Mit nem mondsz... Ha persze nem Te mondanád, oda se figyelnék... Nem is tudom, mit kéne előkapni, az 1832-es első szabályzatot (amire itthon sajnos nincs módom), vagy akár az OH előszavát (azt meg is néztem, kívánságra idézhetem). De talán inkább csak csendben figyelek, történik-e valami.
„Akkor viszont mit vár el az Akadémia?” Az akadémiai helyesírást azért hozták létre, hogy az Akadémia saját kiadványaiban legyen egy zsinórmérték. Az egyáltalán nem volt cél, hogy ezt mások is kövessék.
Nem hiszem, hogy az akadémiának lennének elvárásai az oktatással szemben. Arra emlékszem, hogy írógépen eszünkbe sem jutott nagykötőjelet írni, még gondolatjelet is kiskötőjellel írtu. Aztán az egyetemen jött divatba a nagykötőjel helyett a két kiskötőjel, ahogy a nyomdai kéziratokba kellett gépelni a nagykötőjelet. Szerintem ezt a jelenséget nevezik jobb körökben bakafántnak.
Különösen az bosszant, hogy érzek némi pedagógiai elszántságot az állat- és növénytanászok igyekezete mögött, ami ráadásul rosszul fogja meg a nyelv természetét. Mintha azt gondolná a szerencsétlen, hogy majd mikor én azt olvasom: sárgarigó (és mondjuk még sose láttam olyat), akkor (a szabályok ismeretében) mindjárt rá is kell jöjjek, hogy nem ám itt egy valódi rigóról van szó, hanem egy sárga nemrigóról. És itt szép rend lesz teremtve és átlátszóvá tesszük a szavakat
De ezt a szembenállást maguk a botanikusok teremtették a nevezéktanukkal. Szerintem ne legyen indiaikender és indiai kender, hanem az egyiket hívják már másképp! Persze ha van mindkettő, akkor már érvényesül a logikájuk.
„Téves szemlélet eredményének gondolom, hogy pl. a zoológusok eldönthessék, hogy egy állat nevét hogyan írjuk le helyesen. Pl. fekete rigó külön, mert valódi rigó, sárgarigó egybe, mert nem valódi rigó.” És akkor hogy különböztetnéd meg az indiai kendert az indiaikendertől? (A szőrös olajfaszú ettől még persze kétértelmű marad, de legalább nem két taxonra utal.)
Aztán érdemes még elolvasni Zsadon Béla korrektor úr nemrégiben megjelent posztját a saját blogján. Az tényleg állatorvosi ló esete, ahogyan helyesírásunk tervezői a mozgószabályokkal súlyosbított nagykötőjelezés jelentésárnyalatokat visszaadó alkalmazásának kérdésében nem számolnak vele, hogy a középiskolában milyen mélyen lehet és érdemes helyesírással foglalkozni és az átlagosan művelt hominidától mekkora befektetést lehet még értelmesen elvárni.
Szerintem a jelenlegi szabályozásban a legabszurdabb és a legelső, amit megváltoztatnék, egy olyan kérdés, ami itt merült fel. Téves szemlélet eredményének gondolom, hogy pl. a zoológusok eldönthessék, hogy egy állat nevét hogyan írjuk le helyesen. Pl. fekete rigó külön, mert valódi rigó, sárgarigó egybe, mert nem valódi rigó.
"Magyar Tudományos Akadémia 1954. A magyar helyesírás szabályai. Tizedik, átdolgozott és bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest. [Ez az a helyesírási szabályzat, ami lényegileg máig meghatározza a helyesírást, ez után pusztán 1984-ben volt egy kicsiny igazítás, de lényegében mondhatni, hogy 1954 óta nem változott, csupán néhol finomodott a magyar helyesírás. Hozzáteszem még, hogy birtokomban a még szintén 1954-ben megjelent 2. lenyomat van, ami két dolog miatt érdekes. Egyrészt megtalálható a szójegyzékében a vajas kenyér és a zsíros kenyér, egyaránt különírva. Tudni való, hogy az 1954. évi 1. lenyomatban a zsíroskenyér – sajtóhiba folytán – véletlenül egybeírva jelent meg, és ennek nagyon nagy visszhangja lett (általában helytelenítették, de Veres Péter például pártolta). És hát hiába javították ki e hibát még abban az évben, mai napig hallani a vádat, hogy a magyar helyesírás annyira következetlen, hogy másképp rendeli írni e két ételnevet."
Köszi! Nekem is rögtön a "vajas kenyér - zsíroskenyér" ugrott be a topic címről.
Ne nyomasszon, nem vagyunk okosabbak, csak sokkal öregebbek.
Különben nem gondoltuk, hogy szerinted tapló az, aki nem ír jól, csak a kérdéseid azt sugallták, hogy olyan helyen tanulsz, ahol ez értékítélet. Azt hiszem, nem rossz, hogy találkozol ezzel a szemlélettel.
Egyetlen szóval sem állítottam, hogy aki nem tud helyesen írni, az tapló. Érdekes, hogy a kérdésembe ezt akarja mindenki belemagyarázni. Azért köszönöm a válaszokat, többet szerintem nem fogok itt zavarni, nyomaszt, hogy mindenki láthatóan sokkal okosabb nálam.
A legfontosabb szabály, hogy bold-dal nem írunk hozzászólást. Pláne nem olyat, aminek az az implicit üzenete az, hogy a ki nem úgy helyesír, ahogy te elvárod, az tapló... :(
De hogy nem legyek teljesen elutasító, szerintem az "ly" opcionálissá nyilvánítása lenne a legfontosabb, illetve az egybe- és különírás szabályozásán lehetne még dolgozni: sok egybeírásnak az a magyarázata, hogy 'történelmileg így alakult'.
A mozdonyvezetőképzőtanfolyam szerintem helyesírásilag helytelen, helyesen mozdonyvezető-képzőtanfolyam.
Emellett a feladat negy egyértelmű, illetve csak akkor egyértelmű, ha a szó fogalmát a helyesírási szó-val tekintjök azonosnak. E szerint a mozdonyvezető-képző tanfolyam két szó, ugyanakkor, ha nem úgy határozzuk meg a szót, hogy az, ami két szóköz között van, akkor ezt is tekinthetjük egy szónak.
A hossz önmagában, úgy gondolom, indifferens, ha sikerül összetett szót létrehozni 5-6 egyszótagú szóból, akkor az eredmény még mindig nem túl hosszú.
Üdv! Házi feladat a gyereknek , hogy olyan hosszú szavakat írjanak, amelyek 3-4 önálló szóból állnak. A mozdonyvezetőképzés úgy gondoltuk jó, de a mozdonyvezetőképzőtanfolyam is megfelel még? Hosszúnak tűnik. Köszi előre is.
Kedves hozzáértők, a következő kérdésben kérném a segítségeteket.
A műstaki gyakorlatban a fűtéstechnikában a kézmosáshoz, fürdéshez, stb. konyhában használt melegvizet "használati melegvíz"-nek nevezik, amit a rendes csapvízből, ivövízből melegítéssel állítanak elő. Ezt a vizet gyakran keringetik is, egy ún. cirkulációs szivattúval, mely egy egész rendszert képez szelepekkel és egyéb alkatrészekkel.
Hogyan kell helyesen írni: használatimelegvíz-cirkulációs rendszer? Elég bénán néz ki.
Műszaki szöveg fordításához kell, a németek egyszerűen elintézik, mindent egybeírnak: Trinkwarmwasserzirkulationssystem
Szeretném megkérdezni a tisztelt hivatásosakat, hogy a mértékegységek előtt milyen szóközt szoktak használni. Korrektúráznom kell, és a rövid mértékegységek előtti normál szóköz elég csúnyán néz ki. Pl.: 1,5 m, különösen ha sok van egymás mellett, és ragozottak is.
Viszont tudom, hogy kell eléjük szóköz (valamikor a Magyarulezen is volt erről szó, s emlékeim szerint a fokjel és a százalék volt ez alól kivétel, azok elé nem kell).
Én most 1/4 szélességű szóközt használok ilyenkor (U+2005 FOUR-PER-EM SPACE), de gondolkodom az 1/6-on...
Szerintem meg sokkal inkább azért, mert a különírás az alapállapot, a normális, az egybeírás pedig különleges eset. Ha választani kell, akkor nyilván a természetest, tehát a különírást fogja alkalmazni az ember, mert azt könyebb helyesnek érezni. Ráadásul statisztikai alapon is jobb eséllyel leszünk helyesek ezzel a megoldással.
Magam is tudok erre példákat, bár nem feltétlenül a helyesírás-ellenőrző rovására lehet írni. Például a pont utáni nagybetű, mint alapbeállítás, azzal jár, hogynsokan az gondolják, hogy a magyarban a hónapok nevét mindig nagybetűvel kell írni.
Ugyanakkor jó lenne tudatosítani, hogz a helyesírás-ellenőrző csak segédeszköz, de nem orákulum, hiszen azokban a helyzetekben, ahol a helyesírási döntés szemantikafüggő, nagyon kevés lehetősége van a számítógépnek.