"A vezető réteget a szabírok ... adták. Innen a sok türk név az Árpádházban"
Forrás?
Főleg, hogy a szabírok nem szabirok, hanem szabarok voltak, s ráadásul ez egy normális magyarul képzett szó - értelmestül együtt. Ez akkor volt türk, mikor az ángyikám rk.gyóntatópap.
Van egy baskír monda a magyarokról, legalábbis egy magyar faluról baskíriában.
Az ember soha nem tudja, mikor fog egy gyémántot találni, néha még akkor sem, amikor megtalálta....Szerintem, Te találtál, és találsz még. Azt látom, hogy a szemellenzősök meg a vakok ellenkezése nem tántorít. Gratulálok,...ha ez jelent Neked vaamit.
"kik lehettek a szabaroktól északra és nyugatra élő másik türk nép?"
A magyarok.
"kik voltak a blakok?"
A parthus topikban összeszedtem pár forrásrészt és gondolatot róluk (8998.), itt pedig írtam, hogy Kézai szerint a székelyek a rovásírásukat tőlük vették át (10345.). Rásonyi is bővebben foglalkozott velük.
Van egy baskír monda a magyarokról, legalábbis egy magyar faluról baskíriában.
Így szól :
400 vagy több évvel ezelőtt, Sait batyr úgy döntött, hogy elveszi Amir biy lányát az Usergen törzsből, de Amir nem akarta a lányát hozzáadni.
Ekkor Sain a biy szállásához vonult népes seregével, de Kotor az Uthargan harcos legyőzte őket.
De Sain nem adta fel és újra az Utharganok ellen vonult, ezúttal győzedelmeskedett és az Uthargan törzs két részre vált. Egyik részük az Urál mögé ment lakni, míg más részük nyugatra a Koryatmath nevű faluba.
Azon a területen Koryatmas-ban magyarok éltek. Az Utharganok a magyarok közé költöztek. Napjainkban 70 család vallja magát a magyarok leszármazottjának Koryatmath környékén.
Az Uthargan törzset az az ember vezette ide akit Sagadatkirey-nek neveznek, ő Seatgali fia volt. Ideérkezésükkor Koryatmath-t a Yabalakly nevű település lakói lakták. Ők a Dim völgyéből települtek ide. A yabalakok athaba bashkortok. A folyót (dim) koryatmath-nak is nevezik. Yabalaklyban élt egy tehetséges vadász, Mukhamatwali nevű. Madarakra és vadakra vadászott. Egy nap fekete kakasokra vadászott. Ahogy a fekete kakasok megszokták a vadász ügyességét elbújtak előle, és innentől egyet se tudott elejteni közülük. Ezért nevezik a falut Koryatmath-nak, ami azt jelenti : "egy fekete kakas se fog az utadba kerülni"
Egyelőre nem tudtam sem koryatmath-t megtalálni, se a Dim völgyet (folyót), se yabalak-ot modern térképeken.
Azt, hogy a szkíták indoiráni népek voltak tehát közük volt Indiához, Iránhoz, tudtommal senki nem tagadja. Azt sem, hogy az un. ugor-magyarok időszámításunk előtt hosszú ideig indoiráni (ázsiai és európai szkíta) környezetben éltek, és az oroszlánt, mint hatalmi jelképet a méd-perzsa világból ők is átvehették.
Az oroszlán, mint hatalmi jelkép egyértelműen Perzsia, Mezopotámia irányából érkezhetett a nagy eurázsiai sztyeppére.
Ne gondoljatok a perzsa oroszlánra úgy, mint a nagyon távoli múltban élő állatra. Az ellene folytatott több ezer éves öldöklő hadjárat ellenére a perzsa oroszlán megérte a XX. századot. A Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének 1956-ban szétlőtt gyűjteményében még volt kitömött perzsa oroszlán.
Az egyik utolsó iráni oroszlánt egy Zelosoltan nevű vadász lőtte 1919 előtt. Iránban az utolsó oroszlánt két amerikai vasútépítő mérnök látta Derful városa mellett, 1942-ban [Heavey 1943; Harrington 1977, 72].
Az oroszlán Perzsia zászlajának és szimbolikájának állandó tagja volt. Perzsa domborművek, műtárgyak és pecsétek sokaságán látható már 5000 éve.
Ez a néhány sor az oroszlán hatalmi jelképként megjelenéséről szól az eurázsiai sztyeppe szimbolikájában. Megint más kérdés az afrikai oroszlán és Róma, valamint a középkori nyugat-európai heraldika kapcsolata. A kettő egybemosása kizárólag zűrzavart okozhat.
"A baskír–magyar viszony régészeti oldalról ugyanúgy foglalható össze, mint a történeti források felől: ősmagyarok és ősbaskírok valamikor erősen részt vettek egymás néppé válásában. Akár a magyar megoldást pártoljuk, hogy a kusnarenkovóiak voltak a magyarok (és a karajakupovói kultúráról nem foglalunk állást), akár pedig a baskír megoldást, hogy a kusnarenkovóiak az ősbaskírok, a karajakupovóiak pedig az ősmagyarok, az eredmény ugyanaz: e két nép etnogenezise egykor rengeteg szálon érintkezett."
A székelyekkel kapcsolatban még nincs döntő álláspont!
Mit is írnak a korábbi kútfők?
Ibn Fadlan:
A [volgai bolgár] király elvonult … egy folyóhoz, amelynek Dzsáwsíz volt a neve. … Aztán tovább akart vonulni innen és (küldöncöt) menesztett egy szuwáz nevű néphez, s megparancsolta nekik, hogy vonuljanak vele. Ők azonban megtagadták ezt és két csoportra oszlottak. Az egyik a söpredék egy emberével tartott… A másik csoport egy törzs fejedelmét (malik) követte, akit eszkel/aszgil fejedelemnek neveztek.
Ibn Ruszta:
Bulkār burdās földjével határos. Folyó partján vettek szállást, amely a Kazár-tengerbe szakad és Atil a neve… Háromféle a fajtájuk: egyik fajtájuk neve barsūlā, a másik fajtáé ’sgl [eszkil], a harmadiké bulkār.
„A bağānākīya országa s a bulkārīya közé tartozó ’skl [eszkil] vidékei között van a mağġarīya határai közül a legelső határ.
Ugyanezeket a híreket az eszkil-bolgárokról megtaláljuk Gardízínál és egy ismeretlen szerző Hudúd-al ’álam című munkájában is.
"A székelyek elhelyezkedésére vonatkozó okleveles adatokat már Jakab Elek összegyűjtötte száz évvel ezelőtt. Tanulmányából megállapítható, hogy a székelyek elsődlegesen a Kárpát-medence nyugati, északnyugati és délnyugati végein helyezkedtek el. Minden bizonnyal határvédő feladatot láttak el."
Vélemények:
Nyirkos István nemrégiben megjelent tanulmányában (Nyirkos 1996). A tanulmányban a szerző azt bizonyítja, hogy finnugor eredetű mag szavunk és az ismeretlen eredetűnek vélt makk közös finnugor tőre vezethető vissza. Véleménye szerint a mag szó valamikori nyelvjárási mak alakja a szóvégi másodlagos nyúlás következtében hangalakját tekintve is eltávolodott a mag szótól, és ez elősegítette, hogy jelentése is módosuljon, szóhasadással új szó jöjjön létre. Mag szavunk szóvégi mássalhangzója ugyanúgy a finnugor kori *ŋk hangkapcsolatra megy vissza, mint a szëg, szög szóvégi mássalhangzója. A -g zöngétlenülése Nyirkos István szerint mindenképpen a magyar nyelv külön életében ment végbe (Nyirkos 1996, 255.). A mag és a makk egy tőről eredeztetése analógiát jelent, erősíti elméletünk azon elemét, hogy székely szavunk a szëg, szög szó *szek alakjából is származhat.
Tovább itt!
A székelyek nevéről. A Kárpát-medence és a steppe. Magyar Őstörténeti Könyvtár 14. Budapest, 2001. 148–160.
"Szűcs J. szerint a magyar nép a honfoglalás előtt is volt."
A magyar név természetesen nem a semmiből ugrott elő, volt a honfoglalás előtt is, és egy olyan csoportot jelölt, mely része lett a magyarságnak. Ennek a csoportnak is nyilván volt külön története, azonban ez nem tekinthető a magyarság történetének, hisz a sz istváni magyarságnak csak egy kis töredéke lehetett.
Hozzáteszem, valószínű, hogy a nyelvünket nem tőlük (ősi magyaroktól) örököltük, hisz a sok magyar helynév a Kaukázus környékére jellemző, vagyis valszeg a szabír ág egy részének volt eredetileg ez a neve.
"Baskíriai magyarok tudataà1205-ben is még magyarnak tartották magukat"
Ezek kicsodák, micsodák? Julianus 1235-ben járt arra.
"A székelyek lehettek azok kik mindvégig jelen voltak a KM-ben."
Lehet. De vékony esély van rá.
Nyelvészektől olvastam, hogy a székelyek nyelve pont olyan, mint a magyaroké, és ez szerintük azt jelenti, hogy ott kellett lenniük, ahol a magyar nyelv kialakult.
Vagyis. Ezexerint a székelyek akkor lehettek mindvégig itt, ha a magyar nyelv itt alakult ki.
