Tisza István politikai meggyőződése szinte páratlan, egyedül Deák Ferenc téziseihez hasonlítható. Úgy szerette volna megőrizni az ország, a magyarság nemzetállamként való létezését, hogy ehhez mindenképpen szükségesnek látta az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradását. Úgy vélte, hogy a nemzetiségiekkel vagy az országot körülvevő ellenséges hatalmakkal szemben csak így maradhat fenn a nemzet. Ehhez végig, haláláig tartotta magát, pedig az akkori parlamenti ellenzék, gróf Károlyi vezette társaság, a kor nagy költői mind támadta őt. Tisza Istvánt okolta az akkori politikai és társadalmi elit azért, mert Magyarország egy később vesztes háborúhoz csatlakozott, pedig Tisza semmi mást nem akart kevésbé, mint egy háborút. De a meggyőződése, a hűsége a császár iránt nem tette lehetővé, hogy Magyarország semleges státuszt foglaljon el. Később kiderült, ebben igaza volt. A béketárgyalások ugyan elvben és gyakorlatban hatalmas veszteséget jelentettek Magyarország számára, de ennél lényegesen rosszabb lett volna a helyzet, ha a semleges Magyarországot az orosz-román-szerb tengely foglalja el, osztja fel.
Az Osztrák-Magyar Monarchia - II. rész - A századfordulótól az összeomlásig
Összefoglaló
A nagy sikerű első kötet után a kiadvány nagyjából a századforduló időszakától, az 1890-es évek közepétől a Monarchia széteséséig dolgozza föl a témát. Az összeállítás valóban hézagpótló és rendkívüli, ugyanis a legkiválóbb mai történészek és a "nagy öregek" művei egyaránt helyet kapnak a kötetben. Gerő András, Hermann Róbert, Fónagy Zoltán, ifj. Bertényi Iván, Bihari Péter a kor elsőszámú mai szakértői, míg Hanák Péter, Fejtő Ferenc vagy Deák István neve önmagáért beszél. Az összeállítás ízelítőt ad a Monarchiát jellemző néhány nagy író munkáiból: Molnár Ferenctől Robert Musilig. Mutatóban néhány a kb. 15 írásból: a gyarmat nélküli birodalom; parlamenti harcok, a mindennapok világa; A Monarchia és a Balkán; Tisza István; a Monarchia tisztikara, Ferenc Ferdinánd; a soknemzetiségű birodalom; a Monarchia felbomlása.
A mintegy 20 írásból álló cikkgyűjtemény a téma legismertebb szakértőinek munkáit tartalmazza több már elhunyt nagy nevű szerző írásaiból is válogattunk így például Hanák Péter munkája is újra olvasható.
A kétkötetes összeállítás első része nagyjából a millennium időszakáig vezeti el az olvasót. A kiadványt a bookazine műfajának megfelelően bőven illusztrálva, rendkívül tetszetős képekkel adjuk közre. A fontosabb témák: a kiegyezés, Deák Ferenc életútja, a közös hadsereg, Andrássy Gyula pályája, a modern sajtó létrejötte, a parlamenti viszonyok, a gazdaság aranykora, a zsidók a Monarchiában, a soknemzetiségű állam, a csehek a kettős monarchiában, megépül az Andrássy út.
Ma megvettem ezt az újságot és nagyon igényes benne minden! Hamarosan el is olvasom majd! Ha mást is érdekel, én a Tescóban vásároltam meg 1590 Forintért! :)
Az is egy megoldás, csak el ne felejts bejelentkezni, mert ha Tomsics Emőkére rányitod az ajtót, nem biztos hogy lesz ideje rád.
De lehet, nem kell addig várnod, hanem írsz nekik egy mailt és mindenkinek szívesen segítenek. Ha látják hogy komoly az érdeklődésed pár mail váltásból, olyasmit megmutatnak amit csak kutatók tanulmányozhatnak.
Köszi a kiegészítést. Jól látod a PR-ozás egy dolog, mert szükség van egy "húzónévre", de ez már nem történelem, hanem marketing kérdése, meg, hogy "mit vállalnak be érte".
Az iMDb oldalán a Kino-Riport vállalatnak kilenc filmje szerepel, ebből ötnél Kertész Mihály van feltüntetve rendezőként. A kiállítás miatt nem lehetett olyan cikket olvasni, amiben ne lett volna megemlítve a rendező rendre hasonló szövegkörnyezetben: "A koronázási film rendezője a később a Casablancával 1942-ben Oscar-díjat nyert Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály volt - hangsúlyozta Tomsics Emőke." (mult-kor.hu) Jó reklámötlet, amivel próbálják népszerűsíteni a kiállítást, mert bármennyire is komoly hollywoodi karriert futott be Kertész, a koronázási ünnepséggel kapcsolatban nem feltétlenül az ő pár másodperces jelenete az, amit mindenképpen ki kell emelni.
A Hangosfilm blog már óvatosabban fogalmaz: "De mi köze mindehhez a címben emlegetett Kertész Mihálynak, a Casablanca révén világhírű magyar filmrendezőnek, akit leginkább Michael Curtiz néven tart számon az egyetemes filmtörténet? Nem bizonyítottan annyi, hogy alighanem ő lehetett a Koronázási film rendezője, hiszen akkoriban éppen a Kino-Riport egyik legsikeresebb rendezője volt, aki csak abban az évben közel féltucat játékfilmet rendezett ott." (blog.hu)
Nyolc operatőrrel forgatott az UHER Filmgyár és a Kino-Riport, az esemény nagy jelentősége miatt nehéz elképzelni, hogy valamilyen formában ne vállalt volna benne szerepet Kertész, de mivel a forgatás körölményeiről keveset tudni, valószínűleg már nem fog kiderülni, hogy ő volt-e a vezető rendező vagy esetleg csak egyes operatőrök munkáját koordinálta, irányította.
Az mindenesetre érdekes, hogy az igen részletes angolnyelvű wikipedia bejegyzése nem említi nála a koronázási filmet semmilyen formában.
Bolhából ne csinálj elefántot, én azt jeleztem, hogy kétkedek, különösen az RTL Klubban, mint bulvár médiában. Ez ugyebár egy vágott változat, s az itt rágózott téma 1 mondat... Ráadásul csak tényközlés hangzott el, amire nem találni utalást. Mindenki azt hisz el, amit akar, ugyanúgy kételkedni is (a filmen a két készítő cég neve feltüntetve, rendező nincs nevesítve, az adott személy viszont az életrajza alapján nem dolgozott náluk, ettől persze külső rendezőt felkérhettek elvileg). Magam részéről lezártam, mert a filmtörténet ilyen mélységben nem érdekel.
Én meg csak egyet javaslok - mindenkinek - egészséges forráskritikát.
Már az ókori rómaiak megmondták: unus testis, nullus testis. Egy tanú nem tanú. Különösen, ha az az RTL, Blikk, vagy a Bild, The Sun és társai azok az egy források. Állítottak már ezek ettől nagyobb zöldséget is.
Én nem fogok nyomozni, nyomozzon akit mélységében érdekel, hogy ki volt a filmhíradó rendezője, mert történelmi jelentősége zéró, csak filmtörténeti. Aki ide hozta, azt nyilván érdekli ennyire, szóval passzolok neki...
Mivel ez volt az idei utolsó bejegyzésem BUÉK a történelem témakör tagjainak!
De amennyiben igen, az csak arra bizonyíték, hogy ott volt. Itt van a koronázásról készült teljes anyag és a dokumentációs központ hivatalos leirata, meg se említik, hogy bármi köze lenne hozzá. A filmet az Uher és a Kino Riport (filmhíradó készítője) csinálta.
Magát az eseményt annyira jelentősnek tartották szakmailag is, hogy Uher Ödön szócikképben kiemelten szerepel, mint aki szorgalmazta a két cég összefogását és ő volt az egyik operatőr a koronázáson.
Ez az RTL Klub :) Egy fél mondat szól Kertészről, mondván besétált a képbe, amiről 100 évig nem is tudtak... 1, ha jól azonosították, 2, pár helyen szétnéztem és sehol se említik, hogy Kertész rendezte volna a koronázásról a filmet, pedig elég komoly esemény volt, tehát elvárható lenne, hogy a wikin, port.hu-n, lexikonban megemlítsék. Ezzel szemben a szóba jöhető időszakról:
Doktor úr, 1916
Az ezüst kecske, 1916
Farkas, 1916
A fekete szivárvány, 1916
A kartauzi, 1916
A magyar föld ereje, 1916
Makkhetes, 1916
Az ezredes, 1917
(A többi 17-es műve közt sem szerepel ilyen)
Tehát két lehetőség van:
1, téves a hír
2, igaz a hír
Az utóbbi esetében a koronázással kapcsolatban lényegtelen, Kertész személyével kapcsolatban lényeges információ derült ki.
Nagy kár, mivel az idő nekünk dolgozott. Egyébként is a monarchia hadserege nem volt felkészülve egy nagy háborúra, márpedig azzal tisztában voltak, ha legyőzik a szerbeket akkor is jönnek az oroszok, a németek hátában meg ott lesznek a franciák és angolok...túl sok a ha.
Nem véletlen, hogy egyedül Tiszának volt helyén az esze az egész monarchia vezetéséből, sajnos később ő is beadta a derekát.
No meg, nem ártott volna a horvátokat követően negyedikként a csehekkel (a Monarchia legiparosodottabb, a lakosság számában is számottevő régiója) is kiegyezni. Amire történtek is biztatóan induló próbálkozások, de mi - igen, leginkább a magyar főúri attitűdű vezetés - megfúrtuk. (A bécsi udvar, ha nem is örömmel, de mutatott hajlandóságot a négyes (osztrák-magyar-cseh-horvát) államszerkezetre.)
IV. Károly volt a XX. század Európájának az egyik legnaívabb, legamatőrebb vezető politikusa, elég csupán arra utalni, hogy a Sixtus levelet s.k. aláírta, meg ahogy az egészet intézték, vagy lásd a háború befejezése, a királypuccsok.
Békeidőben, amennyiben érdemben át akarta volna szervezni a monarchia felépítését simán megbukott volna az osztrák és a magyar törvényhozás ellenállásán.
Egyébként nem is lett volna szükség érdemi átszervezésre, mert fejlődött a gazdaság és az urbanizációs hatásnak köszönhetően az asszimiláció is felgyorsult, pl. a magyarság aránya dinamikusan növekedett, már olyan nagyváros is relatív magyar többségű volt, mint Brassó, Még 10 békeév, s mimcs érdemi román, szerb irredenta fenyegetés, a szlovákok pedig kezelhetőek voltak...
érdekes téma, Károlynak előremutató elképzelései voltak a Ferenc József féle politikával szemben a Birodalom összetartása érdekében, vajon mi volt, amit végigszeretett volna vinni?
vegyél vissza ebből a nyegle stílusból, ez a történelem, s nem a polidili, legközelebb elméletek dokumentumokkal gyere, ha állítasz valamit, mert ez csupán színtiszta fantáziálás volt. szerinted így volt, szerintem meg nem :)
illetve sokkal bonyolultabb volt a történet, mint a vulgármaterialista leegyszerűsítése.
Tévesen vetítesz rám valami hülyeséget. Világos, hogy a Kiegyezés során a magyar uralkodó elit lemondott az ország szuveneritásának döntő elemeiről -időben előre. Cserébe biztosította magának más elemeit, szintén időben előre.
Hogy ezt az egyszerű gondolatot nem voltál képes megemészteni és idétlen ekézésbe fogtál, az remélem, nem az általános állapotodat jelzi.
Mindenesetre én befejeztem, a magyarul értők számára világos volt, mit mondtam.
on
És a szuverenitásnak azok az elemi, amikről lemondott, automatikus utat jelentettek arra, hogy Magyarországot, akarata ellenére is, belesodorják a világháborúba.
