De hát épp azt igyekeztem elmagyarázni, hogy miért is van ez és miért nincs ennek semmi köze nem hogy "finnugrizmushoz" de nyelvekhez vagy magyarokhoz sem. Egyszerűen pont azért amiért a szaszanida ezüsttálak alapján sem rajzolgatunk perzsákat az Urálba, pár szórványlelet miatt nem csináljuk ezt a magyarokkal sem a Kaukázusban.
Azon túl, hogy ezek nem régészeti érvek, így a fentebbi problémához semmi közük, már ez a linkelt orosz wiki közli veled az első sorban, hogy itt egy 13. században alapított mongol - vagyis Aranyhorda - városról van szó. De ennek az egésznek szerintem magyarul is érdekes szakirodalma van, Turkoly Sámuel levelével meg mindennel.
A DAI azt írja, hogy "interlabente" (folyók között). Ez az egyik.
Másik, hogy a krími tatárok megörökölték a Dnyeper "Uzu" nevét, ami náluk ÖZÜ.
1838-as kiadású magyar írás szerint:
"...Kuzu helyett igazán Uzu nevet kell olvasni; mivel a' K betű e' második helyen nem más, mint a' XL-dik fejezetben álló και szónak írásbeli kurtítása, hol a' gondatlan író kettőztetvén a' K betűt, azt az Uzu szóhoz kapcsolta.
Маджар-оуне — название Нижне-Архызского городища, где «оуне» — по-черкесски «дома».
Маджар — топоним в Северной Осетии.
Маджарка — гидроним в Абхазии.
Маджарское — соленое озеро в Ставропольском крае.
Маджары — название курганов в Кабардино-Балкарии.
"Madzsar" helynevek a Kaukázusban Madzsar-oune - Alsó-Arkhyz település másik neve, ahol az "oune" – cserkeszül: "haza". Madzsar - egy hely Észak-Oszétiában. Madzsarka - víznév Abháziában. Madzsarszkoje - sóstó Sztavropol régióban. madzsarü – (magyarok) kurgán(ok) neve Kabardino-Balkariában.
-----------------
1808-ban Klaproth ellátogatott a Kuma-menti Madzsarba. Nem állta meg, hogy ne hazudozzon:
„…назывался Кырк Маджар, который на их языке означает „Сорок каменных зданий“ или „сорок четырехколесных арб“»
„..az úgynevezett Kirk Madzsar, ami az ő nyelvükön azt jelenti:" Negyven kőépület"vagy
"Negyven négy-kerekes szekér."
-------------
Az orosz wikinek kell cáfolnia: "Этот вывод не соответствует реалиям русской и тюркской лингвистики."
.....
"Ez a megállapítás nem felel meg a valóságnak orosz és török nyelvészet szerint.
A "Mazsarami" ("Madzsarami"), Dél-Oroszországban egy nagy négykerekű szekér, egyfajta "mobilház" neve. E kocsi gyökere a „magyar” népnévben van (mint például egy ruhadarab, vagy egy cserkesz tánc, a lezginka nevében is). Nos, a türk Kirk - "negyven" azt is jelenti, "nagy".
Következtetés: A LEBÉD név eredete, hasonlóan a LÉL/LEHEL névhez a protomagyar lev/leb/lel gyökből származik, jelentése könnyű, lebegő, ami egyébként a hattyú jellemzője is.
Itt a lényeg, ahogy Dash fórumtárs is előadta: a Leved-i MÁR magyar szóképzés az -i toldalékolás miatt.
Így HA még idegen is volna a "Levéd", nevét magyar környezetétől kapta, azaz még a Volgán túli szülőföldjén édes szüléitől.
"Carnuntumnak meg ajánlom magamat, ha Sarkelről, Levédiről érdeklődik!"
Köszönöm, megtaláltam az magyarázatát rá!
Nagyon alaposnak és elgondolkodtatónak tartom (mint általában az okfejtéseit). Ez is egy lehetséges megfejtés, pláne ha Jankovics Marcell idekapcsolódó gondolataival összevetem.
TA azt hiszi, hogy ők a magyarok, és nincs más magyar.
Hát nem hihet mást, ha Konstantin is így igazolja a saját és a szakmája régészeti eredményeit:
"Ezen a helyen, az imént említett Levediában folyik a Chidmas folyó, melyet Chingilusnak is neveznek. De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból sabartoi asphaloi-nak nevezték. A türkök hét törzsből állottak,"
Azaz valamennyien, mind a hét törzs, egy helyről, "Levédiá"-ból származtak, a Volgán túli "uráli" vidékről, még mielőtt türközni kezdték volna őket Bizáncban, azaz Etelközbe kerülésük előtt. Ahol csupán a kavarokkal egészültek ki.
És, ugye, a kavarok kazár nyelvének elsajátítása előtt 1 nyelvűek voltak valamennyien, hiszen ezt így igazolja a DAI:
"összebarátkoztak egymással, és holmi kabaroknak nevezték őket. Ennek következtében a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket, és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is."
Forrásnak/régészetnek 1 a hangja, Türk Attilának nincs opciója.
Szíves figyelmedbe ajánlom: Harmatta János: Iráni nyelvek hatása az ősmagyar nyelvre, In: Kovács László–Veszprémy László (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. Bp., Balassi Kiadó, 1997: 71–83.
a zenei motívumok nem a szubbotcai (honfoglalónak nevezett) leletekhez köthetők, hanem a szaltovóiakhoz.
ugyanmár. magyar zenéhez köthető."
Precízen: a zenei motívumok nem a szubbotcai (végső soron urali) magyarelődökhöz hanem a szaltovói kultúrájú (alán-bolgár-szavar) magyarelődökhöz köthető.
"akkor erre válaszolj, ne minden másra!!! erről beszélj, logikabajnok"
Én megválaszolom neked, egyben a tegnapi kérdésedet is a "kereskedelmi tevékenységről".
Az egy régészeti kultúrához tartozó leleteknek van egy természetes szóródása magán a kultúrán kívül is. Ez a környéken sokszor mindenfelé szokott jelentkezni de kereskedelmi utak mentén és közvetett kapcsolatokon keresztül igen messze is eljuthatnak. Kínai vagy perzsa cuccok az Urálnál, avar veretek a Balkánon, szkíta háromélű nyílhegyek a nyugat-európai keltáknál, ibériai pajzsok Britanniában, britanniai sarlók Ibériában, stb. stb. sokáig lehetne sorolni. Ennek az oka pedig épp az, hogy az emberek kereskednek, fosztogatnak és minden más módon hozzájutnak mások cuccaihoz.
Hogyan érvelhetsz arra, hogy valahol egy csoport valóban jelen is volt? Leegyszerűsítve kb így: A legnagyszerűbb természetesen a jelenlétnek a közvetlen bizonyítéka, mondjuk egy tipikus településük vagy valami hasonló. Ezt nomádoknál nehéz találni, így magyar ügyben is maradnak a legjobb érv a sírok. A saját temetésén azért általában mindenki személyesen vesz részt, így ha ott vannak a csontjai az jó jel, hogy ő is ott volt egykor. És a biztosra vehető érvek itt kb. le is zárulnak.
Ha olyan kincsleletet vagy egyéb összefüggő leletegyüttest tudsz felmutatni ami, bár sírok vagy épületek nincsenek de mondjuk 80%+ az adott kultúra tárgyait tartalmazza az is érv bár ebbe már lesznek akik belekötnek, annyira nem leszel meggyőző.
Az meg, amikor csak szórványleleteid vannak, akár fémkeresők által begyűjtött fiszfaszok, akár egy más csoporthoz tartozó lelőhelyen előkerülő tárgyak - pl. magyar veretek alán vagy rusz sírokban - akkor az nagyon-nagyon valószínű, hogy kereskedelmi vagy hadi tevékenység révén került oda. Még az is lehet, hogy közvetett módon és nem egyenesen a magyaroktól.
És ezért van az, hogy az eddig a Kaukázusból előkerült leletekben nem szokás magyarokat látni, inkább a magyar-alán-kazár-kaukázusi gazdasági és politikai kapcsolatrendszerek egy bizonyítékát.
akkor szerinted is ott éltek régebbóta a magyarok az észak-kaukázusban?
Persze, bőven 855 előtt, de nem korábban, mint az Etelközbe költözés ideje. Mert egyfelől erre van rávonatkoztatható forrás (DAI), másrészt ezek a leletek -- az eddigi szakvélemények szerint -- nem korábbiak a IX. századnál.
Az "alapvető logika" az az, hogy mivel nem ismerjük sem a szkíták, sem a hunok nyelvét, azokhoz semmilyen vonatkozásban nem köthetjük a magyar nyelvet, sőt a kettőt sem egymáshoz.
Nem, én nem azt vallom, hogy "a kubányi magyaros leletek egy igen rövid időszakban (855-860) kerültek a Kaukázus előterébe. Ebben az időszakban ez a terület is része volt a magyar törzsszövetségnek, így szubbotcai csapatok is előfordulhattak a Kaukázusnál."
