Mi is láttuk családilag, szerintem nagyon jóóóóó.. és ismerős arcok is feltűntek, mármint a szüleimnek, akik végigbulizták a fiatalságukat siófokon ! :) viszont a színész hozzászólásokat nem hallottam szerencsére, pedig annyi színész van, aki balatonrajongó....
Érdekes a film valóban olyanoknak, akik szeretik a Balatont, és már éltek akkor. Azzal együtt jobb lett volna, ha olyanok készítik, akik szintén szeretik a Balcsit. Van egy olyan változat is a DVD-n, ahol a képek alatt egy folyamatos beszélgetés zajlik. Itt a riporternek kevéssé alkalmas rendező két olyan (egyébként kiváló, számomra kedves) színésszel idéz föl emlékeket, akik nem szeretik kedvencünket. Máté Gábornak csak kellemetlen emlékei voltak innen, Vallai Péter pedig viszi a családját nyralni mindegy hova, csak sós legyen. Szerintem elég botrányos.
Balaton retró!! Ez szerintem balatonikum, ha más nincs :) Belenéztem tegnap, nagyon klasz film a maga nemében. Egy visszatekintés mit miért, hogyan tett a magyar anno a 60-70-80 -as években, meg egy kicsit korábban is.
már akkor is voltak sajnos hüjék, akik szigeteket akartak tervezni a tóba, meg háromszögű benyúlásokkal(!) "megnövelni" a tó vizpartját. és ezt le is adták hiradóban :) remélem már nem aktív feltalálók :))
A kőkemény (emberi élet kioltására alkalmas) hamburgerzsömle és az olcsó olajban ázó mirelit rántotthal nem volt balatonikum, de attól félek, az lesz. Évek óta, ha lassan is, de szépülnek a települések, tényleg mindent megtesznek a különböző szervezetek, hogy a balcsit népszerűsítsék, és jönnek ezek a trógerek. Lángszóróval égetném föl az ilyen kócerájokat.
hehe csak azért mert most az ünnepek alatt megint elővették a Csöpi filmeket. én biz végignéztem őket, nosztalgiáztam...amikor még az 1200-es csúcsmodell volt a hazai utakon!!!
A regény szerint kis-balaton, de a filmet a soroksári dunaágon forgatták, mivel a kis-balatont a tervgazadaság, és az agráripariországság jegyében szépen lecsapolták...(ma pedig győzzük újra rehabilitálni, megelőzve a balaton feliszaposodását)
alapdolog továbbá, amikor mész bringával, és veled szemben, az út közepén/szélén/, járdán/fűben / mindenütt németek jönnek . . .. ' lehetőleg 4 kerekű biciklivel' .
meg persze sokkal balesetveszélyesebb és drágább rakétákat lövödözni mint pár lámpát villogtatni.. akarattyán az volt [és ma is] a furi, hogy a viharok sok esetben körbe járnak.. nyarakat kellett végig öntözni, miközben láttuk, hogy körülöttünk zuhog az eső
és a viharok igen, a legnagyobb balatoni specialitások, a villanás és a durranás közötti idő számolgatása, a szikrázó villanyvezeték, régebben a gyergya [lévén köjök korunban sürün volt áramszünet, a fiókok még most is tele vannak évtizedes koru gyergyákkal biztos ami biztos alapon]...
a kosár az hagyján, de ti emlékeztek még a viharjelző rakétákra? volt piros meg talán zöld.. tudom, mert a pukkanás után mindig rohantunk, minden játékot eldobva a kezünkből, hogy lássuk még milyen szinü
bár biztosan máshol is csinálják, de nagy élmény volt anno Füreden vagy huszadmagammal egy kötélen lógva suhanni a vízben egy vitorlás után kötve (olyasmi szép régi balatoni favitorlás volt, mint a siófoki illetőségű "kishamis")
méltatatlanul elfelejtett balatonikum: "BALATONI VILÁGOS" SÖR, bár, ha jól tudom a kanizsai sörgyár feltámasztota ezt a márkát poraiból, de más címkével, a régi volt az igazi:)))
mólók elején háromféle állásba felhúzható viharjelző kosár, és persze a zöld (vihar elvonult), sárga (vihar várható), piros (vihar közeledik) rakétás jelzés, igazi balatonikumok, meghát az utódjuk is, a villanófényes viharjelző rendszer.
