"Az ásványkincsek (elérhetőség tekintetében) rohamosan fogynak, akár 50 éven belül háború is indulhat, világméretű, így az egyetlen közeli, logikus megoldások a Hold, ill. a Mars, majd tovább."
Se a Marson, se a Holdon nincs semmi, ami a jelenlegi folyamatokat extrapolálva megéri majd azt az energiát, amibe a kolonializálásuk kerül. A Kisbolygóöv már jóval ígéretesebb, mert hiába van messzebb, nics "gravitációs kút", mint a nagy égitesteken, ezért olcsóbb és egyszerűbb lesz egy idő után odajutni, mint pl. a Marsra.
"A mai technikai szinvonalon is lehetséges, egyébként a Marsra jutni, kb. 1,5 év. Ahhoz képest nem sok."
Ahhoz képest sok, pont eléggé sok ahhoz, hogy senki ne menjem oda, ha nincs technikai ugrás. De lesz.
"Bár szerintem már léteznek olyan technikák, amit per pillanat nem vernek nagy dobra. A Hold meg volt 3 nap, most mennyi?"
Létezik és nagy vonalakban teljesen szabadon hozzáférhető. Írd be a keresődbe, hogy VASIMR. Ez a plazmahajtómű prototipusa, most építik az elsőt. A japán Hajabusza-szonda ezzel ment el egy kisbolygóhoz. Enélkül a Hold ma is három nap, de ezzel sem sokkalm gyorsabb, mert minél messzebbre mész vele, annyival többet tudsz lefaragni az út időtartamából. A másfél éves Mars-út már csak 39 nap a plazmahajtással.
Meg nem lesz energia sem a civilizációnk fenntartásához."
Ez a probléma sokkal közelebbi, mint az exobolygók gyarmatosításának elméletileg legközelebbi időpontja. Ha nem oldjuk meg egy-másfél generáción belül, akkor nem az lesz a gond, hogy hová repüljünk, hanem hogy mivel fűtsünk, világítsunk.
"Mondjuk az emberiség történelmét ismerve, jóval előbb fogunk mi inkább háborúzni egymással itt a földön ezért, mint kolonizálni és ezzel új nyersanyagforrásokra szert tenni, terraformálni stb."
A kettő nem zárja ki egymást. A legnagyobb háborúkat a gyarmatosítások korában, azzal párhuzamosan vívták.
Meg nem lesz energia sem a civilizációnk fenntartásához.
Ez viszont tényleg, a nem túl távoli jövő.
Mondjuk az emberiség történelmét ismerve, jóval előbb fogunk mi inkább háborúzni egymással itt a földön ezért, mint kolonizálni és ezzel új nyersanyagforrásokra szert tenni, terraformálni stb.
Csodálkozom az ez iránybáli pesszimizmusotokon. Ez abszolút nem így mutatkozik meg. A Föld le se sz@r minket, csak egy faj vagyunk a többi közül. Továbbá akkor kicsit átfogalmazom. Én bizonyosra veszem, hogy megéri a kolonizáció. Meg amúgy is, az emberi faj kutató természet.
Már elnézést, csak tanulmányozni? Ez butaság, véleményem szerint. Akkor mi értelme tanulmányozni, messziről? Ott tudunk meg a helyszínen a legtöbbet. Az emberi faj, tuti, hogy kimozdul az anyabolygóról. Pláne, ha már a Nap felfóvódik vörös óriássá (nem pusztítja ugyan el a Földet, ahogy én tudom), de nem lesz épp kellemes, bár lehet, élhető, akkor is.
A Mars az egyik legtökéletesebb célpont a kutatásokra a közeli távolsága miatt, a lehető legtökéletesebb megoldás. Az ásványkincsek (elérhetőség tekintetében) rohamosan fogynak, akár 50 éven belül háború is indulhat, világméretű, így az egyetlen közeli, logikus megoldások a Hold, ill. a Mars, majd tovább.
Jó-jó, csökken Kína, vagy az egész emberiség lélekszáma.., és? Kit érdekel? Ez nem gátolja meg a fejlettebb nemzeteket, vagy akár egy összefogás lehetőségét, hogy elmenjünk pl. a Marsra, vagy a Holdra.
A mai technikai szinvonalon is lehetséges, egyébként a Marsra jutni, kb. 1,5 év. Ahhoz képest nem sok. Bár szerintem már léteznek olyan technikák, amit per pillanat nem vernek nagy dobra. A Hold meg volt 3 nap, most mennyi?
Ez a "csak tanulmányozni" szerintem rettentő rossz vonal.
"Első körben a Hold. Szerencsére van ott vízjég, ez jól jöhet. S pláne a Mars."
Szerintem a Holdon és a Marson sosem lesz kolónia, legfeljebb olyasmi tudományos kutatóállomás, mint amilyenek az Antarktiszon vannak, ugyanis - mai ismereteink szerint - semmi nincs ott, ami gazdaságossá tenné a kitelepülést. Amerikát sem úgy gyarmatosították, hogy a gyarmatokat Angliából látták el kajával, ivóvízzel, stb. Így biztosan nem érte volna meg.
Gyarmatok akkor jönnek létre más égitesteken, ha lesz valami, amiért jobban megéri ott lakni, mint a Földön. Mondjuk "korlátlan", olcsó energia, vagy valami ilyesmi.
Ez egyértelműen kolonizáció, valamint élet keresése is egyben, a szerepe ez. Előbb-utóbb rákényészerülünk, első lépésben (meglátásom szerint) a Hold, majd a Mars (a Holdat "ugródeszkaként" használva). A Hold, és a Mars "beszennyezése", talán nem is kell idézőjelekbe rakjam, valóban etikai probléma. Ha a Marson, bármiféle mikrobiológiai élet is van, csínyán kell bánni vele. Ha 100%-osan kijelethetjük, hogy nincs élet, bárminemű élet ott, akkor szerintem beindulhat a terraformálás, amenniyben nem igaz az a teória, hogy bizonyos időközönként a Vörös Bolygó visszanyeri jóval vastagabb légkörét, megnövekedik a hőmérséklet, s az élet előbújik. Ez valamiféle szisztematikus pályaváltozás eredményezheti. Még anno olvastam ilyet valahol.
Az tény, hogy nem várhatunk sokáig. Első körben a Hold. Szerencsére van ott vízjég, ez jól jöhet. S pláne a Mars. A még távolabbi jövőben, meg a Mars lehet ugródeszka a Jupiter holdjai felé, továbbá jöhetnek a Szaturnusz holdjai. Persze, ezek nem zárják ki a ugródeszka nélküli szisztémát. Hatalmas nyersanyag-lelőhely vár ránk a gázóriások holdjain.
Ja, a belső Naprendszer felé is kacsingatnék, főleg a Merkúr sötét oldala vonatkozásában, ahol vizet feltételeznek. Hát, a Vénusz nehéz kérdés, talán majd a technika segít.
Csak arról, hogy azt hazudjuk, az idegen életet keressük, pedig nem is. Ez csak egy elmélet, lehet, hogy nincs igazam, de ez az elmélet megmagyarázza, hogy miért földszerű bolygókat keresünk és miért a mi fogalmaink szerinti lakható zónában.
nincs itt szó szemérmes hallgatásról, többen is hitet tettek már az űrkolonizáció mellett.
a gyarmatosítás nem jó kifejezés, mert már ebben a fázisban is komoly etikai aggályok merülnek fel mondjuk akár a Mars földi eredetű beszennyezésével kapcsolatban. ellenben egyértelműen érdemes ebben az irányban keresni egy távoli jövőben bekövetkező kivándorlás miatt. az erőforrások esetében ez viszont botorság, még a Naprendszer bolygói sem jönnek számításba ebből a szempontból, sokkal inkább a kisbolygók (gravitáció).
itt az említett előadáson kívül megtekinthető egy kerekasztal-beszélgetés is, ahol többek között erről is szó esik.
A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés
" a tényállás az, hogy az exobolygó kutatások a lakható zónában keringő Föld típusú bolygókra koncentrálnak. valószínűleg azért, mert az a típusú élet, amelyet ismerünk, éppen egy ilyen típusú bolygón fejlődött ki"
És az nem lehet, hogy nem is általában az életet keressük, hanem egy olyan bolygót, amelyet a jövőben gyarmatosíthatunk, erőforrásait elsajátíthatjuk, stb?
Csak szemérmesen hallgatunk róla, mert a nyugati civilizáció a Föld gyarmatosításával kapcsolatban is krónikus önostorozásban leledzik?
Az előadás témája a Földön kívüli élet kutatása, az asztrobiológia, annak is elsődlegesen a csillagászati vonatkozásai. Maga az asztrobiológia komplex, határterületeken átívelő tudomány, amelynek célja a földi bioszféra határain túl megtalálni az életet, azonosítani a potenciális élethelyeket, illetve következtetéseket levonni arról az általános kérdésről: szabály vagy kivétel a földi élet? Az egyre kifinomultabb csillagászati távcsöveknek, űrtávcsöveknek és műszereknek köszönhetően a csillagászat ma soha nem látott ütemben fejlődik. Az egyik legérdekesebb terület a Naprendszeren kívüli bolygók kutatása, ahol már közel vagyunk a Földhöz hasonló bolygók, illetve a Naprendszerhez hasonló rendszerek felfedezéséhez.
A tévésugárzás időpontja: 2011.06.06. hétfő 14:30 20:30
sőt, a helyzet még ennél is bonyolultabb: az elméletileg biomarkernek számító gázok önmagukban nem feltétlenül jelzik az élet jelenlétét, viszont egymás melletti előfordulásuk már nagyobb eséllyel, mivel egyensúlyi helyzetben lebontanák egymást. pl. CO2 - H2O - O3, vagy CH4 - O2 - O3
Nem akarok kötözködni, de ez a kijelentés tényszerűen nem igaz:
Oxigén biztosan nincs. Ahhoz élet kéne. Élet meg periodikus gerjesztés + víz hiányában nincsen.
[Föld-típusú] Élet hiányában is van oxigén, pl. az Europa légkörében van, sőt, a Vénusz légkörében is. Különböző kémiai reakciók eredményeképpen is létrejöhet oxigén. Továbbá van élet víz hiányában.
Tele a világűr bolygókal mi meg csak várakozunk és süttetjük a hasunkat a napsütésben.Ideje elindulni a 20 fényévnyire lévő és óceánokkal.szárazföldekkel borított Gliese felé.
igen, maradt. persze definiáljuk előbb a "benéz" kifejezést :-(
"It will also identify candidate sites for potential future landers. Instruments that might be on board could include a laser altimeter, an ice-penetrating radar, spectrometers that can obtain data in visible, infrared and ultraviolet radiation, and cameras with narrow- and wide-angle capabilities."
"With input from scientists around the world, American and European scientists working on the potential next new mission to the Jupiter system have articulated their joint vision for the Europa Jupiter System Mission. The mission is a proposed partnership between NASA and the European Space Agency. The scientists on the joint NASA-ESA definition team agreed that the overarching science theme for the Europa Jupiter System Mission will be "the emergence of habitable worlds around gas giants."
"A Joint International Mission The baseline EJSM consists of two primary flight elements operating in the Jovian system: the NASA-led Jupiter Europa Orbiter (JEO), and the ESA-led Jupiter Ganymede Orbiter (JGO). JEO and JGO will execute a choreographed exploration of the Jupiter System before settling into orbit around Europa and Ganymede, respectively. JEO and JGO carry 11 and 10 complementary instruments, respectively, to monitor dynamic phenomena (such as Io’s volcanoes and Jupiter’s atmosphere), map the Jovian magnetosphere and its interactions with the Galilean satellites, and characterize water oceans beneath the ice shells of Europa and Ganymede."
ha az elméleti lehetőségekről kérdezel, akkor természetesen benne vannak, sőt, mint azt a cikk is mutatja, benne vannak a (286)-ban is említett csillag nélküli exobolygók is. a gyakorlat azonban nem ebbe az irányba megy, hiszen:
"Az ilyen exobolygókat nehéz észrevenni, egyrészt mivel jelenleg - érthető módon - csak a csillagok körül keresünk távoli bolygókat, és a megfigyelési módszerek is ehhez igazodtak. Emellett a magányos exobolygók nagyon sötétek, és valószínűleg csak közelről mutathatók ki. Nem kizárt, hogy a távoli infravörös tartományban azonosítható lenne egy ilyen magányos égitest, ha a Naprendszer külterületére tévedne, és mintegy 1000 CSE-re megközelítené a Napot. (Egy CSE az átlagos Föld-Nap távolságot jelöli, összehasonlításként a Plútó átlgos naptávolsága 39 CSE.) Azonban nagyobb távolságból jelenlegi műszereinkkel nem sok esély van az ilyen exobolygók megpillantására."
ezen kívül a megpillantás önmagában semmit sem jelent, akár a csillag nélküli exobolygók, akár a csillag körül keringő Európa-típusú exobolygók, akár az ezek körül keringő Európa-típusú exoholdak esetében, sőt, tovább megyek, a Naprendszeren belüli Európa-típusú holdak esetében sem. maga az Európa, az Enceladus, a Titán itt vannak az orrunk előtt, ki is mondjuk, hogy kialakulhatott rajtuk élet a felszínt borító jégkéreg alatti vízóceánban: és? ennél többet a jelenlegi technikával nem tudunk mondani róluk, pláne nem egy, adott esetben több ezer fényévre található égitest esetében.
egyszerűen külön kell választani az élet kialakulásának elméleti lehetőségeit a gyakorlatban történő vizsgálati esélyektől.
"Ezek a felismerések fokozatosan átalakítják azt a képet, amely egy élethordozó bolygóról kialakult bennünk. A jelenlegi keresések Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli planétákra (exobolygókra) irányulnak. Ez indokolt is, mivel valóban a mi bolygónkhoz hasonló égitesten találhatunk legnagyobb eséllyel életet, és talán olyan biomarkereket (életre utaló jellemzőket), amelyek távcsöveinkkel észlelhetők. Az élet keresésében fő vezérfonalnak a folyékony vizet tekintik a szakemberek."
"Akár 400 milliárd sötét, csillagoktól független, magányos exobolygó kóborolhat a csillagközi térben a Tejútrendszerben. Az egyébként alig észrevehető égitestek közül tízet mutatott ki egy új felmérés. Ezek az egzotikus égetestek sem érdektelenek a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából.
...
A magányos, csillag nélküli égitestek felszínén alacsony hőmérséklet lehet, így ott folyékony víz nem várható. Azonban a modellszámítások alapján saját belső hőtermelésük révén egy fagyott jégpáncél alatt akár milliárd évekig is folyékony maradhat a víz. Ennek megfelelően csillagok nélküli bolygókon is előfordulhatnak olyan felszín alatti, vízzel átjárt vulkanikus rendszerek, amelyekhez hasonlóaknál alakulhatott ki a földi élet egyes feltételezések szerint. Az ilyen hideg és sötét exobolygók is érdekesek tehát a Földön kívüli élet lehetősége szempontjából, mint arról nemrég részletesen beszámoltunk."
