Az "alapvető logika" az az, hogy mivel nem ismerjük sem a szkíták, sem a hunok nyelvét, azokhoz semmilyen vonatkozásban nem köthetjük a magyar nyelvet, sőt a kettőt sem egymáshoz.
Nem, én nem azt vallom, hogy "a kubányi magyaros leletek egy igen rövid időszakban (855-860) kerültek a Kaukázus előterébe. Ebben az időszakban ez a terület is része volt a magyar törzsszövetségnek, így szubbotcai csapatok is előfordulhattak a Kaukázusnál."
Egyfelől Netuddki szövege, már másodszor hívom fel rá a figyelmedet, másodszor meg nézd meg Lezsáknál és Gállnál, ők a feltárók és nyilatkozók (cikk még mindig nincs).
3., a kubányi magyaros leletek egy igen rövid időszakban (855-860) kerültek a Kaukázus előterébe. Ebben az időszakban ez a terület is része volt a magyar törzsszövetségnek, így szubbotcai csapatok is előfordulhattak a Kaukázusnál.
és ezt mi bizonyítja? mi bizonyítja az irányt?
azon kívül, a h régészet (a maga félredatálós defektjeivel) 'állítólag' nem talált mást?
ne a "következtetést" hozd, hanem azt ami alátámasztja!
"Szóval, a tivercek -- meg az ulicsok is -- a Dnyeszter menték éltek, egészen a tengerig, és a PVL idejében még megvoltak a városaik. Ennyit arról, hogy csupán mai régészek fantáziálnak a Dnyeszter mentén lakó tivercekről."
Szerinted Halics hol van? Csak mert én azt mondtam, hogy ott éltek az ulicsok.
Ha valakit érdekel, akkor 2 további szláv földvárat is találhatunk a Dnyeszter mentén.
"В междуречье Днестра и Прута, вероятно, сохраняются остатки нескольких групп славянских поселений и городищ (Алчедар, Екимауцы, Царёвка, Рудь и др.), которые связываются с летописными тиверцами."
"Megírtam neked segítségül, hogy az ulicsokról és a tiverekről annyit tudunk, amit a PVL leírt. Ez pedig annyi, hogy a kijevi rusz hódításának ellenálltak. Minden más (idő, hely, stb) csak a mai régészek fantáziája. Vagyis teljességgel alaptalan képzelgés." Ó, jaj...
Azért ez tényleg aranyos, sőt igazán megható, hogy egy oroszul nem tudó ember próbál nekem segíteni a PVL értelmezésében.
;-DDD
Talán érdemes beleolvasni a PVL-be, mielőtt az ember komolyan ráhagyatkozna NTK "segítségére":
"Дулебы же жили по Бугу, где ныне волыняне, а уличи и тиверцы сидели по Днестру и возле Дуная. Было их множество: сидели они по Днестру до самого моря, и сохранились города их и доныне;..." [1] Szóval, a tivercek -- meg az ulicsok is -- a Dnyeszter menték éltek, egészen a tengerig, és a PVL idejében még megvoltak a városaik. Ennyit arról, hogy csupán mai régészek fantáziálnak a Dnyeszter mentén lakó tivercekről.
Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüregek jellemzők. Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetén europid típusú, iráni eredetű lovas nomád népek, a szakák éltek. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Ez a típus kis számban megtalálható a X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben.” [NÉPÜNK GENETIKAI CSALÁDFÁJA, http://www.matisz.hu/uploads/media/genetika.pdf, hozzáférés: 2020-07-24]
Fóthi Erzsébet a pamíri típusról - máshol - részletesebben is ír: „Pamíri típus: Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok (kiemelés tőlem – a szerk.) és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben….Térben és időben Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüreg jellemző. Nem közismert, hogy Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetéig europid típusú lakosság élt. Iráni eredetű lovas nomád népek voltak. Több hullámban érkeztek, a korábbiak a szakák, a későbbiek az uszunok voltak. Ők tulajdonképpen az ázsiai szkíták. (kiemelés tőlem – a szerk.) Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben." [Fóthi Erzsébet, Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0104/kultur/kultur.html, hozzáférés: 2020-07-24]
