Ez szvsz mindig is így volt. Az emberek alapvetően úgy lettek megtervezve hogy szükségük van érdekes, izgalmas hírekre, olyasmikre amik eltérnek a hétköznapok monotonitásától. Ez régebben gyakrabban előfordulhatott: az ősember életmódja egész biztosan izgalmasabb volt mint a mai emberé. Menekülés a tigris elől, vadászat, háborúk. Aztán az élet kezdett nyugisabbá válni, bár ami azt illeti a ó/középkor még mindig sok változatosságot tartogatott. Aztán a modern korban gyakorlatilag már csak arról szól az élet hogy reggel bemész dolgozni és este hazamész. Ebben max. a bűnözés jelent némi változatosságot, de az áldozat szerepe nem túl vonzó. Ráadásul az ember természete kettős: egyrészt keresi a kalandot, másrészt törekszik a biztonságra. Ezért aztán az emberek mindenféle pótszerekkel kénytelenek beérni, legyen az bulvárlap, kalandregény, film, számítógépes játékprogram, de szvsz ebbe a kategóriába tartoznak az extrém sportok is.
//"....Az sosem volt hir, hogy a postast megharapta a kutya...."//
Attól függ, melyikünk a postás és melyikünk a kutya!
Mert, ha a sajtó csak postás, hát, ami azt illeti, alaposan harapdálja a kutyákat. (Értsd alatta, akit csak akarsz, de javaslom, vedd figyelembe, kibe harap nagyobbakat, és azonnal rájössz.)
Ebből viszont az következik, hogy az újságíróknak ez a munkájuk...(Egyébként elgondolkodtató értelmezést adtál. Az egyik kritériuma a jó cikkeknek éppen ez: ne muszájból íródjon. És ne politikai érdekek kiszolgálására.)
Hat itt megmutatkozott hianyos muveltsegem. Bevallom: nem olvastam.
Ami nem cselekmenyre helyezi a hangsulyt, abban furcsa szemelyisegek vannak akiknek erdekes gondolatai vannak. Tudom hogy nem egy irodalmi megfogalmazas, de szamitastechnikus vagyok.
"De hat mirol szol a szepirodalom, ha a ponyvairodalomrol ne is beszeljunk?"
Hát ez az: a szépirodalom pontosan arról szól, amit én ebben a topikban hiányolok. Nézd meg modjuk A Thibault Családot: mi abban szenzáció-hajhász? Radnóti - Nekem nem térkép e táj...Csak azt ne mondd, hogy a Blikk címlapjára kivánkozik.
Szlogen, ez igaz. Ellenben igaz. Faluhelyen is azt pletykaljak ami kirivo.
Ki kit csalt meg.
Ki milyen reszeges.
Hogy melyik gyerek milyen f*sagot csinalt.
Ki milyen peldas csaladapa, es milyen jonevelt gyerekei vannak. Csak akkor jon be a kepbe, ha kapcsolodik a fentemlitett hirhez.
De hat mirol szol a szepirodalom, ha a ponyvairodalomrol ne is beszeljunk?
Miközben a legkülönfélébb médiumokból csak úgy ömlik a kisebbségekről szóló hírek, miközben naponta vannak holokauszt-megemlékezések, miközben az esélyegyenlőségi miniszter naponta háromszor mondja el az akadálymentesítés legújabb stációit, aközben nem hallani arról, ami a mindennapjainkról szól: a vállalkozásokról, a szegényekről, örömeinkről, bánatainkról, hazánkról, múltunkról és jövőnkről. Miért nem beszédtéma ez?
