Itthon minden várakozást és előrejelzést felülmúlt a májusi infláció
2004.06.12. 12:55
-st-
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 7,6 százalékkal magasabbak voltak az árak idén, mint tavaly májusban.
A nyugdíjasok által vásárolt árukért 8,1 százalékkal kellett többet fizetni.
Míg 2003 májusában 3,6 százalékos volt a pénzromlás mértéke, addig 2004 májusában több mint kétszer ekkora drágulásról adott hírt a Központi Statisztikai Hivatal.
A legpesszimistább elemzők is legfeljebb 7,1-7,2 százalékos pénzromlási ütemre számítottak, azonban a 7,6 százalékos tényadat ezt majd fél százalékkal meghaladta. Idén az első öt hónapban az áremelkedések harmadát
az áfa és jövedéki adó változások okozták. A KSH adatai szerint 1 hónap alatt, azaz áprilisról májusra közel 1 százalékos volt a drágulás. Ebben az időszakban átlagot meghaladóan emelkedett az idényáras élelmiszerek és a
cukor ára is.
Nagymértékben drágult a dohányáru, és az üzemanyagok ára. Előbbi jórészt a jövedéki adó emelésének, utóbbi pedig a rekordokat döntő olajárnak volt köszönhető, mely következményeként a benzin ára hetekig 250 forint fölött
mozgott.Idén májusban a nyugdíjas infláció az előző hónaphoz viszonyítva 1 százalékos, az előző évhez viszonyítva azonban 8,1 százalékos volt.
Ugyanis a nyugdíjasok jellemzően azokból a termékekből vásárolnak, fogyasztanak többet, amelyek az utóbbi időszakban nagymértékben drágultak:így az élelmiszerek, illetve a gyógyszerek.
Pénztárcájukat a lakhatással kapcsolatos kiadások sem kímélték, hiszen az elmúlt egy évben átlag feletti
mértékben drágult a háztartási energia.
(KSH)
Igen, erősen szánalmas ahogy agyonhallgatják a könyvet, meg ahogy a választás előtt igyekeznek titokban tartani a vallomásokat.
Tényleg nagyon szán almas erőlködés:(
Kerék Csaba Brittonhoz vezető útja
2003-09-06 10:07
A Pannonplast-botrány kapcsán hírbe hozott Britton Kft. úgy került reflektorfénybe, mint "szocialistákhoz kötődő vállalkozás". Ezt a feltételezést erősíti a cég tulajdonosai, Kerék Csabának illetve Mészáros Jánosnak a Figyelő által feltárt szakmai előélete és ismeretségi köre is.
Kerék Csaba Brittonhoz vezető útja az Infobridge Kft-ből indult, amely cég az Ipari Fejlesztési Bank tulajdonában állt. Keréket akkor nevezték ki az Infobridge élére, amikor Pázmándi Gyula volt a bank vezetője. Kerék azonban nem csak Pázmándival került kapcsolatba a bank vezetéséből. Annak irányításában ugyanis részt vett a Pannonplast jelenlegi elnöke: Fehér Erzsébet, valamint Huszty András és Pál László is. De itt volt felügyelőbizottsági tag Hujber Ottó is, a Szocialista Párt egykori Vállalkozói Tagozatának vezetője.
Kerék útja később a Dermo Trade igazgatóságába vezetett. A Dermo Trade-ben megfordult az A Bartha Ferenc, aki a 80-as évek végén az MNB elnöke, ma pedig éppen az Inter Európa Bank elnöke és Füzessy Tibor egykori titokminiszter is.
Kerék Csaba szerepelt a Codex Értékpapír-nyomda, és a Hungarobróker Rt. felsővezetésében is. Ez utóbbi cég Benkő László valamint az utolsó Kisz-titkár, a "Caolás" Nagy Imre érdekeltségébe tartozott. A felügyelő bizottságban megfordult Csintalan Sándor is.
2000-től Kerék a Kulcsár Attila által alapított KH Invest kft felügyelő bizottsági tagja lett. Ez a cég később annak a Tízezer Kft-nek az érdekeltségébe került, amely 2001 és 2003. nyara között a Britton tulajdona volt, illetve amelyet az újságíró Forró Tamás vezetett. 2001 áprilisától Kerék Csaba a Synergon Informatikai RT felügyelő bizottsági tagja majd 2003-ban Mészáros Jánossal együtt a Britton Kft. tulajdonosa.
Mészáros János, aki a Britton-vezetők nyilatkozata szerint "...csupán névrokona a miniszterelnök barátjaként emlegetett Mészáros Jánosnak", 2000 és 2001 között a K&H Bank egyik igazgatója volt. Korábban pedig a BKV felügyelő bizottságában dolgozott, mint SZDSZ-delegált. Mészáros János ma a Britton és a Kartonpack vezetője, illetve 2003 márciusa óta Kerék Csabával és Pázmándi Gyulával együtta Pannonplast igazgatóságának is tagja.
Fedett állomány
Medgyessy Péter környezete és a brókereset
2004-04-29 12:19
Mi a közös Mészáros Jánosban, Alexandru Mudurában és Erős Jánosban? Az, hogy mindhárman barátjuknak tudják a kormányfőt. Illetve: így vagy úgy - nem is akárhogy! - érintettjei a brókerbotránynak. A Heti Válasz megkísérelte felkutatni, hogy esetükben mit jelent az "érintett" szó.
"Nem ismerjük, és soha nem találkoztunk a kormányfővel, Mészáros János csupán névrokona a kormányfő barátjaként emlegetett Mészáros Jánosnak" - tavaly júniusban ezzel űzte távol a nagypolitikát Kerék Csaba, a brókereset bázisintézményeként jegyzett Britton Kft. ügyvezetője a portfolio.hu online lap hasábjain.
Hogy e mondat egy évvel később is időszerű, egyetlen okkal magyarázható: kitudódott, hogy Szekér Gyula - Kulcsár Attila fuvaros segédereje - tanúvallomásában ugyancsak néven nevezte a titokzatos másik Mészárost. Azt állítván: Mészáros János többször szakítgatott az alkusz által teremtett készpénzből. Kerék kijelentése - kreatívan értelmezve - tehát annyit tesz: Brittonék nem ismerik Medgyessy Pétert, de tudva tudják, hogy létezik egy olyan M. J. a pénzvilágban, aki közel áll a kormányfőhöz.
Honnan e jólértesültség?
A múlt héten megírtuk: a kutya ott lehet elásva, hogy a nem brittonos Mészárost 1993-ban felügyelőbizottsági elnökké választották abban a Corvinbank Rt.- ben, amely az idő tájt közös vállalkozást működtetett Kerékkel.
Vagyis a Britton Kft. mostani elöljárója jó tíz esztendeje "kénytelen" ismerni a készpénzigényes Kulcsár-tartót, a miniszterelnök barátját.
Medgyessy és Mészáros egymásrautaltsága pedig tény; a mai kormányfő 1996-os pénzügyminiszterré avatása után Mészáros igazgatósági taggá vált az állami privatizációs szervezetben, a 2002-es elitcsere után viszont a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatósági tagja lett.
Az állami csúcsbank vezéralakja, Erős János "véletlenül" szintén jó barát. Két éve maga mondta a Magyar Hírlapnak: "azért vállalom (az MFB-s megbízatást - A szerk.), mert Medgyessy Pétert a barátomnak mondhatom, ezért kötelességem segíteni". A kötelességérzet legújabb jele, hogy Erős hagyta magát kineveztetni - Draskovics Tibor pénzügyminiszter felkérésére - az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsi tagjának.
Három barát
A "Gyuszi taxis" vallomásában emlegetett Mészáros tehát - Erős János és a nagyváradi topvállalkozó, Alexandru Mudura mellett - a harmadik olyan személy, aki egyszerre "Medgyessy barátja" és a "brókerügy érintettje".
Miközben azonban az Erős- Medgyessy kötelék a nyílt üzleti szférába is átemeltetett (mindketten alapítói a Tiszapüspöki Aranykorona Rt.-nek), a többiek csak amolyan fedett állományú barátok. A váradi Lotus Plaza építtetőjeként ismert Mudura például nem egy interjúban utalt rá, hogy 1988-ban, első magyarországi mezőgazdasági cégének megalakításakor vette fel a kapcsolatot Medgyessyvel. Azóta pedig közös üzleti ügyeik is voltak - ám azok feltárásától minden esetben eltekintett. utalt rá, hogy 1988-ban, első magyarországi mezőgazdasági cégének megalakításakor vette fel a kapcsolatot Medgyessyvel. Azóta pedig közös üzleti ügyeik is voltak - ám azok feltárásától minden esetben eltekintett.
Egyre kevesebb fedett elemet rejt viszont a "hármak" viszonya a brókerügyhöz: Mészáros - ha hinni lehet Szekér Gyulának - készpénzhez jutott, Mudura szintúgy. Sőt, utóbbit 2003 végén a Pesti Központi Kerületi Bíróság azzal lepte meg, hogy - a Kulcsár- üzelmeket kutató ügyészség indítványára - 86 millió forintot zároltatott a fia által vezetett Ramexa Rt. számláján. Ugyancsak ekkor stoppolták le a cég székhelyére bejegyzett Energiasegély Alapítvány 54 millióját.
Bár a Medgyessy háttérpénztárnokának mondott Erőst közvetlenül nem érte el a brókervész, annyit fontosnak tartottak írásba foglalni a K&H-s belső ellenőrök, hogy ő volt az, aki bemutatta Kulcsárt Rejtő E. Tibornak, a bank exfőnökének. (Az sem mellékes, hogy a Britton-csoport pont az MFB tulajdonában lévő - azóta más fennhatóság alá került - cégek, az Állami Autópálya-kezelő Rt. és a Hungexpo Reklám Rt. közforintjait használhatta magáncélokra.)
Ellátási érdek
Mindazonáltal a brókertörténet legtalányosabb figurája Mészáros János. Az izraeli hátterű - budapesti központtal működő - Euromedic International nevű egészségügyi szolgáltató cég igazgatósági elnökeként (illetve MFB-vezetőként) kilobbizta, hogy a fejlesztési bank 2004-ben 40 milliárd forintos, humánegészségügyi vállalkozásokat és a járóbeteg-ellátás privatizációját segítő hitelprogramokat indítson útjára.
A Mészáros-cég aktivitása persze érthető, hiszen nem véletlenül épített ki magyarországi hídfőállásokat - a rendszerváltozás után (különösen a Horn-időkben). A Euromedic testvércége, az International Medical Center (IMC) például 1991-ben tört be a diagnosztikai szolgáltatások piacára. Az Antall-kormány először is határozatban engedélyezte, hogy a MÁV Kórház bérbe adhassa 438,5 négyzetméternyi területét az "izraeli fél részére diagnosztikai egység létrehozása céljából, 7 éves időtartamra".
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogelődje aztán úgy állapodott meg az IMC-vel, hogy tevékenységét fix 30 milliós összeggel finanszírozza havonta (ami néhány éven belül - az infláció miatt - 43 millióra emelkedett). A teljesítményalapú támogatásra történő 1993-as átálláskor az OEP jelezte: az IMC sem lehet kivétel, vége a fixpénzes időszaknak. Mészárosék arra hivatkoztak, hogy az említett határozat - és a mellé csatolt szerződésköteg - arra kötelezi az államot, hogy hét esztendőn át állandó összeggel segítse az IMC növekedését. Pedig az Antall József által jegyzett kormányirat csak a bérbeadásról rendelkezik, egyéb, könnyen jött jutalomban nem részelteti a befektetőt. A lényeg: hiába tájékoztatta az OEP - 1996-97-ben - Kökény Mihályt, hogy az IMC többletigényei mögött nincs teljesítmény, illetve hogy a vállalkozás nem tett eleget betegadminisztrációs kötelezettségeinek, a miniszter "ellátási érdekből" támogatta Mészárosék pluszpénzigényét (200 millió erejéig).
Az IMC azóta több városban megvetette a lábát, és folyamatosan perelte az egészségbiztosítási pénztárt - mire 2003 májusában kiegyezett a kormánnyal. Ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy újabb egymilliárdtól esett el az állam. Az ügy pikantériája, hogy - miként a lapunk birtokában lévő IMC-OEP levelezésből kiderül - Kökényt 1997-ben Izrael budapesti nagykövete "utasította" a Mészárossal való megbékélésre, mondván: "a magyar egészségügybe befektetni kívánó komoly izraeli gazdasági tényezők nagyon rossz benyomással vennék tudomásul az OEP-nek az IMC-vel szemben felhalmozódó adósságának nem a legközelebbi időben való rendezését". Mészáros később a pénztárnak küldött leveleit - előre levédve magát - automatikusan elküldte Kökénynek, illetve Joel Alon (akkori) izraeli nagykövetnek.
A Cég beszól
Az IMC-t (és közvetve a Euromedicet) ugyanaz az izraeli Elbit Medical Imaging Ltd. nevű befektetőkör hozta létre, amely a Plaza Centers (Europe) Group - tehát 16 hazai plazaérdekeltség, illetve a Hajógyári-szigeten létesítendő álomparkötlet - mögött is áll. A plazacsoport és Mészárosék egyaránt Kelet-Közép- Európára összpontosítanak, s főbb irodáikat Budapestre (Vörösmarty tér, Andrássy út) telepítették. Meglepő, de tény: a Plaza Centers egyik állandó jogi képviselője, Nyíri Viktor a 2002-es váltás után ugyancsak bebocsátást nyert - mint felügyelőbizottsági tag - a Medgyessy- barátok klubjának bizonyuló fejlesztési bankba. Másképpen: az Elbitgrupp fizetési listáján szereplő Mészárost és Nyírit a magyar állam stratégiai cégének fizetési listájára is felhelyezte a kormányfő (pontosabban: Erős János) - ami egy patriótább kormány regnálása idején nyilván elképzelhetetlen volna.
Az emberek azt kérdezgetik, hogy vajon csak egy ország van-e vagy netán több is, amely képes arra, hogy meghatározza, mi történjék és mi ne ebben az országban - bökött oda minap a kormánynak a Fidesz választmányi elnöke. Ha az MSZP-SZDSZ-kettős frappáns választ akart volna adni Kövér Lászlónak, nyomban visszahívja az MFB-ből a kórház- privatizációban érdekelt Mészárost és az ingatlanfejlesztésben utazó Nyírit. Ám ez a lépés elmaradt - mind kevésbé tűnik tehát eretneknek Kövér gondolata. Pláne, ha hozzátesszük: a Mészárost is érintő brókerügyben immár a titkosszolgálati szálak is felfejtődnek. A Euromedic házijogásza, Moldován András például jó ideig felügyelőbizottsági tagként mutatkozott abban az exrendőrök és volt titkosszolgák által futtatott, ujjlenyomat-azonosító szabadalommal kereskedő - ma felszámolás alatt álló - Dermo Trade Rt.-ben, amelyben Kerék Csaba is meg-megfordult. A HVG legutóbb Schönthal Henrikről - a Kulcsár-féle pénzmosási lánc Montrade Ltd. nevű átemelőcégének képviselőjéről - írta meg, hogy anno a hírszerzésnek dolgozott. S maga Mészáros János sem tarthatta távol magát a külföldtől, hiszen a rendszerváltozás előtt a Hungarocamion befektetésszervezési tanácsadója, majd vezérigazgatója címekre jogosította fel a pártállam.
Summa summarum: bizonyos, hogy Medgyessy Péter szűk baráti körét, illetve a volt "titokgazdaságot" is elérte a brókerbotrány. S egyre kevésbé tűnik érthetetlennek az a - Kulcsár asszisztensétől származó, a belső ellenőrök által jegyzőkönyvezett - szentencia, mely szerint: a bróker "a Brittonnak is dolgozott, így kapcsolata volt Medgyessy Péterrel".
Szorul a hurok a vörös polip körül: A határon fogták el Kerék Csabát
2004-06-10 10:49
Ártándnál, a magyar-román határnál elfogták Kerék Csabát, a Britton Kft. ügyvezetőjét. A HírTV ezzel kapcsolatos értesülését Borbély Zoltán, a Legfelsőbb Ügyészség szóvivője megerősítette.
A K&H Equitiesnél történt sikkasztás ügyében gyanúsított Kerék Csabát éjfélkor tartóztatták fel. A Britton Kft. ügyvezetőjére lapértesülések szerint Kulcsár Attila, a sikkasztási ügy első számú gyanúsítottja tett terhelő vallomást.
Kerék elfogásának hírét a Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette. A Britton Kft. ügyvezetőjét várhatóan még ma gyanúsítottként hallgatják ki.
HírTV
Kapcsolódó anyagok:
Fedett állomány
Kerék Csaba Brittonhoz vezető útja
Házkutatás a Brittonnál
Önnek is joga van megtudni! - olvasható a Magyar Polgári Média Egyesület által szerkesztett MSZPénz című könyv borítóján. A könyv ajánlója szerint a kötet a legnagyobb magyarországi brókercégről szól. Arról a cégről, amelynek az állam „láthatatlan keze” is segített a piaci növekedésben.
A jövő héten kereskedelmi forgalomba kerülő, a brókerbotrány történetét feldolgozó kötetet csütörtökön mutatták be Budapesten a Paulus Könyvesházban.
"Ez nem egy kampánykönyv" - hangsúlyozta a Magyar Polgári Média Egyesület elnöke, Hős Gábor a kötet ismertetésekor. A kiadványt eredetileg Kulcsár Attila hazahozatalakor akarták megjelentetni, de technikai okok miatt erre csak most, a botrány kirobbanásának egyéves évfordulója idején került sor.
Mint az Egyesület elnöke elmondta, az anyaggyűjtést 6-8 hónappal ezelőtt kezdték el, és idén februárban született meg a könyv megjelenésének ötlete. A szerkesztők nagy mértékben támaszkodtak a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Figyelő, illetve a Heti Válasz című lapok anyagaira.
A Kairosz Kiadó gondozásában megjelenő kiadvány 95 százalékát dokumentumok alkotják, a további rész háttér információkat tartalmaz.
Az, hogy az ország történetének legnagyobb pénzügyi botránya ne legyen dokumentálva, megengedhetetlen - indokolta a megjelentetés szükségességét Hős Gábor. Hozzátette, a média egy szinten túl nem foglalkozik a brókerbotránnyal, új információk nem kerülnek napvilágra. Igyekeznek egyszemélyes pénzügyi botrányként kezelni, és lassan „Robin Hoodként” beállítani Kulcsár Attilát.
A kötet 2001. június 9-től, Medgyessy Péter miniszterelnöki jelölésétől 2004. április 12-ig, a bankbotrányt vizsgáló parlamenti bizottság megszűnéséig tárja elénk az eseményeket. Tartalmazza többek között azt a jelentéstervezetet is, amelyet a bizottság fideszes elnöke, Demeter Ervin javasolt elfogadásra, ám amelyet már nem tárgyalt meg a testület.
A cím "valóban kicsit provokáló és sokat mondó, de akármerre indultak el, minden szál ugyanazokhoz a körökhöz vezetett" - hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy a kötet borítóján Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László MSZP-elnök és Csillag István gazdasági miniszter képe látható, Hős Gábor azt mondta: Csillag István "kicsit talán kakukktojás", ugyanakkor a gazdasági minisztérium felügyeli az ügyben szereplő Nemzeti Autópálya Rt.-t.
Medgyessy Péter és Kovács László képének borítóra helyezését azzal indokolta, hogy ők "személyesen is, illetve rokonaik és ismerőseik kapcsolatai révén aktív szereplői ennek az ügynek".
Arra a kérdésre, hogy a rekordidő, nem egészen négy hónap alatt megjelenő kötetnek milyen hatása lehet, Hős Gábor kijelentette, „egy normális demokráciában a botrány kirobbanását követően levonták volna a konzekvenciát az ügy egyes szereplői”. Azáltal, hogy a könyv közérthető nyelven tárja elénk az eseményeket, felnyithatja a közvélemény szemét. Ennek a fajta tisztánlátás talán változásokat is eredményezni fog.
Medgyessyné vadászai
Parlamentből az erdészetekbe
2004-06-10 16:28
A 2002-es kormányváltás után ellepték az állami tulajdonú, vadgazdálkodással is foglalkozó erdészeti vállalatok vezetőtestületeit a volt szocialista, illetve szabad demokrata képviselők - derül ki a Heti Válasz június 10-ei számából.
A mások mellett Medgyessy Péter felesége érdekeltségébe tartozó tiszapüspöki magán-vadásztársaság több tagja is igazgatósági elöljáró lett a környék erdeit kezelő Nagykunsági Erdészeti Rt.-ben (ezzel utat nyitva a vadászpasszió állami szintű könnyítése előtt).
Ennek a társaságnak az igazgatósági tagja a kormányfő felesége, Csaplár Katalin tulajdonában is lévő Tiszapüspöki Aranykorona Rt. egyik további tulajdonosa, Hoffmann Antal, valamint fb-tagja Kóti Márton.
Ugyancsak it-tag Czuczi Mihály Kunszentmárton szabad demokrata polgármestere.
Míg Medgyessy feleségének üzlettársai, addig Lamperth Mónika belügyminiszter férje révén érintett az erdészet-vadászatban.
Jegesy András a Mecseki Erdészeti Rt. fb-tagja, míg ugyanitt it-tag a miniszter asszony tanácsadója, Lusztig Péter volt szocialista parlamenti képviselő.
A Kulcsár Attilának miniszterelnöki hivatali állandó belépőt biztosító, a K&H Equities sikkasztási botránya kapcsán az üzletfelek között emlegetett Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkára a Zalai Erdészeti Rt. igazgatósági tagja.
A sikkasztási és pénzmosási botrány kapcsán feltűnt más szereplők közül néhányan már csak múlt időben dicsekedhetnek ilyen címekkel.
A sikkasztási ügyben gyanúsított Garamszegi Gábor volt fővárosi szocialista képviselő, a Betonút Rt. korábbi vezérigazgató-helyettese a Pilisi Parkerdő Rt.-ben, míg volt főnöke, Dunai György vezérigazgató az Egererdő Erdészeti Rt.-ben volt it-tag.
A Heti Válasz összeállításának tanúsága szerint a koalíciós pártoknál gyakorlattá vált egykori parlamenti képviselőik jutalmazása erdészeti vállalatok vezető testületeinek stallumával.
Ilyen "feladatot" kapott
Brúszel László,
Francz Rezső,
Karl Imre,
Nacsa János,
Paszternák László,
Pusztai Csaba,
Solymosi József,
Szili Sándor volt szocialista, valamint
Iványi Tamás és
Kertész Zoltán volt szabad demokrata honatya.
Oh, Boglárka, a bébihangú:)))))) Szeretem én is:)))) Látjátok ő fiatal és mégis tudja, hogy merről fúj a szél!!!!! Mindig mondtam, már akkor is, amikor a FIDESZT hírbehozták különböző pénzszerzési akciókkal, hogy nem volt másnak lehetősége lopni, mint az mszp-s nomenklaturának:(((((( Hogyis nézett volna ki a dolog, ha egy földihalandó magyar odaáll egy fillér nélkül és azt mondja: Adjál mézet!!!!:DDDD Még a madzagot is a nyakára kötötték volna:(((((((( Persze tudom, hogy volt olyan, aki áttért az izraelita felekezetre nemileg és ezzel komoly pozicióba helyezte magát:DDDDDDDDDDD De ez talán a durva kivételhez és a hatalmas szerencsének, ill. az éberség hiányának köszönhető!!!!!!!!:DDDD
Persze az vesse rájuk az első követ, aki nem így cselekedett volna, hanem pl. úgy, hogy azt mondja: Gyerekek itt van ez a rengeteg zsozsó, megcsináljuk az ország csatornázását, 90-től kezdve évente 90 km autópályát építünk, megoldjuk a fiatalok elsőlakás problémáját, stb., stb!!!!:)))) ez nem lett volna normális!!!! Ezt csak egy olyan nemzet tudta volna megtenni, amely évek hosszú során összekovácsolódott volna!!!!
Maradt tehát, ami van!!!! Részletekre derül csak fény, az igazi nagy lopások tettesei sose fognak előkerülni!!!:(((( De ha valaki makacsul keresné őket, akkor ne a FIDESZben, ne az MDFben, ne a MIÉPnél, hanem csakis és kizárólag az mszp-nél kutakodjék!!!!:((((((((((
A 2003 júniusában kirobbant bankbotrány (K&H, Inter-Európa Bank) egyik feltáratlan, ám legfontosabb eleme, hogyan és kinek az utasítására, illetve tudtával került 13 milliárd forintnyi (kb. 55 m USD) költségvetési pénz a
K&H brókercéghez.
Az alábbiak azt bizonyítják, hogy ezt csak a kormány tudtával lehetett végrehajtani.
A tranzakciónak három intézmény a szereplője:
- a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság (az autópálya-építés stratégiai irányítója és finanszírozója),
- az Állami Autópálya-kezelő Részvénytársaság (az autópálya-építés gyakorlati előkészítője és szervezője),
- és a magyar kormány.
2002 december 20-a és 31-e között a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság (a továbbiakban NA Rt.) 13 md Ft-ot utalt át az Állami Autópálya-kezelő Részvénytársaságnak ( a továbbiakban ÁAK Rt.).
A pénzátutalásról - Csillag István gazdasági miniszternek és Bodnár Zoltánnak, az NA Rt. elnök-vezérigazgatójának és ugyanakkor az ÁAK elnökének megnyilatkozásai alapján - az alábbiakat tudhatjuk:
"Az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank október 15-én 9 md Ft-ot utalt át az NA Rt.-nek, tőkeemelés céljából. 4 milliárd forint ÁFA visszaigénylésből származott."
Ha megvizsgáljuk az adózás rendjéről, illetve az általános forgalmi adóról szóló törvényt, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a novemberi beruházási számlák alapján visszaigényelt 4 md Ft ÁFA csak akkor juthatott el december 10. és 31. között az NA Rt. számlájára, ha azt az APEH nem a törvényben rögzített 45 napos határidővel, hanem -
nyilván kormányzati akaratra - sokkal hamarabb átutalta.
Az ÁAK Rt. novemberben - amikor a számláján jelentős lekötetlen pénzeszköz még nem volt - szerződést kötött a K&H Brókerrel szabad pénzeszközeinek tőzsdei befektetésére.
Az ÁAK Rt. elnöke, Bodnár Zoltán ekkor már valószínűleg tudta, hogy az NA Rt. elnök- vezérigazgatója,
Bodnár Zoltán nagyobb összeget fog átutalni a cég számlájára, amellyel a szerződés alapján
a tőzsdei tranzakciókat finanszírozni lehet.
Az NA Rt. részekre bontva (5, 5 és 3 md Ft) utalta át a pénzt az ÁAK Rt-nek.
Ennek oka nyilvánvaló: a szabályzatok szerint valószínűleg
5 milliárdos összeghatárokig nincs szükség felügyeleti szervi, illetve testületi döntésre, vagyis a tranzakció feltűnés nélkül lebonyolítható.
Az átutalással megszegték a költségvetési törvényt, mely - minden más költségvetési szervhez hasonlóan -
az NA Rt. esetében is utólagos finanszírozásról rendelkezik, vagyis csak a munka elvégzését követően lehet
fizetni.
Szabad pénzeszközök átutalását a költségvetési törvény nem engedélyezi.
A pénzt az ÁAK Rt. névlegesen kisajátításokra és autópálya-építésre kapta, ám nyilvánvaló volt, hogy 2002. decemberében a cég ezt a viszonylag nagy összeget nem tudja a fenti célokra elkölteni.
A kérdés: miért nem várhatott ez az átutalás 2003. tavaszáig, az útépítési munkák kezdetéig.
A válasz:mert a tranzakció kitervelőit sürgette az idő.
Tudták, hogy az NA Rt. 2003. január 1-től bekerül az államháztartás körébe, vagyis viszonylag szabad
pénzgazdálkodása megszűnik, míg az ÁAK Rt. ezen kívül marad.
Az említett 13 md Ft-ot tehát még a 2002. év vége előtt az államháztartáson kívülre kellett juttatni.
Az összeg utolsó tételének jóváírása az ÁAK Rt. részére - a bankvilágban szokatlan módon - 2002. december 30-án és 31-én történt meg, nyilván a fenti okból.
A tranzakció végső sikeréhez már csak egy kormányrendelet módosítására volt szükség.
Ez a módosítás meg is történt, vagyis a kormány decemberben feloldotta a tőzsdei nyereség-átutalások szigorú szabályozását (mely szerint a hozamot csak a befektető számlájára lehetett utalni), lehetővé téve a
hozamok átutalását bármelyik számlára.
Ezzel a jogszabály-módosítással elhárult az utolsó akadály is a költségvetésen kívülre juttatott 13 md Ft
tőkének valamint tőzsdei hozamának szabad felhasználása elől.
A magyarországi (K&H, Inter-Európa Bank) bankbotrány egyik szála - a tudatos félrevezetési kísérletek, illetve a látszólag főbűnös, valójában koronatanú Kulcsár Attila külföldre segítése ellenére is - letisztulni látszik.
A fenti elemzés, valamint a megkérdezett miniszterek válaszai alapján bebizonyosodott, hogy a tranzakcióról
mind a gazdasági,
mind a pénzügyminiszter - legalábbis - tudott,
a miniszterelnök pedig - a kormányrendelet módosításával - megteremtette számára a "megfelelő
jogszabályi keretet".
Az eddigi kormányzati érveléssel ellentétben - mely szerint "a pénz hiánytalanul megvan, vagyis bűntény nem történt" - a helyzet megváltozott, amikor a rendőrség 4,2 md Ft-ot zárolt az ÁAK Rt. számláján.
Ennyivel bizonyosan kevesebb lett a költségvetésbe visszaforgatható összeg.
A jogszabály ezt a cselekményt hűtlen kezelésnek nevezi.
A kiderítendő nyomozati feladat, hogy valójában ki is követte el.
(A Budapest Analyses nyomán)
Vallomást tett Kerék Csaba a brókerbotrányt illetöen
2004.06.11.
Csütörtökön hajnali fél 1-kor az ártándi határátkelön fogták el Kerék
Csabát, a Britton Kft. ügyvezetöjét, aki állítása szerint üzleti ügyben
utazott Romániába. A rendörség szerdán adott ki körözést a brókerbotrányban
minden bizonnyal részt vállaló üzletemberrel szemben.
A brókerbotrány fö vádlottját, Kulcsár Attilát már harmadszor is
meghallgatták a többmilliárd forintos sikkasztás illetve pénzmosás ügyében.
A rendörség szóvivöje nem erösítette meg, de minden bizonnyal Kulcsár
vallomása alapján adták ki a körözést a PANNONPLAST tranzakcióból jól ismert
Kerék Csaba ellen.
Kerék Csaba tegnap tett vallomást, a késöbbiekben feltáró vallomást kíván
tenni.(Tőzsdefórum)
"Medgyessy Péter és Kovács László képének borítóra helyezését azzal indokolta, hogy ők "személyesen is, illetve rokonaik és ismerőseik kapcsolatai révén aktív szereplői ennek az ügynek.""
Ez olyan ordenáré hazugság, amilyet csak livefast szokott néha elengedni.
Hol a bizonyíték, bírósági itélet?
Vagy csak fikció az egész?
Akkor nem értem, hogy Orbán Viktor és megélhetési kormányának néhány tagja miért nem szerepel a címlapon?
Ugyanolyan sárosak.
Inkább a valódi görbe tükröt szeretnéd összetörni:(
Akkor ismételjünk csak:
"A cím "valóban kicsit provokáló és sokat mondó, de akármerre indultak el, minden szál ugyanazokhoz a körökhöz vezetett" - hangsúlyozta.
Annak kapcsán, hogy a kötet borítóján Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László MSZP-elnök és Csillag István gazdasági miniszter képe látható, Hős Gábor azt mondta: Csillag István "kicsit talán kakukktojás", ugyanakkor a gazdasági minisztérium felügyeli az ügyben szereplő Nemzeti Autópálya Rt.-t.
Medgyessy Péter és Kovács László képének borítóra helyezését azzal indokolta, hogy ők "személyesen is, illetve rokonaik és ismerőseik kapcsolatai révén aktív szereplői ennek az ügynek".
