepet? olyan gyerekes dolog. Nem próbáltam ilyen szerepet, csak beleéltem magam a helyzetedbe. Tulajdonképpen azt csinálsz, amit nem kellene, olyanban vitatkozol, amiben csak kijelentéseket kellene tenned. Ez jó, ez nem jó, helytelen. Voltaképpen ezt is teszed, ezért ajánlottam, hogy tartsd magad távol tőlem, mert megfertőzöm a lelkedet, amit szívből nem kívánok. Ha gyerekes voltam, elvállalom, még nőnöm kell. Sok sárgarépát fogok enni, csokit kerülöm.
Folyt. köv: (bocs, de fogalmam sincs, hogy lehet ezzel a programmal szöveget szerkeszteni).
A vádak, melyeket a kereszténységgel szembehelyezel túlságosan is igazak sokhelyütt. Vagy sok Nietsche-t olvastál, vagy alapból ilyen érzékeny az önérzeted. Véleményem azonban az, hgy amit te most kereszténységnek hiszel az nem a igaz kereszténység, hanem egy kép, ami benned kialakult róla. Nem tudok sokat rólad, hisz régóta nem jártam ezen a fórumon, nyilván van személyes tapasztalatod ifjúkorodból, meg az az idő, amit NS-nál eltöltöttél, emellett médiák is alaposan alakítják korunk felfogását a kereszténységről, pontosabban a keresztény egyházról, amit magára a kereszténységre és ennek Istenére is kivetítünk. A kép pedig ami eléd és sokak elé tárul kiábrándító: a térdeplő álszentek és ájtatoskodó papok gyülekezete valóban kevéssé vonzó a ma embere számára. Még számomra se, aki hívő katolikusnak vallja magát.
De van egy másik kereszténység és van egy másik Isten, egy rejtőzködő, "okkult" Isten, akit sokkal nehezebb prezentálni, akit nem azért nem ismerünk, mert mindezidáig nem lett vona jelen, hanem mert a világ zaja mindig elnyomta a hangját, mostanság meg aztán tényleg alig van remény, hogy felfedezzük. Képzeld el úgy, mint a lehető leghalkabb muzsikát, amit csak akkor hallasz, ha mindenki elhallgatott. Ha beszélnek róla, már észrevehetetlen, hasonló okokból a tévében sem mutogattják, az aktuális hatalomnak meg végképp nem kell, mert igen ritka kivételektől eltekintve tömeggyűlésen soha nem jelenik meg. Én, talán kivételes szerencse, néhány alkalommal személyesen is (lélekben) találkoztam vele és mondhatm, ez volt a szülői szeretetet is messze felülmúló, leggyöngédebb érintés amit életemben valakitől is kaptam. Soha senki annyira tiszteletben nem tartotta a saját énemet, érzéseimet, egyéniségemet, mint aki akkor ott jelen volt, mindemellett mégis határozottnak és végtelenül bölcsnek éreztem, és nem csak az útmutatás, amit akkor adott volt fontos, hanem méginkább a megismerés, hogy megláttam Isten legbenső valóját, hogy a frázis, amit addig annyiszor hallottam, Isten a szeretet, hihetetlen módon megelevenedett előttem. Ott vált nyivánvalóvá mindaz a hamisság amit a világ, az oktatás, a médiák, elárulói és hamis követői reá pakoltak. Abban a pillanatban született meg bennem a valódi bizalom Isten iránt. És hitem nem a teremtett világ szépségéből, nem a látott csodákból, hanem ebből a kis számú, de mégis oly nyilvánvaló találkozásból táplálkozik azóta is.
Ezek a találkozások viszont nem jöhettek volna létre istenkeresés ill. egy olyan közösség nélkül, ahol ezeket az élményeket megtapasztaltam.
Hallatlanul fontos ezért a közösség szerepe, mert úgy gondolom, hasonló személyes istenélmény csak imádságos, Isten felé nyitott lelki állapotban jöhet létre, melyet rezonáns közeg nagyban felerősít. Ezek a tapasztalatok más szempontból is fontosak voltak számomra. Azidáig az a kísértés ért, hogy a vallásosság, az istenhit a világról való lemondást jelenti, valami későbbi vélt nyereségért cserében a jelenben áldozatokat kell hozni. Erre Isten válasza a következő volt. Felmutatott egy kerekforma kenyeret, melyről tudni lehetett, hogy Jézust jelképezi. Ez a kenyér kis darabokra tört, és mindenkinek, köztük nekem is jutott egy darab, ami bennem egész kenyérré alakult. Utána ezek a kenyérdarabok elkezdtek ismét egymáshoz közeledni, vele mi emberek is, és mindannyian egy kenyérré forrtunk össze, ami napként kezdett fényleni. Mindezekhez bennem a következő gondolatmenet csatlakozott: valódi önmegvalósítás az ember(iség) számára nem létezik, kiteljesedés úgy az egyén, mint a közösség számára csak Jézusban létezik.
T. Norcrys !
"jól ismerem a hivatalos keresztény álláspontot az okkultizmusról.
Okkult = rejtett."
Bár maga szó okkult valóban rejtettet jelent, a kereszténység nem azért ítéli el az okkultizmust, mert rejtett dolgokat művel, hanem mert úgy tartja sátáni erők segítik e tevékenységet. Egyébként minden tudományos kutatás, vagyis a rejtett dolgok feltárása mind bűnös cselekvés lenne. Helyesebb lenne talán ezért mágiáról beszélni.
"És ha meggyógyul egy beteg, az sátáni?"
Számos alkalommal tapasztaltam a mágikus cselelkvés "hatásosságát", vagyis végighallgattam általm őszintétek tartott emberek beszámolóit, akik jósoknál, gyógyítóknál jártak és maguk lepődtek meg legjobban az ott tapasztaltakon. Beteljesült jóslatokról, múltbéli események felsorolására számos példát, néha egészen elképesztőt tudnék felsorolni, de többen beszámoltak betegségük javulásáról, gyógyulásáról azt követően, hogy általam okkultnak tartott gyógyítónál (pl. Gyurcsok) jártak, vagy reikis, agykontrollos ill. egyéb tisztázatlan szellemi hátterű tevékenységet végeztek. Lehetett volna 1-1 esetben véletlenről ill. autoszuggeszcióról beszélni, de valamennyinél aligha.
Azonban a siker csak az első pillanatban meglepő. Ha Sátán és cége létezik, akkor nyilván nem valódi arcát fogja az emberek felé fordítani, hanem a hazugság atyjaként megpróbál minnél több embert maghoz csábítani. Taktikájának legfontosabb elemei, hogy vagy megpróbálja elhitetni magáról, hogy nem létezik, vagy pedig a jónak tünteti fel magát. Mindkettőben igen sikeres. Sátánnak hatalmában áll gyógyítani, ezt teológiai érvek nem cáfolják, hiszen bukása előtt a legfényesebb angyal volt, hatalmát pedig minnél szélesebb körben ki is igyekszik használni, hisz a gyógyításnál nincs jobb reklám. Jézus gyógyításainál fontos szerepet kap az istenhit ébredése és a lelki újjászületés, míg korunk mágusai esetében erről szó sincs, csodáikat pénzért árulják, kaotikus világnézetük fő vonása pedig a reinkarnáció Jézussal és Buddhával főszerezve, valamint a titokzatos, kétes eredetű szeretet energia áramlása. A megtérés ill. az újjászületés igénye fel sem merül. Maradj meg olyannak amilyen vagy, Isten ilyennek szeret téged - mindják.
Legtöbb esetben maguk a gyógyítók sem tudják kivel szövetkeztek, élvezik könnyen jött természetfeletti hatalmukat és terjeszik a Sátán igéit, a gyógyulst megtapasztalt emberek pedig isszák szavaikat, olvassák könyveiket, áramlanak kurzusaikra. Aki ezekhez a gyógyítókhoz fordul a széles, lejtős utat választja, mely a pusztulásba visz, hisz pl. a jövendőmondatással vagy varázslással kikerülni igyekszik azt a szűk, rögös utat, melyet Isten neki feladatul tűzött ki, hogy a végén üdvözüljön.
folyt. köv.
Inkább én beszélem ki. Kibeszélés alatt meg azt értem, róla beszélgetünk nyilvánosan, ahelyett, hogy vele beszélnénk.
De én nem dedóból teszem, csak így hozta a helyzet. De ennek sem örülnék Norcrys helyében. Én annak örülnék, ha nem beszélnének rólam, hanem ha van valami, nekem mondanák. Igaz, nincs is mondanivalóm neki, amiket írtam, tőle függetlenül írtam, mindegy, vitatja-e, vagy sem. De azért mégis...
A denevér fogai valóban hegyesek, de nem én, csak Petike vágyott megfogni. És nem látta a fogait, mert sötét volt, csak a vaku világított oda.
Remélem nem így gondolja Norcrys, nem szeretném megbántani. Ha így volna elnézést kérek. Nem írtam többről, mint amit ő is elmondott magáról. Csak a saját „utamat” próbáltam megmutatni neki, hát annyi amennyi sikerrel.
A visszavonhatatlant nem tudom, most itt nem akarom megbeszélni, nehogy tényleg azt higgye a személyes dolgaiba akarok belebonyolódni.
Remélem előbb-utóbb alkalmam lesz veled ezt a kérdést megbeszélni, nem személyre vetítve.
(U:I. Nem tudom, hogy megmernék-e fogni egy bőrszárnyút, rém hegyes fogai vannak.)
Én nem örülnék Norcrys helyében, ha itt kibeszélnének.
Ha visszatér az Úrhoz, kárnak és szemétnek ítélve okoskodásait, akkor is egy ideig csapongónak tartanám, jobban becsülöm azt, aki elér valahova, és ott marad. Aki meg hamisságokról tesz vallást, meggyőződéssel, annak a meggyőződését kétlem, ha egyébként igaz dolgok mellett tesz meggyőződéssel vallást, azt a megvallását is kétlem, figyelem, nem téved-e, nem bízom benne úgy, mint a megbbízhatóbb emberben. Jobb a saját dolgán hű ember, nemkell Norcryst sem rávenni, forduljon vissza onnan, ahova jutott. De akkor reménytelen. De legalább van tartása.
Ha meg igaz a Biblia, és valaki ilyesmire jut, mint Norcrys, akkor micsoda reménye lehet? Az, hogy nem tudja, mit beszél. Akkor őt nem lehet komolyan venni? Ez jogtalan. Inkább komolyan veszem, és így hajtom el, tartom reménytelnnek.
Lásd, neki is ezt tetszik, nélülünk is, ő inkább büszke magára, arra, amit tanult. Akkor meg reménytelen, ha Biblia igaz.
Persze csak úgy van reménye, ha tagadja, hogy a Biblia igaz, amit gyakorol is, betoldás, hamisítás, meg egyéb fogások, hiszen ha a biblia igaz, neki annyi. Szóval tetszik neki a saját bölcsessége, okoskodások rendszere, a magaválasztotta istentisztelet. Nem jött be neki a karizmatikus ígéret, nem kapott szabályosan semmit, de kapott szabálytalanul. És el sem tudja képzelni, hogy szabéályosan is lehet kapni, sem türelme nem volt várni, sem nem választott (az Úr, ha valakit kineged közülünk, soha nem is volt közénk való).
Szóval én meg úgy fórumkodom itt, hogy azt vizsgálom, mire jutunk, ha a Biblia igaz.
Azaz a fórumon Norcryst én e feltételezéssel teménytelennek tartom, vagy olyan butácskának, tudatlannak, aki okosnak akar mutatkozni, aki talált valamit, bölcselkedik, de közbedn nem tudja, mit beszél.
Lásd be, kérlek, inkább azt vélem, reménytelen, de ettől ember maradhat, egyenes gerinccel is maradhatna, ha mellette lenne neve, meg arca (így csak egy nick).
CSerfa
U.I. A denevér itt mászkált ablakunkon, míg elhelyezkedett, elvolt, mint a befőtt, még a vakuzásr is tűrte, meg, hogy olykor közelebb mentünk, kinyitottuk az ablakot, ilyesmi. Nagyon nyugodt, megfontolt denevér volt, nem izgágáskodott, biztos megélt egy-két dolgot már :) Azóta már elrepült, de tán visszajön, mi nem fogjuk zavarni.
Egyéáltalán nem félelmetes, a valóságban kicsi, tekintsd csak meg a csavarok fejét, vagy a roló elemeit mögötte. Petike meg ki-be járkált (az én szobámba) ellenőrizni, megvan-e még, és eszébe sem jutott félni. Inkébb sajnálta, hogy a szúnyogháló miatt nem foghatta meg, anyja már fogott kezében denevért, Petike is vágyott ilyesmire. Én meg örültem, hogy nem fogja meg, hiszen hátha udvarolgat, és tán a denevértársnak lehet félelmetes az emberszag. Mert olyan nyugodt állatka volt, hogy bizots tűrte volna azt is, hogy megfogják. De én szeretem békén hagyni a természetest.
Volt idő amikor valószínűleg engem is reménytelennek tartottál volna. (Igaz nem a keskeny útról fordultam vissza.) De ki tudja kinek mi kell ahhoz, hogy felismerje az utat az életében.
Mint látod nem értek vele egyet, ezt próbáltam megbeszélni vele. Most úgy látom inkább kevesebb mint több sikerrel, de mondom én is voltam így. Ettől nem látom reménytelennek.
Adja Isten, hogy a szívével értse meg az Úr üzenetét és ne érzelmek, egok, szimpatikus ismeretségek, tudománytöredékek dobálják össze-vissza. Sajnálom, hogy ennyit küszködik.
Más: off, vagy uff?
Nagyon helyre kis denevér. Jó dolog hogy Peti fiad nem ijedt meg tőle, a legtöbb gyerek fél a denevérektől. Üdvözlöm a kis hőst.
Valóban nem utálom Norcryst. De társa sem leszek hitbeli dolgokban, reménytelennek tartom.
A polgári életben azonban akár egy sört is megiszom vele, Dankeloval (aki meleg, és nagyokat balhézunk) is lementem volna, noha én nem vagyok meleg, és ilyesmi, pusztáén becsültem emberi küzdelme, őszintesége miatt, sőt, sajnáltam (remélem, nem sértem meg) olykor önpusztító dolgai miatt.
De ettől hitbeli dolgokban nem értettem egyet vele, sőt, volt olyan vitamódszere-megoldása is, amivel nem (engem is moderáltatott egszer, ilyesmi).
Noscryst is elég őszinte embernek vélem, és, ha nem akar társam, haverom lenni, semmi bajom nem lenne vele. Csak ne így próbálkozzon, mert így nem megy semmire. Hallod, Norcrys?
És soha el nem ismerem, aki ott hagyja Jézust, a keskeny utat, szélesebb, meg más úton is jár, hogy reménye lenne, ez így marad, nem vonom vissza. Attól még nem hitbeli dolgokban nem utasítom el.
E fórumra azonban hitbeli dolgokért járok, és csak elvétve jön szóba oolyasmi, ami nemn ez.
Hanem, ha már off, és nem is hitbeli, volt ám egy denevérünk, igaz, csak a szúnyoghálón kívül. Petike nagy örömére. Be is linkelem a képét, bizony, még a fogai is látszanak:
Norcrys nagyon sajnálom meg kell vallanom nem utállak, nem akarlak térítgetni, amit nem akarsz megérteni abból amit eddig mondtam, nem fogom ismételni. Ha CSerfa utál (amit nem hiszek, mert valóban nagyon jó fej) ő dolga, ezért az is-t nem veszem magamra.
Ha úgy gondolod hogy hagyjalak a magad útján járni, mondd és többet hozzád nem szólok. Nem muszáj bizonygatnod, hogy csak egy van belőled, mert mindnyájunkból csak egy van, nem ÉN és a többi TI, hanem ÉN, TE, Ő.
Nézd meg hányszor vonsz össze nemtudom kikkel, az ortodoxtól kezdve már mindenhová besoroltál, hogy a magad különállását bizonyítsad. Egyszerű hasonlat, de megáll: Egy igazán erős embernek nem kell állandóan megverni mindenkit, hogy bebizonyítsa milyen erős, mert tudja! Remélem érted mit akarok ezzel mondani.
Ha hamisnak tartalak akkor megmondom, őszintén szólva igen utálom mikor olyan gondolatokat tulajdonítanak nekem, amit az illető maga talál ki. Nézd meg ebben a kis eposzodban hány feltételezés van, amit nekem tulajdonítasz, pedig te találtad ki.
Látom most lázadó időszakodat éled, mikor tűzön-vízen keresztül be akarod bizonyítani, hogy az agykontrol és a biblia abszolút nem ellenkezik egymással (de ellenkezik), hogy te aztán tök más vagy mint az összes többi stb.
Az agykontrolért elég nagy árat fizettem, de persze mindenki a saját kárán tanul, hát hajrá!
Nem vagyok könnyen menekülős fajta. De te miért szereted ezt az „én vagyok a keresztények réme” szerepet? olyan gyerekes dolog. De ha ragaszkodsz hozzá, csakis a kedvedért: borzassssztóan megijedtem tőled. (Így jó?)
Szép kis vita lett ebből. Jah, jah, langyosnak lettem minősítve... Ezért utálja a fejemet kedves CSerfa úr is, aki állítólag fórumon kívűl jó fej. No mindegy, én nem így tartom, mert nem fogadom el a beskatulyázást. Nem így gondolom. Az idézett vers nem erről szól, hanem Krisztusnak egy közösséghez intézett szavai, tulajdonképpen János dorgálása, amit az ő szájába adott. Ez egy létező gyülekezet volt, mégpedig a laodiceai. Ezt is vedd azért hozzá:
Mivel ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen Az első része valódi pénzről szól, a második fele pedig a szellemi nyomorúságot példázza, amit nem vesznek észre "gazdagék".
Az a baj, hogy kiragadott részletekkel áltatjátok egymást, ami nem igazán illik arra a kereszténységre, amit szeretnétek követni. Ebben az esetben is, kitaláltátok, hogy ez egy általános feddés minden nem igazán karizmatikus hívőre, aztán a fejéhez vágjátok. Nem tudjátok elképzelni, hogy egy bizonyos részlet tényleg arról szól, ami oda van írva? Vagy ha áttételesen értelmezitek, nem a saját fejetek után kellene menni, hanem kijelentést venni. Habár, az meg kutyavacsorája, összevisszaság van belőle, mindenki azt hiszi, őhozzá Isten szól, valójában a maga kis tudatalattija és ágaskodó egója játssza ki a kártyáit.
Az elhívás személyre szóló Köszönöm szépen. Ennyi elég is nekem.
A bibliában elolvashatod, hogy Jézus kit tart a követőjének A Biblia beszél Jézusról, igen. Ad a szájába bizonyos mondatokat is. Illetve van négy ember - evangelistáknak nevezzük őket - akik beszélnek róla. Az ő szemszögükből valóban megláthatod, ők kit tartanak Jézus követőjének.
Azt hiszem te igazolást akarsz találni a saját kis világodra, a magad teremtette eszményekre. Mint ahogy te is.
Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Ezen már túl vagyok, sőt, nálam is zörgettek már. Nem kell ecsetelned ezeket a dolgokat, nem vagyok tudatlan, bár egyesek szerint akkor még jobban fogok égni a pokol tüzén.
Neked annyi a dolgod, hogy megítéljed a szellemiséget amiből az adottság ered Most nem erről volt szó, a benyomásaim, érzéseim nem vita tárgyát képezik. Ha szimpatikus valaki, akkor az és pont. Két világot ismersz: démonok és isteni Szellem. Nos, elárulom, Isten világa nem ennyire sivár, bár tudom, nem foglak meggyőzni.
Nem kell hogy az agykontroll démonok vezette szörnyűség legyen csak azért mert nem érted. Ha általad rossznak ítélt úton haladnak valamely témában (pl. szellemek kérdése), akkor sem kell feltételezned, hogy mindez az ördögtől van. Az ember eléggé sokszínű, nem vagyunk mi olyan buták, hogy ne tudjunk saját magunk is eszményeket, vallásokat, rendszereket, filozófiákat kitalálni.
Mi a bajod az agyhullámokkal? Az a jelenség mérhető része. Sajnos neked is van, mégha ez számodra nem is biblikus.
Ha elalszol, nem tudod/akarod kontroll alatt tartani a gondolataidat, az alfába menésnél pedig erről van szó. ÉS?
Márk 1.40-42:
A kézrátétel általános szokás volt akkoriban.
De van egom, reményeim szerint Jézus �irányítása� alatt. Végre valamiben egyetértünk. Az "irányítás" helyett jobb kifejezés a "Jézusban".
Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. Ezt kielemezni egy külön topic témája, most nem válallkozom rá időhiány miatt. A magad részéről igazad is van, nem azért ellenkezek veled, mert nem így gondolnám. Csak a magam részéről nekem van igazam, ezt te nyilván hamisságnak tartod. Olyan embernek, aki elfordult az igazságtól. Ha nem tanulnék, nem lennék itt. De nem hiszem, hogy a sötétben bóklásznék. Nagyon is tudom az utat, amit azért még nem írtam le itt a fórumon, mert mások véleményére voltam kíváncsi.
Ha más hozzászólásaimat is elolvasod, nem fogsz térítgetni, hanem menekülsz tőlem... Bár nem félek, hogy hagynád magad eltéríteni a hitedtől, nem is ez a célom.
Nem könnyű pálya amin Norcrys most éppen jár. (Kipróbáltam.) Remélem megtalálja Istent, hisz látod nem bír elszakadni tőle a „kalandozások” ellenére sem.
Tudom a te dolgaidat, hogy te sem hideg nem vagy, sem hév; vajha hideg volnál, vagy hév. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból. – Ezt mondja az Ige (nem én) tehát igen, vagy nem a talán nem elfogadható válasz. Összekevered a dolgokat Isten nem felekezeteket hívott el, hanem embereket. Ezért is mondja, hogy „És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, ...” (Jóel 2.28) Azaz nem egyházakra, hanem személyekre. Az elhívás személyre szóló én nem tudom megmondani neked, hogy melyik egyházban ki az elhívott persze nem is dolgom. A bibliában elolvashatod, hogy Jézus kit tart a követőjének, nem kell efelől találgatásokba bocsájtkozni.
Sándort én most nem szeretném belevonni az összehasonlítgatásba, nem is találom értelmét. Nem közös a nevezőjük.
Beszéljünk az eredeti témánkról, tehát továbbra is agykontrol. Nem tudatlanok az agykontrolos vezetők a szellemeket illetően, sőt eléggé félrevezetőek (lehet saját maguk számára is). D.L. annakidején elmesélte, hogy ő hisz Istenben, olvassa a bibliát. Ma már úgy látom ha igaz, akkor félreérti sőt nem érti. Az üdvösség nem szimpátia kérdése. Lehet, hogy egy kibírhatatlannak tűnő embertársad kedves Isten számára, egy embereknek szimpatikus pedig nem. (Egyébként nehezen lehetne az agykontrolt eladni szimpatikusság nélkül. Régen legalábbis nem kis pénz volt egy tanfolyam.)
Hát el kellene döntened, hogy most felvértezettek, vagy tudatlanok. Nem tudom ma mit tanítanak, de akkor ezt tanították. Tanúim akikkel együtt jártam.
Nem tudom, hogy a kereszténység manipulációit pontosan hogy érted? Ha emberek manipulációira, ez a biblia szerint nem engedélyezett pálya.
Nem egészen értem, miért kellene neked pirulnod a biblia miatt? Meg úgy gondolom, nem igazán olvastad el, ha azt hiszed hogy csak ennek a „betűhalmaz”-nak a megírására volt képes Isten. Azt hiszem te igazolást akarsz találni a saját kis világodra, a magad teremtette eszményekre. Próbálsz eligazodni szimpatikus emberek, meg nem értett írások igénybevételével, de ez így nem fog menni. Én is mint látod (a többiről most nem beszélek) de „körülnéztem” mire Isten kegyelméből hitre jutottam a (sok-sok éves) keresés eredményeként.
El kell döntened, hogy agyhullámokként(?) kezeled az agykontrolt és megmagyarázod vele a megmagyrázhatatlnt, vagy szembenézel azzal a ténnyel, hogy a nemlátható szellemvilág nagyonis látható módon tud megnyilvánulni. Némi különbség van egy szeretett személy iránti megérzéseink, vagy egy soha nem látott ember „meglátása” között. Számomra nem mindegy, hogy ez a „tulajdonság” kinek a kezéből származik.
Hogy működik Isten ereje, jó kérdés fordulj Istenhez, őszinte szívvel kérd meg, hogy adjon számodra bizonyságot. Meg fogja tenni, ha nem állítasz feltételeket felé.
Márk 7.7-11
Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. Avagy ki az az ember közületek, a ki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki? És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!
Nem tudom, honnan veszed azt, hogy Jézus látott vagy nem látott aurát. (Szereted ezeket az elektromágneses mezőket. Az auralátók színeket látnak egyébként.) El kellene olvasnod, hogy Jézus mit mond magáról mert akkor talán világossá válna számodra, hogy ki is volt Ő. Nem neked kell égetned. Isten elmondta, hogy kiket hogyan és miért ítél meg. Neked annyi a dolgod, hogy megítéljed a szellemiséget amiből az adottság ered, mert különben ide-oda vetődsz a szimpatikus agykontrolos, a szégyellnivaló biblia és ezer más érzés között, soha „partot” nem érve. Mit terem a fa? A bibliában Jézus kedvenc hasonlata a gyümölcs amit a fa termett. Nézz utána!
Azért még mindíg úgy gondolom hogy összemosod a természetest a természetellenessel. Ha elalszol, nem tudod/akarod kontroll alatt tartani a gondolataidat, az alfába „menésnél” pedig erről van szó.
No-no olvasd vissza a saját kérdésed. Jézus sokszor gyógyított nem megszokott módon láss pl. egy gyógyíthatatlan betegséget:
Márk 1.40-42
És jöve hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem. Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg. És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula.
Bocs én a személy kettőségére gondoltam mikor is nem eldöntött kérdés önmaga számára sem, milyen értékrendnek akar megfelelni, kiben bízik stb.
De van egom, reményeim szerint Jézus „irányítása” alatt.
Ján. 14.1-6 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat? Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
Nem egészen értem a nem igazi keresztény fogalmát, mert vagy keresztény, vagy nem (kettes számrendszer) Már nem emlékszem ki, de színvallást sürgettek, ezért írtam le amit gondolok magamról. Elismerem, bizonytalan vagyok, mert nem tartom magam hitehagyottnak sem, mégha nektek furcsa is ez a gondolkodás.
Az pedig elég naív kijelentés, hogy a "keresztény" olyan lenne mint a számítógépes információ: igaz vagy hamis. Ezt utáltam mindig is, a kettő között mintha nem lenne semmi. De még sohase találkoztam 100% jóval vagy rosszal, ha az embereket nézzük. Annyi felekezet van, csak nem hiszed, hogy te tudod, közülük melyikőjük keresztény, melyik nem, mikor lesz már annyira "eretnek", amikor már nem állítható róla, hogy a názáreti követője lenne? Szerintem ez nem ennyire egyértelmű.
A vezetők nem aranyos emberek, mert rendesen átvágják a résztvevőket. Hát, Sándornál kevésbé...
Az meg, hogy a szellemek kérdésében tudatlanok, még nem zárja ki a szimpatikusságot. Én nem tanultam tőlük ilyesmit, úgyhogy ez új nekem
Ez egy szellemi szinten mozgó veszélyes játék.. Az is lehet, ha nem kellően felvértezett emberek csinálják. Megnyitni a kapukat a szellemvilágban, egyenlő a teljes felelőtlenséggel. De én eddig nem ezeket láttam náluk. Engem csak az agyhullám-jelenség érdekel, a többit tartsák meg maguknak.
hiszen a másikon való uralkodás ígéretét (is) hordozza. Igen, ettől mindig kivert a víz... Ez a része valóban rossz irány. De tudod, a kereszténység sem ártatlan a manipulációban, sőt.
szellemi dolgokról valószínűleg sokkal többet tudtak, mint a mai öntelt XXI. századiak. Legalábbis sokkal inkább ebben a közegben mozogtak. Kevés dolog volt a napi megélhetésen túl, ami elvonta volna a figyelmüket. Hogy sok minden nincs benne a Bibliában? Igen, azt szeretném megértetni, hogy egy vallás szövegeinek gyűjteményes kiadása nem Isten. Mindig elpirultam, ha arra gondoltam, hogy Isten csupán ennyire képes. Tényleg, abban nem hiszek, hogy egy kereszténynek csak a Bibliát kellene tanulmányoznia. Minél inkább ezt tettem, annál inkább szaporodtak a kínzó hiányosságok, amikre választ kellett adni, de nem találtam semmit a Könyvek Könyvében. Azt hiszem, ott a logikai bukfenc a keresztények egy részénél, hogy Lutherre és Kálvinra hallgatva csak a Bibliát fogadják el, illetve minden más a világ, nem Isten része lesz, profán, nem autentikus. Ők nem engedték, hogy Isten közvetlenül szóljon hozzájuk. Hál' Istennek én kigyógyultam ebből, és amint ezt megtettem, észrevettem az eddig nem hallott csendes hangot, ami Illéshez is szólt. Nem mondom, hogy azt a szabadosságot kellene követnetek, amit én hirdetek, de meg kellene szabadulni legalább néhány kötéltől, csomótól. Nyugodtan vizsgáljatok meg mindent, nem kell eretneknek lenni, csak szabadnak. Azért van különbség.
Mert pl. én némi alfába menetel után visszakézből elmondtam, hogy egy általam nem ismert embernek mi a betegsége esetleg hogy néz ki stb. Ebben szerinted mi a természetes? Eszerint ez ördögi tudás volt? Isten embereinek kevesebb adatik meg, mint az ördög embereinek? Nem természetes a szokásos módon, de nem is természetellenes. Ha kaptál egy tulajdonságot, ami nem túl erősen működik és jön valaki, hogy tanuld meg használni, fejleszd, az nem gonosz dolog. Isten nem adott neked pl. közgazdasági ismereteket, de ha elég sokat tanulsz, megszerezheted. Vagy nem kaptál vadító bicepszeket sem, de a konditerem ajtaja nyitva áll, hogy bármikor megszerezd őket.
Ugyanígy, a távolbalátás képessége bár rendkívűl misztikusnak és okkultnak hangzik, minden ember sajátja. Gondolj csak arra, amikor az anya megérzi, mi van a gyermekével akár 1000 km távolságban is. Az enyém tudja és szerintem amelyik odafigyel, az szintén tudja ezt. Ugyanez a képesség, csak spontán, az anyai kötelék elválasztatlan csatornáján keresztül működik. Kiépíthetsz egy másik csatornát xy-hoz, és meg fogod tapasztalni, mit érez, gondol vagy mije fáj, attól függően hova hangolódsz rá. Az emberiség nem elkülönült egyedekből áll, hanem egy szerves egész.
Amikor szerelmes az ember, néha már szinte nevetséges szinten látja a másik gondolatait. Nálunk a feleségemmel ez úgy volt, hogy nem tudtunk normálisan beszélni egy időben, mert előbb kimondtuk, mit gondol a másik, mint ahogy ő akarta volna.
Alfa, théta, stb. állapot: bizonyíthatóan átéled ezeket naponta többször is. Mi benne a keresztényellenes? Szerintem semmi, csak legfeljebb tudatosítod azt, ami addig tudattalanul működött.
Jobban jársz Isten erejével. Ami hogy működik?
Ha Jézus aurát vizsgált volna, miközben lelkesen lengeti az ingát és bámul az üveggömbbe, valszeg említést tett volna róla a biblia, hisz ennél kevesebbről is szó esik. Na, az auravizsgálat mitől ördögi? Egy nagyon halvány elektromágneses mezőt gerejeszt mindegyik sejtje az embernek. Ha beteg egy szerv, más lesz a jellege a környezetében lévő erőtérnek. Ilyen egyszerű, bár én sose voltam oda ezekért a tudományokért. Csak nem égetem meg őket, mert van aki boszorkánynak tartka őket. Jézus egy magasabb szintet mutatott be, de nem mindenki éri ezt el, bármennyire is lengetik a karjaikat a karizmatkusok, pünkösdiek, stb-k. Istent nem úgy lehet megkülönböztetni, hogy csak láthatatlanul működik, az ördög meg segédeszközöket használ! Az izraeliták gyűlölték ezeket, de hát mi nem vagyunk azok. Kétezer év alatt fejlődött annyit a tolerancia képessége az emberben, hogy bátran megvizsgálhatsz mindent. Én mindig a "gyümölcsöket" nézem, a kedvenc mondásaim egyike a fás-gyümölcsös. Lássuk, mit terem az a fa!
hanem egy tudatos tudatállapotváltás, hogy bizonyos célokat elérjél. Nem mosom össze, hanem arra utalok, hogy természetesen is működik a tudatállapotváltás.
nem hinném, hogy az akkori társadalomban jellegzetes gyógymód volt, hogy valaki a földre köpjön, sárral bekenje egy vak szemét az meg meggyógyuljon. No igen, azért van lejegyezve, mert ez meghökkentette a tanítványokat is.
ha a szíved egyik fele a világé, a másik felét az Úrnak próbálod letenni jön a skizó. Na ne, legfeljebb nem tüzes keresztényként könyvelnek el... Az azért nem sizofrénia.
Az igaz, hogy ha őrlödsz a kettő között, az pszichés zavarokkal jár, de sizofréniát még ez sem okoz. Gyakran csak úgy magától kapja el az embereket, aki hajlamos rá. Én már nem teszem le semmimet, ezt meghagyom a papoknak és a karizmatikusoknak. Én csak követek. Szerencsére a kor megengedi.
hát ennyit az ego-ról. Neked nincs ilyen? Kivel is beszélek? Krisztussal?
Nem egészen értem a nem igazi keresztény fogalmát, mert vagy keresztény, vagy nem (kettes számrendszer), de örülök hogy téged nem enged, szerintem lesz ez jobb.
Nézd én végig csináltam (nem minden szinten) az agykontrolt. A vezetők nem aranyos emberek, mert rendesen átvágják a résztvevőket. Pl. „Nyugodtan fogadjatok minden szellemet be, rossz nem jöhet. - szólt az egyik tanítás. Mert mitől is tartaná magát vissza egy rossz szellem? mert D.L. ezt mondta, hát nem hiszem. Nézd meg a bibliát, ha még az apostolokat is megszivatták, vajon miért tennének bárkivel is kivételt?
Azt hiszem te az agykontrolt nem annak tekinted ami. Ez egy szellemi szinten mozgó veszélyes „játék”. Ami roppant csábítás a embereknek, hiszen a másikon való uralkodás ígéretét (is) hordozza. És ki ne szeretne több lenni, elkápráztatni másokat?
Tudom szereted számonkérni a bibliától, hogy mi minden nincs benne, de ha valóban utánanéznél hogy évszázadokkal ezelőtt mi mindent tudtak az emberek, nem kezelnéd le az akkoriak tudását. Természetesen nem gondolom, hogy Amerika térképét a sifonérban őrizgették előrelátóan, de a szellemi dolgokról valószínűleg sokkal többet tudtak, mint a mai öntelt XXI. századiak.
Ha megírnád, hogy az agykontrol melyik természetes tulajdonság erősítése. Mert pl. én némi alfába menetel után visszakézből elmondtam, hogy egy általam nem ismert embernek mi a betegsége esetleg hogy néz ki stb. Ebben szerinted mi a természetes?
Ha az erő belőlem volna, és azt kapnád amit én adhatok, túl messze nem mennél vele. Jobban jársz Isten erejével.
Ha Jézus aurát vizsgált volna, miközben lelkesen lengeti az ingát és bámul az üveggömbbe, valszeg említést tett volna róla a biblia, hisz ennél kevesebbről is szó esik. Igaz ami igaz nem volt rá szüksége.
Szerintem összemosod a dolgokat az alfába lemenés nem elalvás, hanem egy tudatos tudatállapotváltás, hogy bizonyos célokat elérjél.
Nem tudom Jézus hogy gyógyítana ma, de nem hinném, hogy az akkori társadalomban jellegzetes gyógymód volt, hogy valaki a földre köpjön, sárral bekenje egy vak szemét az meg meggyógyuljon.
Jézus körül biztos voltak szellemi lények, ha jól olvasom megszólították pl. a démonok is. Ha a többiek nem is látták, de hallották. Lásd a gadarenus történetét.
A zakkanás kérdésében rosszul értesz. Mégegyszer: ha a szíved egyik fele a világé, a másik felét az Úrnak próbálod letenni jön a skizó. Ebbe hosszú távon meg lehet zakkanni.
A gyógyulásom akkor történt, amikor megértettem, hogy Jézus szeret és elhívott.
„Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.” - hát ennyit az ego-ról.
Bocsáss meg, hogy belefecsegek. Nem vagyok sem nagyképű, sem felfuvalkodott, úgyhogy csak nyugodtan.
Amit itt leírsz, teletabii-nak, eléggé vegyes felvágott. Így van, de én nem vagyok "igazi" keresztény, ne keresd rajtam az ortodox jegyeket. Csak valami folyton visszavonz, de hát ez az én bajom.
Van benne az általam megtapasztalt Agykontrollból is rendesen. Az agykontroll alapja egy természetes tulajdonság erősítése. Van körülötte egy szervezet, a vezetők kedves, aranyos emberek, de ez nem lényeges most. A tudatállapotokról ugyan nem esik szó a Bibliában, na de kedves folio, az elektromosságról vagy az Amerikai Egyesült Államokról vagy Ausztráliáról sem.
Az agykontroll a tudatállapotokban való mozgás egyik tudománya. Te is állandóan mozogsz a tudatállapotaid között, csak nem veszel róla tudomást. De okkultnak és ördöginek kész vagy minősíteni egy természetes dolgot, csak azért, mert tudatosan foglalkoznak vele.
Az, hogy valaki milyen csoda által lesz egészséges, nem mindegy. Nem mindegy, hogy milyen szellemi háttere van a csodának. Honnan az erő?! Csoda - mi is az? Amit még nem tudsz megmagyarázni? Minden korban más volt a csoda jelentése. De hagyjuk a szőrszálhasogatást, a kérdés, hogy minek csoda ott, ahol Isten folytonosan jelen van? Honnan az erő? Ez kedvenc mondás volt, emlékszem rá. Hát belőled, kedves ember, a hitedből, a szeretetből, a téged körülvevő energiából. Ami ugyan nincs a Bibliában, de hát...
Jézus nem vizsgált aurát Uff, ezt honnan tudod? Talán volt akkoriban szó erre?
nem lengette az ingát Nem, neki nem kellettek segédeszközök.
nem ment le alfába Ebben vitatkoznék. Tehát sohasem aludt?
nem kellett betegszobát megtöltenie ki tudja honnan előkerülő szellemi lényekkel Jaj, nem is kell ilyet csinálni senkinek! Isten ments, hogy spiritizmussal gyógyítsanak, az tényleg veszélyes dolog.
De ha voltak is Jézus körül szellemi lények, ki láthatta rajta kívűl?
hanem Isten erejével gyógyított minden faxni nélkül. Gondolod, hogy nem az akkori társadalom elvárásainak megfelelő technikákat alkalmazott? Ma ugyanígy csinálná? Biztos vagy ebben?
amielőtt megtértem, súlyos depressziós, majd pánikbeteg voltam. A megtérésem után a betegség nyom nélkül eltűnt. Pszichés betegség volt. Nyilvánvalóan a közösséghez csatlakozás és az intenzív vallásos élmény nagyon jó hatással volt rád. Úgymond kulcs volt a betegség ajtajában. Sokan mondhatják ezt és még több emberrel találkoztam, akiket keresztényként a "pszichés beteg" kategóriájába kell soroljak, pedig előtte egészségesnek tűnt...
De nem bagatelizálom el, Isten ereje nem fikció. De amit leírsz, az személyes élmény, az életed megváltozott, ez jó jel.
az aszpirinnak ugyanúgy nem ismerik a gyógyító mechanizmusát Ebben is kételkednék.
homeopátiás gyógyszereknek, ami nekem pl. semmit nem használt, viszont egy vagyonba került. Mert a hited azt mondta: "ezek haszontalanok". Az vagy, amit hiszel.
És mikor súlyos beteg lettem a homeopátia egy (tisztességes) képviselője a fülembe súgta, hogy azonnal forduljak orvoshoz. Persze, a homeopátia finom gyógymód, ahol agresszív beavatkozásra lenne szükség, ott általában nem segít.
Nem hinném, hogy az őszinte szívű hívő bele kellene hogy zakkanjon a hitébe. Én is őszinte hívőnek gondolom magam. Hogy belezakkantam-e, nem tudom, mások ítélnek meg.
Élek többé nem én: az ego régi uralmának vége
hanem él bennem a Krisztus: a krisztusi ember lesz előrehozva
Isten Fiában való hitben élem: ez okozza az előző két változást
Végül egy új ego születik, ugyanis lehetetlen ego nélkül élni. Abban a pillanatban meghalsz, amint elveszted.
A 669-ben idéztem neked Újszövetségi igéket, amelyek egyértelműen leszögezik, hogy sem a varázslás, sem a jövendőmondás nem Igei.
Amit itt leírsz, teletabii-nak, eléggé vegyes felvágott.
Van benne az általam megtapasztalt Agykontrollból is rendesen. Az, hogy valaki milyen „csoda” által lesz egészséges, nem mindegy. Nem mindegy, hogy milyen szellemi háttere van a csodának. Honnan az „erő”?!
Ha megnézed a bibliát, Jézus nem vizsgált aurát, nem lengette az ingát, nem ment le alfába, nem kellett betegszobát megtöltenie ki tudja honnan előkerülő szellemi lényekkel, hanem Isten erejével gyógyított – minden faxni nélkül.
Hogy legyen egy bizonyságod a gyógyulásra: amielőtt megtértem, súlyos depressziós, majd pánikbeteg voltam. A megtérésem után a betegség nyom nélkül eltűnt.
Utánanézhetsz, az aszpirinnak ugyanúgy nem ismerik a gyógyító mechanizmusát, mint a homeopátiás gyógyszereknek, ami nekem pl. semmit nem használt, viszont egy vagyonba került. És mikor súlyos beteg lettem a homeopátia egy (tisztességes) képviselője a fülembe súgta, hogy azonnal forduljak orvoshoz.
Egy csomó dologra nem térek ki, gondolom teletabii majd részletesen válaszol (úgyis őt szólítottad meg).
Csak még az önmegvalósításról – milyen divatos kifejezés – gondolj bele kit is valósítasz meg és hogy?
„Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.” – mondja Pál Istentől ihletetten.
A kereszténység jellemzője kellene hogy legyen, az alázat. Nem kell megvetni az alázatot (nem tévesztendő össze az alázatoskodással! ami szerintem a kevélység csúcsa) hihetetlen erény.
„Noha felséges az Úr, mégis meglátja az alázatost, a kevélyt pedig távolról ismeri.” mondja az ige.
Nem hinném, hogy az őszinte szívű hívő bele kellene hogy zakkanjon a hitébe. Ha fél lábával a világban, a fél lábával a hitben sántikál, akkor viszont minden esélye megvan a zakkanásra.
Valamit keversz. A giccs az a tengerparti naplementés fotó, amin nem te szerepelsz. :-)
Továbbra sem érzem, miért kellene a magyar népmeséket hitelesebbnek, komolyabban vehetőnek, "I"-hez közelebb állónak tartanom, mint a HP-t vagy bármelyik másik konkrét szerzővel rendelkező mesét. Amit írtál, csak üres okoskodásnak tűnik, tekintve, hogy elég jól ismerem a zsidó mondákat is (nem a Bibliára gondolok, hanem a mi népmeséinkre hasonlító sztorikra), és azok ugyanolyan durván "okkultak", mint a HP. Minden mese arra alapoz, hogy van a jó meg a rossz, van a kicsi meg a nagy, az okos meg az együgyű, etc., azaz az ellentétre, és arra, hogy a hallgató ösztönösen a jó oldallal fogja azonosítani magát, majd pedig a fordulatos esemény végén elveszni látszó jutalom megszerzésekor kialakuló megkönnyebbülésre és katarzisra.
Ps.: a HP-filmeket és úgy általában az amerikai filmeket nem keverném ide több okból. Pl. azért, mert már korábban kifejtettem, hogy szerintem a HP-filmek rosszak, mert láttatnak, és nem hagyják meg a meséknél oly fontos fantáziát. (Alapvetően minden mesét a fantázia elevenít meg.)
Ha jól sejtem, akkor a kereszténység java része is a Sátán majmolása, mely megpróbálja utánozni a valódi Krisztust követőket. Nem? Legalábbis hasonlóan könnyű megkülönböztetni, s azt látem, neked nagyon megy.
T. Vittorio !
Szokták mondani, hogy a Sátán Isten majma, vagyis ő is megpróbálja utánozni az ősi archetipikus eseményeket. De függetlenül a fényhozótól, az amerikai filmek jelentős hányada is ezt a klisét alkalmazza, a gyöngyöt aprópénzre váltja. Úgy hívják ezt giccs.
