"sem a nyolc megasz arkhón által dirigált európai társaság, sem az Ázsiában maradottak,"
A nyolc megasz arkhon az összes besenyőt jelenti. Ebból három (kangarok) a nyugati besenyők 860-890 közt, a többi meg a keleti besenyő, akik 880-890 táján csatlakoztak nyugati társaikhoz az úzok egy részével egyetemben.
Konstantin idejében már 70-80 éve egy tömbben éltek a besenyők.
A meséi 889- ben! A magyarok nem menekültek a besenyők elől!"
Igazad van.
Reginó is azt írja (Anonymussal egyezően!!!), hogy a honfoglalók Etelközben túlzsúfoltan éltek.
Ez a helyzet tökéletesen érthető, miután kiürítették a Don-Dnyeper közét, meg még Kazáriából is jöttek a kavarok.
Nos, Árpád ezért foglalta el a Kárpát-m. keleti részét a Dunáig.
Csak épp ekkor jött a nyakunkba az a háború, amit az előző hsz-emben ragoztam, melynek az lett a vége, hogy az Etelközben maradt honfoglalókat kiszorították a területükről. (Megintcsak Anonymus: Álmos halála)
Ez a két esemény (honfoglalás és Etelköz elvesztése) mosódott össze Reginónál.
"Szerényen megfeledkeztél hozzátenni, hogy a IX szd második felében"
Ha tudnál olvasni, látnád, hogy odaírtam: "a 830-as évekre nézve"."
Háát, ez már a pofátlanság teteje.
Én megkifogásoltam a 9905-ös számú hozzászólásodat, amelyet 2011.05.02-n írtál.
Erre te képes vagy egy 2010.12.09-i (7349 számú) hozzászólásodra hivatkozva azt állítani, hogy odaírtad.
Ez szép.
És ráadásul amit akkor írtál, az is egy sűlt baromság. Nem 830-as, hanem ötven évvel későbbi keltű a Dzsajhani hagyomány, és közben a kazár belháború alaposan átrendezte a térség népeit.
"a makedón dinasztia egyik császára támogatta az ászokat, turkokat és besenyőket a kazárok ellen, de vereséget szenvedtek, olyat, "amire nincs gyógyír". Történik mindez a IX. század utolsó két évtizedében, Benjámin kagán idején."
Ehhez már csak azt kell tudni, hogy a a kazár belháború 850-860 táján lehetett, a makedon dinasztia meg 867-ben lépett trónra.
Vagyis a te híres genizatöredéked egy másik háboruról tájékoztat.
"Nem kellett átköltözniük, Theophanész folytatója, Szkülitzész és Kedrénosz tudósít róla, hogy a 830-as években ellenük épül fel Sarkel."
Aha. Megint csak szerényen elhallgatod, hogy a görögjeid 1070 táján írták ezt le, amikor a magyarok már több, mint másfél évszázada eltüntek a sztyeppéről, és a Kárpát medencében laktak.
Igen, a görögjeid elképzelhetetlennek tartották, hogy Sarkel egy Kárpát-medencében lakó nép ellen készült volna, ezért aztán a türkökről azt feltételezték, hogy toposz, és valójában a besenyőket takarja.
"
"A magyarok meg a besenyőkkel együtt nem nyertek, nem vesztettek háborut, mert nem voltak egymás szövetségesei (A IX szd-ban)"
Vagy mégis."
A genizatöredék "t" népe téves azonosítással lett honfoglaló magyar. Lehetett pl. a keleti besenyő (türk) nép megjelölése is.
"Mayor azt mondja, hogy ezeket a fosszíliákat az aranyat kereső nomád szkíták találták meg régen, és sok fantáziával kiszínezve alkották meg a mitikus lényt"
Mayor magyarázata ott bicsaklik meg rögtön az elején, hogy a griffábrázolás Elő-Ázsiában jóval korábban megjelent (hettiták, Égeikum, Elám).
Adrienne Mayor, „Az Első Fosszíliavadász” (2000, Princeton University Press), írt egy érdekes és meggyőző dolgozatot, megmagyarázva egyes mitikus szörnyek eredetét a klasszikus időkben. Az ő javaslata, hogy a griffeknek egy oroszlán nagyságú, négylábú csőrös dinoszaurusz, a Protoceratops az eredete, melyeknek fosszilis maradványait nagy számba találták a Góbi-sivatagban.
Mayor azt mondja, hogy ezeket a fosszíliákat az aranyat kereső nomád szkíták találták meg régen, és sok fantáziával kiszínezve alkották meg a mitikus lényt. A róluk szóló legendák megtalálták az utat először a pontusi szkíták, majd a trákok, s végül más, így pl. a görög és római népek művészete felé is.
"A Kodima és Inguli egészen pontosan meghatározzák Levéd fejedelemségének a súlypontját. És az bizony az erdős puszta övbe esik"
A térkép szerint, amit ismersz, és amit nem mellesleg én raktam be neked, az Ingul gyakorlatilag teljes egészében a füves sztyeppén fut, s a Kodüma is igencsak annak az északi határmezsgyéjén, bár a pontos meghatározáshoz kisebb léptékű ábrázolás kéne. Maga az erdőöv jóval északabbra, nagyjából Kijev–Harkov vonalánál kezdődik, a kettő közötti övezet tehát a ligetes-erdős puszta, mely a DAI szerint nem volt elsődleges felségterülete Lebediásznak.
"Marad a többieknek a füves puszta"
Ha úgy is lenne, ahogy fantáziáltad, nem kis korlátoltság kell egy ilyen megálapításhoz. Láthatóan segédfogalmad nincs róla, mekkora területet fog át az erdős puszta a Volgáig.
Kezdve azzal, hogy a szenmurv tkp. a griff egy változata, (volt idő az átalakításra egy más népcsoportnál) (persze a magyarság egy része tűzimádó volt, úgyhogy ez stimmel a tiszabezdédi lemez esetében... bár "a kereszt nem jellemző" :-))))
...a betett hajfonatkorongok közül az egyiknek, a stilizáltabbnak kifejezetten csőre van ("Látom, nem sikerül megkülönböztetni a madárfejű griffet a szímurgtól."), a másik viszont a növényi mintázatot követi. A lába is e formában végződik.
Látom, nem sikerül megkülönböztetni a madárfejű griffet a szímurgtól.
Az általad mellékelt korongokon a mesebeli lénynek hangsúlyosan kétfelé álló, jellegzetesen szétpöndörödő szája van, nem kampós csőre. Ezt rajtad kívül mindenki látja.
Bálint Csanád: "a honfoglalás korából egyáltalán nem ismerünk emberábrázolást, még az állatábrázolás is ritka, míg griff és patás állat küzdelme – ilyet ugyanezen korsónak egy másik medaillonjában látunk – teljességgel ismeretlen".
Szímurg (szenmurv) ábrázolása 6-7. századi szászánida selyemzsávolyon
"Braszlav Rasztiszláv utódja a »Stájer-morvák«-nál"
Fuldai Évkönyvek, 884: "Postea veniente Brazlavoni duce, qui in id tempus regnum inter Dravo et Savo flumine tenuit suique miliciae subditus adiungitur, rex per Carentam in Italia perrexit".
A Dráva–Száva köze nem nyúlik át Stájerországba, és Rasztiszlávhoz sincs köze tudomásom szerint.
Az a tény, hogy a bejövő népesség minden jel szerint onnét jött ahol a legközelebbi nyelvrokonaink élnek önmagában kérdésessé teszi, hogy a bejövők ne lennének az itt élők nyelvrokonai. Vannak véletlenek de ekkora..
A XI. századtól magyarnak is nevezik őket, a katonai hódítás eredményeképp. A hun vagy mongol birodalmakban szerinted hányan voltak hunok és mongolok? Az utóbbiak ma sincsenek annyian, mint Bp. lakossága...
"Négy türk állam van a térségben, nyugaton a magyarok, aztán egy besenyő csoport, majd a baskirok, végül egy másik besenyő csoport"
Mielőtt elbíznád magad, kérdezem, hogy lehet az, hogy a nyílt behódolást elutasító, az ugyancsak "turknak" nevezett szabarok élén álló Lebediász egy másik "turk" uralkodóhoz irányítja a kagán követeit, aki vállalja is a kazár igát.
Azonkívül Maszúdi írja, hogy "a kazárok és az alánok szomszédságában, köztük s a Nyugat között elterülő vidékeken négy török nemzet van ... részben nomádok, részben földművesek ... e nemzetek mindegyikének külön királya van", de a felsorolása nem egyezik a tiéddel. Hogy lehet ez?
Értem. Tehát az őslakosság, mely ma is a világ egyik legkifejezőbb nyelvet beszélte, saját magára nem talált megfelelő elnevezést, viszont a húsevő, görbe lábú hódítók voltak annyira szerények, hogy meg sem örökítették a történelem számára, kik felett is uralkodtak. Hiszen egy-két mai vérengző hódító is tanulhatna tőlük toleranciát!
"A magyarok 860 táján vereséget szenvedtek a kazároktól"
Benjámin kagán uralkodását a IX. század utolsó két évtizedére helyezik, már ezt is leírtam, ugyanerre az ökörségedre.
"A besenyők meg 893-ban. Mármint a keleti besenyők, akik ezután a nyugatiakhoz mentek, menekültek"
Ezt is már kismilliószor kitárgyaltuk: egy győztes birodalom nemigen engedi át frissen legyőzött ellenségét a saját területén.
"Amikor én ezt egyfolytában bizonygatom, akkor nagyon ellene vagy"
Veled ellentétben soha nem írtam olyan légbőlkapott hülyeséget, hogy a kazárok a levert besenyőket az Ural folyó mellől átengedik magukon, ha képes lennél felfogni, azt írom, hogy a besenyők a belháborúval összefüggésben kelhettek át Kazária északi csücskén, a Volga és Don egybeérő, mocsaras árterületén.
Szímurg (szenmurv) ábrázolása 6-7. századi szászánida selyemzsávolyon