Cégtemető Iregszemcsén - Guinness-esélyes a vállalkozó?
Egy 2007-ből származó követelés érvényesítésének kísérlete közben hihetetlen méretű, a jelek szerint cégeltűntetésre szakosodott vállalkozói körre bukkant a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. Az átvizsgált cégnyilvántartási adatok szerint Molnár Szabolcs és „csapata” 485 cégben szerepel tulajdonosként. E cégek közül 237 vállalkozás székhelyét a Tolna megyei Iregszemcsén, egy családi ház címére jegyezték be. Egy megbízásunk teljesítése közben bukkantunk erre a még számomra is szokatlan méretű cégtemetőre – nyilatkozta a követeléskezeléssel foglalkozó Direktinfo Kft. vezetője. Csatlós Csilla elmondta, maga az eset és a módszer, amellyel az adós meg akart szabadulni tartozásától, egyáltalán nem kirívó, ilyen ügyekkel szinte naponta lehet találkozni. Ebben az esetben is a kötelezettség alóli kibújás egyik bevált módszerét alkalmazták. Első lépésként az adós megkifogásolta a követelést, ezzel perbe kényszerítette a hitelezőt, majd a hosszúra nyúlt bírósági eljárás alatt időt nyert arra, hogy eladja a cégét. Az új tulajdonost az eljáró hatóság már nem tudta elérni, minden hivatalos értesítés „nem kereste” jelzéssel került vissza a feladónak, és itt a kör reménytelenül bezárult, az ügyfél egy ideig búcsút mondhat a pénzének.
Úgy döntöttem, elég volt a hallgatásból, meggyőződésem, az ilyen ügyekben cinkos, aki néma – jelentette ki Csatlós Csilla. A megbízónknak tartozó céget Molnár Szabolcs vásárolta meg, akihez a cégnyilvántartás szerint összesen 485 vállalkozás köthető, melyekből 157-et saját néven, 84-et pedig a tulajdonában lévő Mo-Sza Kft.-n keresztül „szerzett meg”. A fennmaradó 244 cég tulajdonjogán további tíz vállalkozóval osztozik, akik ha nem is ekkora mértékben, de szintén feltűnő nagyságrendben vásárolnak cégeket.
A legborzasztóbb az, hogy bár az összes cég ellen folynak hivatalos eljárások, jelenleg csak 134 van felszámolás és végelszámolás alatt, a többi szabadon garázdálkodik. Az a vállalkozás, amelyik óvatlanul, előzetes tájékozódás nélkül kapcsolatba kerül velük, soha többé nem látja viszont a pénzét.
Molnárék nem nagyon törődtek a látszattal. Ezt az is bizonyítja, hogy a 2880 lelkes Tolna megyei Iregszemcsén egy Rákóczi út 101. szám alatt található ingatlant 237 vállalkozás székhelyeként jelentették be. Emellett a Csákberényben, szintén általuk, egy címre bejelentett 57, vagy a székesfehérvári panel 8. emeleti lakásában, minden bizonnyal „komoly tevékenységet” végző 33 vállalkozás már nem is tűnik soknak. Én azt kérem a jogalkotóktól, foglakozzanak a problémával, mert ez általános jelenség és iszonyatosan nagy a baj – hívja fel a figyelmet Csatlós Csilla.
Somogyi Ferenc, a TM-Line Zrt. vezérigazgatója az ügy kapcsán elmondta, utóbbi időben rendkívül elszaporodtak az iregszemcseihez hasonló, trükkös cégeltűntetések. Amennyiben érdemben nem változnak a büntetőeljárás szabályai, hamarosan minden megyének, minden régiónak meglesznek a vámszedői. Szerinte a megoldás az adás-vétel napján elkészítendő, a cégbíróságon kötelezően leadandó mérlegbeszámoló lenne, aminek alapján tisztázhatóvá válna, hogy az ügylet célja egy valós üzleti tranzakció, vagy csak menekülés a követelésektől. Ezzel párhuzamosan szigorítani kell a cégek iratanyagainak őrzésére és átadására vonatkozó előírásokat, hiszen ma a felszámolók abban a lehetetlen helyzetben vannak, hogy csupán a hitelezői igényeket ismerik, az adós cég működéséről a legtöbb esetben semmiféle információval nem rendelkeznek.
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ma Magyarországon egy-két óra alatt lehet vállalkozást alapítani. Ez mindenképpen jó dolog. De ha a másik oldalon nem változtatnak a vállalkozások működtetését előíró szabályokon, nem javítják az ellenőrizhetőséget, azok jutnak előnyhöz, akik a gyorsan létrehozott cégükkel többtucatnyi partnerüket tönkretéve hónapok alatt lerabolják a fél megyét, majd végleg eltűnnek – hangoztatják a szakértők.
A konkrét ügyben az egyik tönkretett cég felszámolásával megbízott TM-Line Zrt. a napokban büntetőfeljelentést tett. A szakértők remélik, ebben a kirívó esetben precedens értékű döntés születik, amely elrettentheti az ilyen irányú „vállalkozói kedvet”.
Pénzért eltűnnek az akták Egyre több rendőrt kell családostól megvédeni Évente 20-30 „kemény ügyekben is hatékony” nyomozót kell családjával együtt védelem alá helyeznie a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának. Frankberger Ferenc dandártábornok, szolgálatvezető a Népszabadságnak adott interjúban arról is beszélt, hogy „a szervezett bűnözés rendvédelmi támogatás nélkül, sehol a világon sem tudna igazán működni”. Ez nálunk sincs másképp. Miközben csökkent a közterületi korrupció, a zsebre bírságolás, aggasztó mértékben nő az eladott jegyzőkönyvek, leállított nyomozások és eltűnt bizonyítékok száma.
– Hogyan fogadta a hírt, miszerint egy szélsőjobboldali csoport a Tettrekész rendőrségi szakszervezeten keresztül megkísérelt beépülni, beférkőzni a rendőrség soraiba, hogy „leválasszák a velük szimpatizáló rendőröket”?? – - Munkakörömből adódóan komolyan kellett vennem a hírt, amit az úgynevezett szélsőjobbos csoportokkal hírbe hozott szakszervezet időközben maga is cáfolt, még akkor is, ha elég hosszú ideje és alaposan ismerem a rendőrség szervezetét és védekező képességét ahhoz, hogy tudjam: ez képtelenség. Önmagában a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete és a Jobbik Magyarországért Mozgalom már jól ismert megállapodása nem tartozik a védelmi szolgálat illetékességébe. Megítélésem szerint alkotmányosan aggályos, ha egyértelműen politikai megállapodást köt egy rendészeti területen működő érdekképviselet egy párttal, a szolgálatnak azonban csak akkor van dolga ebben az ügyben, ha e megállapodás keretében az érintettek hivatali vagy katonai bűncselekményt követnek el, készítenek elő. – Legalább 5300 hivatásos tagja van a Tettrekész szakszervezetnek. A radikális érdekvédelemmel vagy a Tettrekész politikai irányvonalával azonosulnak inkább? – A szolgálat nem gondolatrendőrség, nem feladatunk vizsgálni, hogy a rendőrök miért csatlakoznak egyik vagy másik érdekképviselethez. Persze köztük élünk és dolgozunk, így többé-kevésbé azért mégiscsak ismerjük a rendőrök nagy részének a véleményét. A határozottan radikális képviselet, érdekvédelem sokak számára vonzó, sokan ezzel azonosulnak. Azonban a tagság döntő többsége abban már nem lenne partnere a szakszervezet vezetésének abban, ha valamilyen ködös pártpolitikai célokra akarnák ki- vagy felhasználni a szakszervezetet és annak tagjait. – Amúgy tapasztaltak, akár a szélsőjobb, akár más irányzatok részéről törekvést a rendőrség befolyásolására? – Az elmúlt négy és fél évben, amióta én irányítom a szolgálatot, nem. Persze a közbiztonság igen szenzitív terület, a közbeszéd fontos része, ezért a politikusok kiemelt figyelemmel kísérnek mindent, amit itt történik. Ez minden politikai formációra igaz. Egyikük sem lépte azonban eddig még át azt a határt, ami már aggodalomra adhatna okot. – Meglehet, nincs is szükségük rá. Állítólag már megkezdődött a helyezkedés, bizonyos beosztás felett – a még jobb beosztás reményében – sokan már megkezdték leendő kinevezőik kiszolgálását, aktákkal, ügyekkel és más információkkal. Vagy ez csak szóbeszéd? – Kétségtelen tény, hogy az esetleges kurzusváltás közeledtével a közigazgatás egészében érzékelhető egyfajta bizonytalanság. Ennek okai és magyarázata azonban nem a közszférában keresendők, sokkal inkább azokban a „külső” üzenetekben, amelyekből mind többet kapnak az ott dolgozók. Azt az én székemből nehéz megítélni, hogy megkezdődött-e a helyezkedés, ahogy ön fogalmazott. Egy rendőr találkozása, informális vagy baráti beszélgetése egy politikussal, vagy az ő bizalmasával, szakértőjével, mindaddig nem tartozik a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára, amíg valamilyen törvénysértés nem történi. – Például, amíg nem ad át egy politikailag pikáns jegyzőkönyvet, vagy jelentés? – Például. Tapasztalataink szerint az estek többségében azonban a „pikáns” információk nem valami konspirált összeesküvés keretében szivárognak ki. Nem ez a tipikus. Sokkal inkább az, hogy a rendőrök egyszerűen kifecsegnek dolgokat. Fontosságukat, jól értesültségüket fitogtatva olyasmikről beszélnek mások előtt, amiről nem volna szabad. Nem egy adatgyűjtést végeztünk már azzal a gyanúval, hogy valaki pénzért adott el bizonyos információkat bűnözőknek, ügyvédeknek, bárki másnak, a végén azonban az derült ki, hogy nem történt korrupció, csupán a kolléga túlságosan sokat fecseg. – Milyen állapotban vannak a rendvédelmi szervek? Milyen a morál? Mekkora méreteket ölt az Önök ismeretei szerint a korrupció? – Létszámukhoz, „korábbi önmagukhoz” képest is „jó állapotban vannak. Persze korrupt rendőrből, börtönőrből, vámosből egy is sok. A három testületnél közel 90 ezer ember dolgozik, s ezrelékekben mérhető csupán azoknak az aránya, akikkel fogllakoznunk kell. Más uniós tagállamok rendőrségeivel, pénzügyőrségeivel és büntetés-végrehajtásával összevetve sincs szégyelleni valójuk a magyar szolgálatoknak. Kifejezetten jó a rendőri pályára jelentkezők kiválasztása, ellenőrzése. Ennek, valamint az olyan intézkedéseknek a hatására, mint az objektív felelősség bevezetése, vagy a készpénzben, helyben megfizethető helyszíni bírság megszüntetése, folyamatosan csökken a közterületi korrupció, a zsebre bírságolás. Kevesebb hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás és kényszervallatás miatt indul eljárás rendőrök, börtönőrök és pénzügyőrök ellen. Ugyanakkor mind gyakrabban találkozunk információ kiszivárogtatással, szolgálati, sőt, államtitkok kiszolgáltatásával. – Kik az elkövetők és ki fizetnek ezekért az információkért? – Bűnszerveztek vezetői, tagjai, az őket képviselő ügyvédek, szakértők. Nagyon sokan vannak, akik örömmel fizetnek a bűnügyi információkért. A létük múlik azon, hogy időben értesülnek-e a hatóságok terveiről, egyáltalán arról, hogy mit tudnak róluk a rendvédelmi szervek, ezért hajlandók esetenként igen mélyen a zsebükbe nyúlni. Az utcai járőrtől a rendvédelmi szervek legfelső vezetéséig minden szinten szükségük van „egy-két emberre”, aki segíti őket. Nem szívesen beszélnek erről a szolgálatok, pedig tény: A szervezett bűnözés rendvédelmi támogatás nélkül nem igazán tud működni. Sokba kerülne egy drogcsempész szervezetnek, ha éppen akkor érkezne a szállítmánya a határra, amikor a legjobb ellenőrök vannak szolgálatban. A már lecsukott „keresztapák” üzletei sem virágoznának a főnök távolétében, ha az nem jutna hozzá szinte bármikor egy mobiltelefonhoz, ha szüksége van rá. – És ezt nem tudják azok a rendőrök, akikről korábban beszélt, akik egyszerűen csak elpletykálják a testületük titkait? – Elvileg tudniuk kell. A korrupciós helyzetek, azok megelőzésének módszereit tanítják a Rendőrtiszti Főiskolán, de még a leendő tiszthelyettesek is kapnak belőle ízelítőt a szakközépiskolákban. Egy dolog azonban az elmélet, s egy másik a gyakorlat. Kell ahhoz némi rutin, hogy egy rendőr időben észrevegye, ha „kóstolgatják”, ha beszéltetni próbálják, ha be akarják hálózni. Az efféle tapogatódzó beszélgetések alatt mérik fel az alvilág információgyűjtői, hogy a kiszemelt rendőr megvehető, zsarolható vagy megfélemlíthető-e? És van egy pont, ahonnan már nehéz visszakozni. Amikor már túl sokan mondott ahhoz, hogy ne legyen zsarolható. Egy tapasztalt rendőr időben kapcsol, és jelzi faggatóinak, hogy rossz lóra tettek, majd ír egy jelentést, hogy „bizonyos személyek ismeretlen céllal megpróbálták megkörnyékezni”. A folytonos átszervezések, a rendőrség-határőrség integráció és számos más ok miatt azonban már a néhány éves rendőr is rutinosnak számít, annak ellenére, hogy sokan közülük észre sem vennék, ha egy dörzsölt fickó be akarja hálózni őket. – Milyen bűnügyi információk szivárognak ki a nyomozóhatóságoktól az alvilághoz? – Szinte bármi. Pénzért egész akták megszerezhetők. Arra is volt már példa, hogy egy középvezető kenőpénzért félretett egy aktát, s ha mi nem lépünk közbe, senkinek sem tűnt volna fel az ügy elévüléséig, és az elkövetők elkerülhették volna a felelősségre vonást. Máskor bizonyítékok tűnnek el rejtélyes módon, és előfordult már, amikor az alvilág számára fontos ügyben hatékonyan dolgozó nyomozót saját felettesei akadályozták meg a nyomozás sikeres befejezésében. Mindez nem túl gyakori, bár az efféle esetekből egy is több a soknál. Azonban ezek a korrupciós ügyek ezerszer veszedelmesebbek az utcai zsebre bírságolásnál. Kőkemény bűnözők úszhatják meg a büntetést, tanúk kerülhetnek veszélybe, az emberek bizalma veszhet el a nyomozóhatóságokkal szemben. El kell ismerni, a bűnügyi szolgálatnál meglévő korrupciós esetek felderítése számunkra is komoly kihívást jelent. Itt ugyanis az ellenfeleink nem fiatal tiszthelyettesek, akik – még a dörzsöltebbek is – számos hibát vétenek. A bűnügyi korrupcióban jól képzett, a védelmi szolgálat munkáját és módszereit is alaposan ismerő, sok esetben vezető beosztású tisztek az ellenfeleink. – Az UD Zrt. vezetői ellen folyó eljárás egyik mellékszálaként az ügyészség vizsgálódik két nyomozó ellen, kiderült ugyanis, hogy az ő kódjaik felhasználásával vették ki a rendőrség nyilvántartásából azoknak a titkos rendőrségi adatoknak egy részét, melyeket később az UD Zrt.-nél foglaltak le. Senkinek nem tűnt fel, Önöknek sem, hogy valakik magáncélra használják a rendőrségi nyilvántartásokat? – A rendvédelmi szervezeteknél lezajlott informatikai robbanással sajnos nem tudunk lépést tartani. Törekszünk rá, hogy olyan intézkedések bevezetésére tegyünk javaslatokat, amelyek alkalmasak az ilyen és ehhez hasonló esetek kiszűrésére, megelőzésére, de el kell ismerni, hogy ezen a téren vannak még tennivalóink. A megszorítások hatására a védelmi szolgálatnál 80 fős létszámleépítést kellett végrehajtani. Ez nem mentség, ez tény. – Ha többen lennének, több ügy lenne? - Nem, az ügyek száma nem csökkent a létszámleépítések ellenére sem. Új területeken nem, mint az informatikai rendszerek belső megcsapolása elleni védelem, viszont nem tudunk még kellő erőket bevetni. – Ön európai viszonylatban is jónak minősítette a rendvédelmi szervek morális állapotát. Ha ez igaz, miért nem vetik ki magukból a szervezetek a korrupt, a bűnözőkkel összejátszó rendőröket? – Bár az elmúlt években sokat javult a védelmi szolgálat és a rendvédelem kapcsolata, már kevésbé tartanak minket „ellenségnek”, mint korábban, a parancsnok szívesebben működnek együtt velünk, a rendőrök többsége mégis vamzernek érzi magát, ha valamilyen ügyben a védelmi szolgálathoz fordul. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy a korrupt rendőröket kiveti magából a szervezet. Többnyire nem jelenti fel őket az ügyészségen, vagy álunk, de kiközösítik őket. Mi – de a parancsnokok is – csak azt érzékeljük, hogy bizonyos emberekkel senki nem akar szolgálatba menni, párban dolgozni. Az efféle esetek mögött többnyire ilyen korrupciós ügyek húzódnak meg. Évente 200-300 feljelentést teszünk korrupciós cselekmények miatt rendőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók és vámosok ellen, ezek egy jelentős hányadára efféle apró jelek alapján derül fény. - De mi történik akkor, ha éppen a kiközösített rendőr az egyetlen tisztességes a csapatban? Néhány éve egy vidéki kapitányságon szinte a teljes állományt letartóztatták kábítószer-kereskedelem gyanújával. – Természetesen nem tekintünk senkit automatikusan korruptnak csak azért, mert a társai kiközösítették. – Sok rendőrről hallani, hogy „megvette az alvilág”, ilyen-olyan érdekeltségei, bűnös kapcsolatai vannak, nem ő fizeti az autóját, és a többi. Kivizsgálják az efféle szóbeszédeket? – Természetesen. Nemcsak a rendőrök által elkövetett bűncselekmények felderítése a feladatunk, hanem – a nevünkből következik – a tisztességes rendőrök védelme is. Az alvilág az utóbbi években előszeretettel próbálkozik a kemény ügyekben hatékony nyomozók lejáratásával. Ha nem sikerül megvenni, elterjesztik róla, hogy egy másik bűnszervezet embere, hogy drogozik, és így tovább. Egyszer kaptunk egy bejelentést, hogy az ORFK egyik munkatársa százezer forintért elintézi, hogy bizonyos ügyek „elhalljanak”. Utána néztünk, s kiderült, a bejelentésben megnevezett rendőr minden gyanú felett áll. Korábban ő nyomozott a bejelentő ellen egy ügyben, vélhetően az illető így akart bosszút állni rajta. Sajnos ma már a bűnszervezetek nem érik be ennyivel: évente 20-30 kollégát kell védelem alá helyezni, bizony nem egyszer a családjukkal együtt-, mert életveszélyesen megfenyegették őket. – Mi történik akkor, ha egy rendőrről, vámosról elterjed a hír, esetleg a sajtóban is megjelenik, hogy korrupt, drogozik, összejátszik az alvilággal, majd önök kiderítik, hogy ebből egy szó sem igaz? – Az illetékes parancsnokát tájékoztatjuk a vizsgálatunk eredményéről. – Ettől még a nyilvánosság szemében korrupt zsaru marad? Miért nem hozzák nyilvánosságra a vizsgálatuk eredményét? – Ennek számos szakmai oka van. Azonban, ha az érintett kolléga becsületsértési pert indít a hírbehozója ellen, az ügyben eljáró bírónak átadjuk a dossziéját. Megjegyzem, a kollégák nem szoktak pereskedni. Hogy ez jól van e így vagy sem, nem az én tisztem eldönteni. A többség úgy van ezzel, hogy a rendőri munkához hozzátartozik, hogy aki sikeres, azt előbb-utóbb megpróbálják lejáratni, s számukra az a fontos, hogy a testületen belül tudják, hogy tiszták. http://nol.hu/belfold/penzert_eltunnek_az_aktak
Új eszközök és nagyobb szigor növeli az ellenőrzések hatékonyságát és gyorsaságát, valamint a közlekedés biztonságát, ígéri az NKH alelnöke. Januártól az Állami Autópálya Kezelő helyett a Nemzeti Közlekedési Hatóság feladata ellenőrizni az úthasználati díjak megfizetését, ám az átadás utáni vizsgálatokból érdekes adatok váltak ismertté. Lovas Károly Róbert szerint irreális, hogy 6-7 ezer intézmény alanyi jogon kapott mentességet eddig. Ez a magyarországi járműpark 8 százalékát, vagyis közel negyedmillió autót jelenti. Júliustól új rendszer lép életbe. Ennek jegyében első lépésként mindenkinek újra kell igényelni a jogosultságot.
Eisel György, az NKH Elsőfokú Területi Főigazgatóság vezetője szerint teljesen mindegy, hogy kié az autó, hogy ki vezette, és hogy használt megkülönböztető jelzést, ha nem szerepel a rendszerben, nincs apelláta, pótdíjat kell fizetni, vagyis a büntetés alól nincs kivétel.
A mentesség nem örökölhető, azt igényelni kell. A rendvédelmi szervek eddig 52 ezer járműre tették meg, a civil szervezetek 12 ezer, a mentőszolgálat ezer gépkocsira. Megújította mentességét az Elektromos Művek, de további 20-22 ezer gépkocsi üzemeltetője még nem jelentkezett a közlekedési hatóságnál, mely januárban erről mindenkit levélben tájékoztatott.
Július 13-tól élesben működik az új Közúti Közlekedési Információs Rendszer, mellyel megszűnik a belső korrupció a műszaki vizsgák terén. Nem elég elvinni az okmányt, az autót is vinni kell, hogy a helyszínen lefényképezhessék, a vizsgaállomás így igazolja a megjelenését. Tehát nem csak a forgalmi engedélyt kell érvényesíteni ezután. Az átállás miatt július 10-én országosan szünetel a gépjárművek műszaki vizsgáztatása. A rendszer képes a csendes riasztásra, amit sem az ügyfél, sem a vizsgáztató nem észlel, de tájékoztatja az illetékes hatóságot, például lopott vagy körözött autó esetén. Arra is figyelmezteti az NKH szakembereit, ha például egy megbuktatott jármű például két órán belül próbálkozik egy másik vizsgahelyeken.
„Üzletszerűen” okozott „különösen nagy kárt” az őrizetbe vett SZDSZ-es Fidesz: az SZDSZ-nek is szembe kell néznie a zavaros ügyekkel 2008. november 26. 10:48
MNO A Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette, hogy őrizetbe vették az SZDSZ erzsébetvárosi frakcióvezetőjét különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Gál György 700 millió forint kárt okozott. A hírre Cser-Palkovics András így reagált: egyre jobban értjük, miért mondta Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök egy lapinterjúban, hogy az SZDSZ „tele van korrupciós ügyekkel”.
• Őrizetbe vették az SZDSZ erzsébetvárosi frakcióvezetőjét
A különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség kedden őrizetbe vette az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának elnökét, akinél házkutatást is tartottak – tájékoztatott a főügyészség szerdán. Az Atv.hu előző nap közölte, hogy letartóztatták Gál György szabad demokrata önkormányzati képviselőt, a párt erzsébetvárosi frakcióvezetőjét. Azt írták: „úgy tudni, Gál Györgyöt egy ingatlanügy miatt tartóztatta le a rendőrség”. Az SZDSZ fővárosi választmányának elnöksége kedden felszólította Gál Györgyöt, hogy függessze fel tagsági viszonyát. A főügyészség szerdai közleményében azt írja: a nyomozás eddigi adatai szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke és a vele együttműködő vállalkozó a VII. kerületi önkormányzatnak 700 millió forint kárt okozott, és további mintegy 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg.
A gyanú szerint a főváros VII. kerületi önkormányzata gazdasági bizottságának elnöke 2002-től kapcsolatban állt azzal a vállalkozóval, aki az önkormányzat tulajdonában álló több lakóházat forgalmi érték alatt akart megvásárolni, majd a vásárlást követően – offshore társaságok közbeiktatásával –, rövid időn belül, jelentős haszonnal a már egyébként is érdeklődő külföldi befektetőknek értékesíteni – olvasható a közleményben. Hozzáteszik: a vállalkozó elképzelésében a bizottság elnöke is jó üzleti lehetőséget látott, ezért azt támogatta. A főügyészség közlése szerint az ingatlanok vételárára vonatkozó előzetes egyeztetésük alapján megállapodtak abban, hogy a vállalkozó projektcégeket alapít, amelyek a valós forgalmi érték alatti vételáron fogják megvásárolni a kiszemelt ingatlanokat. A vállalkozó az egyes cégekbe bizalmas ismerőseit „strómanként” helyezte el.
Mint írják, a vételárról történt egyeztetés során a gazdasági bizottság elnöke közölte a vállalkozóval, hogy mennyit kell a részére fizetnie azért, hogy az adott házat neki, illetve az általa alapított projektcégnek adja el az önkormányzat. Ezután a gazdasági bizottság elnöke felvette a kapcsolatot az ügyletbe bevont értékbecslő cég vezetőjével, akit szóban felhívott arra, hogy mely ingatlant és milyen forgalmi értékre kell felértékelnie. A valótlan tartalmú értékbecslés felhasználásával a gazdasági bizottság elnöke az ingatlan valós forgalmi értékét tekintve a gazdasági bizottság tagjait, majd ezt követően a képviselő-testületet tévedésbe ejtette – ismerteti a főügyészség. A megalapozott gyanú szerint ezzel a módszerrel nyolc önkormányzati lakóházat értékesítettek a 2003. és a 2004. évben – írják. A közlemény szerint a gazdasági bizottság gyanúsítottként kihallgatott elnöke összesen 195 millió forintot kért és kapott a vállalkozótól a támogató segítségéért. Hozzáteszik: a gazdasági bizottság elnöke a főügyészség határozatai és a gyanúsításközlés ellen panaszt jelentett be, tagadva a bűncselekmények elkövetését.
Fidesz: az SZDSZ-nek is szembe kell néznie a zavaros ügyekkel
Egyre jobban értjük, miért mondta Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök egy lapinterjúban, hogy az SZDSZ „tele van korrupciós ügyekkel”, illetve tévényilatkozatában azt, hogy az SZDSZ-nek is szembe kell néznie azokkal a zavaros ügyekkel, amelyek körbelengik – reagált az SZDSZ-es politikus letartóztatásának hírére Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője.
Hunvald: Megdöbbenéssel értesültem a történtekről
Megdöbbenéssel értesültem Gál György képviselőtársammal kapcsolatos gyanúról és a vele szembeni intézkedésről – közölte az MTI-vel Erzsébetváros polgármestere, Hunvald György (MSZP). „Az önkormányzat és a képviselő-testület kifejezett érdeke, hogy ez a vizsgálat a lehető legrövidebb időn belül minden részletet feltárva lezáruljon” – fogalmazott. Mint közleményében hozzáfűzte, remélik, Gál Györgyöt ez a folyamat tisztázza a gyanú alól. Egy ilyen ügy minden szorgalmasan és keményen dolgozó képviselő munkáját beárnyékolhatja – tette hozzá.
A polgármester tájékoztatása szerint az önkormányzat kiegyensúlyozott működése mind a képviselő-testületben, mind a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottságban továbbra is biztosítva van. Az ügy feltárásához az önkormányzat minden segítséget megad – tartalmazza a polgármesteri közlemény. Hunvald György szerint az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, ezért a vizsgálat lezárultáig az önkormányzat további nyilatkozat megtételét nem tartja szükségesnek.
Fodor Endre tanácsvezető bíró ezután Őri Andrásnak a 2007. szeptember 27-én, már gyanúsítottként, a nyomozóhatóság előtt tett részletes vallomását olvasta fel.
Ebben Őri azt mondta, hogy 2003 második felében lett az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány kuratóriumának a vezetője. Vallomása szerint kuratóriumi ülés nem volt, az alapítvány ténylegesen nem működött, csak pályázatokat készítettek. Beszámolt arról is, hogy miután a pénz megérkezett az alapítvány bankszámlájára, azt minden esetben átadta Zuschlagnak. Emlékezett olyan esetekre is, amikor az alapítvány számlájáról a magán bankszámlájára érkezett pénz, amelyet szintén átadott Zuschlagnak.
Őri András azt vallotta, hogy az ifjúsági- gyermek- és sport-munkacsoportban tevékenykedő Újhelyi Istvántól és Arató Gergelytől is megkérdezte, nem jelent-e problémát, hogy a pályázatok nem valós tevékenységet takarnak, és a magán bankszámlájára is érkeznek pénzek, amelyeket átadott Zuschlagnak. "Ők azt mondták, ne törődjek ezzel, mert ezek az alapítványok Zuschlag érdekeltségébe tartoznak" - mondta a bíró által felolvasott korábbi vallomásában Őri.
Első fokon közérdekűek a Centrum Kft. adatai MTI 2008. 09. 18., 17:42
Közérdekű adatnak minősülnek a Centrum Parkoló Rendszer Kft. parkolási díjakból származó bevételei és kiadásai - mondta ki csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A Centrumnak az elsőfokú, nem jogerős döntés szerint 15 napon belül ki kell adnia a Látkép Egyesületnek azt, hogy 2007-ben és 2008-ban a bevételekből mennyit fordított személyi kiadásokra és mennyi jutott a fővárosi önkormányzatoknak, illetve adja ki a 2008-at megelőző öt év egymillió forint feletti kifizetéseinek adatait. Az indoklás szerint a kft. közfeladatot lát el és közérdekű adat kiadását tagadta meg.
Na, jöjjön egy kis Hírszerző, nehogy el legyek fogódva.
"Politikai-gazdasági maffia": jogerős börtönbüntetése elől szökik az MSZP-közeli politikus
Szarvas Attilának egy hónapja börtönbe kellett volna vonulnia
Bod Tamás 2008-01-31 06:49
A Békés Megyei Bíróság nemrégiben elfogatóparancsot adott ki Szarvas Attila, volt mezőkovácsházi polgármester ellen, akit három rendbeli gazdasági előny jogosulatlan felhasználásának bűntette és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntette miatt letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. A baloldalhoz közel álló politikus szökésben van.
A jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó és szökésben lévő Szarvas Attila ellen a Békés Megyei Bíróság 2007. augusztus 15-én hozott jogerős ítéletet. Eszerint három rendbeli gazdasági előny jogosulatlan felhasználásának bűntettében és folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntette miatt Szarvast bűnösnek ítélte a bíróság, ezért őt 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.
A bíróság kimondta: a vádlott a börtönbüntetése háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadlábra. Szarvas a szabadságvesztés letöltését nem kezdte meg. Ezért a Békés Megyei Bíróság 2007. december 21-én elrendelte a körözését, s vele szemben elfogatóparancsot adott ki - tudta meg a Hírszerző Baur Pétertől, a Békés Megyei Bíróság elnökétől.
Ellenlábasa jelentette fel
Első fokon 2007 januárjában a Gyulai Városi Bíróság két és fél év börtönbüntetésre ítélte Mezőkovácsháza korábbi, szocialisták által támogatott polgármesterét, Szarvas Attilát. A vád és a védelem fellebbezése után 2007 augusztusában a Békés Megyei Bíróság jogerős ítéletében enyhítette a büntetést, de letöltendő szabadságvesztésre ítélte a vádlottat. Ennek értelmében 1 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság a sok hátránnyal küzdő dél-békési város egykori önkormányzati vezetőjét.
A város túltette magát egykori erős embere ügyein Az ügyet Bakos István egykori kisgazda országgyűlési képviselő indította el, aki megjárta már a MIÉP-et is, és 2006 őszén függetlenként, de a Fidesz támogatásával lett Mezőkovácsháza polgármestere. Bakos 2002 és 2006 között alpolgármesterként dolgozott Szarvas Attila polgármester mellett a dél-békési városban. Bakos az általa felfedezett számtalan szabálytalanság miatt még évekkel ezelőtt tett feljelentést a rendőrségen.
A mezőkovácsházi önkormányzat egyes pályázatait, a város több fejlesztésének finanszírozását, és az ezek nyomán történt kifizetéseket tartotta aggályosnak Bakos, ezért fordult a bűnüldöző szervekhez.
"A politikai-gazdasági maffia megszállta Dél-Békést"
Szarvas Attila ügyei részben az országosan elhíresült Békés megyei szocialista belharcok részét is képezték. Ezért nem volt véletlen, hogy 2005 tavaszán, azon a Békés Megyei Közgyűlésen, ahol a Békés megyei rendőrfőkapitány, Gyurosovics József éves közbiztonsági beszámolója hangzott el, Karsai József országgyűlési képviselő, egyben a megyegyűlés tagja Szarvas Attila ügyei kapcsán kijelentette: "a politikai-gazdasági maffia megszállta Dél-Békést." (Karsai szemben állt és áll ma is Veress József Békés megyei MSZP-elnökkel, aki egykor támogatója volt Szarvasnak.)
A nem épp sima modoráról híres egykori búzaégető ekkori felszólalásában elmondta, hogy az akkori mezőkovácsházi polgármester három dél-békési polgármester aláírását hamisította rá egy szerződésre. A HVG közlése szerint Szarvas más bűncselekményeknek terheltje is volt, 2002-ben egy olajügyben adócsalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Ezek mellett többször kétely merült fel a volt mezőkovácsházi polgármester területfejlesztési pályázatokon elnyert pénzeinek felhasználásával kapcsolatban is. Ennek ellenére négy évvel ezelőtt Szarvas Attila közreműködője volt a "virtuális agrárgazdaság" néven futó 80 milliós projektnek, amely - többek kétkedésétől kísérve - az agrártermékek piacra jutását segítette volna. A szépreményű elképzelésekből utóbb nem valósult meg semmi.
Tiltakozás a kutyaólban
Szarvas Attila 2004-ben a dél-békési város polgármestereként az ellene folyó támadásokra válaszul - országos közfigyelmet kiváltva - egy kutyaólban kezdte egyik munkanapját. Azzal indokolta akcióját, hogy ellenlábasai ellehetetlenítik munkáját, merthogy miközben ő úgymond mindent megtesz a kisváros fejlődéséért, bírálói úgy szeretnék megkaparintani a hatalmat, hogy akadályozzák a fejlesztéseket. Elmondása szerint akkor szakadt el nála a cérna, amikor a döntő többségében vissza nem térítendő állami támogatásból épülő könnyűszerkezetes bérlakásokat kutyaólaknak titulálták egyesek.
A sajátos demonstrációra ellátogatott a szomszédos Battonyán élő szocialista ellenlábasa, Karsai József, a térség MSZP-s országgyűlési képviselője is. A parlamenti képviselő televíziós kamerák kereszttüzében kijelentette: Szarvas Attila azért költözött a kutyaólba, hogy a "bolondok házába utaltassa magát", és így megmeneküljön a felelősségre vonás elől törvénysértései miatt.
A mezőkovácsházi képviselő-testület egyik 2005 tavaszi ülésén Bakos István alpolgármester többször Szarvas Attilának szegezte a kérdést, hogy valóban elítélte-e a bíróság bűncselekmények elkövetése miatt. A dél-békési város első embere végül azt mondta, hogy majd írásban adja meg a választ.
A jelenleg ismeretlen helyen tartózkodó, szökésben lévő elítélttel szemben bő egy hónapja elfogatóparancs van érvényben. Azonban Szarvast egyelőre nem találják.
A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel 2007. augusztus 17. 9:50
Magyar Nemzet Rejtett kamerás felvételek bizonyítják, hogy Veres János pénzügyminiszternek a nyírbátori strandon rockfesztivált szervező fiai, illetve barátjuk és üzleti partnerük nem válogatnak az eszközökben, ha érdekeik érvényesítéséről van szó. Ha kell, a zsarolástól sem riadnak vissza. Az ügy szereplői között megtalálhatjuk a Veres fiúkon kívül két konkurens büfé üzemeltetőjét és a komoly szocialista kapcsolattal rendelkező In-Kal Security biztonsági céget is.
Baráti támogatók: A pénzügyminiszter fiai által szervezett fesztivál támogatói között szoros szocialista kötődésű vagy állami tulajdonban lévő, így részben a kormánytól függő szervezetek nevei is megtalálhatók. Ilyen a Táncsics Alapítvány, amelyet az MSZP hozott létre. A támogatók között van az – egyelőre még – állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. is. Ezenkívül nem megbízott partnerként, hanem támogatóként jelenik meg az izraeli és szocialista kötődésekkel is rendelkező In-Kal Security biztonsági cég is, amely számos állami megbízást kapott a jelenlegi hatalomtól. Nyírbátor kormánypárti vezetése is igyekszik kedvében járni a pénzügyminiszter fiainak: a város kiemelt rendezvényként tekint a Veres-féle fesztiválra, ezért ingyen biztosítja ahhoz a nagy értékű infrastruktúrával felszerelt helyszínt. A nyírbátori AzFeszt (Amatőr Zenekarok Fesztiválja) nevű rendezvényt negyedik éve rendezik meg a város termálfürdőjének területén. A kitelepült sörsátrak, alkalmi italmérések jó forgalomra számíthatnak, főleg akkor, ha nincs konkurencia. Márpedig a pénzügyminiszter fiai, Veres Tamás és Gábor által szervezett fesztivál helyszínén van. A strandon ugyanis működik két büfé. Mindkettő a fürdőt üzemeltető, a város tulajdonában álló Bátor Víz Kft.-vel kötött szerződést az idei nyári szezonra. A szerződés szerint a büfék a strand teljes nyitvatartási idejében működhetnek. Tehát akkor is, amikor ott éppen fesztivált tartanak. A Veres fiúk egyik jó barátja, a Nyírbátorban diszkót üzemeltető Tokaji Tibor azonban ezt nem így látja.
Zavarja őt
Tokajié a fesztiválon működő legnagyobb vendéglátóegység, a versenytárs büfé – amely ráadásul olcsóbb is Tokajiénál – pedig zavarja őt. Múlt évben a kis kiadóablakos egység tulajdonosa – ahogy arról egy rejtett kamerás felvételen az ügyben érintett szereplők hosszasan beszélnek – ajánlatot kapott: vagy fizet az ötnapos fesztivál ideje alatt napi százezer forintot a szervezőknek, vagy nem engedik kinyitni. Hogy Tokaji nyomatékot adjon óhajának, a beszélgetésen elhangzottak szerint fojtogatni kezdte a büfé tulajdonosát.
Barátja akcióját egyetértőleg végignézte Veres Tamás is. Minthogy a büfés nem fizetett, a fesztivált szervező Veres fiúk nem engedték kinyitni. Ennek megoldása egyszerű volt: a büféhez odarendelték a rendezvényt biztosító, a szocialistákhoz ezer szállal kötődő In-Kal Security embereit. A lapunk birtokába került rejtett kamerás videofelvételen Veres Gábor látható és hallható, amint a büfé tulajdonosával idén is próbál egyezségre jutni. A három napja rögzített beszélgetésen szóba kerül a tavalyi erőszakos eset is. Elhangzik, hogy Veres Gábor a tavalyi incidens kompenzálásaként felajánlja a büfé tulajdonosának, hogy idén 300 ezerért békén hagyják a büfést, és engedik dolgozni. A beszélgetésből kiderül, hogy ezt az ajánlatot azért tartja indokoltnak Veres Gábor, mert a büfésnek extraforgalmat hoz a fesztivál, ezért elvárja, hogy hozzá is járuljon a költségekhez.
Garantálja a vendéglátós biztonságát
Az is kiderül azonban, hogy a tömegitatást, -etetést végző Tokaji Tibornak (a Veres család barátjának) nincs ínyére a kis büfé jelenléte. Úgy tudjuk, idén azért beszélték le a diszkóst, hogy ő „tárgyaljon” a büféssel, mert Veres Gábor is erősnek érezte Tamás öccse és „a Tokaji Tibi” tavalyi fellépését. Veres Gábor azt is megjegyzi a felvételen, hogy nem vállal felelősséget a tavalyi esetért. Ugyanakkor megnyugtatja a büfést: ha megkapja a 300 ezer forintot, garantálja a vendéglátós biztonságát.
Végül sikerült egyezségre jutni. Ez Veres Gábor felfogásában annyit jelent, hogy mivel a büfés nem fizet, a fesztivál vendégeit az In-Kal Security nem fogja a büféhez engedni. Hogy ez valóban így történt, azt is bizonyítják a felvételek.
Elküldik a vendégeket
Balla Jánosné, Nyírbátor szocialista polgármestere szerint (aki Veres János mellett kampányolt) a fesztivál kiemelt városi rendezvény. A szervező ennek ellenére nem a város, hanem a Veres fiúk Tér Kapcsolat Alapítványa. A pénzügyminiszter gyerekei ingyen kapták használatba a helyszínt a várostól. És a jelek szerint ők diktálják a feltételeket is. Hiába kötött a büfés egész szezonra szerződést a fürdővel, annak területén a hét hátralévő részében csak akkor működhet, ha azért 300 ezer forintot fizet Veresék alapítványába. A szerdai fesztiválnyitás óta a szervezők be is váltották fenyegetésüket: a büfétől az In-Kal Security emberei elküldik a vendégeket, akiknek így csak arra nyílik lehetőségük, hogy a Veres família barátjának számító Tokaji Tibor egységét látogassák.
Kormány Tibor, a termálfürdő vezetője lapunknak elmondta: nem tud arról, hogy Veres János fiai szerződést írtak volna alá a strand használatáról. Annyit közölt, hogy a szervezők „megkapták a strandot a várostól, de azért nem kellett fizetniük”. Pedig ha volna szerződés, abból kiderülne, hogy a fesztivál szervezői mit engedhetnek meg maguknak, milyen feltételeket szabhatnak a fürdővel egyébként már szerződött szolgáltatóknak.
A fürdő a száz százalékban városi tulajdonú Bátor Víz Kft.-é. Megkerestük ezért a vízműcég vezetőjét, Márku Györgyöt is. Ő többször kinyomta, illetve kikapcsolta telefonját a nap folyamán, amikor mégis felvette, későbbi visszahívást kért. A megadott időponttól kezdve viszont már ki volt kapcsolva a telefonja. Felhívtuk Veres Gábort, a pénzügyminiszter nagyobbik fiát is, aki azonban egyetlen percet sem szánt lapunkra, így tőle sem tudtuk meg, milyen tartalmú szerződés alapján használják a város tulajdonát. Veres Tamás nem vette fel a telefonját.
Van elég bajom
Természetesen megkerestük a büfé tulajdonosát is, aki annak ellenére sem kívánt az ügyről nyilatkozni, hogy elmondtuk neki: az ő sérelmét igazoló videofelvétel jutott birtokunkba. – Van elég bajom – mondta, majd letette a telefont. A Hír TV ma esti, Célpont című műsora helyszíni riportban számol be a Veres János fiai által rendezett fesztiválról; ebben részletek láthatók majd a rejtett kamerás felvételekből is. A műsor kezdete: 21 óra 30 perc.
Részlet a büfés és Veres Gábor beszélgetéséből
Büfés (B.): – Valamit nagyon félreért… Nekem van egy olyan szerződésem, hogy én nyitva lehetek. Sőt, a tavalyi sérelem, ami engem ért, hogy a Tokaji a torkom szorongatta, az apja (Tokaji Tibor apja – A szerk.) meg megígérte, hogy jó előre begipszeltethetem magam… Veres Gábor (V. G.): – Én már ezzel nem akarok foglalkozni… B.: – De foglalkozzunk vele, mert mégiscsak botrányos volt, hogy idejön dr. Veres Jánosnak a fia, és akkor megáll mögöttük, hogy kiáll ezek mögött az emberek mögött. Hát azért… De azért bocsásson már meg a világ, hát én azért ilyen embernek a háta mögé nem állnék. V. G.: – Nem elvitatva, hogy sérelmes Tokaji Tibiékkel, de válasszuk külön ezt a történetet, mert ez nem az, amiről ön beszél. B.: – A baj csak az, hogy én most sem vagyok nyugodt. Mert, ha kifizetem a 300 ezer forintot, akkor mondjuk… Hadd kérdezzem már meg: nekem akkor nyugtom lesz!? V. G.: – Ezt én garantálom. B.: – Nekem meg erre nincs 300 ezer forintom. V. G.: – Jó. Az én olvasatomban meg úgy néz ki a történet, hogy részben, de nem elismerve, hogy nekünk ebben bármiféle felelősségünk van (tudniillik a fojtogatásban, amelyet Tokaji Tibor Veres Tamás társaságában vitt véghez – A szerk.), szóval részben a tavalyi incidens miatt tettem azt a gesztusértékű ajánlatot, amit tettem.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a tervek szerint a kormány július 25-i ülésére terjeszti be a kiemelt projekteket döntésre az akció terveken belül - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos csütörtökön háttérbeszélgetésen, Budapesten. Elmondta: a regionális fejlesztési tanácsok és a szaktárcák mintegy 500 kiemelt projekt-javaslatot terjesztettek be, amelyek előszűrését az ügynökség megkezdte.
Nem sokkal az eredményhirdetés előtt vonták vissza a Kormányzati Személyügyi Központ informatikai rendszerére kiírt közbeszerzési eljárást, mert a jelek szerint a meccs előre le volt vajazva, írja a Népszabadság.
A kormányzati személyügyekért felelős államtitkárság csütörtökön arra kérte a közbeszerzések tanácsát, hogy függessze fel a Központi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ szervezeti és informatikai rendszerére kiírt közbeszerzési eljárást.
Szetey Gábor államtitkár korábban 800 millió forintra taksálta a beszerzés költségét, amelynek célja a közigazgatásban dolgozók személyi, teljesítményértékelési, javadalmazási, képzési és szabadság-nyilvántartási adatainak egységesítése.
A lap szerint a beérkező pályázatok alapján eleve borítékolni lehetett, ki a befutó, ezért állították le az eljárást. A Miniszterelnöki Hivatal kormányszóvivői irodájának indoklása szerint „a pályázati követelmények nem biztosították a jelentkezők objektív és azonos eséllyel történő rangsorolását”.
A pontatlan pályázati feltételeket egyébként házon belül fogalmazták meg, hiszen a személyügyi államtitkárság és a lebonyolításba bevont Központi Szolgáltatási Főosztály is a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe tartozik.
Az első kiírás lefújásának napján a Közbeszerzések Tanácsához megérkezett az újabb kiírás, amely a korábbival szóról szóra azonos, írja a Népszabadság. A sietség oka a szűkre szabott határidő, júliustól ugyanis be kell vezetni a központi közigazgatásban dolgozók teljesítményértékelési és jutalmazási rendszerét.
Nem kell a feltételes mód, nyugodtan használj kijelentő módot. Ha meg angolosan írsz akkor befejezett múlt időt...
Tudod, én azt vártam, hogy az EU-belépéssel majd Brüsszel kézben tart bizonyos dolgokat és távol tartja a kis nemzeti politikusokat bizonyos dolgoktól, így mi egyszerű emberek is, egyre közelebb kerülünk Európához.
Arra viszont álmomban sem gondoltam,, hogy Brüsszelnek nehézséget fog okozni, a maffiák távoltartása az EU-s döntési mechanizmusoktól, mely maffiákat a volt keleti blokk országainek politikai elitje szabadítja Brüsszelre.
Arra is tényleg kíváncsi lennék, hogy az Europol-os Salgó László, most orosz ügynök Brüsszelben, vagy Brüsszel megvette azért, hogy korábbi munkaadója ellen segítsen az EU-nak?
A törvényhozók (előkészítők) mindig felkerülhetnek. Elvégre a bürokratikus maffiokráciának pont az a lényege, hogy a törvényeket alakítja akarata szerint.
Nem ujdonság az senkinek, hogy a modern társadalmakban a politkusok csak számukra kiosztott szerepeket játszanak. Vannak akik jó szerepet rosszul, és vannak akik rossz szerepet jól...
Már megbocsáss, de az NBH eléggé lejáratta magát, az utóbbi fél évben különösen. Mintha némely vezetőjük, maga is felkerült volna a maffiák fizetési listájára...
Mostanra nagyjából körvonalazódott: két hazai egymással együttműködő maffiacsoport, bűnözői kör tartja kézben a hazai hatalmat (temészetesen a külföldi megbízók jóváhagyásával és megbízásából): A Leisztinger-maffia és a Wallis-maffia. Ezek valószínűleg nagy átfedésben vannak egymással, de alkalomszerűen belső maffiaharc, konkurrenciaharc is keletkezhett köztük. Édekes lenne megismerni a szervezeti-személyi felépítését ennek a két bűnszövetkezetnek, teljes komplexitásukban! Erre persze vajmi csekély az esélyünk.
A korrupciós cselekmények száma az állami tulajdonban lévő stratégiai jelentőségű gazdasági társaságok nagyrészt már lezajlott privatizációjának befejeződése ellenére sem csökkent, sőt, a látenciát is figyelembe véve, valószínűleg növekvő tendenciát mutat. A tapasztalatok szerint a korrupció az állami támogatások, valamint a közbeszerzési eljárással megvalósuló állami és önkormányzati beruházások területére tevődött át. A korrupciós cselekmények megvalósítását ezen a téren elősegíti az állami támogatások odaítélésének nehezen ellenőrizhető mechanizmusa, a cégek gyakran közbeszerzési eljárás nélküli kiválasztása, valamint az a módszer, hogy a beruházásokat akkora részekre bontják, amelyek nem érik el a közbeszerzési értékhatárt. Tapasztalható továbbá az ún. „irányított pályáztatás”, azaz a pályázati feltételek manipulálása, illetve olyan belső, bizalmas információk tudatos kiszivárogtatása, amelyek által egyes pályázók jogosulatlan előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben.
Az uniós csatlakozási folyamattal párhuzamosan az EU-pénzek elosztását befolyásolni kívánó gazdasági érdekcsoportok megjelenése is egyértelműen kimutatható. Magyarország jogosulttá vált az EU fejlesztési alapjaiból támogatások elnyerésére, amelyek felhasználásának célja a gazdasági és a társadalmi kohézió erősítése. Az EU-val közösen, társfinanszírozás keretében megvalósítható, a nemzetgazdaság egészét érintő fejlesztési, beruházási lehetőségek indokolttá tették a kormányzat részéről egy új fejlesztéspolitikai koncepció elkészítését.
Az első Nemzeti Fejlesztési Terv elfogadását követően a gazdasági szereplők számára ismertté vált, hogy a nemzetgazdaság mely területei élveznek prioritást az uniós támogatások között.
Ezek az információk jelentős lobbitevékenységet generáltak a versenyszférában, amelynek eredményeképpen erős gazdasági érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoportok szerveződtek.
Az uniós fejlesztési programok a regionális szintű, önkormányzati, illetve a kis- és középvállalkozások által kidolgozott projektekhez is igénybe vehetők, ezért a versenyszféra minden szintjén megjelentek a közösségi támogatások elnyerésében érdekelt gazdasági szereplők, csoportok.
Az EU-val társfinanszírozás keretében megvalósuló beruházások meghatározó jellegűek Magyarország gazdasági fejlődése, valamint a konvergencia program sikeres megvalósulásának szempontjából, ezért az ezen a területen tapasztalt szabálytalanságok nemzetgazdasági, ebből adódóan nemzetbiztonsági érdekeket is sérthetnek, a legvégső esetben egyes uniós támogatások megvonásához is vezethetnek.
Különös aktualitást ad e tárgykörnek az, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007 és 2013 közötti időszakra nagyságrendileg nagyobb támogatási összegeket irányoz elő a gazdaság fejlesztésére, ami minden valószínűség szerint tovább ösztönzi az érintett piacot, illetve beruházói kört. A projektekre igénybe vehető támogatások, ezáltal az illegálisan megszerezhető jövedelem növekedése következtében várható, hogy a jövőben e csoportok befolyásolási törekvéseiket fokozzák.
Nem minden korrupciós jellegű bűncselekmény értékelhető automatikusan nemzetbiztonsági kategóriaként. Abban az esetben azonban, ha a korrupciós törekvések nagy volumenű, kormányzati szintű beruházásokat, komplex nemzeti fejlesztési irányokat érintenek, illetve ha a gazdasági szereplők a nemzetgazdaság fejlesztésének meghatározó irányaira szervezett módon és folyamatosan negatív hatást gyakorolnak, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak fel kell lépnie a káros folyamatokkal szemben.
Az NBH sajátos eszközrendszerével támogatja a konvergencia program sikeres megvalósítását, segíti a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű pályázatok jogszerű lebonyolítását, a közpénzek, illetve az uniós támogatások szabálytalan felhasználásának megakadályozását.
A korrupció elleni küzdelem jegyében a Nemzetbiztonsági Hivatal közreműködik az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által koordinált Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért (TTKK) nevet viselő tárcaközi munkacsoport tevékenységében, amelynek feladata a kormány korrupcióellenes cselekvési programjának támogatása.
Akkor ha egy bűnügyet 30 évre "államtitkosítanak" nyugodtan nevezhetjük a "maffiokrácia" egyik ismertetőjegyének. --------- Ügyészeket vádol egy miskolci rendőrtiszt Népszabadság Online, 2005. augusztus 10. 17:04
A miskolci rendőrkapitányság alosztályvezetője, aki kábítószeres bűnügyek felderítésével foglalkozott, egy hónappal ezelőtt feljelentést tett két vezető borsodi ügyész ellen – közölte a tiszt ügyvédje.
Szabó István szerint a feljelentésében az áll: egy vezető borsodi ügyész húszmillió forintot fogadott el egy bűnözői csoporttól azért, hogy intézkedjen az ő (a rendőrtiszt) félreállítása érdekében, egy másik vezető ügyész pedig közreműködött abban, hogy ezen bűnözői kör tagjai mentesüljenek az ellenük folyó büntetőeljárás hátrányos következményei alól – mondta az ügyvéd.
A rendőrtisztet, egy miskolci ügyvédet, valamint egy miskolci, illetve két nyíregyházi vállalkozót kommandósok fogtak el még június első hetében vesztegetés és egyéb bűncselekmények gyanúja miatt.
Az ügyvéd szerint a vesztegetés miatt letartóztatott öt ember ügyét harminc évre államtitokká minősítették.
A nyomozást a megvádolt miskolci rendőrtiszt ügyében a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal végzi.
A központi nyomozó hivatal vezetője, Keresztes Imre az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni.
A Borsod megyei ügyészségen nincs belső vizsgálat és egyik vezető ellen sem indítottak fegyelmi eljárást a rendőr feljelentése nyomán - mondta el Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője.
A szervezett alvilág és a politikai hatalom összefonódása immár senki előtt nem titok.
Magyarországon legkésőbb a K&H-botránynak nevezett ügy óta erről senkinek egy szemernyi kétsége sem lehet. Nem sorolom fel az itteni maffia, a gazdasági, politikai és sajtóhatalom neveit: mindannyian ismerjük őket. Nem hiszem, hogy lenne akár mondjuk Latin-Amerikában olyan sötét maffiarendszer, mint amelyet hazánkban mondjuk egy szóval, az Altus nevével írhatunk le.
Az olaszoknak valamelyest sikerült visszaszorítaniuk a kilencvenes évek táján, de azután jött Berlusconi és vele visszatért ott is a maffia teljhatalma. Az Egyesült Államokról nem is érdemes beszélni, ott a néhány "nagy család" hatalma ténylegesen korlátlan. Fegyvergyártás, kábítószerkereskedelem, korlátozatlan banki szélhámosságok, ahol virtuális dollármilliárdok cserélnek gazdát teljesen kontrollálhatatlan módon, olajpanamák, háborúk indítása: bármire képesek. S ne felejtsük: ma ők uralják világunkat.
Az új világ: a maffia korlátlan hatalma. Nem látszik ellenerő - hacsak nem spirituális.
Az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint rendkívül kis hatékonysággal működik a kereskedelem- és vállalatfejlesztési rendszer Magyarországon.
A gazdaságpolitikára teljes mértékben a költségvetési szemlélet jellemző, amely rendkívül kis hatékonysággal dolgozó kereskedelem és vállalfejlesztési rendszert eredményez – idézi a Napi Gazdaság Parragh Lászlót, aki egy parlamenti bizottsági meghallgatáson beszélt.
Parragh ezt azzal támasztotta alá, hogy míg a kamara által "terített" Széchenyi kártya a vállalkozókal kötött szerződések 82 százalékát teszi ki, addig az összes többi hitelprogram csak 8-9 ezer vállalkozót ért el.
Pedig a vállalkozók (nem úgy általában, hanem azok, akiket ismerek!) ugyanolyan sóhivatalnak és pénznyeldének tartják a kamarákat, mint az állambácsit. Persze boldog lennék, ha a Kamara valóban védene minket, de sajnos a jelenlegiek közül kevés a valóban érdekvédő és képviselő szervezet. De ha Parragh igazat állít, akkor legalább hatékony és fejlődésbarát szervezet/ek.
Csak azért írom mindezt ide, mert sajnos a kamarai törvény is a maffikorácia egyik formájának indult...
Rövid részlet a Baksisvilágból (A korrupció természetrajza a rendszerváltozás Magyarországán):
c) A korrupció „totális” módjának (egyszersmind „legfejlettebb” szintjének) tekinthetjük azt, amelyiken a megvesztegető és a megvesztegetett egy személyben jelenik (testesül) meg, ezáltal rövidre záródik az addig egymástól mégiscsak elkülönült két társadalmi alrendszer, a gazdasági és a politikai. Politikusok és vállalkozók, pártok és vállalkozások személyi összefonódásáról beszélek: amikor akár a kormányfőnek, akár egyik-másik miniszterének, akár a pártok különféle tisztségviselőinek, képviselőinek többé-kevésbé kiterjedt vállalkozásaik vannak. Az összefonódás egy idő múltán törvényszerűen olyan mértékűvé válik, hogy a Politika legfőbb mozgatójává is a Pénz válik.
