3., a kubányi magyaros leletek egy igen rövid időszakban (855-860) kerültek a Kaukázus előterébe. Ebben az időszakban ez a terület is része volt a magyar törzsszövetségnek, így szubbotcai csapatok is előfordulhattak a Kaukázusnál.
és ezt mi bizonyítja? mi bizonyítja az irányt?
azon kívül, a h régészet (a maga félredatálós defektjeivel) 'állítólag' nem talált mást?
ne a "következtetést" hozd, hanem azt ami alátámasztja!
"Szóval, a tivercek -- meg az ulicsok is -- a Dnyeszter menték éltek, egészen a tengerig, és a PVL idejében még megvoltak a városaik. Ennyit arról, hogy csupán mai régészek fantáziálnak a Dnyeszter mentén lakó tivercekről."
Szerinted Halics hol van? Csak mert én azt mondtam, hogy ott éltek az ulicsok.
Ha valakit érdekel, akkor 2 további szláv földvárat is találhatunk a Dnyeszter mentén.
"В междуречье Днестра и Прута, вероятно, сохраняются остатки нескольких групп славянских поселений и городищ (Алчедар, Екимауцы, Царёвка, Рудь и др.), которые связываются с летописными тиверцами."
"Megírtam neked segítségül, hogy az ulicsokról és a tiverekről annyit tudunk, amit a PVL leírt. Ez pedig annyi, hogy a kijevi rusz hódításának ellenálltak. Minden más (idő, hely, stb) csak a mai régészek fantáziája. Vagyis teljességgel alaptalan képzelgés." Ó, jaj...
Azért ez tényleg aranyos, sőt igazán megható, hogy egy oroszul nem tudó ember próbál nekem segíteni a PVL értelmezésében.
;-DDD
Talán érdemes beleolvasni a PVL-be, mielőtt az ember komolyan ráhagyatkozna NTK "segítségére":
"Дулебы же жили по Бугу, где ныне волыняне, а уличи и тиверцы сидели по Днестру и возле Дуная. Было их множество: сидели они по Днестру до самого моря, и сохранились города их и доныне;..." [1] Szóval, a tivercek -- meg az ulicsok is -- a Dnyeszter menték éltek, egészen a tengerig, és a PVL idejében még megvoltak a városaik. Ennyit arról, hogy csupán mai régészek fantáziálnak a Dnyeszter mentén lakó tivercekről.
Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüregek jellemzők. Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetén europid típusú, iráni eredetű lovas nomád népek, a szakák éltek. Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Ez a típus kis számban megtalálható a X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben.” [NÉPÜNK GENETIKAI CSALÁDFÁJA, http://www.matisz.hu/uploads/media/genetika.pdf, hozzáférés: 2020-07-24]
Fóthi Erzsébet a pamíri típusról - máshol - részletesebben is ír: „Pamíri típus: Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok (kiemelés tőlem – a szerk.) és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben….Térben és időben Közép-Ázsia vaskoráig vezethető vissza ez a teljes egészében europid típus, amelyre rövid agykoponya, magas, keskeny arc, meredek homlok, nagy, kerek szemüreg jellemző. Nem közismert, hogy Közép-Ázsiában az időszámítás kezdetéig europid típusú lakosság élt. Iráni eredetű lovas nomád népek voltak. Több hullámban érkeztek, a korábbiak a szakák, a későbbiek az uszunok voltak. Ők tulajdonképpen az ázsiai szkíták. (kiemelés tőlem – a szerk.) Ezt az embertani típust nagy létszámú népesség képviselte, amely napjainkig ugyanazon a területen él a Pamír vidékén, az Amu-Darja és a Szir-Darja között. Utódaik a tadzsikok és Irán egyes vidékeinek a lakossága. Ez a pamíri típus kis számban megtalálható a hazai X. századi temetőkben is, döntő mértékben a leggazdagabb vezető rétegben." [Fóthi Erzsébet, Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár, www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0104/kultur/kultur.html, hozzáférés: 2020-07-24]
"...mutass komoly, modern régészeti munkát, amely máshova helyezi a szláv tiverceket."
Próbálj már meg legalább egyszer a saját eszedre támaszkodni.
Megírtam neked segítségül, hogy az ulicsokról és a tiverekről annyit tudunk, amit a PVL leírt. Ez pedig annyi, hogy a kijevi rusz hódításának ellenálltak. Minden más (idő, hely, stb) csak a mai régészek fantáziája. Vagyis teljességgel alaptalan képzelgés.
"Hagyjál már ezekkel a szláv földvárakkal. Találtak ott károm repedt fazekat, és attól már szlávok lettek a földváraid. Röhej."
Semmi gond, akkor -- ha tényleg ennyire röhejes a helyzet -- bizonyára nagyon könnyen tudsz majd olyan régészeti cikket találni, amiben szépen ki van elemezve, hogy ki építette, használta az alábbi földvárakat: Ekimauc, Alcsedar. ;-))
"...'proper' Huns have proved highly elusive. In total [...] archeologists have identified no more than two hundred burials as plausibly Hunnic. [...] The number of such burials is tiny."
Empires and Barbarians. The Fall of Rome and the Birth of Europe.
Peter Heather. Oxford University Press, 2010
A kazarokkal kapcsolatban pedig Afanszjev 2016-os cikkét érdemes olvasni. Van benne kutatástörténet, a 180 éve keresett és meg nem talált Etil kazár főváros stb.
Афанасьев Г.Е. О территории Хазарского каганата и хазарского "домена" в IX веке. 2016.
"Beazonosították, csak nem szépen. Nagyon nem szépen. Kihagyták a honfoglalók legalább felét, azokat a honfoglalókat, akik nem voltak honfoglaló anyagi kultúrájúak."
Régészetileg elég nehéz feladat az imaginárius honfoglalókat (= i * honfoglalók) beazonosítása ;-))
"Some Turkic peoples refer to the lake as Khazar Sea. In Turkmen, the name is Hazar deňizi, in Azeri, it is Xəzər dənizi, and in modern Turkish, it is Hazar denizi. In all these cases, the second word simply means "sea", and the first word refers to the historical Khazars who had a large empire based to the north of the Caspian Sea between the 7th and 10th centuries."
Halics város Ukrajna Ivano-frankivszki területén, a Dnyeszter folyónál. Galícia történelmi régió névadója, valamikor a halicsi fejedelemség központja, és a 14. század elejéig a Galícia-volhíniai királyság székhelye A mai Halics kisváros, a korábbi fejedelmi és királyi főváros egy részén, de továbbviszi annak nevét.Wikipédia
"Tanulmányozd a normális térképeket: ulicsok (mekkora marhaság Halics) a Dnyeperen tanyáztak,"
Tanulmányozd a forrásokat. És akkor még egyszer. Az ulicsokról meg a tiverekről egyet tudunk. Ellenálltak a kijevi rusz hódításainak. Slussz. Semmi több. Minden más a merjünk nagyok lenni orosz történelemiskola terméke.
Az ulicsokról annyit legalább könnyű kideríteni, hogy nevük a Halics névvel rokon. Azt meg legalább tudjuk, hogy hol is van. Háááát, nem a Dnyepernél, az biztos.
"mutass komoly, modern régészeti munkát, amely máshova helyezi a szláv tiverceket."
Ennyit a komoly(talan) modern régészeti munkákról.
Az olyanoknak készül, akik nem fáradoznak a valódi források megkeresésével, vagyis kész átverés show.
Azt azonban tudnod kell, hogy van egy súlyos régész jellegű problémája a magyar őstörténet kutatásának. Ez az, hogy csak a honfoglaló típusú leleteket ismerik el honfoglalónak,
Na most jól megadtad László Gyulának, aki megtagadta a köznéptől a honfoglalói státuszát:
„A Magyar Nemzeti Múzeum új Karoling- és honfoglalás kori kiállítása Révész László kurátor reményei szerint gondolkodásra serkenti majd a magyarságot a honfoglalókról eddig kialakult képpel kapcsolatban. (2014)
"Először is, a magyarok által itt talált népek nem voltak egységesek etnikai szempontból sem. A Dunántúlon, főleg annak nyugati részén a Frank Birodalomnak a maradványelemeivel számolhatunk. Ezek vegyesen avar, szláv, bajor telepesekből állhattak. A peremterületeken nyilvánvalóan laktak különböző eredetű szláv csoportok, a Kárpát-medence központi területeit pedig az avarok maradvány népessége töltötte ki.
Arra pillanatnyilag semmiféle régészeti és történeti bizonyítékunk nincs, hogy a 895-ös honfoglalók által itt talált népesség magyarul beszélt volna. Ez a László Gyula által felvetett kettős honfoglalás elmélete, amelyet én úgy gondolom, hogy régészeti, történeti, nyelvészeti érvekkel nem lehet alátámasztani. A két népesség anyagi és szellemi kultúrája rengeteg vonásában különbözött egymástól. Amit itt nagyon sokan félreértenek ezzel kapcsolatban az az, hogy László professzor élete végéig kizárólag azt a hagyatékot tartotta magyarnak, amit mi a törzsi nemzetségi arisztokrácia hagyatékával azonosítunk. A lovas, fegyveres, illetve a gazdagon felékszerezett sírok mellett azonban azt a hatalmas köznépi tömeget, amelynek zöme szintén magyar volt, ő sohasem fogadta el magyarnak és ez nem is jelenik meg az elemzéseiben. Tehát, ezt tudnunk kell ahhoz, hogy az ő feltételezését értékelni tudjuk."” [3] -- Ulrich von Lichtensteinvita 2018. február 5., 07:46 (CET)
