Keresés

Gizellát – igazán neve szerint a hit kezeseként – feleségül adták Istvánhoz, a magyarok királyához, miután az Krisztus....

..........

Mondjuk Gizella pontosabb fordítás volna "hit kezese" helyett a "gyász túsza."

(Geisel der Treuer) 

"most is terelsz, mert nem Bulcsúról, hanem a kapkántól indult ez a vita"

Miért? Az 5791.-ben nem írtam róla? Nem tudsz olvasni?

"... a kapkan maradt a porondon, őt szintén német segítséggel verték meg 42 év múlva ..."

"erre te elkezded fikázni az egész Kárpát medence fogalmat (amiről már rég megírtam, hogy akkoriban még nem is létezett"

Nem a Kárpát-medence fogalmat fikáztam, hanem arra vonatkozott a kérdésem, hol beszél a veszprémvölgyi oklevél a Kárpát-medence egészéről.

"Aljas kis provokatőr vagy te, nem történész"

Annak nevezel, aminek akarsz, csak próbálj néha a kérdéseimre érdemben válaszolni.

"Tudod, létezik a történelemben olyan, hogy idősík."

Tudom.

És azt is, hogy most is terelsz, mert nem Bulcsúról, hanem a kapkántól indult ez a vita.

Tudod.....más idősík.

"nagy pofával hirdetted, hogy Bulcsú független királysága a Dunántúlon volt, most meg kiderült, hogy a hely Géza uralma alatt állt"

Tudod, létezik a történelemben olyan, hogy idősík. Legegyszerűbb, ha idézem magamat.

"A legnagyobb lökés talán Bulcsú 955-ös augsburgi veresége volt, először akkor röhögtek a markukba az Árpádok. Persze lehet, hogy a harkát hátba is támadták. Aztán a Dunántúl déli felében lényegében a kapkan maradt a porondon, őt szintén német segítséggel verték meg 42 év múlva. Aztán jöttek a többiek" (5791.)

"A kapkan 997. évi legyőzéséig a következő volt a helyzet a zalai részeken (többet jelentett, mint a mai Zala). A frank uralmat támadták a morvák (892: büntető hadjárat Arnulf részéről), végül a hozzájuk menekült onogur tömegekkel sikerült is meghódítaniuk. Akkorra a terület lényegében elnéptelenedett Theotmár levele szerint (900). Bulcsúék vették át a hatalmat, majd 955-ben az ő lechfeldi bukása után egy kapkani tisztséget viselő személy. Őt verte meg 997-ben Vajk-István magyar uralkodó." (15952.)

Zsoldos Attila: "Ésszerűnek tűnő feltételezés ugyanis, hogy a 10. század első felében bizonyos mértékig háttérbe szorult Árpádok az augsburgi csatavesztés kínálta alkalmat megragadva terjesztették ki tényleges uralmukat a Nyugat-Dunántúl addig önálló politikát folytató hatalmi központjaira" (5261.)

"a magyar vándorló lovasnép volt,"

Súlyos tévedés, meg nem engedhető leegyszerüsítés.

"Magyarország históriája a mohátsi veszedelemig I.; Trattner–Károlyi, Pest, 1833, 84."

Az évszám kivastagítva.

A többit rád bízom.

Ahhoz elég az óvodás gondolkozási szintje is.

A DAI belső ellentmondásáról van szó.

Maga a DAI is megírja, hogy a turkok más-más "dialektust" beszéltek, vagyis nem volt egységes társaság.

A DAI mégis egységesnek kezeli őket, hisz a történtek után 80-100 évvel írták, amikor már rég egységessé váltak.

Namos. Ha már a DAI szerint nem voltak egységesek, akkor bizony több összetevőből álltak, melyekből három most is beazonosítható.

1., turkok (szabartoiaszphaloi)

2., kazárok (kavarok)

3., hungarok (névadók)

És ugye egy finnugor nyelvet beszélünk. E téren a kavarok, meg a szabírok kiesnek, maradnak a névadók a hungarok, mint lehetséges ugor nyelvhordozók.

(De ennek megértéséhez már szükség lenne egy általános iskolai végzettségű ember gondolkodási képességére, ami sajnos nálad még nincs meg.) 

"Aztán hogy következik a mondatból, hogy két (amúgy a szövegrész egésze szerint is teljesen önálló politikát folytató) uralkodó társuralkodó kellett, hogy legyen?"

Itt a mondat:

""Nem sokkal utóbb Gülasz is, aki szintén a turkok fejedelme (arkhón) volt, a császári városba jön,"

Benne van az az aprócska szócska, hogy "szintén".

Ez a magyarban azt jelenti, hogy is.  

Szóval van turkiának két fejedelme. Érted? Egyetlen turkiának két fejedelme.

Egy turkiának csak úgy lehet két fejedelme, ha társuralkodók......vagy van egy (azaz egyetlen) nagyfejedelem rangban felettük.

Ilyen egyszerű a magyar nyelven a szövegértelmezés. Csak épp nem szabad lököttnek lenni hozzá.

Ez a feltétel a te esetben láthatóan nem teljesül.

"Egy átlagos történeti érzékkel megáldott emberke két dolgot tud kikövetkeztetni ebből: 1. A veszprémvölgyi monostort a kapkan leverése után alapították. 2. Gézának névleges hatalma is csak a Dunántúlon volt."

Egy átlagos történeti érzékkel megáldott emberke idióta két dolgot tud kikövetkeztetni ebből: 1. A veszprémvölgyi monostort a kapkan leverése után alapították. 2. Gézának névleges hatalma is csak a Dunántúlon volt.

Az egész tanulmány (pedig azt történész írta) azt bizonyítja, hogy Géza alapította a veszprémvölgyi monostort, miközben a kapkánodat István verte le.

Totálisan bele vagy keveredve a saját hülyeségedbe.

"Ha egyszer a Kárpát-medence egészének az ura volt, miért csak "egész Pannónia" lelki üdvéért alapított monostort? Nyilvánvalóan azért, mert ott volt hatalma. "

Rettentő unalmas ez a szarrágásod.

Eddig nagy pofával hirdetted, hogy Bulcsú független királysága a Dunántúlon volt, most meg kiderült, hogy a hely Géza uralma alatt állt, erre te elkezded fikázni az egész Kárpát medence fogalmat (amiről már rég megírtam, hogy akkoriban még nem is létezett.

Aljas kis provokatőr vagy te, nem történész.

Jav.: Vajk-Istvánnak névleges hatalma is csak a Dunántúlon volt az alapítólevél szövegezésekor

Hol írja, hogy a lengyelek beletartoztak a birodalmába?

"Géza a keresztény vallás felvételén törte a fejét. A Zágrábi Krónika nem árulja el, ez melyik rítusú kereszténységre értendő"

Reichenaui Hermann még a fiatal Vajk esetében sem árulja el: "Gizellát – igazán neve szerint a hit kezeseként – feleségül adták Istvánhoz, a magyarok királyához, miután az Krisztus hitére tért".

Persze az 1054. évi nagy egyházszakadás előtt ennek nem volt akkora jelentősége, mint utána.

"közös határuk sem volt"

Mer te aztán tudod, meddig húzódott pontosan az országuk...

Érdekességként azért ideiktatok egy véleményt Budai Ézsaiástól: Ki volt Bulcsú?, 1679.

"Lebédiásznak nem voltak szabarjai"

"Az imént említett Lebedíában (Λεβεδία) folyik a Khidmasz folyó, melyet Khingilúsznak is neveznek. De abban az időben nem turkoknak mondták őket, hanem valami okból szabartoiaszphaloinak nevezték … A turkok népe régen Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, melyet első boebodoszuk nevéről Lebedíának neveznek … A turkok hét nemből állottak, de sem saját, sem idegen arkhón felettük sohasem állt, hanem valamiféle boebodoszok voltak közöttük, akik közül az első boebodosz volt az előbb említett Lebediász … Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a turkok régi nevén mostanáig szabartoiaszphaloinak hívják, a másik rész pedig boebodoszukkal és vezérükkel, Lebediásszal nyugatra ment lakni, az Etelkuzu nevezetű helyekre". (16065.)

"Lebédiásznak ugorjai voltak"

Hozd a forrást.

Node Gyula Erdélyben, Bulcsú a Dunántulon "uralkodott", még közös határuk sem volt. Társuralkodók tehát nem lehettek

Locsoljatok fel :DDDDDDDD

:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

"Nem sokkal utóbb Gülasz is, aki szintén a turkok fejedelme (arkhón) volt, a császári városba jön," ... A turkoknak tehát (legalább) két fejedelmük volt e mondat szerint. Tehát vagy társuralkodók voltak, vagy volt egy főfejedelmük

Aha.

Aztán hogy következik a mondatból, hogy két (amúgy a szövegrész egésze szerint is teljesen önálló politikát folytató) uralkodó társuralkodó kellett, hogy legyen?

Vagy miért szükségszerű, hogy álljon felettük egy nagyfejedelem?

"Lebédiásznak nem voltak szabarjai. Lebédiásznak ugorjai voltak"

Ne zavarjon, hogy a forrás mást mond, tarts ki bőszen a bárgyú zagyvaságaid mellett.

16408.

"a magyarok a szabírok részei voltak"

Nevezz be egy meseíró versenyre szerintem...

van ez a Gézának tulajdonított mondat: "Én István keresztény, s az egész Hungária királya (....) a magam, nőm és gyermekeim, valamint egész Pannónia lelki üdvéért így rendelkezem...."

16269.: "Afrikaans idézett be ide valamit, amiben az áll, hogy Géza fejedelem az egész Kárpát medence uralkodójának mondja magát"...

Szóval, Hungária meg Pannónia azonos a Kárpát-medencével Géza korában... Kabaré.

"Egész Hungária, benne egész Pannónia királyának"

Ha egyszer a Kárpát-medence egészének az ura volt, miért csak "egész Pannónia" lelki üdvéért alapított monostort? Nyilvánvalóan azért, mert ott volt hatalma. Egy átlagos történeti érzékkel megáldott emberke két dolgot tud kikövetkeztetni ebből: 1. A veszprémvölgyi monostort a kapkan leverése után alapították. 2. Gézának névleges hatalma is csak a Dunántúlon volt.

Rosszul fogalmaztam. Azt akartam kerdezni hogy bebizonyitotta hogy ezek a honfoglalokkal jottek-e? Ha Bona azt allitotta hogy ezek magyarul beszeltek, akkor azt is kellett volna bizonyitania hogy Arpadekkal jottek, ami nem hiszem hogy sikerult neki. Bona nem volt kettos-honfoglalas hivo.

A 25000 tobbsege termeszetesen magyarul kellett beszeljen..

Igen kizárt. Levéd valójában Előd. Annak pedig semmi köze a hattyukhoz.

"De Lebediász szabarjai nem azonosak Álmos magyarjaival."

Lebédiásznak nem voltak szabarjai. Lebédiásznak ugorjai voltak.

Álmosnak viszont voltak magyarjai, hisz a magyarok a szabírok részei voltak.

"a valószínűleg Géza nevében szóló veszprémvölgyi görög nyelvű adománylevél is királynak nevezte az oklevél kibocsátóját, azaz Géza annak tartotta magát."

Annak bizony.

Egész Hungária, benne egész Pannónia királyának.

Már megint szénné égetted magad.

"Nem sokkal utóbb Gülasz is, aki szintén a turkok fejedelme (arkhón) volt, a császári városba jön,"

Magad szolgáltatod a bizonyítékot magad ellen.

A turkoknak tehát (legalább) két fejedelmük volt e mondat szerint.

Tehát vagy társuralkodók voltak, vagy volt egy főfejedelmük.

Node Gyula Erdélyben, Bulcsú a Dunántulon "uralkodott", még közös határuk sem volt. Társuralkodók tehát nem lehettek........marad a másik verzió. Volt egy főfejedelmük.

"Hajlandó vagy tehát megkeresni, amit idéztem?"

Tessék:

A 16 123 sz hozzászólásodhoz mellékelted Holler László: Géza, vagy István idejében alapították-e a veszprémvölgyi monostort c. tanulmányt

E tanulmány 289. oldalának B., pontjában van ez a Gézának tulajdonított mondat:

"Én István keresztény, s az egész Hungária királya (....) a magam, nőm és gyermekeim, valamint egész Pannónia lelki üdvéért így rendelkezem...."

Szia,

régészetileg is alátámasztott, hogy Árpádék bejövetele előtt már volt saját irásunk!

Itt!

És mi a helyzet a Babiloni Istar kapuval? Tele van oroszlános és tulipántos díszítéssel!

Összefoglalnád a lényegét ? Elég gyengén töröm az oroszt.

A Vasmer szerint kizárt, vagy Levedinek nyugatról kellett volna érkeznie :)

WORD: лебеда́

GENERAL: -- растение "Аtriрlех", лобода́ -- то же, укр. диал. лебеда, др.-русск. лебеда, лобода, словен. lebéda, чеш. lеbеdа, польск. lebioda, наряду с укр., блр. лобода́, болг. ло́бода, сербохорв. лобо̀да, словен. lóboda, слвц. lоbоdа, польск. ɫоbоdа, в.-луж., н.-луж. ɫоbоdа. Первонач., возм., *lebodá -- им. ед., *lebódǫ с различными ассимиляциями гласных, позднее -- им. ед. lebedá, вин. ед. lobódǫ с диалектн. выравниваниями; праслав. *leb-: *lob- или *l̥b-.

ORIGIN: Вероятнее всего родство с лат. albus "белый", умбр. alfu "аlbа", греч. ἀλφός ̇ м. "белая сыпь", ἀλφούς ̇ λευκούς (Гесихий), ἀλωφός ̇ λευκός (Гесихий), ἄλφι, ἄλφιτον "ячменная мука", алб. еlр, elbi "ячмень", нов.-в.-н. Elbe "Эльба", лат. Albis -- то же, первонач. "Белая", а название растений дано по опыленным белой пыльцой листьям; см. Торбьёрнссон 1, 11; Педерсен, KZ 38, 313; Лиден, Stud. 97; Шпехт 197 и сл.; Шрадер--Неринг 1, 345; Марцель 1, 511. Ср. лит. balánda "лебеда", которое связано с лит. bálti "становиться белым", слав. bělъ (см. бе́лый). Далее ср. ле́бедь, польск. ɫabędź -- то же (Шпехт 197 и сл.). Интересны также названия лебеды в нов.-в.-н. (Ка- ринтия): Мolkenkraut (Марцель, там же) -- от Моlkе "сыворотка" и Schwanenfleisch (откуда?) -- от Schwan "лебедь", приводимое Горяевым (ЭС 183). Маловероятны попытки сблизить это слово с нем. Меldе "лебеда", родственным русск. мелю́, моло́ть (см. Махек, ZfslPh 19, 66; ср. Висман у Марцеля 1, 511), а также с лит. balánda "лебеда", с праформой *bеlеdа, *boloda (см. Миккола, Ваlt. u. Slav. 46; Мi. ЕW 428). Не связано с греч. βλίτον "белена", вопреки Микколе (там же); см. Буазак 124; Гофман, Gr. Wb. 36. Праформа *olboda (Бернекер 1, 698) не совместима с ю.-слав. формами на *lо-, иначе там ожидалось бы *lа-.

TRUBACHEV: [См. еще Махек, LР, 2, 1950, стр. 149. Мошинский (Zasiąg, стр. 71) примыкает к тому мнению, что это слово произошло от *albh- "белый", и ссылается на укр. мучни́к"лебеда". -- Т.]

 PAGES: 2,469-470