Ugyanebből a forrásból amit Levédiaként lehet azonosítani a Don és a Volga között van. Álmos székhelye a mai Csernyigov benne, ebből gondoltam, hogy akkor nem lehet más mint Etelköz központja.
Egyszer valahol azt olvastam, hogy egész Ukrajnában a legtöbb, valószínűsíthetően ősmagyarokhoz köthető régészeti lelet a csernyigovi megye (oblaszty) területén található.
Ez viszont bizony nem Dél-Ukrajna, mint a főáramlatúak hirdetik, hanem egyenesen Észak-Ukrajna, nem messze az orosz-ukrán-bjelarusz hárma határtól.
Túlnyomó része a Dnyeper bal partján van, a Dnyeper-könyöktől északra.
Lehet, hogy a főáramnak előbb-utóbb mégiscsak át kell értékelnie a Levédia földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó nézeteit???
Mellesleg az ide több hullámban beköltöző szarmata-alán törzsek sem hordoztak belső-ázsiai jellegeket, a fennmaradt csontváz-leleteik alapján egyértelműen europid típusok voltak.
De helyedben a békesség kedvéért alkalmazkodnék a többségi lakossághoz
Bár nem én vagyok a hozzászólás címzettje, de erre annyit muszáj reagálnom, hogy a magyar lakosság igen jelentős többsége nem ázsiai eredetű. A honfoglaláskor sem volt az. Sőt a honfoglalók többsége sem ázsiai eredetű. Minderre számtalan genetikiai kutatás a bizonyíték.
Már ne haragudj, de ezt a belső-ázsiai (mongol és egyéb) rokonságot a modern népesség-genetikai vizsgálatok sem támasztják alá.
A mai magyar népességben mindössze 1-2 % a Q jelű Y-haplogroupba tartozók aránya, ami pl. a mongoloknál és m,ás belső-ázsiai népeknél igen magas.
A másik pedig, ami nagyon magas arányú a mongolok körében, az az O-jelű Y-haplo, ami szinte elenyésuző a mai magyar lakoság körében.
Ami viszont nagyon sok embernek elkerüli a figyelmét, az az a tény, hogy még a mai magyar férfinépességnek is kb. 30 %-a egyértelműen déli-délkeleti, tehát közelebbről keleti mediterrán, balkáni, kisázsiai és elő-ázsiai genetikai kapcsolatokat mutat.
Ezeknek legalább egy része a neolitikumban és a korai fémkorokban (rézkor, bronzkor) a Balkánon át Kisázsiából és Elő-Ázsiából ide bevándorolt földművelő népességhez köthető, akik az Alföld és a Dunántúl neolitikus, réz- és bronzkori földművelő kulturáinak nagy részét létrehozták.
Velük szemben a belső-ázsiai eredetű elem elenyészőnek tekinthető.
Azért írok férfinépességet, mert az Y-haplo aránya csak a hímnemű egyedeknél mérhető.
Az oreg a bal also sarokban ugy nez ki mint Myagi mester a Karate Kid-bol.
"Talán megérrthetnéd, hogy irritáló egyesek számára a magyartagadás, magyargyalázás."
Az a magyargyalazas hogy mindenfele jottment mongolt, akik 800 eve a fel orszagot halomra gyilkoltak es 400 eve fel Erdelyt elhurcoltak rabszolganak, magyarnak allitassz be. Vannak a magyarok kozt is ilyenek, egy, max ketto a szazbol. A te "tipikus lakosságtól jelentős mértékben eltérő orr rajzolatú, arcsontú, bőrszínű" embereid sokkal tobben vannak. En nem tartozom kozejuk. Miert nem mesz Indiaba rokonokat keresni? Biztos tobbet talalnal mint Mongoliaban.
Tekintettel a magyarországi lakosság összetételére megállapítható, hogy itt is vannak évszázadok óta a tipikus lakosságtól jelentős mértékben eltérő orr rajzolatú, arcsontú, bőrszínű emberek. Te úgy látszik közéjük tartozol. Persze ez nem baj. De helyedben a békesség kedvéért alkalmazkodnék a többségi lakossághoz. Talán megérrthetnéd, hogy irritáló egyesek számára a magyartagadás, magyargyalázás.
Az Ingul (ukránul Inhul) folyót megtaláltam a térképen, a Déli-Bug folyó egyik keleti mellékága.
A Kodima folyó viszont pontosabban merre van?
Namost ha az Ingul folyó helyéből indulunk ki Levédia lokalizálásánál, akkor Levédia sokkal nyugatabbra terült el, mint azt törikönyvekben olvasni lehet (általában a Don és Donyec vidékére teszik).
Ergo Levédia és Etelköz nem két külön szállásterület lehetett, hanem Levédia Etelköz része lehetett, annak keleti felén, de a Dnyeper folyásától jóval nyugatra.
Nézetem szerint a különbség körülbelül olyan, mintha valaki összetéveszt egy kínait egy magyarral. Kérlek, írd meg, ha neked is ez a véleményed, de ha nem, az sem baj. Meg az is lehet, hogy csak kötözködni akarsz. Ha így van, váljon egészségedre.
"Magyar nemzetiségű nomád házaspár Nyugat-Mongóliában. Az öv jelentősége: Dienes István ennek alapján fejtette meg a honfoglaláskori sírokban talált övek használatának relytélyét. A jobb oldali lefelé lógó bujtató miatt nem fordul ki az öv vége."
Latvan a kepet, mit mondjak.. kell ennel jobb bizonyitek hogy fajilag semmi kozunk a magyarokhoz?
... a szerző által említett következő avar-gyanús kifejezés az óegyházi forrásokból már adatolható, ’torony’ jelentésű trěmЪ szó, amelynek török kapcsolatait már korábban felismerték. Kniezsa szerint valószínű forrása egy keleti etimon, talán épp az oszmánli tarїm volt, amelyen kupolát, nemezből-kecskeszőrből készült sátrat, illetve magastetejű építményt értettek. Ezt a szót perzsa eredetűnek tartotta Redhouse és Doerfer, Köprülü, Ligeti és Németh viszont pont fordítva gondolta, és a török > perzsa átadás mellett tette le a voksát. Kniezsához hasonlóan Ligeti is úgy látta, hogy valahonnan a sztyeppéről vagy keletről, törökségi népektől vehették át a szlávok. A szó párhuzamai az egyes nyelvekben: magyar terem, görög τερεμνον, τεραμνον ’ház’, kun tärmä ’női szoba’, türk tarїm, tarum ’kupola, kerek sátor, hajlék, szállás, égbolt’, oguz-török tä:rim ’sátor’, kipcsak-török tä:rmä, szagáj tärbä ’jurta’, perzsa tarum, taram, mongol terme, türkmén tä:rim stb. A szó további jelentései a különböző ószláv nyelvekben: ’csarnok, terem, pitvar, tornác, magas ház, emeleti v. toronyszoba’ stb.
... úgy a keleti, mint a szláv nyelvekben a ’torony’ és a ’terem’ jelentés összefügg egymással. Erre mutat például a 871-ben írt Conversio Bagoariorum et Carantanorumban előforduló Termperhc, valamint az 1332-ből adatolt magyar Teremhegy földrajzi név (a kettő Róna-Tas szerint azonos, és a helyszín egyike azoknak, ahol 866-ban Aldwin salzburgi püspök templomot szentelt), és ha jobban belegondolunk, a terem ma is a szobánál tágasabb helyiséget jelöl, olyat, amelyhez rendszerint nagyobb belmagasság is társul.
Róna-Tas véleményéhez, amely szerint a Termperhc második tagja (-perhc) bajor eredetű, Szatmári hozzáfűzi, hogy egyáltalán nem biztos, minthogy a délszláv nyelvekben a breg, brijeg és a brig ’hegy’-et jelentett eredetileg. A ’part’ jelentés – russzizmusként – itt jóval későbbi fejlemény. Majd megállapítja: „A jelentését Róna-Tas helyesen ’palotahegy’-nek adja meg. A helynév rekonstruálható alakja tehát *termъbergъ, melynel első tagja avar erdetű, második pedig az ott beszélt szlávban akkorra már meghonosodott bajor eredetű szó a *bergъ ’hegy’ … Szláv nyelvterületen belüli elterjedtsége, és nyelvi jegyei alapján egyértelműen az avar-gyanús szavak közé tartozik, sőt a lengyel adat alapján e szót inkább a nagy valószínűséggel avarcsoportba kell besorolnunk.”
O.E. torr, from L. turris "high structure" (cf. O.Fr. tor, 11c.; Sp., It. torre "tower"), possibly from a pre-I.E. Mediterranean language. Also borrowed separately 13c. as tour, from O.Fr. tur. The modern spelling first recorded in 1526.
Feltehetően egy "pre-indoeurópai" mediterrán nyelvből jön tehát az etymonline.com szerint.
Urartui tar(a)man-e/i/eli ? 'kis erőd'
Etruszk turs ? 'torony'
Óangol torr 'ua.'
Latin turris 'magas alkotmány'
Ófrancia torr 'torony'
Spanyol torre 'ua.'
Gael tùr 'ua.'
Walesi (cymrui) tŵr 'ua.'
Finn torni és tyrmä 'ua.'
Ótürk tör 'ua.'
Türkmén tőr 'ua.'
Mandzsu tura 'ua.'
Nanáj toro 'ua.'
Ulcsa tura 'ua.'
Orok toro 'ua.'
Negidál tojo 'ua.'
Középső-koreia torok 'ua.'
Szerbhorvát toranj (-rnja) 'ua.' (már akkor azt írtam, amikor Szatmári tanulmányát még nem ismertem, hogy feltehetőleg átvétel a hunoguroktól/magyaroktól)
Francia tour 'ua.'
Német Turm 'ua.'
Olasz, spanyol, portugál torre 'ua.'
Svéd torn
Dán tårn 'ua.'
Óakkád dūru3 ’fal, sánc, erődítés’
... a Dura szó ’erőd’-öt jelentett. Érdemes összevetni ezt a kifejezést a Dur-Sarrukin, Dur-Kurigalzu stb. településnevekben előforduló, ’fal’-at jelentő Dur szóval. Szemantikailag a fal semmiképp nem áll távol az erődtől ... A Dur-Kurigalzu városnév jelentése: ’Kurigalzu fala’ ... Az ősi kasszita Dur-Kurigalzu (a modern kori Aqar Quf helyén): A várost Óbabilónia kassu királyai építették, valószínűleg a Kr. előtti XIV. század elején ... „La fortaleza de Kurigalzu” ruinas que existen en Aqar Quf („Kurigalzu erődje” romjai, melyek Aqar Qufnál találhatók, vagyis itt a „Dur” szót „erőd”-nek fordították ...) Dura vagy görögösen Európosz pedig ugyebár egy ismert parthus város.
Pusztai Telivér véleménye a bajor topikban (133.): "Ellenpontként az etimológiai szótár szláv eredetűnek tudja, lásd bolgár trem (terem), szlovák triem (ua.) Ezek eredete talán a görög téremnon (ház, lakás) lehetett. Szóval a tyerem-tyeremók is ide tartozhat valóban"
A tanulmány is írja: "Szent István 1001–1009 között a maga, neje, gyeremekei és az egész haza üdvére görög bazilissza monostort alapított Veszprémvölgyében."
Egy tudatlan fantaszta vagy, de még annak is gyönge, saját magadat égeted szénné a billentyűk koptatásával.
"miután a ...kiket is...a besenyők....vagy kik is......elzavarták a helyükről, azok a helyükön maradtak (Levédiában) , sőt, még nagyobb területen élnek (Etelközben)"
"Az alapítás nem 900-950 körül, hanem valóban 1009 táján történhetett"
Rácz György: "Az álló téglalap alakú pergamen felső részére lemásolták Szent István oklevelének eredeti görög nyelvű szövegét, a hártya alsó részére pedig azt a latin nyelvű oklevelet írták, amely elmondja az 1109. évi átírás és megújítás okát. Eszerint Szent István eredeti oklevelét egy peres ügyben használták fel."
Bizánccal szövetkezett, ott is keresztelkedett meg, a másik uralkodóhoz, illetve fejedelemfihez hasonlóan. Érti a hasonlatot, akinek megvan az IQ-ja hozzá...
"a Veszprémmel kapcsolatos 950 előtti spekulációk nem másak, mint spekulációk"
Akkor minek másoltad be a Wikipediát?
"Ne terelj. Azt kértem, idézd a DAI-ból azt, hogy Levéd szabar volt"
:DDD
Idéztem, sokadjára. Ja, hogy én terelek... Ott áll az idézet a 16065.-ben, válaszul a kérdésedre.
"Ügyesen összeollóztál két össze nem illő mondatot"
Nem kellett összeollózni, ott áll a DAI-ban. Nincsen az említett műben ennek ellenmondó szövegrész.
"Levéd lehetett az egyik összetevőnek a vezetője"
Elképzelhető, hogy a Lebediász-Eleud nem is személynév.
"csakhogy Levéd a ligetes-pusztán uralkodott. A szavárdok meg a Kaukázus környékén"
A szabarok kettéváltak, az előbb idéztem be. Amúgy már akkor ezt a ligetes pusztás marhaságot hajtogattad, amikor még nem tudtál tőlem a Kodümával és Ingullal való azonosításról.
"Levéd fejedelmi központja az Ingus környékén volt"
"Ingus", meg "szeverjákok", Theotmár-levél helyett Conversio, meg Theotmár helyett Thietmár :DD
Ölgiji magyar nomád ötvös munkái. A nyergen a honfoglaláskori magyarságra is jellemző palmettás díszítés.
Magyar nemzetiségű nomád házaspár Nyugat-Mongóliában. Az öv jelentősége: Dienes István ennek alapján fejtette meg a honfoglaláskori sírokban talált övek használatának relytélyét. A jobb oldali lefelé lógó bujtató miatt nem fordul ki az öv vége.
Kopjafás, kopjás sír.
Sír Nyugat-Szíbériából. A felirat jelzi a sírban nyugvó személy nemzetiségi hovatartozását: MAGYAR
"Ezért tartják a józanabb történészek (pl. Engel Pál) Lebedíát Etelköz részének."
Hmmm. Most akkor én is józanabb történész lennék?
Én ugyanis pont ezt állítom.
Csakhogy. Ennek az állításnak súlyos következménye van ám. Lebédia Etelköz része, tehát Lebédia kisebb, mint Etelköz.
Vagyis miután a ...kiket is...a besenyők....vagy kik is......elzavarták a helyükről, azok a helyükön maradtak (Levédiában) , sőt, még nagyobb területen élnek (Etelközben).
Nnnna, erre varrjál gombot a józanabb történészekkel.
", velük is egyenként szövetkezett, és külön-külön püspököt küldött nekik a pápa..."
Tucc valamit?
Milyen szövetségben volt a pápa Bulcsúval?
Nyilván a titkos vatikáni levéltárban buvárkodhattál......:-))))
"Köszi, hogy megkínáltál ezzel a Wikipedia-idézettel."
Csak hogy tudd: a Veszprémmel kapcsolatos 950 előtti spekulációk nem másak, mint spekulációk.
"Egyébként valóban lehettek köztük szabarok, Eleud vezetésével."
Ne terelj. Azt kértem, idézd a DAI-ból azt, hogy Levéd szabar volt.
""Az imént említett Lebedíában (Λεβεδία) folyik a Khidmasz folyó, melyet Khingilúsznak is neveznek. De abban az időben nem turkoknak mondták őket, hanem valami okból szabartoiaszphaloinak nevezték …"
Ügyesen összeollóztál két össze nem illő mondatot.
Mint már százszor leírtuk, a honfoglalók nem alkottak népi egységet. Levéd lehetett az egyik összetevőnek a vezetője, csakhogy Levéd a ligetes-pusztán uralkodott. A szavárdok meg a Kaukázus környékén...ugye....
Szerintem hiba ezt a szerzot komolyan venni, mert javithatatlan dako-roman hivo. Olvasd el a 132-133 oldalt. Arra a kovetkeztetesre jutott hogy az ujabban megtalalt Gyulafehervari templom dakoroman-szlav volt, es semmi koze a magyarokhoz. A kovetkeztetesei semmire sem jok, mert mindent dako-roman szemuvegen keresztul nez.
Mikozben erre a szora rakerestem, talaltam vmi erdekeset a szlavofil Kristotol:
"...a honfoglalás résztvevőjeként szerepeltetett Bors a Bódva folyó mellett várat emelt, amelyet a helybeliek kicsiny volta miatt Borsodnak neveztek el..."
Eszre sem veszi az onellentmondast a mondanivalojaban.
