Mellesleg - a korábbiakhoz - szerintem, a szabart(u) és a szevordi teljesen két külön kérdés. A szabart(u) az ugur(ogur) és az unugur (onugur,onogur,unugor) "testvére".
Dehogy ragadtam itt! De e nélkül is, ahhoz, hogy a Σάβαρτοι άσφαλοι-kérdésben véleményt tudjak nyilvánítani, ahhoz rekapitulálnom kellene az ortodox irodalmát. Nem lévén magyar, nem érdekel a kérdés; annyira semmi esetre sem, hogy szabadidőt allokáljak erre más terhére. Úgyhogy erre a felkérésre nemet írok.
Az örményekbe való beolvadásuk után családnévként megmaradt a szevordi név, és helyi uralkodókat adtak a kura és a kaukázus hegyei közti területen.
B. Ulubabian, p.84. The princely house, called Sevortids, later was converted to Islam, and ruled up to the first quarter of the nineteenth century
The family of Melik-Abovians ruled in Giulistan. According to the novelist Raffi and historian Leo, their family descended from Abov the Black, who probably represented a junior line of the Shaki (Nokhut-Nokhut) Khanate's princely Sevordian(black) dynast, and adopting Christianity, established their domain in the village of Shaki at early seventeenth century. His descendants chose the village Giulistan as a permanent centre of the Melikdom and resided there.
Haji Chelebi was an Armenian by origin. His ancestor Barsegh, who was a bishop, lived in the Sogutlu village of Kabala province of Shirvan. The local Muslims called him "Ghara-Kashish" (black priest), probably for his descent from the Sevordian (sev - black in Armenian) family. As the Albanian Catholicos Hassan Jalalian wrote,23 Barsegh left for Isfahan, and assuming his princely descent, received a firman (document confirming his right as a Melik) from the Shah.
Russian General Nebelson besieged Shaki, Selim Khan fled to Iran, thus ending the rule of the Sevordian princely dynast over the territories lying between the Kura river and the Caucasian mountain range.
Engem főleg az érdekelne, hogy ha nem IE a név, hanem mondjuk török, akkor mi a szó végi d vagy t hang, mit jelölhet. A népnévre szabir megfejtest adó kutatók ezt többnyire elfelejtik megmagyarázni.
> Ha már szóba kerültek a székelyek, hadd kérdezzem meg, hogy lehetséges-e a név szláv eredete?
Nekem az itt felvetődött etimológiák túl „lazák”. Ilyen szinten felvázolható hasonló hangzású szláv képzés, de én azért ezt nem minősíteném a székely népnév „lehetséges” eredetének.
Az alap a szláv sekati ’vág(dos)’ ige, ebből léteznek –ač (–acs) cselekvőnév-képzős származékok, mint pl. orosz секач (szekacs) ’vágó; bárd; tőzegvágó (munkás); vágóagyarral rendelkező állat (főként vadkan)’, szlovák sekáč ’vágó, aki vág; vágókés, vágóeszköz’, régen ’kaszás, arató; favágó’ is.
Ennek az –ač (–acs) képzőnek van –aľ (–alj) szinonimája. Ez olyan szópárokban is megmutatkozik, mint pl. az orosz ковач (kovacs) ~ коваль (kovalj) ’kovács’, lengyel kowacz ~ kowal, ill. a szlovák kováč foglalkozásnév mellett a Kovaľ családnév.
A fentiek nyomán elképzelhető a szláv *sekaľ ~ *секаль cselekvőnév megléte ’vágó, aki vág’ értelemben.
Ha már itt ragadtál, és van kedved, légyszi visszanézni a 66 785 hsz-tól, és véleményezni a "szavartü aszfalü" megfejtésére hozott különféle adalékokat.
PVL 6370. (862.) év (a Lavrentyij-kódexből): http://litopys.org.ua/lavrlet/lavr01.htm — „и тѣми всѣми ѡбладаше Рюрикъ . и бѧста оу него . в҃ . мужа не племени его ни боярина . и та испросистасѧ ко Цр҃югороду с родомъ своимъ . и поидоста по Днѣпру . и идуче мимо и оузрѣста на горѣ градок и оупращаста . [и] рѣста чии се градокъ . ѡни же рѣша бъıла суть .г҃. братья . Кии . Щекъ . Хоривъ . иже сдѣлаша градоко-сь и изгибоша и мъı сѣдимъ . платѧче дань родомъ их Козаромъ . Аколъдо же . и Диръ . ѡстаста въ градѣ семь . и многи Варѧги скуписта . и начаста владѣт Польскою землею . Рюрику же кнѧжаста в Новѣгородѣ”
’És mindezek felett uralkodott Rjurik. És volt nála két férfi, nem az ő törzséből, de előkelő származású nemesek. És azok engedélyt kértek Carigradba [menni] a nemzetségükkel. És leutaztak a Dnyeperen. És arrafelé járván észre is vettek egy hegyen egy kis vár[os]t, és kérdezősködtek. [És] mondták: Kié ez a kis vár[os]? Ők [= a kérdezettek] mondták: volt három fivér, Kij, Scsek, Horiv, akik megalkották ezt a vár[os]t, és meghaltak, és mi [itt] tartózkodunk adót fizetve a nemzetségüknek [és] a kazároknak. A[sz]kold pedig, és Dir ottmaradt abban a vár[os]ban, és sok varéget összegyűjtöttek, és elkezdték uralni a poljanok földjét. Rjurik pedig fejedelemként uralkodott Novgorodban.’
Ha már szóba kerültek a székelyek, hadd kérdezzem meg, hogy lehetséges-e a név szláv eredete?
Komolyan kérdezem.
Szék község nevének magyarázata során olvastam egy lehetséges változatként a 'sek' "irt, vág" jelentésű cseh szóról. Ennek korai alakja lehetett valamilyen szek~szék hangzáshoz közeli szó?
Az -l a végén lehet névképző, amit egy -j hang egészített ki, ami előfordul szláv jövevényszavakban.
Maga az elnevezés magyarázata így kb. "irtó, vágó (tkp. gyepűőr)". Mivel a legendás lakhely a Csigla-mező nevét is egy török "gyepű" szóval magyarázzák, itt a két jelentés összeérne egy "gyepűlakó"-féle jelentéssel.
Később ezt a széket (amiből a név ered) érthették pl. bírói széknek, s átment közigazgatási fogalommá is.
Az, hogy egy szláv eredetű név válik általánossá, nem egyedi eset, pl. a német népnév, vagy palóc név. Utóbbi egészen közeli analógia lenne, lévén a palócok is magyar népcsoport. Persze a körülmények...
> Bár LvT olvtársunk elsősorban szlavista, hátha erre jár, és elmondja véleményét.
Nem egészen tudom, hogy miről kellene véleményt nyilvánítanom. Bölcs Szvjatoszláv (a X. sz. közepén) az első ruszbeli uralkodó, aki szláv nevet visel, az őt megelőzők neve óészaki (skandináv) volt. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ezeket a neveket a XII. sz.-i, már nagyban oroszosodott alakban ismerjük. Ráadásul az itt citált névalakok még ehhez képest is későbbi orosz formák. Oleg (Олег) neve a Nesztor-krónikában még Ольгъ (Oligu), amelynek eredetije az óészaki Helgi. Az Igor (Игорь) eredetije Yngvarr (Ingvarr).
Aszkold neve is orosz változatában maradt fent, az ő nevét is az óészakiból magyarázzák, annál is inkább, mivel a krónika szerint Rurik egyik vezére volt, és Rurik Dirrel együtt küldte Novgorodból délre. A nevének ósvéd alakja Haskuldr, és az izlandi megfelelője jelenleg is használatos Höskuldur alakban. Aszkold társa, Dir is óészakiból magyarázható nevet viselt, vö. mai izlandi Dýri.
Az aszkal törzsnév pedig voltaképpen az a ’.sk.l név olvasata, amelyet azonban inkább eszkil-nek szokás feloldani, és emiatt egyesek a székelyek elődeit látják bennük. Mivel az eredeti arab szöveg nem jelzi a magánhangzókat, így sok mindent bele lehet képzelni, de az általam ismert források túlnyomó többsége magas hangrendű szónak értelmezi.
Ha a szevordik ugyanaz a kompánia akkor nincs szó rontott formáról és a szó végi -d része a népnévnek, mert arab és örmény tehát egymástól független forrásokban is szerepel, tehát más megoldást kell keresni. Nekem spec. szimpatikus az asfal - alsó verzió, csak akkor feltételeznék szövegromlást ha nagyon muszáj.
