Elmondta,hogy az anyja bigott katolikus nevelésben részesítette,igazából nem érzett szeretet soha,és a szüzességét is valamikor a diplomája után évekkel veszítette el.Később,ha volt valami pasival dolga - felnőtt emberek lévén,nyilván szex is - az anyja rögtön leribancozta,így később már csak titokban mert pasizni.
Éppen az ilyen történetek miatt írtam a (75)-ben, hogy ebben az egyházaknak is van felelőssége. Meglehetősen álszent viselkedésnek tartom ugyanakkor, hogy az egyházak szeretetről beszélnek, miközben minden eszközzel gátlásokat próbálnak plántálni az emberekbe. Gátlásos, frusztrált, önbizalom hiánnyal küzdő ember így is van éppen elég, nem hiszem, hogy a számukat növelni kellene. Valahogy kicsit olyan érzésem van, mintha az emberek egy részének felelőtlen szabadosságát úgy próbálnák az egyházak kompenzálni, hogy létrehoznak szélsőségesen visszafogott, szorongó embereket. Ha átlagot képezünk, a terv ugyan teljesítve lesz, de így előáll a legrosszabb helyzet: a kiégett ultraszabadosok és a szorongó-sóvárgó nagyon visszafogottak boldogtalan társadalma.
Nem az a cél, hogy átlagban legyenek rendben a dolgok, hanem az, hogy minden egyes ember élete boldog legyen. (Akit zavar ez a túlzó idealista szemlélet, attól bocs, de ezt ezen egyetlen témával kapcsolatban írtam.)
Megpróbáltam a lényeget kihámozni a sztoriból,de annyira szaggatott,annyira sok az off,a történet valódi ismerője olyan ritkán és keveset szól konkrétumokról,hogy nem kezeskedem érte,minden lényegi információ eljutott hozzám.
Ami miatt mégis megpróbáltam elolvasni és írni,az az,hogy bizonyos dolgok kísértetiesen emlékeztetnek egy olyan nőre - ill. az ő problémáira - ,akivel rövid ideig kapcsolatban voltam.
Szex közben úgy feküdt az ágyon ,mint a "süti",mintha fogalma sem lett volna arról,mit kell/kéne csinálni,mindeközben kiderült,hogy már a sokadik abortuszon van túl,elvált,van egy kisfia stb.
Egyébként diplomás volt szintén.Az óvszeres védekezést illetően úgy vélekedett: a férfiak nagyon nem szeretik. - tehát nem kell,inkább majd időben szálljon ki a férfi
Ami számomra nem derült ki,hogy a történetben szereplő nő hogy viszonyul a szexhez.Mert,ahogy itt már többen elmondták,az aszexualitás az lenne - én is így tudom - ,ha egyáltalán nem érdeklődne a szex iránt.
A mi esetünkben például ez nem így volt,nagyon nagyon akart ő szexelni.
A végén rendszerint kiderült,hogy jó is volt neki,az más kérdés,hogy nekem nem,így nem is tartott sokáig az ügy.
Egyébvként ez az egész annyira fura volt -lehet,hogy ezen pár mondat alapján másnak nem az -,se azelőtt,se azután nem találkoztam ilyen sexszel,hogy beszélgettünk is róla.Elmondta,hogy az anyja bigott katolikus nevelésben részesítette,igazából nem érzett szeretet soha,és a szüzességét is valamikor a diplomája után évekkel veszítette el.Később,ha volt valami pasival dolga - felnőtt emberek lévén,nyilván szex is - az anyja rögtön leribancozta,így később már csak titokban mert pasizni.
Láthatóan a társadalomnak az az érdeke, hogy a tagjai egyen-viselkedésűek legyenek. Tudod, eredendően volt az iskolaköpeny, intőkkel és magatartás egyesekkel megtámogatva. Aztán ezt elhagyták, és lám, mindenki önként és dalolva ment farmernadrágban és farmerdzsekiben, és a diákok megintcsak tökegyformák.
Ugyanígy van a szexszel is. A régi vallási-erkölcsi dörgedelmek arra kényszerítették az embereket, hogy visszafogják magukat. A liberális demokráciákban elvileg mindent lehetne, de jön a tömegkommunikáció, és ránk kényszerít olyan (szexuális) viselkedést, ami nincs kedvünkre, így sokan önként, vagy kénytelen kelletlen lemondanak róla (aszexualitás, impotencia). Hiába, úgy tűnik, szél ellen nem lehet. :)
Na, na! És ha anyucikád azt mondta volna, hogy kisfiam, ne nézz pornófilmet, mert leragad a fantáziád, akkor te szép engedelmesen nem néztél volna. Na, na!
Szerintem a szülők se tudják, mit kellene csinálni. Legfeljebb nyitottságot lehet sugallni, de ezt a vidéket mindenkinek magának kell felfedeznie. És hát, legyünk őszinték, ez csak manapság olyan fontos. Néhány száz évvel ezelőtt senkit sem érdekelt, kinek miféle fóbiái alakulnak ki. Ugyebár gyerek az születik így is, úgy is, ezért semmiféle evolució nem szól bele ebbe a kérdésbe. Az egyetlen, amit a kérdés kezelésére kitaláltak, a vallás, meg az önmegtartóztatás. Ezeket meg, ugyebár, épp most szándékounk végleg kidobni az ablakon. No jó, mondja az élet, de akkor tessék belemászni ebbe a trutyiba.
OK nagyon okosak vagyunk. Már csak azt nem tudom, miért termelődik újra ez a szar. Pl a szüleim. Tönkrement a házasságuk. De nemár, hogy akkor, amikor én a megfelelő életkorban voltam, bármi hasznosat mondtak volna.
Miben reménykedtek? Fel se merült bennük, hogy ebbe a latyakba a következő generáció is beleléphet?
Én próbálok TUDATOSAN viszonyulni a témához, bár nem sürget a tatár, 4+ a legnagyobb kölök :)
Miért nem érzi az idősebb generáció, hogy KÖTELESSÉGE lenne tenni valamit? Nem hazudni. Elmondani az igazat, vagy ha erre képtelen, elől hagyni a megfelelő könyveket.
Nancy Friday, Miskolczi Miklós(A mocskosat, a gusztustalant mutatja be - Legeza Ilona könyvismertetője), Szilágyi Gyula - nagyon ritka kivételek.
-----
Tudom, hogy kifulladt a topic. És nem a mindenáron életben tartás miatt, de miért nem érzik felelősnek magukat az idősebbek a 70% -ban kudarcba fulladt életekért (házasság) ?
Szóval sejtettem, amikor megláttam a nevedet, hogy vmi ilyesmit fogsz írni, igaz, én arra tippeltem, hogy "bedobom a törölközőt, hagyjuk a témát" típusú söveget fogok olvasni, de ez sokkal jobb annál...
Akkor mondhatom a te nevedben is, hogy ugorjunk, várjuk az újabb eseteket? :-)
Ezzel se mész sokra, de azok az abortuszok egy konkrét pasihoz kötődtek (akire NAGYON rábízta magát), akit azóta (ennek is több éve) otthagyott. Ez azért jó hír.
---
NAGYON: szorozd meg kettővel és válts át egy nagyobb nagyságrendbe. A döbbent kérdésedre a válasz : igen. De erről már végképp ne...
Gőzsy Kati cikke - "Bulvár cikket írni nem egyszerű. Az általad hivatkozott hölgy a feladatát tökéletesen megoldotta." Azt akarod mondani, hogy szellemi prostitúció? Annyira meglepődtem a cikken, hogy felkutattam a többi írását is a net-en - szerintem őszinte a cikk.
Őszintén útálja a könyvet, hisz attól, hogy bulvár, még dícsérhette is volna. És az a szúrás, hogy kb önmagát műfordítónak tartó - mutatja, hogy nagyon útálja a könyvet.
Azt hiszem, ennél nem jutunk tovább :(
De akkor sztorizzunk. XY kórház pszichiáter nő (huszonéves orvos) nem képes végignézni a Betty Blue filmet, túlzott naturalizmusa miatt. Nem álszent stb.
Az emberek furcsák. Próbáljunk ne hozzá menni egy nem megfelelő partnerhez és fogadjuk megértéssel ismerőseink és barátaink hajmeresztő dolgait.
15 + éve.
Kezdettől ugye nem, mert ahhoz túl régóta ismerem.
Milyen mélységű - voltunk már egymásba szerelmesek, de nem ugyanakkor, így baráti.
Mit érzek? Kedvelem.
Folytatni? Szívesen beszélek vele ABSZOLULT SEMLEGES témáról.
Meg sem próbálom "megmenteni".
Akkor miért? Miért foglalkoztat? Nem tudom.
Nagyon tanulságosak a sztorik, köszönöm hgy leírtad, te meg egy szimpatikus, nagyszájú nőci lehetsz, de könyörgöm, ezekből is az derül ki, hogy:
akinek TÖBB abortusza van, annak tapasztalata is van.
Tehát TAXIN nem arról beszél (és ezt többször is leírta), hogy két tapasztalatlan gyerkőc összefeküdt, és a srác ki van akadva, hogy a csaj nem úgy viselkedik, mint a pornószínésznők. Nem erről van szó! (Lehet, esetleg hogy neked volt hasonló tapasztalatod? És nem is a nő orgazmusközeli koncentrált és mozdulatlan állapotáról van szó.)
TAXIN többször is elmondta, hogy a lánynak 6 abortusza volt, egyetemen végez, talán éppen orvosin.
És egy-két abortusz lehet baleset, de ennyi nem. A körülmények ilyen szintű ismeretében ez már komoly lelki problémának számít, hidd el nekem, mert én meg ezt tanulom.
(Sajnálom, hogy még a tájékozottabb magyar közvélemény is ennyire elzárkózik a mentális problémák felvetésétől. Van is rengeteg sérült ember nálunk, akinek még eszébe sem jut segítséget kérni.)
TAXIN, ha válaszolál néhány kérdésre, akkor sokkal jobban látnánk a helyzetet.
Szóval:
Mióta ismered a lányt?
Kezdettől fogva fennálltak ezek a problémák?
Mennyire zavart ez téged?
Milyen mélységű a kapcsolatotok?
Mit érzel iránta?
Szeretnéd folytatni vele?
Örülök, kedves ST, hogy te is azt gondolod, amit én az 1-es számú hsz-ben, egy hete írtam: terápia szükséges.
Szerintem terminus technikusokról vitatkozni és általánosságokban beszélni teljesen felesleges. Az általánosságok csak torzításhoz vezetnek, ill. a "de borzasztóak a nők/férfiak" meddő játszmájához, bár azzal is lehet tölteni az időt, teszik is sokan. De minden eset más.
Nekem az a benyomásom az eddigi kevés támpont alapján, hogy itt a szexualitás komoly zavaráról lehet szó a lány esetében. És az már házi barkácsolással nem igazán orvosolható.
Szvsz szerelmünkön mi magunk lehetőleg ne próbáljunk meg terápiát gyakorolni, mert az szinte biztosan eredménytelen lesz. Két okból is:
1.) Mi magunk is a kapcsolatrendszer része vagyunk. Rajtunk is múlt, hogy most ebben a helyzetben vagyunk. Nem lehet meg az a külső rálátásunk, ami valóban eredményessé tenné a segítő szándékot.
2.) Változni igazán csak az változhat, aki maga akarja a változást. És nekem nem az a benyomásom, hogy a lány úgy gondolná: vmi gond van velem, szeretnék megváltozni, aktív lenni az ágyban.
(TAXIN, örülnék, ha erre érdemben reagálnál.)
És még néhány szó általánosságban a terápiáról, mert látom, ez a szó még ma is rettegéssel tölt el néhány embert: itt aról lenne szó, hogy ha vki az élet valamely területén nem működik teljes értékűen ÉS ez őt zavarja, akkor segítséget kér. Együtt feltárják az ezzel a területtel kapcsolatos korai meggyőződéseket, téves hitrendszereket, amelyek gátolják az örömteli szexuális élet megélésében. Feloldják a görcsöket, eltávolítják az akadályokat, új gondolkodási módot tanulnak. Nehéz, hosszú és fájdalmas munka, csak az tudja végigvinni, aki maga is nagyon akarja a változást.
"Te srác! Ne kapkodj, és ne ess kétségbe! Hidd el, ha két tapasztalatlan ember találkozik..."
Kedves kecsegella, szerintem ez az eset nem erről szól. Szerinted 6 abortusz hogyan fér meg a tapasztalatlansággal? Már a topicindítóban is szó esett ezekről.
Nekem ez az egész kérdésfelvetés a "női fantáziák és annak kritkája" hülyeségnek tűnik. Kinek-kinek meg van a maga fantáziaképessége, a maga fantáziamódszere. Fából vaskarika, ha bárki tanácsod ad nekem, miről fantáziáljak, mert ez pontosan az a terület ami a legsajátabb enyém. Megtiltani sem lehet a fantáziálást, legfeljebb büntetni. (Esetleg lelkiismeretfurdalással.) Persze leírhatom a fantáziáimat, és akkor feltehetően megállapíthatjuk, hogy te másról szoktál fantáziálni. A fantáziaképek különféle - film, könyv, valóság - élményeken alapulhatnak ugyan, de az én saját egyéniségemre formázva. Ezért például én sohasem részletezném senkinek a saját fantáziáimat (még akkor sem, ha azok nem is szexuális jellegűek), mert ezzel kiadnám magam, amit pedig semmilyen körülények között nem tartok célszerűnek.
Próbálok konstruktív lenni :)
Nézzük http://index.hu/kultur/eletmod/0308puni/ cikket Gőzsy Kati billentyűzetéről.
Miért ez az agresszív, manipulatív cikk, tele ferdítésekkel. A hivatkozott könyvet két lány juttatta el hozzám, az egyik előbányászta, a másik meg kifizette.
"többségük James Bond ügynöknőtársaihoz hasonlóan diplomás atomtudós a kelleténél kicsit nagyobb mellel" írja Gőzsy Kati, és ez nyilvánvaló hazugság. Rengeteg középiskolát végzett, főiskolát éppen kijárt vagy félbeszakított, háztartásbeli vagy alacsony presztizsű munkát végző, önmagát kövérnek/csúnyának tartó nő szerepel a könyvben.
Nancy egyik fő gondolata, hogy függetlenül attól, hogy mennyire jellemző a nőkre a könyvében leírt fantáziálás, egy nőnek felelősen kell gondolkodnia a saját szexualitásáról.
"A fordító Beregszásziné Kovács Ágnes műfordítóként mutatkozott be az Indexnek"
Azt hiszem, nem kell részletesen megindokolni, ez a mondat miért sunyi és agresszív.
Miért ez az érzelmektől túlfűtött agresszivitás?
(engem alapvetően a 6 abortusz érdekel, és tudom, hogy AZ a lány is gyülölné Nancy könyvét.)
Miért gyűlöli Gőzsi Kati Nancy könyvét?
Nem a konkrét személy érdekel, hanem a mentalitás.
"mert tapasztalatlan lévén csodálkozva vette észre, hogy szemben a pornófőhősnőkkel, akik "addig futnak és lihegnek, amig a hajnal hasad" (Ady), a való életben a barátnője másképpen viselkedett."
Tévedsz. Mind a miért nyitottam, mind a barátnőm tekintetében. Én rendben vagyok :) mert rendben érzem magam :)
Bizonyos okok miatt nagyon sok lánnyal mély és bizalmas kapcsolatom lett. És nagyon sok mindent elmeséltek önmagukról. Én pedig összezavarodtam, padlót fogtam. Hogy az Úristenbe lesz egy biológiai témából rövidesen doktoráló lánynak fél tucat abortusza? Összefügg-e ez azzal, ahogy (NEM) beszél a szexről? Mi ez az egész?
Úgy találom, kedves kecsegella, hogy Te normálisan viszonyulsz a dolgokhoz. De nem vagy többségben.
"Ha azonban zavarosak a gondolatai, képtelen értelmes terminus technicusokat használni, akkor nem tudom, hogy miről beszél. Most mondjam azt, hogy annó ilyenre a saját szakterületemen akkora egyes gyakjegyet adtam, hogy kilógott a naplóból?"
A helyzetet tökéletesen látod. NAGYON zavarosak a gondolataim. EZÉRT nyitottam a topicot. Pl nagyon letisztult gondolataim vannak arról, milyen az optimális családi ház (magas kerítés, hogy lehessen a kertben szeretkezni, stb) és mivel tudom mit akarok, eszembe se jut topicot nyitni róla.
Azért nyitottam a topicot, hogy kevésbé legyenek zavarosak a gondolataim :)
Érzem én, hogy egyes gyakjegyet érdemlek, annál is inkább, mert a topicnyitóban említett lánynak nem tudtam segíteni, sőt, egyre jobban felszámolódik a kapcsolatunk. MEGÉRDEMLEM az egyes gyakjegyet, de tudod az életet tovább kell élni, és egy egyes nem old meg semmit :)
NEKED persze megoldja a velem való problémádat, csak én nem leszek előrrébb :) Mondjuk nem kötelességed engem előre juttatni :)
Ugyan, ugyan. Minek ezt a szegény topikgazdát cikizni. Azért nyitotta ezt a témát, mert tapasztalatlan lévén csodálkozva vette észre, hogy szemben a pornófőhősnőkkel, akik "addig futnak és lihegnek, amig a hajnal hasad" (Ady), a való életben a barátnője másképpen viselkedett. Ez pedig zavarba hozta, hogy vajon kivel van a baj, vele, vagy a hölggyel? Jól tette, hogy hozzánk fordult, lám, milyen jól elmagyaráztuk neki a dolgokat.
Te srác! Ne kapkodj, és ne ess kétségbe! Hidd el, ha két tapasztalatlan ember találkozik, akiknek van fantáziájuk és türelmük egymáshoz, azoknak olyan csodálatos élményekben lesz részük, aminek semmiféle pornórutin még csak a közelébe sem jöhet. :))
Azok a férfiak, akiknek nem áll fel a farkuk - mert aszexuálisak? és nincs kedvük éppen dugni - ne viagráért rohanjanak, hanem egyszerűen hagyják a dolgot a fenébe.
Ez a hozzászólásom talán meg sem születik, ha nincs a mondat közepén az a kérdőjel. Mert ha a libidó és a szexualitásra való pszichés késztetés is hiányzik, akkor elfogadom, amit írtál. Más szavakkal: kérdőjel nélkül egyetértek Veled. Más a helyzet akkor, ha nem 'áll fel' egy pasinak mondjuk egy betegség következtében, de vágyik a szexre, vagy a fizikai vágy is gyenge - mondom, pl. betegség szövődményeként -, ugyanakkor a pszichés késztetés elég erős, mert emlékszik azokra a dicső :) időkre amikor a vágy és a képesség még megvolt.
Tehát arra gondolok, hogy lehet olyan eset is, hogy valakinek alacsony lesz a libidója és a képessége is, de vágyik vágyakozni - és persze ha ez már megvan, kielégülni. Ebben az esetben nem szabad feladni.
Elolvastam a Velvet cikket. Az, hogy a nők másféle pornóra rezonálnak, a számomra evidencia. Viszont az is igaz, hogy mindenféle pornóval szemben van némi ellenérzésem, elsősorban azért, mert úgy gondolom, főleg fiatal korban az ilyen élmények túlságosan manipulatívak, és egy nagyon fontos, és nagyon finoman hangolható rendszert (az egyén szexualitását) durván befolyásolják, éspedig nem az egyén szempontjából optimális irányba, hanem egyszerű üzleti szempontok alapján.
Na, de persze nem akarom megváltani a világot, egyszerűen csak a gyermekeimnek - majd ha odajutnak a növekedésben - megpróbálok olyan hátteret nyújtani, hogy ők megtarthassák ebben a kérdésben is a személyes szabadságukat.
Bizony, nem csak nők. És hidd el, azonkívül, hogy nagyon haragszom rájuk és miattuk, egyuttal mélységesen szánom is őket. Ez ugyanis nem csak és nem elsősorban az egyén hülyesége, hanem a társadalom csapdája: Ő "adja" nekünk a "játszadozni valót", az "elfoglaltságot" (pénzért!), hogy minél kevesebb legyen az önállóságunk és a szabad akaratunk. (De ezzel már túl messzire mentem a társadalomfilozófiba, úgyhogy gyorsan vissza innen!)
Azt remélem, mostanra már elhiszitek, hogy nem korlátolt erkölcs-csőszként viszonyulok a szexhez, ezért egy durvább kijelentést is megengedek magamnak. Azok a férfiak, akiknek nem áll fel a farkuk - mert aszexuálisak? és nincs kedvük éppen dugni - ne viagráért rohanjanak, hanem egyszerűen hagyják a dolgot a fenébe. Nem fog összedőlni a világ, és nem is lesznek egy mákszemnyivel sem értéktelenebb emberek, mint a többiek. Persze másrészt nyilván vágynak ők is társra, szellemi partnerre, de kellő odafigyeléssel bizonyosan találhatnak még így is megfelelő, kellemes partnert (aszexuális? nőt). Ehhez csak egy kis empátia szükséges. És, ha nem erőltetjük a társadalmi elvárásokat, hanem a doldokat a maguk természetességében éljük meg, ez a "probléma" magától is megoldódhat. Persze, ha valaki már túlságosan megtanulta a reklámokból, hogy csak 170 cm magas, 45 kilós nő az igazi, férfiban pedig csak kizárólag egy valódi bruszvillisz, hát annak nehéz dola lesz az életben, az biztos.
