Kínai, perzsa és szír források is vannak a göktürkök illetve utódállamaik történelméről, nem beszélve az egyre több megfejtett türk rovásfeliratról, pl. a kül tegini-ről amin Bumik khagan idejétől, (6.század eleje-közepe 552-ig) 731-ig tehát kül tegin haláláig elég jól végigköveti a fontosabb eseményeket. Évszámokat nem ír a kül tegini felirat, de az események más népek forrásaiból beazonosíthatóak.
Természetesen nem csak neked szólt, de hátha te tudod a választ.
Ugyanis Zabargan inkább kiadja a Zabar khan nevet mint az Afrikaans által beírt Zibriqan, pláne, hogy a térségbe türk népek érkeztek. A kül tegini felirat tanusága szerint a göktürkök a derbendi kapuig terjeszkedtek, ott volt a határa a birodalomnak, tehát az unnigur és az alán népet valószinüleg valamelyik segédcsapatuk kellett, hogy meghódítsa, ezek pedig a göktürk fennhatóság alatt élő kangarok kellettek, hogy legyenek.
Ha mégse akkor valaki elmondhatná mely másik nép jöhet szóba.
Tudsz franciául ? Abu l' Fida historia ante islamica-jának a francia kiadásához nem tudsz véletlenül linket ? Állítólag létezik angol is, de azt se találtam.
2. Nem esik szó benne semmilyen Zabarganról és kangarjairól.
3. Magyarországon régóta ismerik, Bendefy óta ráadásul elég széles körben. (Kicsi Magyar és Ulu Magyar városokkal kapcsolatban szokták emlegetni, melyeket Khuszrau alapított volna, és telepített volna be farsziakkal és azerbajdzsániakkal, lásd az említett 1851. évi kiadás 6. oldalán.)
Tehát nem erről a krónikáról van szó.
Grignaschi említett tanulmányára hivatkozva írja viszont Kánnai Zoltán: "Hogyha a besenyők VIII-IX. századi lakhelyeire vonatkozó, már említett bizánci (és szláv) adatokat összevetjük Chosroes Anosirván perzsa király önéletrajzával (Karnamag), akkor a kép tovább tisztul. Anosirván e közlésben többek között »Zabargan fejedelem vezetése alatt álló és ötvenezer főt számláló három kangar törzs önállóságát elismeri és nesztoriánus keresztyénségüket tiszteletben tartja«. Anosirván azt is elmondja, hogy később e kangar törzsek észak felé költöznek (mindez a VI. század közepén történik)."
Harmatta is többször foglalkozik Khuszrau Kārnāmagjával az olasz turkológus közlései alapján.
Mindenesetre a Journal Asiatique-nak az 1966-os évfolyama még nincs fent a világhálón.
"568 előtt ebben talán egyetértünk. És a meotisz környékén, ebben meg valószinüleg nem"
Majdnem sikerült eltalálni, "csak nálam pont fordítva van"... Senki nem vitatta, hogy a nyugati-türkök fennhatóságot gyakoroltak a Kaukázus északi előterében az 560-as évek végétől.
Ha valakit érdekel Németi Kálmán könyve amiről korábban szó volt külföldi szervereken megvan még, a Széchenyi Könyvtár honlapjáról hirtelen eltűnt múlt héten.
Pedig valamelyik nagytudású elárulhatná végre, hogy a nyugati türk kaganátus ami a göktürk birodalom felbomlása után jött létre, hogyan terjedt ki a fekete tenger észak keleti részére, úgy, hogy maguk a göktürkök nem jártak ott.
Esetleg a "Köprülü 1608"-as kéziratra gondol, amit Mario Grignaschi talált, és Kitāb al-tāj fī sīrat Anūshīrwānnak nevezett el. Egy eredetileg pahlavi nyelven íródott, de Ibn al-Muqaffa által arabra fordított útmutatás, ami az újévkor követendő szertartások rendjét írja le. Láttam már önéletrajzként emlegetni, de legfeljebb afféle "Fürstenspiegel" vagy speculum regis. Lehet, hogy tévedek...
Még azt áruld el, hogy a göktürkök hogyan hódoltatták be az onogurokat, úgy, hogy maguk csak derbendig jutottak Istemi kagán idejében, onnét a meotis pedig még jó 1000 kilométerre van.
"Mar Grigor ... szír nyelvű Martyrologiumában olvashatunk erről a besenyő etnogenezisben is szerepet játszó népről"
"Khosrau király háborúba ment a hangaraye [hangarok] országa ellen. Miután a ... háború véget ért, s a király onnan diadalmasan elvonulva a Bet Aramaye [Dél-Mezopotámia] tartományához tartozó Mahoza [Szeleukeia-Ktésziphón] felé vette útját, vele ment Mar Grigor is, bilincsekbe verve." (Kmoskó Mihály: Szír írók a steppe népeiről; Balassi, Bp., 2004, 244–46.)
Menander Protéktór annyit ír, hogy a hunoknak is nevezett kotrigurok "Zabergan uralma alatt éltek". Nem fejedelem volt Zabergán, hanem föléjük rendelt parancsnok. A bizánci–perzsa háború kapcsán írja a bizánci krónikás az 558. évnél, amikor is az utigurokat/utrigurokat tüzelte ellenük Justinianus. 261-ben már előfordul a név I. Sápúr egyik feliratán, világos perzsa etimológiája van, így hívták I. Huszrau egyik miniszterét, mit akarsz még?
Tehát azt mondod, hogy bár kortársak, a kutrigurokon uralkodó Zabargan és a Huszró által önálló népként elismert Kangarok fejedelme aki szintén Zabargan nem, hogy nem ugyanaz a személy de ráadásul mindkettő perzsa ?
Miért viccelnék, amikor VI. Bahrámnak is voltak türk csapatai még hadvezér (spahbod) korából? Három lovagot személyesen ölt meg közülük II. Huszrau a restaurációt követően, a többit elküldte Maurikiosznak ajándékba. (Theophülaktosz Szimokattész szerint még anyjuk karcoltatott keresztet a homlokukra, ami egy bajelhárítónak vélt eljárás lehetett a nesztoriánusoknál.)
Nos szerinted a szeret-osz folyó mi más lehet egyáltalán mint a ma is szeret-nek hívott ? Míg a brut-osz is elég kevéssé valószinű, hogy más lehet mint a prut folyó.
-----------
Az sem érekes, hogy egyáltalán létezett "Etelköz"?
Nos gondolom nem igazán ismered Biborbanszületett munkáját.
Hölbling munkájára hivatkoztam és jelöltem meg adatként.
Nem érted, hogy uralomváltás történt? A területet a hatalmat gyakorló népcsoportokról nevezték el. Nincs olyan, hogy "érkeztünk", itt kristályosodott ki az egész, sok századon keresztül, s tart ma is. Függetlenül attól, hogy a 670-es évekbeli beköltözés mekkora tömegű volt.
Nos szerinted a szeret-osz folyó mi más lehet egyáltalán mint a ma is szeret-nek hívott ? Míg a brut-osz is elég kevéssé valószinű, hogy más lehet mint a prut folyó.
Csak érintőlegesen említem, mert fentebb már kitértem rá, hogy Konstanin pongyola földrajzi ismeretei miatt Etelközt lokalizálni nem lehet. Sem ez az öt folyó nem mond semmit..."
Nem mond semmit ?? Hisz egy részüket ma is így hívják.
