Klasszikus értelemben nem lehet bizonyítani, de minden érdemi nyom erre utal
Magyarország nem üzent hadat, hanem kijelentette, hogy hadban állónak tekinti magát (jogi értelemben jelentős eltérés, mert nem támadónak, hanem áldozatnak nevezi magát).
Sajnos rossz volt az ország földrajzi fekvése, Bécs védelme miatt 1944-ben mindenképpen választani kellett volna a magyar vezetésnek, a SZU elleni hadüzenet és a német megszállás közt, semlegesség nem volt lehetséges.
Végül is "Molotov" alatt a SZU-t értettem, azaz valóban Sztálint -- aki még a történtek után sem engedte meg Horthy kiadatását a jugóknak. Tehát valahogy biztosan le lehetett volna "papírozni" a dolgot 1941-ben.
Hitler (ekkor) még nem igényelte a magyar részvételt a SZU elleni háborúban. Később, persze, nyilván más lett volna az ábra -- de hát így is megszálltak minket 1944-ben, fegyverbarátként ...
Molotov ígéretéről olvastam, hogy miért nem lehetett komolyan venni: Kristóffynak megígérte ugyan, hogy támogatja erdélyi törekvéseinket, ha kimaradunk a háborúból, viszont utána Molotovnak volt egy találkozója a román nagykövettel is (akkor már hadban álltak az oroszok és a románok), és nem fenyegette meg azzal, hogy a háború végén Magyarország kapja meg Erdélyt, ha nem állnak le. Másrész Molotovnak Sztálin jóváhagyása nélkül aligha lett volna felhatalmazása ilyen ígéretre. Azt pedig biztosan nem kapta meg, mivel a "generalisszimusz" a német támadás után napokig beszámíthatalan (seggrészeg) volt ...
A kassai bombázásról írt fejezet érdekes. Kérdés, hogy ha Kristóffy távirata Horthy kezébe kerül, akkor is azonnal beléptünk volna-e a háborúba. Horthy hebehurgya és indulatból hozott döntéseit tekintve esélyes, hogy ugyanígy jártunk volna. Mindenki csak az ürügyre várt (Horthy is) és a kassai bombázás jó ürügy volt erre ...
"No meg Erdély is akkor veszett el. Molotov felajánlotta: ha Mo. kimarad, a SZU a háború után a magyar Erdélyt fogja támogatni."
Molotov ígéretére azért nem vennék mérget, de az biztos, hogy a háború végén jobb esélyeink lettek volna, ha nem lépünk be 41-ben. Teljesen nem tudtuk volna megúszni (a magyar honvédség tele volt németbarát tisztekkel és tábornokokkal, a politikai vezetés egy része is német seggnyaló volt), de nem mindegy, hogy mennyit engedünk Hitlernek. Azért volt mozgástér ...
A legvalószínűbb, hogy az oroszok követték el, de nem Kassának szánták a bombákat, hanem Eperjesnek, ahol nagyobb reptér és német híradóközpont működött. A Vörös Hadsereg napok alatt összeomlott, aligha akartak még egy ellenséget a nyakukba, még ha az "csak" a magyar honvédség volt is. Fejetlenség és zűrzavar volt a tovarisoknál. Molotov korábban kinyilvánította, hogy nem akarnak velünk háborút és a bombázás után is visszautasították, hogy ők követték volna el.
Az is megér egy misét, hogy miért felségjel nélküli gépek bombáztak: ha az oroszok rajtunk akartak volna ütni, akkor aligha bíbelődtek volna a vörös csillag lefestésével, hanem büszkén odapörkölnek, jelezve, hogy ki az úr a háznál. Felségjel nélküli gépek sanda szándékot mutatnak ...
"Az is lehet, hogy éppen Horthy parancsára történt, hogy legyen ok háborúba lépni."
Kizárt. Horthyról sok mindent lehet mondani, de ilyen parancsot ő soha nem adott volna ki. Tán még Werth Henrik vezérkari főnök sem követett volna el ilyent, bár ő már határeset ...
Akkor tutti hogy a szovjetek voltak, az emberek rengeteget tesznek saját és társadalmuk érdekei ellen (ivás, dohányzás, drog etc.). A világ legéletképtelenebb társadalmi rendszerének megalkotása se volt az érdekük, mégis megcsinálták-.
Tudományról beszélünk és nem tapsikolásról, főleg nem indulatokról nem tudom milyen többes számot látsz. Megragadtál egy momentumnál holott már egy ideje a Horthy korszak kulturális életéről van szó.
Feltételezett esemélnyről, hogy az a további események szempontjából negativ vagy pozitiv azt egyelőre nem tudjuk eldöntani, még akkor sem, ha jelen tudásunk szerint ugy véljük, adott esemény Schrödingeri állapotfüggvényei nem omlanak össze, hanem valamennyi megvalósul (Everett: Parallel Universes).
Horthy barom döntései és esztelen politikája következtében magyarok százezrei pusztultak el és egy romba döntött ország maradt utána. Trianon után ismét csökkent az ország területe. De azért csak tapsoljatok neki.
A lehetettvolnázás tudománytalan és értelmetlen. Nem tudhatod, hogy nem a történtek vezethet/vezethetett a jövőben egy számunkra illetve az emberiség számára sokkal kedvezőbb kimenetelhez. (káoszelmélet) Ezzel a lehetettvolnázós ökörséget le is zártam.
Inkább folytassuk a Horthy rendszer kulturális életét.
Buday Dénes elsősorban sanzonjairól ismert, de operát is irt (Loreley). "Szerzeményei között – más korabeli zeneszerzőktől eltérően – nem fordulnak elő átdolgozások; valamennyi szerzeménye eredeti. Ismert arról is, hogy igen sok költő verséhez írt melódiát mint Széep Ernő, Ady Endre, József Attila, Heltai Jenő).
Sokáig el lehetett volna odázni a belépést. Ehelyett kéretlenül és felkészületlenül - ész nélkül - ugrottunk bele fejest, köszönhetően Horthynak. Az ország sem gazdaságilag, sem katonailag nem volt azon a szinten, hogy hadat viseljen a SZU ellen.
A cuki Horthy felelőssége volt többek között a SZU elleni háborúba való belépés, amire '41-ben senki sem kényszerítette Magyarországot. Nagyjából ez volt a legsúlyosabb baklövése, meg az ész nélkül, indulatból hozott döntései, amiket később visszavont, utána meg rákent a minisztereire, sz.rban hagyva őket. A háború végére már a szellemi képessége is erősen megkopott, mint ahogyan Veesenmayer is megállapította. A kiugrási kisérlet totális elk.rása sem növeli a renoméját.
