Keresés

Részletes keresés

babi :-) Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1964

'Az én nem rendelkezik léttel. Az én a szürők és rög-eszmék összessége.' - igaz.

 

'Az Én Te vagyok-ot az az én mondja, aki nem azonos az én-nel.' - igaz.

 

'ÉN nyílvánulok meg én-ként'

'Te-ként'

'még a az "én te vagyok" kijelentésként is ÉN nyílvánulok meg'- ezek részben igazak. Az isteni Én a rögeszméken keresztül is átragyog. Igaz.

 

(Ha az Én alatt az isteni 'jelenlévôt' értjük, 'én' alatt a rög-eszméset, akkor indokolt a kétféle irásmód. De ez is csak a szavak játéka. Forma, melyet mi emberek igyekszünk valami tartalommal megtölteni. A dialektikus valóságban ez a kétféle én egyidôben és nagyon is összekapcsolódottan él és müködik. Az ember az 'én'-t nem képes eltüntetni, megváltoztatni. Legfeljebb csak szavakkal tartalmat önt beléjük... )

 

'De, ami most itt történik az csak ostoba filozófálgatás én-ről és Én-ről.' - ezt az 'én' leirhatja mint kritika, amin az Én csak mosolyog, mert az Én soha nem kritizál, s mert tudja, hogy az egész csak játék a szavakkal. Mint 'én' 'Én' meg 'te' 'Te... stb.

Az 'Én' tudja az isteni módot, mely által ugy tud szólni (legyen az ellenkezô  mint a másik emberé), hogy semmi körülmények között nem bánt ... a Létezésben müködô Törvénybôl adódóan felelôsségünk, hogy távol tartsuk a fölösleges, bántó kritika fegyvereit...

 

Az isteni Én tiszteletben tartja az élôlények mindenkori megnyilvánulási szintjét. Nem itél, nem kritizál. Csak valóban VAN, MEGFIGYEL és megnyilvánulásával (egész létezésével) épitôkôként, harmónikusan emel mindent, amivel kapcsolatba kerül...  

 

'Bölcsek csak akkor maradunk, ha csendben maradunk.' - a csöndben maradás nem hallgatást, szó nélküliséget jelent...  A csönd nem némaság, a 'nem-cselekvés' sem a mozdulatlanság...

Előzmény: abahfa (1962)
abahfa Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1963

Abahfa még soha nem csinált nem csinált semmit.

 

Vicc:

Abahfa mindig 1 forintosokkal fizet.

Előzmény: Törölt nick (1955)
abahfa Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1962

Az en "alapbol" kise lat a szürökböl, rög-eszmekböl.

"Az En Te vagyok"-ot mondhatja ez az En....?

 

Az én nem rendelkezik léttel. Az én a szürők és rög-eszmék összessége.

Az Én Te vagyok-ot az az én mondja, aki nem azonos az én-nel.

ÉN nyílvánulok meg én-ként, Te-ként, még a az "én te vagyok" kijelentésként is ÉN nyílvánulok meg.

 

De, ami most itt történik az csak ostoba filozófálgatás én-ről és Én-ről.

Bölcsek csak akkor maradunk,

ha csendben maradunk. 

Előzmény: chlodvig2 (1954)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1961
Hát igen, ezt nem lehet "csinálni."
Ez a "csinálás abbahagyása."
Csak hagyjuk, hogy megtörténjenek a dolgok és jelen vagyunk....
Előzmény: babi :-) (1959)
szuperferko Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1960
Te megéled ezeket, ugy ahogy elmondtad?
Előzmény: babi :-) (1959)
babi :-) Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1959

pontosan az aranyozás ellen szóltam... az egésznek a legmélységesebb  lényege pontosan ennek a 'ki vagyok én' -keresésnek a befejezére kellene hogy irányuljon. Nem önmagunkról szól a keresés, hanem az Eredetrôl, A Forrásról, a visszatalálásról, az ujbóli szolgálatba állásról.

 

A magunkról való elfelejtkezés, az egységbe való belemerülés... Mint a sejt a szervezetben, ami nem agyal azon, hogy 'ki vagyok én', hanem csak teszi a dolgát.

 

Mi emberek erre kitaláltuk a 'magunkról való elfelejtkezés' -kifejezést. Ez az elfelejtkezés azonban belülrôl fakad (nem az Ego elhatározása alapján), és automatikusan maga után vonja azt a cselekvésfajtát, ami által az alkotórész ujra valódivá (egészségessé) válik, és megnyilvánulásával épitôkôként az Egész szolgálatában áll.  

Előzmény: Törölt nick (1958)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1958

mert aki VAN, az akkor is van, ha nem gondolkodunk rajta...

 

hehe

 

jou... az ember akkor is van, ha nincs benne "én vagyok" gondolat. Mégis... milyen félelmetes - annyira ragaszkodunk saját énségünk gondolatához.

 

Aranyozzuk az aranyat.

Lábat rajzolunk a kígyónak.

 

nem baj....)))) elmúlik

Előzmény: babi :-) (1956)
babi :-) Creative Commons License 2007.11.11 0 0 1957

A 'ki vagyok én' kérdés egyébként eredetileg ezzel az értelemmel szól, hogy: 'ki vagyok én, hogyan merészelhetném egyáltalán Istenhez mérni magamat'... hát valahogy így...

 

A 'Ki vagyok én' kérdés itt absolute nem azt tartalmazza,  hogy az embernek keresnie kellene, hogy ki az ôbenne, aki cselekszik. Ez a mai ember 'találmánya', aki olyan mérhetetlenül büszke önmagára, hogy ugy erzi, meg kell értenie, ki van ôbenne... Olyan ez, mintha a tengerben a vízcsepp próbálkozna megérteni 'tenger-önmagát'.

 

Ezzel a kérdéssel ('ki vagyok én'), divat lett foglalkozni, de a véleményem szerint teljesen hiábavaló próbálkozás, ezért fölösleges is.

 

Ha megszületett az emberben a felismerés 'tenger-önmagáról', akkor ez életre hívja automatikusan a 'tenger' felé való belsô irányultságot és az ezzel járó felelôsséget is.

 

És végül, absolute nem szavak (kimondott/vagy leirt) 'ügye' ez az egész... És bár én is szavakhoz folyamodtam most, de mélyen meg tudom, hogy aki nem jutott el addig a 'bizonyos felismerésig', annak ezek a szavak (meg más egyéb szavak...)  sem jelentenek semmit...

 

:-)

babi :-) Creative Commons License 2007.11.10 0 0 1956

nevetve indulok a munkába :-)

hahahahhahahhahaa HAHAHAHAHAHHA :-)

 

Mindig mondom, most is mondom: az életet meg kell élni, nem pedig azon meditálni, hogy ki éli...

 

igy sokkal életszerübb az egész...

 

mert aki VAN, az akkor is van, ha nem gondolkodunk rajta... mint a napsugár, akkor is szorja a sugarait ránk, ha nem gondolunk rá...

 

na szép hétvégét.....

Előzmény: Törölt nick (1955)
chlodvig2 Creative Commons License 2007.11.09 0 0 1954

"EN gumicsont"..:)

 

Az en "alapbol" kise lat a szürökböl, rög-eszmekböl.

"Az En Te vagyok"-ot mondhatja ez az En....?

Előzmény: abahfa (1953)
abahfa Creative Commons License 2007.11.09 0 0 1953

Szted kinek az allapota az "En Te vagyok?"

AZ ÉN állapota.

Előzmény: chlodvig2 (1950)
abahfa Creative Commons License 2007.11.09 0 0 1952

az, hogy érdeklődtem osho iránt?  (el kellene kerülni)

Ha valakiről, vagy valamiről filozofálgatunk, csak az időnket vesztegetjük.

Maradjunk magunknál.

 

az, hogy megszólaltam/kérdeztem úgy egyeltalán?

Nincs senki, aki felelősségre vonhatna.

Célra vezető megvizsgálni, ki az aki kérdez, ki az, aki szól?

Van szóló, van kérdező?

Előzmény: Törölt nick (1951)
chlodvig2 Creative Commons License 2007.11.09 0 0 1950

:)  sziporka :)

De Osho nelkül is beszelhetünk a Tat Twam Asirol.

 

Szted kinek az allapota az "En Te vagyok?" 

Az a fontos. (sztem)

Előzmény: abahfa (1949)
abahfa Creative Commons License 2007.11.08 0 0 1949

Amibe most beleestél.

Előzmény: Törölt nick (1948)
babi :-) Creative Commons License 2007.11.08 0 0 1947

stn

 

vagy akárhogy is nevezed...

 

:-)

Előzmény: abahfa (1944)
abahfa Creative Commons License 2007.11.07 0 0 1946

Abahfa javaslata: kerüljük el az "OSHO" csapdát.

Lényegtelen.

 

A lényeg:

 

Öntudat.

Előzmény: Mirdad (1945)
Mirdad Creative Commons License 2007.11.06 0 0 1945

 

  Ez a "bárányfelhős link" gondolm Oshóra uta: az ő könyve:

 Az én utam a bárányfelhők útja.

 

  A "valamivé válás" valóban nem a legtalálóbb megfogalmazás, különösen, ha

arra gondolunk, hogy "nemcselekvés" (vu-vei), stb.

 

Előzmény: abahfa (1944)
abahfa Creative Commons License 2007.11.06 0 0 1944

A Bölcs:

béke.

 

VAN

 

Mentes minden "valamivé válás"-tól és az abból adódó kűzdelemtől és szenvedéstől.

A szó elgondolkodtató: "válás" szakadás, fájdalom, magány...

 

Tat Twam Asi

(Te is az vagy,

Te is én vagyok,

Te is Isten vagy)

 

http://209.85.135.104/search?q=cache:XjCgK2YQlzcJ:www.geocities.com/huntortenelem/osho1.html+tat+twam+asi&hl=hu&ct=clnk&cd=12&lr=lang_hu

 

 

KI VAGYOK ÉN?

Előzmény: babi :-) (1943)
babi :-) Creative Commons License 2007.11.05 0 0 1943

Nem bonyolult, csak nehéz szavakba foglalni ... De én buta mégis próbálkozom leirni a majdnem leirhatatlant, ezért tunik bonyolultnak...

 

A lényeg az lett volna, hogy ha a belsô irányulás az Igaz felé fordul, akkor a 'lény' maga is azzá válik. (azzá válunk, ami felé, ami által élünk...)

 

Az Igaz pedig mindig az Igazság megnyilvánulása...  

Előzmény: babi :-) (1939)
chlodvig2 Creative Commons License 2007.11.04 0 0 1942

Ez jo!!! :)

Ugy ahogy leirtad, mind a 2 mondat!

 

Jöhetne abahfa, mert itt megalltam...:)

Előzmény: szuperferko (1941)
szuperferko Creative Commons License 2007.11.03 0 0 1941

Valaki tapasztal valamit, es ezt Te magadkent fogadod el?

Nem szoktal elveszni a személyes névmások tengerében?:D

Előzmény: Sanat Kumara (1937)
szuperferko Creative Commons License 2007.11.03 0 0 1940
De miert ilyen bonyolult?:)
Előzmény: babi :-) (1939)
babi :-) Creative Commons License 2007.11.02 0 0 1939

Szerintem lehetséges rámutatni önmagunkra. Az itt-es-most pillanata az egész teremtést magában hordozza. A legkisebbtôl/láthatótól a legnagyobbig, s láthatatlanig... És minden megvalósulo es meg nem valosulót. Az 'önmagunk' jelenlegi állapotát is, a folytonos változásaival egyutt.

 

Ami az embert illeti, létezésének igazsága a mindenkori állapot szellemi, tudatos felismerésében van. És annak lehetséges 'továbbgörditése'. Az Igazra való tudatos szellemi irányultsággal. Ha ez a felismerés (emlékezés) 'él', és a belsô minôségnek megfelelôen irányulni képes, akkor az egyben az Igazság megnyilvánulása is.

 

(- Az Élô Test magába foglalja az ilyen-olyan szinten lévô dialektikus 'életállapotokat' is. -)

 

'Csak magunkra tudunk ramutatni. Kire masra? Az viszont nem az "igazsag". "Igazsagra, Önmagunkra"... a kettö nem ua.'

 

Az Igaz, az mindig maga a Tokeletesség. Ez akkor is igaz, ha az elôjel negativ esetenként. A Tökéletesség, az IGAZ felé halad a Létezésnek az a része, ami ezt megteheti. S ami 'ezt' teszi, az az IGAZ része. Az Igazság azokon nyilvánul meg, akik 'az' felé haladnak. Minden körülmények között. Ezért lehetséges, hogy mi lehetünk az Igazság részei.

A Létezés csak egy szó. A Tisztaság szintén, mint az Igazság is. Mindezeket a szavakat a 'benne', általa résztvevôk életállapota tölti meg. Az Igazságra való irányultság tudatállapotával. Ez a tudatállapot pedig az igazság élet-állapota.

 

Mutogatni szerintem senkire, semmire nem kell. Csak 'csinálni' ezt a szellemi tudatállapotot, hogy minél többünkön bebizonyosodhasson az Igazság.

Előzmény: chlodvig2 (1938)
chlodvig2 Creative Commons License 2007.11.01 0 0 1938

"arra jutottam,hogy az Igazságra,Önmagunkra nem lehet közvetlenül rámutatni,nem tudjuk megtapasztalni,hiszen azok mi magunk vagyunk!"

 

Sztem ratudunk mutatni magunkra..:) Csak magunkra tudunk ramutatni.

Kire masra? Az viszont nem az "igazsag". "Igazsagra, Önmagunkra"... a kettö nem ua.

 

 

Előzmény: Sanat Kumara (1937)
Sanat Kumara Creative Commons License 2007.10.31 0 0 1937

ha minden igaz egy időben abahfával váltottam pár szót levélben

újra elolvastam amiket írt,és felismerésem támadt!

hiszen ő azért a "ki vagyok én?"-en kívül tud egyéb érdekes dolgokat is írni:)

a mondat ami kiváltotta belőlem ezt a felismerést ez volt:

"Fogadd el azt amiként tapasztalod magad!"

 

 

szóval arra jutottam,hogy az Igazságra,Önmagunkra nem lehet közvetlenül rámutatni,nem tudjuk megtapasztalni,hiszen azok mi magunk vagyunk!

ha elfogadom és észreveszem azt a valamit amiként tapasztalom magam,elfogadom!

ekkor valami nagyon érdekes dolog történik,talán az amit úgy fogalmaztak meg az őseink,hogy:

"Ó Sáriputtha,forma az üresség és üresség a forma!"

:)

 

 

 

 

 

 

Előzmény: abahfa (1935)
Mirdad Creative Commons License 2007.10.31 0 0 1936

 

  :) Pont ezt szerettem volna írni, az idézet után:

"Sok beszédnek sok az alja, mondaná abahfa..." 

 

  "Ki az, aki ezeket írta?"  Akitől idéztem...:)

 

  De ha jobban eltűnődöm rajta, akkor: semmi mást nem látok, mint ami Én magam vagyok.  S ha belülről úgy érzem, mintha hozzám szólna valami, mintha

lényem legmélyéről fakadna az, amit olvasok, idézek... vajon mondhatom-e, hogy "én írtam...?"  Megtalálhatnám-e, ha nem lenne meg már eleve (rejtetten) bennem...? 

 

Előzmény: abahfa (1935)
abahfa Creative Commons License 2007.10.31 0 0 1935

"Télleg?"

És ki az, aki ezeket írta?

 

Előzmény: Mirdad (1934)
Mirdad Creative Commons License 2007.10.29 0 0 1934

  ....."1167-ben éppen ott, Albi közelében bízta meg Nicetas bolgár pátriárka a Katár Szerzetet spirituális feladatával, azzal, hogy Európával megismertesse a keresztény beavatási misztériumokat. Az emberiséget a történelmi, dogmatikusan lerögzített Krisztus-elképzeléstől el kell vezetni a Krisztus-erő kozmikus távlatainak megszabadító valóságába, amely mint egy világossággal teli Grál, elűz minden sötétséget az emberi lélekből. A belátástól hajtva, az igazság megsejtése által gyógyíthatatlanul megsebezve, az embereknek az új lélek születésének útjára kell lépniük, amely többé már nem hallgat a saját én-központú akarat dalaira, hanem a Krisztus-sugárzásban lélegzik, részesül a Grál szeretet-csodá­jában és mindazok csodás megvendégelésében, akik az igazi örök életre éheznek.
    (...)

 

Beléphetünk a feltáruló új dimenzióba

  Magától értetődő, hogy például Betlehem és Lombrives barlangjai, valamint a „katedrális” Ussat-les-Bainsben olyan helyek, amelyekben a belső tisztaság és szolgálatkészség különleges légkörét még ma is tisztán érezhetjük. A Lombrives barlang katedrálisa egy kb. 80 méter magas természetes dóm. Itt tartották szolgálataikat a katárok. 1328-ban, tehát Montségur eleste után 84 évvel befalazták, és a külvilágtól teljesen elzárták ezt a barlangot. 510 katárt zártak be ide, akik így, mivel környezetük már nem tudta ellátni őket, éhen haltak. Földi maradványaikat később megtalálták.
Ha a Grál üzenetét színes képekben adták is át az emberiségnek, a Grál ettől még nem mese. Élő, vibráló valóság, még modern korunkban is. Mi nem rajongással közeledünk ehhez a valósághoz. A Grál olyan távlattal bír, amelyet fel lehet és fel is kell tárni az endúra megfontolt gyakorlata segítségével. Ez a földi érdekek és törekvések feladását jelenti, miután kapcsolatba kerülünk Isten szellemével, az Egyetemes Gnózissal.
A hermészi törvény, a „mint fenn, úgy lenn” alapján a Grálnak van egy makrokozmikus, egy kozmikus és egy mikrokozmikus nézete is. A makro­koz­mi­kus nézet a mindenségi megnyilvánulás, a kozmikus nézet a Földre, az emberiség lakhelyére vonatkozik, a mikro­koz­mikus pedig az emberben lévő Grál-kehely. Ezt a kelyhet ismét meg kell találni, meg kell tisztítani, és elő kell készíteni, hogy befogadhassa a szellem gyógyító erejét.

  A Grál csodája mindenkié. Az élő Grál képe ezért érinti meg a tudat legmélyebb rétegeit, és kelti életre a szunnyadó, betokosodott lelket. A valóságra emlékezve, amelyet ő egykor ismert, és amely újra meg újra az emberiséghez fordul, istenkeresővé válik. Az időtlenül felhangzó kérdésre: Akarjátok-e a Grált fogadni? pedig így hangzik a szintén időtlen válasz: Csak egyetlen törvény van: a mély, szent vágyakozás!"

 

Forrás: A katárok a szent Grál útján. Pentagram folyóirat 2002/5.

http://lectorium.hu/pentagram/cikk/775?searchText=Katárok%20&fromSearch=1

 

Előzmény: Mirdad (1933)
Mirdad Creative Commons License 2007.10.29 0 0 1933

...."A katárok öröksége jelen van

A magas sziklára épült katár erődítmény hajót formáz. Olyan helyen emelték, ahol a régi időkben naptemplom állt, amely az embereket Zarathusztra misztériumaival kapcsolta össze. A többszintű kápolnában egy napszentély építési törvényei valósultak meg újra. Június 24-én, Szent János napján, déli 12 órakor a napnak egy sugara behatolt egy keskeny ablaknyíláson, és a szentély szemközti falán megvilágította Krisztus, a Nap­lo­gosz Grál-áldozatának jelképét.
Amikor az inkvizíció serege 1244-ben megadásra szólította fel a vár lakóit, a katárok időbeli haladékot jártak ki, hogy spirituális feladatukat még be tudják fejezni. A kivégzés előtti este a szerzet minden tagja, akik hitvallásukat a tűzhalállal akarták megpecsételni, nagymesterük, Bertrand Marti kezéből megkapták a konszolamentumot, hogy átnyújtott lelkük örökre egyesüljön a szellemmel.

   A katárok titkos kincsét, a szent Grált ezentúl az Ariège völgyében, a barlangokban őrizték. 1244. március 16-án 205 férfi és nő önként ment a máglyahalálba. A legenda szerint, azon a napon, amikor ők kéz a kézben, énekelve mentek a lángokba, egy bárd, aki tanúja volt az eseménynek, a következőt jövendölte: Hétszáz év múlva újból kivirágzik a babér a mártírok hamvain. 
 

  1944-ben a katárok pátriárkája, Anto­nin Gadal, hét társával együtt felment Montségur várába, hogy beteljesedjék a trubadúr jóslata. A szent világosság, a szent Grál erejének keresőit üldözhetik, kínozhatják és megölhetik, de a világosság maga sohasem pusztítható el, és ahol egyszer felragyogott, oda újból visszatér.
Ebben a tekintetben Albi olyan hely, amelynek túlméretezett katedrálisa még ma is uralja a városképet, az inkvizíció külső győzelmét hirdetve az eretnekek felett. E helyütt nem kívánunk az egyháztörténelem könyvének legfeketébb lapjaiból idézni – tekintettel a Grál mindent megbocsátó szeretettörvényére és az ezzel kapcsolatos viszálymentességre, amelyre a katárok mintaszerű állhatatossággal mutattak példát. De Albiban később váratlan, csodálatos folyamatok zajlottak le, amelyek az emberiség szellemi fejlődését szolgáló spirituális fordulathoz és egy teljesen új impulzushoz vezettek......"

Előzmény: Mirdad (1932)
Mirdad Creative Commons License 2007.10.29 0 0 1932
....."Az endúra nem jelenti a fizikai halált

A Grál-rejtély szorosan összefügg a halálélménnyel. A Grál felirata, amellyel a jelöltet a szerzetbe hívják, egy epitáfium, sírfelirat. Ez az endúra nem a fizikai halált jelenti. A régi ént, a földi természethez kötött tudatot kell átadni a megújító Krisztus-erőnek, hogy a lélek újjászülethessen.
A harmadik napon azután mestere előhívta a „sírból” a jelöltet, aki átvehette „consolamentumát”, a vigasztalás szak­ramentumát, és így megtisztult lelke összekapcsolódhatott Isten szellemével. Ez a nagy esemény a Betlehem-bar­lang­ban zajlott le. A jelölt a misztikus kapun át lépett be ebbe a barlangba. Itt egy druida eredetű oltárkő volt elhelyezve. A gránitot fehér vászonterítő borította, az áldozati asztalon – a János evangéliumnál kinyitva – a Biblia feküdt. A sziklafal egy mélyedésében, függönnyel eltakarva állt a Grál-edény. Szintúgy druida-korabeli a pentagram, a sziklafalba vésett ötszög, amelyben a betlehemi csillag körvonalai ismerhetők fel. Ebben az ötszögletű mélyedésben állt a jelölt, amikor megkapta a beavatás pecsétjét, a konszolamentumot. Teste, felemelt fejével, széttárt karjaival és lábaival maga is ötágú csillagot képezett.
A betlehemi Krisztus-születés a jelölt számára testileg is megélt valósággá vált. És tudta – ezt erősíti meg Anto­nin Ga­dal, a katárok pátriárkája és tanúja korunkban – hogy azt az embert, aki Betlehemből jött, semmi sem képes megfélemlíteni, semmi sem térítheti le a jó útról. Senki sem tudna úrrá lenni azon a titokzatos erőn, amelyet ő megtestesít.
Miután „parfait”, vagyis tökéletes lett, a beavatott a misztikus kapun át elhagyta a szentélyt. Először mutatott be papi szertartást a gránit oltár előtt, és intézte áldó szavait társaihoz. Majd pedig az ifjú „tökéletes” végighaladt a katárok híres útján, amelyen ma mi is végigmehetünk, a szent hegytől egészen Montségur váráig, a perfektek központjáig, ahonnan azután kiment a világba, hogy a világosságot kereső embereknek elvigye ezt a világosságot....."
Előzmény: Mirdad (1931)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!