Jelen topic segítséget nyújt a vállalati ügyfelek részére az Autóparkkezelést (Flottamenedzsment), mint "outsourcing" szolgáltatást körülvevő kérdések tisztázásában.
2010 Március 1-től szigorodnak a gépjármű finanszírozási szabályok.
Az új rendelet értelmében a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróhitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.
Cégautók esetén érdemes lehet az Operatív Lízing (tartós bérlet) irányába mozdulni, mert ennél továbbra is lehetséges 0%-os önerővel indulni. Ezek a konstrukciók optimális futamideje 3-4 év.
Hollandiában 90%-os az arány, de a nyugat-európai átlag is 30-40% körüli.
Operatív lízinggel (tartós bérlet) és teljes flottakezeléssel akár 10-20%-os költségcsökkenést is el lehet érni. Arról nem is beszélve, hogy az adminisztráció minimálisra csökken és egyetlen számlát kap csupán a cég a flottakezelőtől. Ezen számla összegét pedig a társasági adó alapból jóváírhatja!
Másik jó dolog, hogy a flottakezelt személygépkocsik sem áfásak. Harmadik fő érv mellete az, hogy nem kell, hogy többmillió ft az autókba álljon, főleg a mai tőkeszegény helyzetben ezeket a pénzeket a főtevékenységre lehet fordítani.
Érvek ellene:
Szokásos magyaros tulajdonlási ösztön. (észérvek ellenére is, magánszektorban is...)
Az ilyen-olyan kapcsolati rendszerek miatti elkötelezettség. (including pénzvisszatérítések az illetékesek zsebébe)
Kapcsolatok miatti kedvezőbb költségek. (bár ez önmagában még nem minden, viszont ezt elfelejtik...)
Sokan vitatják például a nemrégiben lezárult rendőrségi tendert, ahol 1500 autót tartós bérletéről döntöttek. Ki hogyan látja akár ezt, akár általánosságban a flottakezelés kérdését?
Na felhozom, mert én bizony kérdeznék cégautó ügyben.
1. Mi a jelenleg érvényben lévő pontos meghatározása a teherautónak?
2. Ha behoznék egy (használt) kisáruszállítót Németországból, ami kétüléses, a hátsó része egyértelműen teherszállításra kialakított, akkor visszaigényelhetem-e a ÁFÁ-t. Azt az ÁFÁT, amit a behozatalkor számítok ki a külföldi kereskedő számlája alapján, és negyedév végével vallok be.
3. Egy cég(teher)autó használata során kell-e részletes menetlevelet vezetni?
A reklamtol fuggetlenul engem erdekelne hogy mivel jar egy ceges auto. A ceg kicsi, lassacskan fejlodik, autovasarlas elott allunk, a kerdes hogy erdemes-e cegkent venni (99%ban ceges celokra kell, de nem teherauto) vagy maganemberkent erdemesebb. Hallottunk mindenfele adokrol, meg hogy tul keveset lehet elszamolni az uzembentartas koltsegeibol, de nem ismerjuk a szabalyokat. Jo lenne ha valaki leirna hogyan erdemes hozzakezdeni... Sajnos a neten gyakorlatilag semmi infot nem talaltam a temaban.
Jelen topic célja a cégautózással kapcsolatos kérdések megválaszolása lenne; finanszírozás (pénzügyi, ill. operatív lízing), adóelőnyök,-hátrányok, adminisztráció, könyvelés..... és minden, ami az "Outsourcing"-gel kapcsolatos.
Minden kérdést örömmel veszünk és probálunk legjobb tudásunk szerint az Önök rendelkezésére állni.
