Milyen doktor, mert az orvosi meg a jogi egyetemet el se lehet vegezni anelkul hogy rgy dr cimet hozza ne vagnanak. Es a phd doktornak se kell.langesznek lennie, tudnia kell irni olvasni, osszehozni egy dolgozatot es letenni par vizsgat.
Van kb otszazezer egyetemet vegzett, kb harmincezer phds, amut mar megkulonboztetnek a jogasz meg orvosi doktoroktol. A phdsek egy resze megy penzet keresni, az iparba vagy a maganszferaba, es nem mindig ok legtehetsegtelenek. A maradek nagyobb resz oktat es kutat az egyetemeken es kutat a kutatointezetekben es mellesleg meg oktat is
Ami a hasznossagot illeti, a szamitastechnokai meg az atpmenergetikai kutatointeuetekbenindig orven szazalek felett voltak az utleti fizetos rojektek. A zeneelmelet, filozofiai meg nyelveszeti kutatok meg viszonylag keves uzleti bevetelt hoztak. A tobbiek meg valahol a ketto kozott, orvostudomannyal meg mezogazdasaggal tobb piaci penzt lehet szerezno mont tortenelemmel, irodalommal vagy filozofiaval. Es ezen az atrendezes sem valtoztat.
de ez persze sose fog megtörténni, így hát a tudósok nagy része azon fog dolgozni hogy az ifon széle legyen még jobban lekerekítve, és legyen rajta 500 kamera helyett 600 kamera... és hogy a szuperhősfilmekben a 3d grafika még részletesebb legyen...
Attól mert az orvosok, áltatorvosok, jogot végzettek használnak egy u.n. doktori címet, annak semmi köze a tudományhoz, kizárólag a végzettséget igazolja ezekben a szakmákban. Egy címkórsági tünet (pár éve még egy focista is Dr. H-ként írta a nevét a mez hátuljára, végzett jogászként).
A valós doktori cím több éves doktorátus elvégzéséhez és egy doktori disszertáció megvédéséhez kötött.
Alapból kutatónak az való, aki kreatív. A probléma az, hogy kutatónak viszont főleg azok mennek, akik rendszerint nem akarják különösebben törni magukat, ráérősen és felelőségmentesen akarnak élni és dolgozgatni, karriert építeni. Ezért volt a lázadás az MTA kutató intézetek státuszának megváltoztatása miatt is. Az alkalmazott tudományoknál és szakmáknál a kreativitásnak nagy szerepe van, hiszen ez az innováció fő feltétele.
Megváltozott a világ és a doktorátushoz való hozzáállás is.
Anno, a kandidátusi és a doktori cím (nem az automatikusan azt megkapó jogászoknál, orvosoknál, stb) rendszerint kutatási eredményekkel már rendelkező, kutatók jutalma volt, sokszor akár az életművet megkoronázóan. A PhD viszont a kezdők kutatói vénáját hivatott igazolni. A scientometria elhatalmasodása minden értelmiségi területen, kikényszerítette, hogy doktori (vagy az annak megfelelő DAL-t) címet szerezzenek olyan területeken is, ahol gyakorlatilag nem lehet eredeti, új szellemi terméket létrehozni (pl. a humán tudományok többségénél, vagy a testnevelési és művészeti karokon), devalválva a cím értékét.
> A jól képzett mérnökökből nagy a hiány. A vilagon a legtobb helyen az van. Az iparnak altalaban mernokokre van szuksege, nem kutatokra, csak PhDs kutatokbol sokkal nagyobb a kinalat, mint mernokokbol. A kulonbsegtetel foleg olyan orszagokban lenne fontos, mint Magyarorszag, ahol a magasz szinvonalugyartastechnologiak nyomatasa lenne letfontossagu, nem feltetlenul keen mindent R&Dtol, szogtol, deszkatol kezdve felepiteni az elejetol.
> Én csak a saját példámon látom, hogy klassz a vegyész képzés szinvonala, de ennek az országnak nincs túl sok kutatóra szüksége.
Mint vegyesz, a szakmai kepzes szinvonalat vitatnam. Szeritnem harom nagy problema van:
- Sokszor nem tudja eldonteni, kiket kepez. Most akkor pszeudo mernokoket kepzunk, akiknek analitikabol es technologiabol kene jonak lenniuk, vagy kutatokat. A tanterv ilyen szempontbol teljesen esetleges, mindenki ahogy esik, ugy puffan.
- Az oktatok jelentos reszenek latvanyosan nem sok fogalma van arrol, hogy mi van a vilagban, de legalabbis jol titkolja a leadott anyagban.
- Bizonyara sok jo szakember van a profok kozott, de az eloadott anyagok a tobbseg szamara hasznalhatatlanok. Hany olyan ora van, ahol a hallott anyagok max azoknak erdekesek, akik az adott tantargybol TDKznak / kesobb kutatnak? Szuk, specializalt reszletek, amibol lehet, hogy a prof topon van, de semmi kulonosebb ralatast nem mutatnak, amit ne lehetne ket hetvegen egy konyvbol elolvasni. De legyen konkretum is: matematika es fizika alapozas hasznalhatatlan (pedig mindkettot szeretem), fizkem, elmkem, szervetlen csak a szuk szakteruleten hasznalhatoak valamire. Azert hozom ezeket peldanak, mert nemi kerulokkel ezeket a teruleteket mondanam tagabb kutatasi teruletemnek, es nevetseges, hogy gyakorlatilag mindent ujbol kellett tanulnom, az egyetemi jegyzeteimet kb egyszer sem volt erdemes kinyitnom.
Szerintem van rá igény. Bármely ipari cég megteheti, hogy a szakképzési hozzájárulást elköltheti továbbképzésre, ahelyett, hogy megfizetné ezt az adónemet. Ezért anyagi fedezet is van (persze ez cégméret függő)
Ugyanakkor x idünyi gyakorlat után azért más a rálátás az elméleti módszerekre.
Valaki valahol kérdezte, hogy jó nekünk, hogy jön a Fraunhoffer intézet.
Ha ellátogattok honlapjukra, abból látszik, a továbbképzésben és ipari kutatási
projecteken dolgoznak németországban.
Persze vita nélküli, hogy ez Önképzéssel is megvalósitható.
A jól képzett mérnökökből nagy a hiány. Kezdőként a legtöbb a fizetésük. Egy jó mérnök egy vagy két nyelvvel amit profi szinten tud, simán talál állást.
A magyar képzés nem jó ebben a tekintetben. Én csak a saját példámon látom, hogy klassz a vegyész képzés szinvonala, de ennek az országnak nincs túl sok kutatóra szüksége. Hát akkor parkolunk egy egyetemen és araszolunk felfelé a szamárlétrán.
Ha kitalálsz valami eredetit, akkor vagy lehetetlenné tesznek, vagy ellopják.
Pénz nincs a kutatásra, akinek hatalmában áll hogy szerezzen, azt be kell venned.
De megérdemli az aki az egyetemen rohasztja a seggét!
Ebben az évben a csoportunk költségvetése eszközök, anyagok beszerzésére 0!
Már én is gondolkodom, hogy a versenyszférában jobban érezném magam.
Dél-Pesten egy ismerősön folytán kapcsolatba kerültem egy textilfestéssel foglalkozó külföldi céggel. Vegyészmérnök kell nekik aki felügyeli a technológiát. Mérnök kell, nem vegyész. A fizetés sokkal több lenne, de a tudományt onnan kezdve csak a Népszabadság hétvége rovatában látnám.
> A mondanivalóm lényege inkább: a szinvonalas mérnöki továbbképzés hiány szerintem.
Nem ertek hozza, ezert kerdezem: lenne ra igeny? Ugy ertem, fizetokepes. Egyetemeink es oktatasert felelos intezmenyek sosem altak magaslatan a valos tarsadalmi igenyek kielegitesenek.
Semmi gond. A szokatlanul korán kelés mondatta velem. Tényleg. Köszi amiket irtál.
Ugye akkoriban egyéb feltételeknek is meg kellett volna felelni (politikai), másrészt
ugye pályám kezdetén épp nem az ipar épitésén, hanem leépitésén volt a hangsúly.
Ez nem elsősorban a fiatal generációnkat súlytotta. És persze telefon se volt jóformán, nem hogy net. Volt azonban könyvtár, várakozólista... stb stb. Na de ez már történelem lenne. Meg persze az ifjú korral járó szaporodásért való versengés is benne volt .
A mondanivalóm lényege inkább: a szinvonalas mérnöki továbbképzés hiány szerintem.
Elnezest, nem teged akartalak gecizni. Ha a hozzaszolas hangneme serto volt, ne vedd magadra, neha elcsuszik a stilusom.
A doktori iskola mar nem iskola a szonak abban az ertelmeben, ahogy az altalanos iskola az. A doktori iskola onallo kutato munkat feltetelez egy viszonylag szuk teruleten, es elsosorban azt bizonyitod be, hogy kisebb nagyobb segitseggel el tudsz onalloan epiteni egy kb doktori meretu projektet es nagyjabol onalloan az ismereteket is ossze tudod szedni hozza. Ergo onallosagodat, palyazokepessegedet bizonyitod. A hallgatott orak stb masodlagosak.
Ugye: - hozzaszolasod alapjan arra kovetkeztetek, hogy onallo projekteptes mint olyan neked mar nem hiszem, hogy gond lenne - mivel a munka gyakorlatilag onallo, meg egy komoly doktori kepzes nem adna sokkal tobbet neked, mint "olvasd el, tanuld meg magadtol, esetleg neha konzultalunk". en elo embert nem lattam levelezoson, ezert csak a nappalira tudom mondani, hogy egy altalam komolynak tartott helyen heti 2-3 ora (2 oras) es mondjuk 10-20 oranyi hazifeladat, tanulnivalo. Emellett kutatas, oktatas stb (Ez nem magyar egyetem volt.) Gondolom ebbol az aranybol is latszik, hogy a hangsulyok masok, mint amit te esetleg keresel.
Termeszetenel fogva, ill a munka nagysaganal fogva nehezen tudok elkepzelni levelezo doktorit. Sajat bevallasod szerint mernokkent jo vagy, 20 ev tapasztalat van mogotted. Ha ez igaz (es erre ertettem, hogy penge vagy, nem szemetkedni akartam), akkor en a helyedben komolyan elgondolkoznek rajta, hogy ne hivatalos szakkepzes formajaban nyomjam magam tovabb (foleg, ha nem a papir kell), hanem valamifele kooperaciot vagy akar csak rendszeres teadelutant kialakitani.
Magam matematikahoz nem allok kozel, ezert konkret labor kereseseben segiteni nem tudok. Legyel proaktiv, es sok szerencset.
Ok. Tiszteletben tartom véleményed. Bár itt az indexen még véletlenül sincs hozzászólás, ami valamilyen módón nem mások szarozásáról szólna. Persze lehet hogy a hecc az igazi erény errefele. Spongyát rá.
Mint emlitettem levelezősbe szeretnék részt venni. Mi itt a pengeség?
Azt, hogy egy egy doktori program igenyes, vagy igenytelen, nem vitattam. Elmondtam, mi egy doktori program funkcioja, ennyi.
Ha unatkozol, es nem tudsz mit csinalni magaddal, van ra 3-5 eved, hogy kikerulj a szakmadbol, es foallasban egy alulfizetett tanarsegedkent dolgozzal, nyugodtan csinalhatsz egy normalis PhDt: ezek kozt gondolom van szakmailag szinvonalas. Ha ugy gondolod, hogy szakmailag szukseged van a konkret kutatasi teruletre, ez kulon jo. Magam a szakmailag szinvonalas levelezo PhD-t oximoronnak tartom, de biztos letezik, mert oly sok minden letezik mar abszurdisztanban. Egy normalis, szinvonalas doktori kb 5 evig tart foallasban. Levelezon ez mennyi? 10 ev? A gyereked elobb lesz doktor. :)
Csak sajat ex-egyetememrol beszelhetek, de meg a nappali doktori iskola egyik legtirivialisabb gyenge pontja pont a doktoranduszok oktatasa volt (nincsenek ertelmes orak felajanva, undergrad orakat kell ujrajarni). Bar az is igaz, hogy doktori szintjen elvben arrol szol az iskola, hogy vegefele gyakorlatilag barmit megtudsz magadtol tanulni, kulonosebb segitseg nelkul, konyvbol es egyeb forrasokbol.
Tudom, hogy vad otlet, de nem jarnal jobban, ha megkeresnel egy kutatocsoportot (akar kulfoldit is, sot akar EUn kivulit), es programon kivul megprobalsz valamit kitatlani veluk? Ha olyan penge vagy, mint aminek mondod magad, akkor lehet, hogy van ennek mas modja is, mint egy "szerezzen PhD-t sajat elettapasztalatabol egy nemakreditalt egyetemen".
Igazán köszönöm kesernyésnek tűnő válaszodat. De nem vagyok már diák és 20 év ipari gyakorlatom van. Nem a karrier érdekel, (8 év alatt elértem a maximumot amit lehet egy mérnöki pályán) és oktatói ambició főleg nem motivál. Motivál viszont az, hogy mára már unatkozom. És szervezett keretek között nincsen olyan szinvonalas mérnöki továbbképző program, amit érdekes (érdemes) hasznos időtöltésnek tartok,
vagy érdemesnek itélném meg bekapcsolódni. Azokba beletekintve, meg kell állapitanom, semmi újjat nem tartalmaz számomra. Viszont ideje volna ismét egy elméletileg igényes alapos képzésben résztvenni levelezősként.
Pl: a nemlineáris kontinuummechanika éppenséggel szakmai érdeklődési körömbe esik, csakúgy mint a nemlineáris parciális differenciálegyenletek megoldása stabilitása, a hidraulika és még sorolhatnám. (Csak én azt is tudom, mire használható.) Csupán ennyi a motiváció.
Nezd, ez attol fugg, mit akarsz csinalni. Nem ismerem a hazai viszonyokat kozelrol, ezert nemzetkozirol beszelek. Az eleje negaativ lesz, de olvasd vegig.
A PhD egy akademiai fokozat, ezert elsosorban azoknak kell, akik akademiai palyara torekedenk. Pl. ahhoz, hogy valaki orvos, vagy ugyved legyen, nem kell PhD. Ahhoz, hogy oktathasson az egyetemen, ahhoz viszont igen.
Mo-nal fejlettebb ipari orszagokban a mernokon BSc vel es MSCvel elboldogulnak a legtobb munkakorben. Gondolom neked is elmondjak minden nap a BMEn, hogy ok mennyivel jobbak, mint az aporodott imperialistak egeytemei... Ha nincs mernoki diplomad, es iparban akarsz dolgozni, akkor egy RELEVANS PhD egy jo nevu egyetemrol kellhet/jo lehet, de ez most rad nem vonatkozik, ha jol ertem. Hogy korabbi hozzaszolasokra utaljak, nem hiszem, hogy a Fermat-tetel bizonyitasa, mint PhD barkinek is iparilag relevans tapasztalat lenne. Vannak PhD koteles R&Dk is, foleg biotech, es vegyeszetben nem art, szoval nem kell teljesen elcsuggedni.
A vilagban PhDsokbol eros tultermeles van, foleg ket okbol: - olcso munkaerok az egyetemnek. sokan ezert inkabb fejos tehennek nezik oket, es az oktatasuk valtozo szinvonalu. - politikusok szeretnek minnel tobb "kepzett embert" latni, mert az jo. hogy pontosan mire es hogy, azt altalaban nem tudjak.
Ha iparba szeretnel menni, es PhDt is szeretnel: - probalj a soft skillekre is koncentralni. Magyar PhD iskolak ebben gyengek, ill siman atevickelhetsz rajtuk minden gond nelkul annelkul, hogy ezekre gyurnal. a soft skillek azok, amit valoban tudni fogsz hasznalni a doktori tanulmanyaidbol, nem a temad. az mas kerdes, hogy a munkavallalo mit hsz, hogy keres. - probalj olyan szukebb temat talalni, ami ipar szamara is erdekes lehet, ill aktivan gondolkozni azon, hogy miert lehet erdekes az iparnak az, amit csinalsz. - probalj ne beleulni az akademiai teafozogeto, lassan szuszogo, mar megint mennyi oram volt eletmodba, hanem proaktivan, szabadidodben tanulni az iparrol, ahova menni akarsz. nem csak konyvbol...
> Jövőre felvételizek matematika doktori iskolába. Az ipar nem honorálja.
Miert honoralna? A doktori cim akademiai fokozat. Viszonylag keves olyan munkakor van, aminek a betoltesehez szukseg lenne doktori cimre. Foleg matematikabol nehezen tudok ilyen ipari poziciot elkepzelni, ahol a PhD nem helyettesitheto szakiranyi ipari tapasztalattal.
Jövőre felvételizek matematika doktori iskolába. Bár eddig én is nadamhu álláspontján voltam. Az ipar nem honorálja. Az élettapasztalat azt mutatja, hogy ha van "+1 lehetséges papir", akkor az előbb utóbb számitani fog. (Bár ez nekem karrier épitéshez nem kell.) Inkább a valóban szinvonalas, szervezett mérnöki tövábbképző programok hiánya miatt, ahelyett gondolom. (Rozsdaoldónak). Állitólag BME-n törekvés ebben az irányban az, hogy minden mérnöki ágat a régi matematikus-mérnöki képzésterv minusz Bachelor ismertnek feltételezett tananyag különbözete irányában szeretnének majd képezni, illetve erre lehetőséget adni. Persze akkor felmerül a költői kérdés, miért kellett egyáltalán megszüntetni azt a képzést, bér csak a gépészkaron volt. :-)
> leven a problemak tobbsege tobbszaz eves > Ez így nem igaz. Elnezest, tulzaskent irtam. En egy olyan szakteruleten dolgozm, ahol 5-10 eves eredmenyek az esetek tobbsegeben elavultnak szamitanak, es a friss adat az a meg le nem publikalt adat. Ilyen teruleten nehez egy -ket rossz kormanyt, vagy szerencsetlenebb palyazati ciklust kihuzni, mert egyszeruen kiesit az ember, projektek leallnak, minta megdoglik, 10 masik csoport lepublikalja.
> Mi matematikusok látjuk ezt a gazdagságot és félünk attól, hogy a nagy átalakítások és reformok keretében tönkreteszik azt (pl. ha egy politikus szabadalmakat kezd számonkérni elméleti matematikusoktól).
Ezzel en sem ertenek egyet. A piackepesseget csakis tanszekcsoporti / egyetemi szinten lehetne szamonkerni, ha ugy mukodnenek az egyetemek, ahogy kene.
Viszont itt egy ismerosom peldaja: egyik Max-Planckban elkezdtek matrixokat diagonalizalni, mert csak (erdekes). Csinaljak, csinaljak, eszukbe nem jut, hogybarki esetleg hasznalhatna is. Allitolag gyors stb. Megkerdeztem, egy ismerost, aki dolgozott veluk, hogy esetleg konyvtarba forditva hozzaferheto-e, dokumental-e... Hulye kerdes volt. "Mi ertelmes embereknek fejlesztunk, akik tudjak mit csinalnak." Magyarul sem dokumentacio, se normalisan mukodo kod, stb nincs. OK, gyerekek, de nem ertem, hogy miert budos ennyire valakinek, hogy akarcsak egy minimalisan is egyuttmukodjon mas szakteruletek kutatoival, akik esetleg hasznalhatnak az eredmenyeket. Ez egyszeruen csak lustasag. Nem modnom, hogy minden ilyen kell adni bankoknak, Googlenak, kvantumkemikusoknak, de azert neha lehetne masnak is haszna abbol a munkabol.
> Egy doktorandusz amerikaban kb 50-60 k$ba kerul egy evbe > Gondolom 15-25k-t akartál mondani, mert ennyi egy doktorandusz éves fizetése. Egy posztdok fizetése 40-60k körül van valóban.
Doktoranduszoknak tuition-juk is van. Ha a fonokod full-timeban akar, akkor ezt is ki kell fizetnie (egyetemtol fuggo, mennyi), ezert tobb helyen kijon az 50. Ha a fonokodnek nincs penze, akkor altalaban TA-t vagy valami hasonlot szerez neked, viszont akkor jopar napod mehet el, es a kutatasra joval kevesebb idod marad. Igy van ez. Egy posztdokfizetes 35-40 korul van mostanaban termeszettudomanyokban.
> Szerinted hany olyan kutato el a vilagon, aki anyagilag gondtalan?
> Nekem nincsenek nagy igényeim. Pl. 10 évet éltem az USA-ban, de nem szereztem jogosítványt. Az én definícióm szerint egy USA-beli állami egyetemen associate professornak már nincsenek anyagi gondjai.
Nem minden ismerosom eli ugy meg, hogy de jo, mennyi penz, es milyen keves munka. (keleteuropai emigransokrol van szo)
> Igen, es azt a 15 oldalt kb fel evig szoktak irni az emberek > Én két hétig írtam és a sikeres fiatal kollégáim szintén.
Gratulalok, pl elettudomanyokban, mint irtam kb tenured utan szoktak megkapni az elso jobb penzeket, kb 10 ev probalkozas, felepitett labor stb utan. Maradjunk annyiban, hogy rakd ossze a ket kezed.
A tanár nem feltétlenül ostobább, mint a versenyszférában dolgozó. Az elhelyezkedésnek általában nem a "tudás" a szűk keresztmetszete. Inkább az alkalmazkodóképesség, a gyorsaság, a csapatmunka. Például csapatmunkában nagyon kevés tanár tud jól dolgozni (szerintem.)
Természetesen csak területekről tudok beszélni. Biztos sok egyetemen/karon nem az a helyzet, amit vázoltam. De csodálkoznék...
