ha egyel kevesebb a fellépőd, akkor 3,15/16=19,69 cm a fellépés, de a belépőd kényelmesebb lehetne ugyanazon a hosszon: 22 helyett 17x22/16=23,38 cm. igy a 2m+sz összeg 62,7 ami sokkal jobb, mint a 17 fellépős 59,1.
De továbbra is minden ötlet érdekel, ami jobb megoldást eredményez.
Még az is eszembe jutott, hogy az áttörést oldalra mégis bővíteném úgy, hogy elvágnám a loggiát tartó egyik gerendát, így keletkezne egy kényelmesebb kanyarodó lépcső. Csak ennek sok hátránya is lenne. Az elvágott gerendához kellene egy alátámasztó pillér, ehhez ki kellene vésni az új, hőszigetelt aljzatot, továbbá a lépcső alatti WC-ben át kellene helyezni a fűtés, a kézmosó és a mosógép vizes kiállásait, a fenti kis raktár megszűnne, mert pont benne futna a lépcső kanyarodó szakasza, valamint ronda is lenne, mert az egyenes szakasz meg az ablak mellett vezetne, elvenné s fényt. Ja és rohadt drága is lenne, főleg emiatt vetettem el ezt az ötletet.
Sajnos semmi szín alatt. Útban van a loggiát tartó gerenda. Oldalra sem bővíthető, mert ott is gerenda fut.
Úgy gondolom, nem lehet ennél jobbat kitalálni ehhez az áttöréshez, mint amit a legutolsó rajzon csináltam. Így is a 17 cm belépési mélységet 22-re sikerült megnövelni, illetve alámetszéssel 24-re.
Lefotóztam. Látszik, hogy helyben nem bővelkedik a lépcső. A folyosó, illetve a lépcső vége a ház határoló fala, arra nincs több hely. Az a kis ajtó, ami a korlátnál látszik, egy kis helyiségbe vezet, megszűnik, mert az építendő húzott lépcsővel nem használható, majd oda máshol lesz a bejárat, a loggiáról.
Csináltam addig is most egy olyan mórickarajzot, ahol a korábbihoz képest berajzoltam pirossal úgy, hogy a húzás előbb kezdődik el, de ettől még a belépési mélység nem növekszik, annyi hely szerintem nincs. Vajon ettől kényelmesebb lesz?
A jövő héten csinálok majd képet, ha kijutok a házhoz. De sajnos, a 2060 x 1000 mm áttörés nem bővíthető, gerendák mindenütt és a 3070 mm magasság is úgy volt elérhető, hogy alulról elvékonyították..
A jelenlegi állapot a baloldali rajz és a kép. Persze, kellemetlen, mert a nettó belépési mélység csak 170 mm és ez egy fa lépcső, amelynek csak vízszintes lapjai vannak és pontosan úgy van, ahogy írod, hogy a sarkunkat leverjük, amikor jövünk lefelé.
Tehát akkor azt mondod, kezdjem el előbb a húzást és így ha jól képzelem el, a járóvonal kicsit egyenletesebben kezd majd jobbra tolódni, ami mondjuk nem baj, mert az 1 m szélességben van bőven hely.
Köszi a segítséget. Persze, ez csak egy mórickarajz, ha realizálódik, rendesen megrajzolom milliméterpapírra az alámetszésekkel együtt, pontos méretekkel. Igazából az a nagy kérdés, lenne-e ennél valami jobb kiosztású lépcső erre a nagyon szűk födémáttöréshez (2060 x 1000 mm). Nekem ez hetekbe telt, míg így kitaláltam. Tehát, hogy tud-e valaki rajzolni olyat, amire ha ránézek, rácsapok a homlokomra, hogy: HÚÚÚ, TÉNYLEG! HOGY EZ NEM JUTOTT AZ ESZEMBE... :-) Pillangó lépcső nem csinálnék továbbra sem, ha öreganyám elvétené a bal vagy a jobb lábát, lerepülne a lépcsőn..
Még annyit, hogy ez az elgondolás a belépési mélység növelése végett annyira szabálytalan, hogy nem felel meg sem a középpontos, sem a tengelyes szerkesztésnek, amiről itt olvastam:
Ez iszonyat kényelmetlen "lépcső" lesz. Lefelé menetben főleg, mindenki le fogja verni a sarkát, akár még orra is lehet esni. A fokok húzását is előbb el kellene kezdeni. Képet tudsz csatolni esetleg a jelenlegi állapotról?
Ez a lépcső nem éppen könnyű eset. Kevés a hely a födém áttörést nem lehet semmilyen más iránya bővíteni, amelynek a mérete milliméterben: 2060 x 1000. Ami változtatható: a módosított rajzon látszik, hogy a felső folyosóra való érkezés esetén a födémbe talán be lehet marni az utolsó fellépő lépcsőfokot, annyit kibírna a födém, mert épp főfalon van és nincs útban gerenda. Tehát a dobogós helyett lenne egy kanyarodó lépcső. A terelő szigetnek két funkciója is van, egyrészt a fal túloldalán lévő konyhai szagelszívó csöve burkolatául szolgál, ugyanis pont beleesik két lépcsőfok baloldali részébe, másrészt mivel ugye, kanyarodik a lépcső és a nagyobb ív felé tereli a járást, ami által középen (járóvonal a rajzon) tartható a megnövelt, 220 mm-es belépési mélység. A rajz nincs bekottázva, mert egy A4-es lapra csináltam és bár megjelöltem a méretarányt (10:1), de néhány fontos méretet beírtam. Sajnos az A4-es lapra nem fért már ki a legalsó lépcsőfok, ezért azt mindkét esetben nyíllal jelöltem, csak így tudtam tartani a 10:1-es méretarányt. A karikázott számok a fokonkénti magasság-értékek az alsó szinttől számítva. Látszik, hogy a nettó (alámetszés nélküli) belépési mélység a módosított rajzon 170-ről 220-ra nőtt, a fellépési magasság maradt 185,5, így a Blondel-szabálynak jobban megfelel, az új érték: 220 + 2*185,5 = 591 mm. (A jelenlegi érték 170-es belépési mélységgel csak 541.) Berajzoltam a lépcsőfok részletes méreteinél, egy kitalált alámetszés méretet: 20 mm-t, nem tudom, érdemes-e ezt növelni, mert úgy gondolom, lefelé menet sok haszna nincs, a sarkunkat nem tudjuk sokkal beljebb tenni. Sajnos a kanyarodás mentén nem tudom tartani az OTÉK által előírt 120 mm-t a kis íven a minimális belépési mélységre vonatkozóan, de kb. 90 mm megvan. A lépcső szélessége a terelő sziget előtti egyenes szakaszon 1 méter, a terelő szigetnél 850 mm és a legvégén 700, ez kipróbált, kibírható, a jelenlegi állapotában (a dobogón befordulásnál) is ennyi.
Amit megnyernék ezzel a verzióval: egyrészt valamivel kényelmesebb lenne a megnövelt belépési mélységgel, ami + 50 mm (a fellépés ugyanaz marad), másrészt a födém áttörésbe nem verném be folyton a fejemet, ugyanis látszik, hogy a 3070 magas áttörés a módosított rajzon már nem az 1297 magas fokra, hanem a 1142 magasságúra esne, ami pont egy fokkal van lejjebb, így a különbségük 1928 mm-t ad ki (189 centi vagyok). Akiknek mutattam a jelenlegi lépcsőt, rögtön az volt az első meglátásuk, hogy növeljem meg a lépcső hosszát... - Csak abba nem gondoltak bele, hogy akkor a födém áttörésbe még jobban beverném a fejemet, ugyanis valamely magasabb lépcsőfok alá esne, ezért az nem járható út.
Kérem, akinek van jobb ötlete, elgondolása, jelezzen, minden jobb megoldás érdekel! (Kivéve a pillangó lépcső...) Köszönöm.
Laikusok a lépcső tartószerkezetének a megoldásával már úgy gondolják, hogy túl vannak a nehezén.
Pedig általában ez a lépcső legolcsóbb része. Majd jön a lépcsőfokok burkolása, amit ha szépen akarunk kivitelezni, sok időt igényel.
De a legdrágább részéről még mindig nem beszéltünk. A biztonságos, tartós, esztétikus korlát. És itt vérzi el általában a gipszbeton lépcső.
Ugyanis, már Sámsondi Kiss Béla (1899-1972) építész - a szövetszerkezetes építési rendszer kidolgozója -, is figyelmeztetett, hogy még a beton kiöntése előtt a későbbi elemek rögzítési pontjait ki kell alakítani, mert a vékony, már megszilárdult szerkezetbe egy komolyabb lyukat fúrni szinte lehetetlen a szerkezet meggyengítése nélkül. Vagyis, stabil korlát készítése úgy lenne lehetséges, ha a gipszbeton lépcsőt kivitelező cég már előre megtervezné a korlátot is, és annak rögzítésére szolgáló perselyeket, anyákat elhelyezné a szerkezetben. De ezt persze nem teszik. Sőt sokszor az egyszerű fordulós lépcsők fokainak szerkesztésére is képtelenek.
Részletesebben leírom és példákkal is bemutatom, a lépcső fajtákat azoknak előnyeivel és hátrányaival ebben a cikkben:
Ha nem magadnak akarod csinálni egyéni akcióban és van a környékeden gipszbeton lépcsős kivitelező, akkor nem érdemes bonyolítani, meg kell velük csináltatni...
A klasszikus generálkivitelezők egyébként saját bevallásuk szerint azért nem csinálnak gipszbeton lépcsőt, mert azt az építkezési folyamat végén érdemes odatenni és addig nincs normális átjárás a szintek között.
Nagyjából megértem az érveiket, mivel egy vasbeton lépcsőt úgy is le tudnak pakolni, hogy még a tető sincs kész és mehet az anyagmozgatás a szintek között a lépcsőn. Nyilván meg lehet oldani máshogy is a dolgokat, úgyhogy nézőpont kérdése, hogy ez csak magyarázkodás vagy valós érv részükről.
Lépcsőburkolat szempontjából viszont egyenértékű a gipszbeton és a vasbeton. A legjobb nyilván egy szép tölgy burkolat, viszont aranyárban van, a laminált olcsóbb megoldás lehet, viszont van olyan parkettás cég (Diego) ahol a lépcső laminált parkettázás csak annyi, hogy tegyél egy élvédőt a lépcsőfokokra... A baj csak az, hogy van 1000-féle parkettájuk és ehhez van 10 féle színű élvédő, valami hasonlót pakolj oda "osztjóvan"..
Hiányolom azt a technológiai kiforrottságot a lépcső parkettázásnál, mint ami pl az Egger-nél megvan.
Szóval a lépcső esztétikus burkolása számomra is dilemma még!
- A mechanikai szilárdság korlátozottsága már ismerős volt, de alacsony a nedvesség állósága főleg a gipsz miatt. De azért remélem, hogy a járólappal történő burkolás nedvességét csak kibírja. Ha nem, akkor marad a laminált burkolás, de azt annyira nem szeretném.
Ez igen! Akkor Te alaposan utánanéztél a témának. Én nem is tudtam, hogy ez magyar találmány. (Még nagyon kezdő vagyok a témában az érdeklődésre vonatkozóan is.)
Ami a burkolást illeti, ha a gipszbeton mellett döntök, azt csak járólappal burkolnám, ha mondjuk 6000 Ft / m2 + járólap áron számolok, akkor jóval olcsóbb, mint a fa. - Gondolom...
Gipszbeton lépcsőnél a youtube-os videókon már túl vagyok, sőt, szinte csak magyar megoldásokat találtam rá. Pedig lefordítottam többféleképpen is a gipszbetont, de közel nulla külföldi (akár Európa, akár Ázsia) találat volt rá youtube-on, úgyhogy ez kicsit aggasztott.. Bár tudom, hogy magyar találmány, de akkor is, mi a francért nem vette át más ország??
Ettől függetlenül továbbra is ott van még a gipszbeton lépcső a "kisagyamban", nem vetettem el, de anélkül, hogy pontos technológia leírás lenne, ami alapján jól meg lehetne keverni azt a "betonlét" és a vasalásra is lenne pontos instrukció, nem hiszem, hogy bele merek vágni. Egyedül a gipsz zsalu elkészítésére lenne jelen állás szerint "elméleti" megoldásom, de az önmagában kevés egy lépcső kivitelezéséhez.
Az árakra pedig annyi, hogy tuti nem olcsóbb egy gipszbeton lépcső, mint egy acélszerkezetes. Az acélszerkezetes verziód már tartalmazta a járólapot is, azért lehetett csak olcsóbb.
Vicces kicsit, de ha mondjuk 400EFt a gipszbeton lépcső, akkor még 800EFt a fával szépen leburkolása...
Mondjuk ebben sincs szó a gipszbeton pontos összetételére, de talán kis kutakodással utána lehet annak is keresni, esetleg külföldi oldalakon is. Az enyémet biztosan nem magam fogom megcsinálni, rábízom a szakikra :-)
Közben egy nagyon kis hátrányáról megtudtam valamit, de abban sem vagyok biztos, hogy igaz-e. Mivel a lépcsők általában két szintet kötnek össze és ha a szintek közt mozgások vannak, akkor meggondolandó az olyan anyag használata, amely ezeket a mozgásokat nehezen tolerálja. Nem tudom, hogy a gipszbeton lépcső mennyi mozgást visel el. Egy hagyományos fém vázszerkezetű + fa lapos lépcsőnél ilyen gond nincs, az sok mozgást kibír.
Egyébként érdemes utána kérdezni az áraknak, mert pl. nekem az jött ki, ha magam szeretnék csinálni egy fémváz + fa lépcsőt, akkor több az anyagköltség, mintha valakivel gipszbeton lépcsőt csináltatnék, pl.:
Nem a lépcsőfok vastagságán van a hangsúly, legyen akkor 10 vagy 12cm betonból egy lépcsőfok, még akkor is sokkal kisebb a betonfelhasználás ezzel a gerinc-gerendás módszerrel.
" és erre csak rá vannak ültetve a lépcsőfokok, mint 6-8 cm-es betonlemezek. 2
Tehát 6 -8 cm -es betonlemezeket nem fogsz előállítani úgy hogy tartós legyen és a dinamikus terheléseket is bírja.
Van egy rokon topik. Az építkezés felújítás .
ott ha valaki 15 cm nél vékonyabb betonban gondolkodik ... eretneknek minősítik.
Lehet 10 cm -es vagy annál vékonyabb betont is készíteni... pl. sajtolással.
Mint ahogy az is túlzás ha valaki aljazatra . főleg szerelő betonra 10 cm ír elő... megteszi az 5 cm is. De nálad szabadon, dinamikusan terhelve, ilyen vékonyan nem fognak menni.
Vasbeton lépcsőben kérném a véleményeteket. A cél az lenne, hogy egy stabil lépcső legyen (a fa lépcsőt és az acél lépcsőt emiatt inkább elvetettem a nyikorgás és a rugalmasságuk miatt), de mégis kevésbé legyen monstrum, ne terheljen sok-sok tonnát az alapra/födémre, nomeg helyigényben se legyen túl nagy. Ezekre a legkézenfekvőbb megoldás a vasbeton helyett nyilván a gipszbeton lépcső lenne, pont azok lennének az előnyei, amit én keresek, de mivel saját kivitelezés lesz és nem találtam sehol elérhető és értelmes útmutatót a technológiára, (arra a híg betonlére és arra a kis "pálcikás" vasalására..), nomeg a gipszzsaluzatot sem lehet minden sarkon beszerezni, így marad a jól bevált hagyományos vasbeton.
A vasbeton lépcsők túlnyomó többségénél az egész lépcsővonal vasalva és betonozva van, de láttam néhány olyan megoldást, ahol gyakorlatilag csak egy gerenda fut végig a lépcső középvonalán, ami nyilván combos és erre csak rá vannak ültetve a lépcsőfokok, mint 6-8 cm-es betonlemezek.
Ha jól sikerül a zsaluzás, akkor esztétikailag is jobb lenne, mint a hagyományos lépcsőkép, de a legfőbb érv, hogy számításaim szerint kb fele annyi beton kell hozzá, így a súlya is kb fele lehet majd.
Amennyiben így van, ahogy gondolom, akkor miért nincs ez a módozat jobban elterjedve?
Köszönöm a tippet! Ismerem ezt a lépcsőtípust, de attól tartok, hogy árban sajnos nem versenyképes és kültéren az élettartama sem lenne feltétlen megfelelő. Egy házi kivitelezésű, minimál költségvetésű lépcső jöhet csak szóba. Horganyzott 600x240-es lépcsőelemeket terveztünk használni, ami számomra meglepő módon olcsóbb mint egy akác lépcsőfok lekezelve. Esetleg akácból meg tudnánk csinálni ilyesmi lépcsőfokokat:Vagy ez a forma jobb lenne? Így a belépőt úgy tudnánk növelni, hogy a lépéshossz ne legyen túl nagy.
Vagy ez a forma jobb lenne? Így a belépőt úgy tudnánk növelni, hogy a lépéshossz ne legyen túl nagy.
