Szerintem ez a "Majs kornyeke" eleg tag fogalom mert a torok tabor az agyuallasok a lovassagugyAkindzsik Rumeliaiak Anatoliaiak HATALMAS teruletet fedtek le anno. Az biztos hogy csatahoz kotheto esemeny osszecsapas tortent a falunyomnal Majs elott de hogy ez mi voltkonkretan azt meg csak tlalgatjuk mint Foldvar helyet. A helyszint amugy eloszor Jozsibacsi majd Negyesi jelolte meg .
A csata helyének lokalizálása tekintetében gondoltam. Persze nem előzmény nélkül, de ő "tette" a török állásokat Majs környékére. Nagyjából ez beigazolódni látszik.
Mindkettőtökkel egyetértek, B.Szabó sok tekintetben úttörő volt és számos komoly eredményt elért, viszont kicsit meg is rekedt a kutatása a hadszervezet-csatamenet témakörben. A copy-paste meg nem mindig szerencsés, ha az eredeti még "zsenge" kutató korunkban születik, mert így bennragadnak a hibák is :)
Nekem a program célkitűzésének megfogalmazásával és az azóta vitt iránnyal is vannak problémáim, ahogy az ebből fakadó leegyszerűsítő, időnként már a múltszépítés határát is átlépő különféle népszerűsítő felületes megnyilvánulásokkal is.
"Szegény" Thurzót mindenki bántja, vagy elfeledkezik róla, mint Szatlóczky :)
Futottunk anno pár fölös kőrt Botlikkal, én azóta sem foglalkoztam vele, így csak ismételni tudom magam:
- 32000-100 000 ft tartozása volt felé az udvarnak
- van egy forrásunk arra, hogy csapatai voltak a kivonuló királyi seregben
- a hadjárat idején Budán tartózkodott
- kincstartóként a hadbiztosi feladatok intézése- élelmezés, fegyverzet, pénz stb. - küldés az ő feladata volt
- feltehetően ennek a feladatnak eleget téve gyűjtötte össze a tüzérséget, az azt szállító hajókat és legénységüket, majd 200 fős fedezettel együtt leküldte őket.
Hogy mennyi embert küldött összesen, mennyit áldozott a saját vagyonából nem tudom, éppen ezért sem támadni, sem védeni nem tudom ezek miatt. Ahogy összehasonlítási alappal sem rendelkezem, hogy a "kor embere" hasonló hatalommal, hasonló helyzetben itthon-külföldön jellemzően többet-kevesebbet tett-e, mint ő, így ezt sem tudom számon kérni.
Nem feledkeztem meg a tanulmányról, bár talán jobb lett volna :)
Nem azért mert rossz, sőt. Csak éppen ez nem egy átfutós mű., én meg pont előtte fejeztem be egy fejnehéz művet, így valami laza hadtöris könyvet terveztem elkezdeni :) Pénteken elolvastam, aztán pont ma komolyabban nekifeküdve még1x. 50 oldal és eltartott jó 3 órát, igaz jegyzeteltem-ötleteltem is közben. Ennyi mára elég is volt, de jönni fogok némi elemzéssel a napokban.
Azért néhány első benyomás:
- hatalmas munka, nagyon komoly forrásfelhasználással
- rendkívüli nehéz nyelvezet, a szerző korábbi munkáira és az azokban kitárgyalt-kialakított fogalomrendszerére épít, ezeket nem ismerve nagy kihívás olvasni-értelmezni, nagyon szűk a célközönsége
- 16. sőt 17.sz.-i törvények-példák nem biztos, hogy - és biztos nem mindig - relevánsak Mohácsra, ahogy írod ezek túltengenek, sokszor pont a Jagelló koriak kárára
- a "társadalomszervezeti" részeket erősebbnek érzem, sőt azokat érzem igazán erősnek, szemben a hadtöris részekkel, nyilván ezekhez lesz igazán hozzáfűzni valóm :)
Bottlikkal az a baj, hogy alapvető dolgokkal nincs tisztában, mint a teljes katonai potenciál, egy időpillanatban egy adott földrajzi pontra összevonható erő, ellátás stb. A forráskoezelése is erőteljes kívánnivalót hagy maga után, nem is beszélve a prekoncepciózusságáról. CT is "megér egy misét" a maga módján, ez nem kérdéses. B. Szabót viszont megvédeném, mert az ő módszere újszerű volt a csata eseményeinek rekonstruckiója tekintetében. Számomra az ő munkája volt igazi élmény. Az se feledd, hogy lényegében az ő általa felvázolt lokalizáció eléggé beigazolódni látszik.
Azért ott van egy Négyesi és egy Németh Balázs is, akik megint más oldalról közelítenek.
Abban viszont nagyon egyetértek, hogy egy új szintetizáló monográfia nagyon "ráférne" a csatára. Viszont Bertókék eredményeit még jó lenne megvárni hozzá.
Számomra azért érdekes "élmény" volt Bottlik feltárása, mivel sorra estek ki a Nemeskürty óta rejtegetett törttud szertár csontvázai. Nemcsak Thurzó kapcsán, ha már Thurzó neve szóba került... Pl. A 2020-as intézeti, akadémiai Szapolyai könyveben (Elfelejtett Szapolyai) legalábbis Neumann Tibor elemzi pontosan ugynazt a bécsi levéltári levelet, amire egyébként Bottlik az Árnyékseregekben hívta fel a figyelmet stb. Érdekes módon, Neumann elemzése sem mond ellent Bottlik végkövetkeztetésének, csak ha jól emlékszem nem hivatkozza őt:)
"Csomó ostobaság" belecsúszik egy csomó szakképzett történész munkájába is, tehát szerintem ebben sem különálló Bottlik Árnyékseregei. Pl. a Bottlikot kritizálók, CT (őt Turosz már szépen kivesézte) vagy B. Szabó sincs a topon. Nagyobb bajnak vélem, hogy úgy tűnik, a 2026-os évre is B. Szabó 20 évvel ezelőtti, 2006-os szintézise leszz a kiindulási alap a mohácsi csatával kapcsolatban. János azóta már sokkal komolyabbat tudna írni, mint 2006-ban tette, amikor még egy mezei művtöri és töri szakos tanár volt. Valamiért neki nem volt még meg a doktorátusa (2016-ban szerezte, ha jó láttam), és ez meg is látszik a t9bbször javított Mohács kötete pontatlanságain. Szóval jobb lenne egy komolyabb történettudományi alap, amire építkezni lehet, mert nyilván mai napig ha Mohács, akkor az egyenlő B. Szabóval. Ő meg nem fog '26 előtt nagy szintézist írni, amire már szakmailag lehetne alapozni... Attól félek, hogy visszalép a 2006-os kötetéhez, és úgy járunk, mint amikr a nemrég kiadott hadügyi, meg Szapiról írott tanumányköteteiben egy-két sornyi változtatással kb ugyanazt olvashattad tőle, mint korábban. Remélem, érted, mre gondolok:) Ismétlés jó dolog annak, aki még csecsemő a témában:)
Én is csak Bazodi elvvel tudok egyetérteni abban, hogy "Turosz már mindent megválaszolt." Szóval ami jó, az jó:)
Szatlóczky tanulmánya szerintem érdekes, bár annyi megjegyzéssel, hogy inkább a korszak végéről közelíttett az elejéhez, tahát 1560 körüli forrása agyonnyomja a művet. Érdekel majd a véleményed.
Thurzó adósságáról tudunk, az udvar éppen perben áll vele a '26-os hadjárat idején. Thurzóról azért ne felejtsük el azt, hogy Mohács után pontosan azokat a területeket uralja a Felvidéken, amik a csata előtt hallgatólagosan vagy üzletileg amúgy is hozzátartoztak. Nem hiszem el, hogy ne lett volna ott több összegyűjthető, hadra fogható katona. És robbantási szakember... Ha már bányákkal fogalkozik.
Kösz a tanulmányt, még nem találkoztam vele, holnap nekiesek :)
Érdekes a CT hadiadós számítás, ami már az alapjaiban teljesen rossz, ehhez képest a végeredménye nagyságrendileg egyezett az én hevenyészett számításaimmal, anno a suliban is voltak ilyen anomáliák :) Persze én is a jó pénzzel számoltam, mert 22-ben még nem volt érzékelhető a romlás.
Fügedit most már rendesen is elolvastam - anno csak a jagellós rész miatt érdekelt -, nem szép, majd egy összefoglalót azért írok róla.
Thurzó minősítésével azért vigyázz, mert pont Kenyeres írja, hogy már 100 ezres adóssága volt felé az udvarnak, B.Szabó Mohács idején 32 ezresről ír, épp felmentését kéri pont emiatt. A 300 fő meg amit a tüzérséggel küld utólag, a többi - meghatározhatatlan létszámú - embere a király kíséretében volt a budai kivonuláskor.
Turosz kolléga már megválaszolta a lényegi részét.
A szerőpáros volt hivatott helyretenni a csomó ostobaságot, amit Bottlik elkövetett. Nyilván "állóvízmozgatásra" jó volt az Árnyéksereg, másra biztosan nem. Sajnos azonban nem folytatódott az a vonal, pedig lenne még mit összegyűjteni.
Azért Földvár helyét is egészen jól sikerült beazonosítani források alapján. Szerintem ez sem rossz.
Bertókék munkája viszont folyik, szerintem a legjelentősebb eredményeket érik el évtizedek óta. Németh Balázs pedig dolgozza fel a fegyvereket, golyókat. Persze Papék belé is kötöttek, de a szaktudás fránya hiánya miatt ott is beletörött nekik, ami beletörött.
Köszi, hogy felhívtad a figyelmemet a Kenyeres-féle tanulmányra. Nagyon körültekintő, a fogalmazás is óvatos:) Fügedi... Na jó, nyeljünk egy nagyot:) Elfogadja C.Túth állítását a '22-es költségvetésről, ugyanakkor rögtön azt is megtudjuk (257. o.), hogy a rossz pénz miatt lehet, hogy az csak a tényleges névérték felét érte. Vagyis mégsem elfogadható, de nem akar úgy beleszúrni, mint Gyöngyössy tette:)
Magyarul: visszakanyarodtunk az általad is felvetett és elemzett korábbi költségvetési kérdéshez+Gyöngyössy Márton C.tóth krtikájához, ami elég szépen kivesézte C.Tóth állításait. Nem az a gond ugyanis, ha C.Tóth talál egy '22-es költségvetést, amit kielemez. Az a problémás, hogy ezt rátolta az 1526-os évre is. No lám, '26-ban nem volt olyan rossz a bevételi oldala az országnak, ha '22-ben ilyen szép - állította. Csakhogy a '22-es költségvetés sem szép, mert az csak egy irányterv, és '26-ban meg elég nehezen talicskázzák össze a pénzt, ha már az egyházi kincseket olvasztani kell, és Fortunatus hitelezi a vámra remélt összegeket. Visszás, hogy tízezer forintok hiányoznak, miközben Thurzó egymilliós magánvagyont halmozott fel, és 300 embert küld Mohácsra...
Úgy láttam, hogy még draftban van, de talán hamarosan valahol megjelenik Szatlóczky Gábor írása. Ha még nem olvastad volna, szívből ajánlom! A lovag, a gyalog és a had. A MK hadszervezete és hadserege a mohácsi csata idején
Igen a kérdésfeltevései között valóban voltak gondolatébresztő ötletek, de ahogy ezeket megválaszolta, már valóban kikerült a mű a szakmailag komolyan vehető kategóriából.
Nincs nagy csönd, sőt. Legnagyobb örömömre Kenyeres is hozzányúlt a téma gazdaságtöris részéhez, és az eddigi legkomplexebb vizsgálatot hozta:
Persze ezzel sem vagyok teljesen elégedett :), mert pl. ő is többször hivatkozik Fügedi elszámolt hadiadós tanulmányára, vagy CT szintén problémás hadiadós számításait is elfogadja, ill. is figyelmen kívül hagyott a törvények szerint kivetett, sőt min. részben bizonyíthatóan be is szedett adókat, de ezekkel együtt is így első olvasásra kiváló munka. Mondjuk nekem vigyáznom kell ezekkel a kijelentésekkel, mert anno CT-t is így értékeltem, aztán amikor elkezdtem mélyfúrni dőltek a csontvázak :))
"Mondjuk Bottlik is felejtős. Az Árnyékseregével sajnos kiírta magát a komolyan vehetők közül."
Vagy beírta magát, mert azért azt ne felejtsd el, hogy két "nagyágyú" képes volt Bottlik általad komolytalannak modnott munkáján ennyi kritikával fáradozni:) Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a... Szóval legalább Bottlik megmozgatott vmit az állóvizen, amibe B. Szabó és Pap is belesüllyedt volna, mint Lajos Mohács utánm.
Azért a HK-ba nem csak ssajtóhibákról olvastam, legalábbis kicsit utánanéztem, és a B. Szabó-C.Tóth páros is elég rendesen maszatolt. Pl. Derencsényi Miklósról elég fura, hogy - ha már C.Tüth követelőzik a saját Adattárában szereplő adatok nem használata miatt Bottliknál - akkor miért nem használták első kritikai írásukban az intézeti történészek a Derencsényi létezéséről általuk közölt adatokat? Elfelejtették?
Amúgy szerinted most melyik szakemer foglalkozik a témával, mert eléggé leállt minden?
"Mar Papp melyik hipoteziserol beszelunk vagy mikorirol mert az is valtozik alakul"
Nagyon tetszett ez a mondatod:) Lényegében mindent megfogalmaztál benne: Papp hipotézisek tömegét gyártja, ráadásul időről-időre forgatja ezeket. Ha lesz bizonyítéka is, akkor mondhatjuk, hogy "igaza is lehet". Addig csak találgatás z egész.
Gondolj bele, mekkora területen zajlott a mohácsi csata, a menekülés, a csata utáni napok kivégzése. Mind-mind más és más helyszín. Nehéz megtalálni Földvárt, de azért Papp állítása, hogy a csata centruma volt 1 magyar mérföldre délre Mohácstól, nem pedig II Lajos seregének csatasora, óriási szakmai tévedés. Nem kétséges, hogy Sátorhely környékén is lehet további tömegsírokra lelni, de annak 90%-bann semmi köze a csata központi részéhez (ergo Földvár faluhoz).
Mondjuk Bottlik is felejtős. Az Árnyékseregével sajnos kiírta magát a komolyan vehetők közül.
B. Szabó már első könyvében azt feltételezte, ai most bebizonyosodni látszik, hogy a török állások valahol a mai Majs körül lehettek. Ha ez igaz - márpedig az újabb eredmények erre mutatnak -, akkor Brodarics tévedett, mert amit Földvárnak írt, az bizony Nagymajsa volt.
A vitákat ismerem, persze. Sajnos a HK kétszer is sajtóhibával hozott le vitacikket Bottlik Arnyékserege kapcsán, ami azért elég ciki.
Pap pedig szóra sem érdemes. De szerencsére szakemberek is foglalkoznak a témával.
Mar Papp melyik hipoteziserol beszelunk vagy mikorirol mert az is valtozik alakul . Tudtommal jelenleg a Foldvar = Borzamajor illetve a Magyar hadrend a NAGYEROKTOL eszakra verzional tartanak. Az utobbi meg akar igaz is lehet.
Egyetértek: Pap és csapata kókler. A földrajzos csapat Brodarics művére alapozott teljes hipotézisét Bottlik cáfolta a 2020-as Magyar Könyvszemle cikkében. https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/2323/3776 57-59. oldalakon. És a 2018-as, Illikkel együtt írt könyvében. Enyhén fogalmazva B. Szabó sem értett egyet Pappal, szép kis vitát keltettek a Történelmi Szemle és a HK hasábjaira. Összefoglalója itt: http://www.mohacsvita.hu/publikaciok Bár, gondolom ismerted... :)
Amúgy a Bottlikot kritizáló Kasza Péter tévedései is érdekesek, de ha jól láttam, Turosz csak Kasza kritikáját hozta ezen a fórumon 2020-ban, Bottlik válasza felejtős, úgyhogy ez a téma lehet, hogy itt off:)
Pedig Kasza triviális hülyeségeket írt, pl. szerinte léteznek várkapitányok Brodarics korában, vagy Habsburg Mária királynő volt, nem királyné stb. Pap munkamódszerét az jellemzi, hogy minden adatot összegyűjt, átértelmez, leturmixol, és sajnos olyan dolgokban is ír, ami nem az ő szakterülete.
Dr Pap Norbert es csapata cca egy eve vegzett talajradaros kutatast a Borzamajor es annak kornyeken. Arrol hogy a radarral mit talaltak nem jelent meg iras tudtommal de "faragott koveket" talaltak az atjarotol nyugatra.
Smi azota valtozott hogy szerintuk most mar Foldvar nem Satorhelynel hanem a Borzamajornal volt.
Erről már sokat-sokszor beszéltünk itt. A törvények csak a keretet adják, tartalommal egyértelműen a gyakorlati példák töltik meg. Nem véletlenül örülök annyira a győri számadáskönyvek adatainak, vagy az igencsak bizonytalan eredetű, de mégis némi kapaszkodót adó zempléni mustrának és minden hasonló új-újra előkerülő forrásnak.
De ettől még nagyon fontosnak tartom, hogy azért a keretet is összerakjuk, mégpedig a lehető legpontosabban, mert mégis ez a kiindulási alap, egyben a szándékok-tervek mutatója is. Az első lépés szerintem ez kell hogy legyen, aztán jönne az igazán óriási meló, átnyálazva a teljes oklevélanyagot megnézni, hogy a gyakorlat mit hozott.
A konkrét kérdéseid egy részére már többször reagáltam, legutóbb pont a győri forrás bécsi fegyvervásárlós, cseh zsoldosfogadós részeinél, hogy szerintem teljes mozgósítás esetén nem a válasz.
A 10 portás lovasok esetében szintén a napokban jeleztem, hogy egyre inkább azt hiszem, hogy a rendszer nem úgy működött, ahogy Kubiny-B.Szabó (és én is) eddig elképzeltük, de ezen a részen még van mit vajúdnom.
De ha lesz rá időm, a holnapi példabeszédem :) pont arról fog szólni, hogy a törvények alapján hangoztatott egyházi hadakozási rend vs. gyakorlati példák max. nyomokban fedik egymást...
Nekem az a véleményem, hogy nyilván fontos az előírások vizsgálata, de a gyakorlaté még fontosabb lenne. A kvóták változtatgatása vajon valóban érdemi változást jelentett? Tényleg elbírt 10 porta egy lovas fenntartását? Volt egyáltalán annyi fegyver, ruha, felszerelés, vagy fegyverforgató, hogy ki lehessen ezt állítani? Nekem olyan érzésem van, hogy ezeket a rendelkezéseket eléggé vaktában hozták, a valóság pedig nem biztos, hogy oly' nagyon közel állt ehhez. De jó lenne, ha egyszer erre a kérdésre lennének használható forások, vagy ha vannak, valaki összegyűjtené őket.
Hopp, az így is monstre hsz. megvágásakor sikerült az 1523-as törvény lényegét is kivágni :) :
"Minden úr és nemes meg más állapotú ember minden tiz jobbágytelek után egy-egy, legalább is kopjával és pajzszsal, vagy kézíjjal és tegezzel ellátott lovast állitson ki és vigyen magával a királyi felség mellé a közönséges hadjáratba. 1. § A felső részek vármegyéi: Trencsén, Zólyom, Turócz, Árva, Liptó és Szepes pedig, a lovasok helyett puskás gyalogosokat tartoznak magukkal vinni."
És akkor az ígért B.Szabó problémák, az első jól mutatja, mi történik, ha egy korai munkában hibázunk, aztán meg megy a copy-paste:
Mohácsi csata és hadügyi forradalom HK 2004 2. 463.o.: "1518-ban történt még egy igen fontos változás a rendszerben, amit azonban a szakirodalom szinte szóra sem érdemesít: a tolnai országgyűlés végzéseinek 6. cikkelye kimondta, hogy hat északnyugat magyarországi vármegye (Árva, Nyitra, Szepes, Trencsén, Túróc, Zólyom) ezután lovasok helyett, száz jobbágytelek után öt puskás gyalogost köteles a hadba küldeni. Az 1525-ös végzések szerint már Sáros vármegye is ehhez a csoporthoz tartozott, így ha a Kárpátok hegyvidékén fekvő terület minden birtokosa ilyen katonát szerelt volna fel, az északi megyék a 16-17 000 adózó jobbágytelek után papíron körülbelül 800 gyalogpuskást állítottak volna ki"
Aztán A mohácsi csata könyvbe már így került (2011 96-97.o.):
"1518-ban a tolnai országgyűlés végzéseinek 6. cikkelye már kimondta, hogy hét északnyugat-magyarországi vármegye, Árva, Nyitra, Szepes, Trencsén, Túróc, Zólyom és Sáros ezután lovasok helyett száz jobbágytelek után öt puskás gyalogost kötelesek a hadba küldeni. Így ha a Kárpátok hegyei között fekvő terület minden birtokosa ilyen katonát szerelt volna fel, akkor az északi megyék nagyjából 800 gyalogpuskást állítottak volna ki."
Régi kérdések 38-39.o.: "1518-ban történt még egy igen fontos változás a rendszerben, amit
azonban a szakirodalom általában nem méltat jelentősége szerint: a tolnai országgyűlés végzéseinek 6. cikkelye kimondta, hogy hét északnyugat magyarországi vármegye (Árva, Nyitra, Szepes, Trencsén, Túróc, Zólyom, Sáros) ezután lovasok helyett, száz jobbágytelek után öt puskás gyalogost köteles a hadba küldeni. Ha a Kárpátok hegyvidékén fekvő terület minden birtokosa ilyen katonát szerelt volna fel, az északi megyék a 16-17 000 adózó jobbágytelek után papíron körülbelül 800 puskás gyalogost állíthattak ki."
Majd az Új korszak határán 78.o. a Régi kérdések szövege szóról-szóra bemásolva.
Mint látszik sikerült a könyvekben a 2 törvényt összevonni, miközben a hivatkozásaiban szereplő CJH I. 746-747. oldalán ez olvasható: "1518. évi (tolnai) VI. törvénycikk némely vármegyék lovasok helyett puskásokat szoktak küldeni. Annak kijelentésével, hogy a felső részek vármegyéi, tudniillik; Trencsén, Árva, Nyitra, Turócz, Zólyom és Szepes, az emlitett huszadik jobbágytelek után gyalog puskásokat kötelesek magukkal vinni."
Ráadásul a szerző elkövette ugyanazt a hibát amit én, hogy a magyar fordítást használta, pedig a latin nem pontosan ez: "Hoc declarato, quod comitatus parcium superiorum, videlicet Trinchiniensis, Arwa, Nitra, Thwrocz, Lyptho, Zolyom et Scepusiensis pro vigesima prenotata pedites pixidarios secumducere teneantur."
Mint látszik a 6, magyar fordításban szereplő megye helyett itt 7 van, de a 7. nem Sáros, hanem Liptó. Ezt hozza kiegészítve az Online Decreta is: "VI. Hoc declarato, quod comitatus parcium superiorum, videlicet Trinchiniensis, Arwa, Nitra, Thwrocz, Lyptho, Zolyom xxiv et Scepusiensis pro vigesima prenotata pedites pixidarios secumducere teneantur.
xxiv A add. Barsienses"
Tehát 2 hiba is történt, egyrészt a 1518-as tc. 6 megyéjéhez hozzácsapta az 1525-ös 7. megyét, emellett nem az eredeti és helyes latin, hanem a rossz magyar fordítást használta, így a megyenevek sem pontosak.
De itt nem érnek véget a problémák, mert érthetetlen módon bár ismerte az 1525-ös bővítő törvényt, az már elkerülte a figyelmét, hogy abban a 20 porta/1 puskás helyett már 10/1 szerepel. Ráadásul nem is 1525-ben történt a kvótaváltás, hanem 1523-ban, 19. (16.) tc:
"1. § A felső részek vármegyéi: Trencsén, Zólyom, Turócz, Árva, Liptó és Szepes pedig, a lovasok helyett puskás gyalogosokat tartoznak magukkal vinni."
Itt a magyar fordítás jó, Nyitra már nem szerepel a "puskás" megyék között, Sáros még nem.
Aztán jött 1525 és a 31.tc. "a jobbágyos nemesek tartozzanak minden tíz jobbágytelkük után egy-egy könnyű fegyverzetű lovast, a felsőrészek vármegyéiből, úgymint Trencsén, Turócz, Árva, Liptó, Zólyom, Szepes és Sáros vármegyékből, lovasok helyett gyalogosokat magukkal hozni,"
Ez egyébként nem hadbavonulási, hanem ogy. gyülekezési előírás, de ettől még elfogadható a feltételezés, hogy Sáros ekkor már szintén "puskás", viszont Nyitra újabb hiányzása azt jelzi, hogy legkésőbb 1523-ban kikerült ebből a körből, a B.Szabónál kimaradt Liptó pedig mindvégig benne volt. Ha nem kerülik el a szerző figyelmét ezek a kvótaváltozások, akkor nyilván egyrészt módosítja a 16 ezer jobbágy 800 puskás elméletét és ilyet sem ír 1526-ra az Új korszakon kívüli összes fenti munkájában: "A György gróf által vezetett 1200 gyalogos másik részét viszont valószínűleg a hét északi megye által kiállított gyalogos telekkatonáknak vélhetjük." mert függően attól, hogy a Liptó-Nyitra csere mennyiben módosítja a 16 ezres jobbágyszámot, a 10 %-uk vsz meghaladja Szapolyai teljes gyalogságának létszámát. Az meg már egy hasonló hosszúságú :) hsz. tárgya lehetne, hogy szerintem max. a levonuláskor hozzá csapódhattak, de "közjogilag" - hacsak nem volt ekkor a későbbi társvezéri pozíciót megelőlegezve valamelyen országos kapitányi rangban - nem is vezethette őket.
