Nehéz ügy ez. Mégiscsak egy alkotmányról van szó, amelyet nem árt valamiképpen erősebben legitimálni, mint az éppen kormányzó többségek (melyek ráadásul zömmel kisebbségbe kerültek az EU választáson) parlamenti bólintása. Más kérdés, hogy az egész valószínűleg reménytelenül kiszolgáltatottá válik mindennemű demagógia számára.
Népszavazáson kellene ratifikálni Franciaországban az európai alkotmányt - vélekedett hétfőn Valéry Giscard d'Estaing, az európai alkotmányos szerződés tervezetét kidolgozó konvent elnöke.
Francois Bayrou (kép: Reuters)
Francois Bayrou-nak minden jel szerint sikerül megkeverni a kártyákat az Európai Parlamentben. A francia centristák vezetője – aki máris bejelentette igényét az indulásra a 2007-es elnökválasztásokon – még az uniós voksolás előtt közölte, hogy pártja, a jobbközép kormánykoalícióban részt vevő centrista UDF mostantól nem fog beülni az Európai Parlament néppárti frakciójába, mivel ez szerinte euroszkeptikus pártokat is befogadott. Bayrou olasz, belga, spanyol pártvezetőkkel az oldalán hivatalosan is bejelentette az Európai Demokrata Párt megalakulását. Egyidejűleg közölte, hogy hozzávetőleg 80 taggal új centrista frakció jön létre az Európai Parlamentben.
Bayrou a centrista képviselőcsoport megalakulásáról gyakorlatilag már a múlt heti választások előtt megállapodott Romano Prodival, az olasz Olajfa-koalíció vezetőjével. Ezt az egyezséget Francesco Rutelli, az Olajfához tartozó balközép Margaréta elnöke is megerősítette, hozzátéve: az Európai Demokrata Párt „nem lesz sem konzervatív, sem szocialista”.
A centrista párt frakciójába egyébként hozzávetőleg húsz-huszonnégy képviselőt várnak a néppárti frakcióból, és néhányat a szocialista padsorokból is. A többi viszont a liberálisok soraiban ült eddig. A frakció elnöke szintén egy liberális politikus, Graham Watson lesz, aki eddig a brüsszeli liberális frakció élén állt.
Az átigazoló konzervatív képviselők a hírek szerint azzal indokolják csatlakozásukat a centristákhoz, hogy eddigi frakciójuk túlságosan jobbracsúszott, és már nem képviseli megfelelően az EU eredeti szellemiségét. Ennek bizonyítékaként említik az euroszkeptikus brit konzervatívok szerintük túlzott befolyását a néppárti frakcióban.
Bayrou azt is bejelentette, hogy a centristák Bronislaw Geremeket szeretnék látni az Európai Parlament elnöki posztján. Az egykori lengyel disszidens jelölését támogatásáról biztosította a zöldek brüsszeli képviselőcsoportjának vezetője, Daniel Cohn-Bendit is. Minden arra utal, hogy a zöldek és a centristák amúgy is szoros együttműködés kialakítására készülnek az Európai Parlamentben. Ennek alapját az jelentheti, hogy mindkét frakció attól tart: a parlament két legnépesebb formációja – a konzervatívok és a szocialisták – különalkuk révén egymás között akarja elosztani a parlamenti funkciókat, beleértve az elnöki posztot is. Ezt főleg Cohn-Bendit nehezményezi, aki eredetileg arra számított, hogy a szocialisták Brüsszelben a zöldekkel és más baloldali frakciókkal fognak majd össze a konzervatív túlsúllyal szemben. Erre a francia szocialisták hajlandóknak is mutatkoznak, de a jelek szerint véleményükkel kisebbségben maradnak a szocialista frakcióban.
"Én azért bízom benne, hogy Blair népszavazásos ötlete csupán egy kampányfogás"
Én meg bízom benne, hogy nem az. Remélem, hogy rohadtul le fogják szavazni ezt az európai alkotmányt, vagy mi a francot és megmutatják, hogy ez a központosítósdi nem a jövő útja.
Én azért bízom benne, hogy Blair népszavazásos ötlete csupán egy kampányfogás - talán így akart szavazatokat elhalászni a konzervatívoktól szegény.
Nyilvánvalóan ő is tudja, hogy ez egy eléggé elvetélt ötlet, nem létezik, hogy a britek bármi ilyet megszavazzanak. És mivel Blair azért a normál britekhez képest erősen Eu-párti számára ez jelentős politikai vereség lenne.
Nota bene, az eddigi konszenzusos helyett egyre több szerepet kap a minősített többségi szavazás, ami jó, mert demokratikusabb és nem lehet olyan kretén vétópolitikával megbénítani a munkát, mint az ensz-ben (habár a blocking minority az EU-ban elég alacsonyra van beállítva) -
a bizottságban egyébként még mindig bőven a nagy országok szenvednek csorbát, legalábbis a lakosságarányosan nézett fonttosságuk szempontjából: valljuk be, egy luxemburg és németország között nincs megfelelő súlyozásbeli különbség (a régi /15-ök/ szavazati arányokat - kicsik: 2, nagyok: 10, széttolták 3-29 arányban, de még így is brutál a most csatlakozó országok által képviselt szavazatok súlya) szóval míg németország 170-szer több lakost képvisel mint luxemburg, a szavazatok szempontjából mindössze 9-szer annyi van neki... ez nem éppen fair, persze egy országot nemcsak a lakosságszám tesz fontossá... szal minden relatív
erre mondjuk nincs is megoldás, mert akkor kéne vagy 15 ezer bizottsági tag, és lehetne súlyozni, de ez egy kicsit nehézzé tenné a döntéshozatalt :)
az alkotmány jó, én alapvetően föderalista irányba vinném eztet az európát, a konföderáció is jó, meg a természetes ellenállás úgyis ilyen irányba viszi a dolgokat, de ha már integrálódunk, adjunk bele apait anyait, (legalábbis amíg szét nem esik az egész kóceráj, hehe)- na ebben segít egy jó alkotmány (is)
Lenne egy igen földhözragadt kérdésem. Már legalább két napja elfogadták a végleges alkotmányt,
lehet valahol magyarul olvasni a végleges szöveget is, vagy csak újságírói meg politikusi véleményeket?
Tudom, hogy nem az alkotmányról szól, de....
Azt mondja a tévé, hogy egy felsőfokú nyelvvizsgáért 200 ezer pluszpénz jár. Miért? Nem volt alapvető köveztelmény? Az én fiamnak is van, ő is ennyit fog majd kapni, ha egyszer lesz állása???????
Örülök, hogy a Vatikán őrültségei nem hagytak nyomot az EU "alkotmányán", de tartok attól, hogy a különböző konzervatív nyomulások válságba sodorják az EU-t. Például a brit népszavazás után, amely az alkotmányról fog szólni.
Sok helyen azt lehetett olvasni, hogy "elfogadták az Alkotmányt". A nagyja még hátravan. A ratifikáció során a következő veszélyek fenyegetik a szerződést:
1. Gyengébb kormányfők nem merik keresztülvinni a parlamenteken, a következő választások utánra halasztva. Ezzel az alkotmány is kampánytéma lesz és nagy a mindenkori ellenzékek kisértése az elutasításra, ami aztán hatalomra kerülésük után köti őket és végtelen úratárgyalási folyamatokat indít be. (Az elkövetkező 2 évben, ami a ratifikáció várható időtartama, a tagállamok kétharmadában rendes vagy előrehozott választás várható, és az esetek több mint felében leváltják az Alkotmányt aláíró kormányokat.
2. Néhol a népszavazás nevű abszurd intézményhez folyamodnak, ami plusz kockázat (lásd a dánokat.) Tudja valaki, hány helyen lesz népszavazás? Érti valaki is, Blair miért igérte meg? Szépen akar távozni?
A történelmi igazság meghamisításaként és a kereszténység tudatos peremre szorításaként értékelte a lengyel katolikus püspöki kar elnöksége a Brüsszelben pénteken elfogadott alkotmányos szerződés szövegét.
A nemzetközi sajtó szombaton üdvözölte az unió első alkotmányos szerződésének elfogadását az EU tagállamainak brüsszeli csúcsértekezletén, egyúttal azonban hangoztatta fenntartásait.
---
- Corriere della Sera
- La Repubblica
- El Pais
- Publico
Hivatalosan sajnálkozásának adott hangot szombaton a Vatikán amiatt, hogy az új európai alkotmány nem tesz említést az Európai Unió „keresztény gyökereiről, némely kormányok ellenkezése miatt”.
„A Szentszék elégedetten nyugtázza ezt az új és fontos korszakot az európai integráció folyamatában, amit a római katolikus egyházfő mindig is óhajtott és bátorított” – hangsúlyozta közleményében Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő.
„A Szentszék mindamellett nem hallgathatja el sajnálkozását amiatt, hogy némely kormányok ellenzik Európa keresztény gyökereinek kifejezett elismerését” – fűzte hozzá a szóvivő.
Elítélte a brit konzervatív ellenzék a munkáspárti kormányt, amiért az elfogadta az EU brüsszeli csúcsértekezletén végleges formájába öntött uniós alkotmányt.
Michael Howard, a Konzervatív Párt vezére és miniszterelnök-jelöltje a héten a londoni alsóházban az EU-bővítéshez kidolgozott alkotmánytervezet elutasítását követelte a kormányfőtől, arra hivatkozva, hogy az új alkotmány a Nagy-Britannia által elért engedményekkel együtt is jelentős számú vétójogtól fosztja meg a brit kormányt.
A vezető német egyházak szombaton bírálták, hogy nem történik hivatkozás Istenre az Európai Unió pénteken állam- és kormányfői szinten elfogadott alkotmányában.A német katolikus és evangélikus egyház feje, Karl Lehmann, illetve Wolfgang Huber a közös állásfoglalásban fájlalja azt is, hogy a szöveg nem említi kifejezetten Európa zsidó-keresztény örökségét, holott ez az örökség döntően formálta Európa arculatát. Szerintük nem elégséges, hogy a szöveg csak általánosságban hivatkozik a vallási örökségre.
"es akkor ez a 20-adrangu kerdes nincs is megemlitve?"
Nincs, mert szerencsére még a franciák is belátták korábban, hogy nem hagyható ki a vallási örökségre való utalás, nem is hánytorgatták fel ezt a kérdést.
"Ösztönzést merítve Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amely értékek révén, e hagyaték folytonosan jelen lévő elemeként, az emberi személyiség központi szerepe, az egyes emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, valamint a törvények tisztelete a társadalmi élet szerves részévé vált."
Az már pár hete le lett lőve azzal, hogy a francúzok berágtak, és azt mondták: ha a lengyelek és a spanyolok ragaszkodnak hozzá, akkor ők meg azt a paragrafust is ellenezni fogják, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok konkordátumokat köthetnek a Vatikánnal.
"Mr Blair said the treaty had satisfied the UK's demands to keep vetoes on issues such as economic policy, defence and foreign affairs."
Ahhoz képest, hogy a Monarchia együttműködésének sarokpontjai a közös hadügy, a közös külügy, és ezekhez szüséges pénzügy terrülete volt, hát tudod... :(
Az index cikke meg pont fordítva teszi a hangsúlyt, mint én (én azt látom, hogy a nagyok nem nyertek annyit, mint akartak, ők meg azt, hogy nyertek azért egy jó csomót):
---
A reform lényege, hogy némileg növeli a négy legnagyobb ország - Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - súlyát az uniós döntéshozásban, ellensúlyozandó, hogy a bővítés alaposan megszaporította a kis és közepes méretű tagok számát. Az új szisztéma emellett - matematikailag - hatszor hatékonyabb döntéshozást tesz lehetővé az EU-ban, amelyet egyes aggodalmak szerint már az elakadás veszélye fenyegetett, különösen a bővítés fényében.
Az új rendszer szerint egy javaslat akkor kerül elfogadásra az EU fő döntéshozó szervében, a tagállamokat képviselő Tanácsban, amikor a tagok 55 százaléka igennel szavaz, és az igennel szavazók egyúttal az uniós összlakosságának 65 százalékát képviselik.
A megállapodás legnagyobb vesztese Spanyolország és Lengyelország, akik több mint fél évig sikeresen fel is tartották a megállapodást. Az ő relatív súlyuk esik a legnagyobbat, különösen a négy legnagyobb országéhoz képest, amelyek nyernek. Magyarország és a többi közepes állam súlya szintén csökken némileg, de diplomaták szerint ezt ellensúlyozza, hogy az új szisztéma hatékonyabb döntéshozáshoz és így hatékonyabb EU-hoz vezet.
A szavazati szisztéma emellett tartalmaz különböző garanciákat arra, hogy a kisebbek akaratát ne lehessen egykönnyen figyelmen kívül hagyni. Például legalább négy országra lesz szükség ahhoz, hogy valamilyen döntést blokkoljanak, még akkor is, ha esetleg a három nemmel szavazó ország önmagában akkora népességsúlyt képvisel, hogy az alapszabály szerint meg tudja akadályozni a döntést.
---
---
The document includes one of the issues that torpedoed constitutional talks last year - resistance by smaller nations to plans for new voting rules.
The new plan says measures must have the backing of at least 55% of EU states, representing at least 65% of the total population, in order to pass.
EU leaders are due to formally adopt the deal shortly - once translated versions are available.
---
Azaz, ha jól értem, a nagyok magukban nem dönthetnek.
