Szíves figyelmedbe ajánlom: Harmatta János: Iráni nyelvek hatása az ősmagyar nyelvre, In: Kovács László–Veszprémy László (szerk.): Honfoglalás és nyelvészet. Bp., Balassi Kiadó, 1997: 71–83.
a zenei motívumok nem a szubbotcai (honfoglalónak nevezett) leletekhez köthetők, hanem a szaltovóiakhoz.
ugyanmár. magyar zenéhez köthető."
Precízen: a zenei motívumok nem a szubbotcai (végső soron urali) magyarelődökhöz hanem a szaltovói kultúrájú (alán-bolgár-szavar) magyarelődökhöz köthető.
"akkor erre válaszolj, ne minden másra!!! erről beszélj, logikabajnok"
Én megválaszolom neked, egyben a tegnapi kérdésedet is a "kereskedelmi tevékenységről".
Az egy régészeti kultúrához tartozó leleteknek van egy természetes szóródása magán a kultúrán kívül is. Ez a környéken sokszor mindenfelé szokott jelentkezni de kereskedelmi utak mentén és közvetett kapcsolatokon keresztül igen messze is eljuthatnak. Kínai vagy perzsa cuccok az Urálnál, avar veretek a Balkánon, szkíta háromélű nyílhegyek a nyugat-európai keltáknál, ibériai pajzsok Britanniában, britanniai sarlók Ibériában, stb. stb. sokáig lehetne sorolni. Ennek az oka pedig épp az, hogy az emberek kereskednek, fosztogatnak és minden más módon hozzájutnak mások cuccaihoz.
Hogyan érvelhetsz arra, hogy valahol egy csoport valóban jelen is volt? Leegyszerűsítve kb így: A legnagyszerűbb természetesen a jelenlétnek a közvetlen bizonyítéka, mondjuk egy tipikus településük vagy valami hasonló. Ezt nomádoknál nehéz találni, így magyar ügyben is maradnak a legjobb érv a sírok. A saját temetésén azért általában mindenki személyesen vesz részt, így ha ott vannak a csontjai az jó jel, hogy ő is ott volt egykor. És a biztosra vehető érvek itt kb. le is zárulnak.
Ha olyan kincsleletet vagy egyéb összefüggő leletegyüttest tudsz felmutatni ami, bár sírok vagy épületek nincsenek de mondjuk 80%+ az adott kultúra tárgyait tartalmazza az is érv bár ebbe már lesznek akik belekötnek, annyira nem leszel meggyőző.
Az meg, amikor csak szórványleleteid vannak, akár fémkeresők által begyűjtött fiszfaszok, akár egy más csoporthoz tartozó lelőhelyen előkerülő tárgyak - pl. magyar veretek alán vagy rusz sírokban - akkor az nagyon-nagyon valószínű, hogy kereskedelmi vagy hadi tevékenység révén került oda. Még az is lehet, hogy közvetett módon és nem egyenesen a magyaroktól.
És ezért van az, hogy az eddig a Kaukázusból előkerült leletekben nem szokás magyarokat látni, inkább a magyar-alán-kazár-kaukázusi gazdasági és politikai kapcsolatrendszerek egy bizonyítékát.
akkor szerinted is ott éltek régebbóta a magyarok az észak-kaukázusban?
Persze, bőven 855 előtt, de nem korábban, mint az Etelközbe költözés ideje. Mert egyfelől erre van rávonatkoztatható forrás (DAI), másrészt ezek a leletek -- az eddigi szakvélemények szerint -- nem korábbiak a IX. századnál.
Az "alapvető logika" az az, hogy mivel nem ismerjük sem a szkíták, sem a hunok nyelvét, azokhoz semmilyen vonatkozásban nem köthetjük a magyar nyelvet, sőt a kettőt sem egymáshoz.
Nem, én nem azt vallom, hogy "a kubányi magyaros leletek egy igen rövid időszakban (855-860) kerültek a Kaukázus előterébe. Ebben az időszakban ez a terület is része volt a magyar törzsszövetségnek, így szubbotcai csapatok is előfordulhattak a Kaukázusnál."
Egyfelől Netuddki szövege, már másodszor hívom fel rá a figyelmedet, másodszor meg nézd meg Lezsáknál és Gállnál, ők a feltárók és nyilatkozók (cikk még mindig nincs).
