Nem kell értened, hogy miért kérdeztem tőled, csak válaszold meg! Nagyon sunyítasz, nem is értem. Egyszerű kérdés, nem? Minek alapján mérsz ki 1 kg trágyát?
Te például pontosan tudtad, hogy néz ki egy vérsejt, mielőtt megnézted volna a megfelelő eszközzel, egy mikroszkóppal, ugye? Maradjál már magadnak, inkább örülnél, hogy fejlettebb eszközökkel pontosabb eredményekre jutnak. Ha mindenki úgy állna hozzá, mint te, akkor Plútó nem is létezne, mert nincs benne a Bibliában.
'van véve' a Földön tengerszinten, ezért az így 'kimért' "1 kg", a Föld bármely pontján (tengerszinten) ugyanannyi lesz. (elméletileg... ;)
Értem, tehát a hangsúly a zárójelbe tett kifejezésekben van elrejtve.
Csak azt nem értem, miért kérdezte ezt tőlem dezsoKe?
A Föld esetére, mint annak egészére ugyanezt a mérési módszert lehetetlen alkalmazni.
Nincs olyan kalibrált mérleg a világon, amelyre rá lehetne rakni az egész földet.
No meg a Föld belsejében különféle halmazállapotú anyag található. Tehát hiába mérnénk meg a Föld súlyát egy hatalmas nagy mérlegserpenyőn,a mért eredmény alapján a méretét, de még az alakját sem lennénk képesek meghatározni. Mert ugye vannak anyagok, amelyek képesek megnövelni ugyanolyan súlyú kenyértésztának a térfogatát. Ha a tésztában van térfogatnövelő, vagy kovász ,
akkor az ugyanolyan súlyú kenyér tárfogata között óriási a különbség.
Tehát pontosan kéne tudni, hogy a Föld belsejében milyen sűrűségű anyagok és milyen arányban fordulnak elő. A Föld esetében ezt hasra ütés szerűen határozták meg. Homogén rétegeket helyeztek
hagymaszerűen egymásra,meghatározva a rétegek vastagságát, amit egy képzeletbeli gömb belsejébe
képzelegtek bele. Ugyan ezt tették a Plútó esetében. Valaki a kiképzelgő tudósok közül azt találta kiképzelegni, hogy a Plútónak azonos a szerkezeti összetétele a Földhöz. A Föld sűrűsége a kiképzelgett adatok alapján meghatározásra került, 5,53 g/cm3. Ezzel dolgoztak a Plútó esetében ,
és kiderült, hogy ennek alapján a Plútó méretét 5,1- szer nagyobbra számolták ki a később a valóságban megállapítottnál.
Ebből semmi esetre sem azt a következtetést kellene levonni, hogy a Föld is a valóságban Plútó méretű,hanem csak azt, hogy a Földnek nem lehet gömb alakja, mint a Plútónak, ezenfelül
a Föld szerkezeti felépítése is egészen más. A Föld belsejében sokkal több a térfogatnövelő anyagok
aránya azaz a Föld átlagsűrűsége nagy mértékben eltér az 5,53 g/m3 értéktől. Ez azt is jelenti,hogy
a Föld nem egy gömb idom lévén méreteiben is eltér az eddig kiképzelgett gömb méretétől.
Hasonlóan, mint a kenyértészta esetében.A gömbhöz hasonló cipó esetében az átmérő más,
mint egy hosszúkásra formált, ugyanolyan tésztából készült vekni esetében, miközben a súlyuk azonos.
Nézd el nekem, hogy nem az elfogadott tudományos szóhasználattal élve próbáltam rámutatni a probléma okaira. Nem azért tettem, hogy bosszantsalak ezzel, hanem azért, hogy a laikus olvasók-
- akik nem rendelkeznek olyan tudományos ismeretekkel,amilyennel te rendelkezel - megértsék,
hogy hogy miért tévedhettek a hozzád hasonlóan gondolkodó tudósok a Plútó méretei korábbi meghatározása esetében, és miért látják szükségesnek a náladnál okosabb tudósok, hogy
újra kel számolni a Naprendszerük kiterjedését, ami lehetetlen feladatnak tűnik, mert ahhoz pontosan tudni kéne a Naprendszer összes résztvevőinek belső szerkezeti felépítését,beleértve a Napot is,
továbbá ismerni kellene a Naprendszer összes résztvevőinek az alakját, mert ugye nem mindegy,
hogy a Gömb képleteivel kell számolni, vagy egy a gömbtől eltérő amorf alakú test képleteit kell
meghatározni, amint az ismertté lett a több száz kisbolygónak (elnevezett) égitest esetében,melyek között a "kutyacsonttól" kezdve mindenféle amorf alakú megtalálható.
Azaz mérés előtt 'pontosítani'/meghatározni kell a 'mennyiségi' és 'minőségi' 'tényezőket'...
A 'mennyiségi' 'tényezők'-ön azt értem, hogy 'meg kell határozni', hogy 'mennyi legyen' az az "1 kg". És hol...?! Vagyis 'meg kell határozni' azt. hogy milyen anyag, mennyi tömege/mennyisége legyen "1 kg" (1 liter víz), és ezt hol mérjük (tengerszinten). Mivel 'a gravitációs vonzás' egységesnek 'van véve' a Földön tengerszinten, ezért az így 'kimért' "1 kg", a Föld bármely pontján (tengerszinten) ugyanannyi lesz. (elméletileg... ;)
A 'minőségi' 'tényezők'-ön pedig azt értem, hogy 'meg kell határozni', hogy milyen állat trágyájáról van szó, a nedvességtartalmát, 'korát', stb. ... ;-)
Szerintem te nem érted. Ha a képlet kiad valamit, és azt MÉRÉSSEL igazolják, akkor a képlet működik. Ha a képletbe helyettesített adatok nem pontosak, akkor az eredmény sem lesz az, lásd Plútó.
Ne haragudj, de akkora óvodás butaságokat írsz, hogy nem lehet komolyan venni. Válaszokat meg azért nem kapsz, mert ugyanezeket x bárgyúságokat már sokszor leírtad, és sokszor meg is válaszoltuk.
Apropó, minek alapján mérsz ki 1 kg trágyát? Ez valami szörnyű nehéz kérdés lehet neked, miközben tanult embereket oktatsz ki úgy, hogy tyúk vagy az ábécéhez.
Még mindig nem érted. A képletekbe kiképzelgett adatok lettek behelyettesítve.
Így az eredmény se lehet valóság.
Nem tudtok elrugaszkodni a már bizonyítottan hibás elméletektől.
Pontosan az a helyzet a garvitációra épülő számításoknál, mint a relativitás elmélettel
kapcsolatban. Miután állítólag kiderítették, hogy a fény sebessége állandó, még mindig relativitás
elméletről beszélnek. Miután bebizonyosodott, hogy tömegvonzás nem létezik, még mindig gravitációról regélnek, holott a gravitáció kifejezést a feltételezett tömegvonzás jelenségre kezdték
alkalmazni. Ha nincs tömegvonzás, akkor az azt kifejező gravitáció szó használhatatlanná vált.
El kel felejteni a vét jelenségre kitalált kifejezés használatát és helyette más kifejezést kell a vélt
jelenségre alkalmazni, mert így megtévesztő.
Ha tömegvonzás nem létezik, akkor gravométer sem létezhet, ha pedig létezik, akkor egy dologra biztosan nem használható, mégpedig a Föld gömb alakjának és kiképzelgett átmérőjének, sugarának
alapján a sűrűségének és a tömegének a meghatározásához.
Lásd a Plútó esete, amikor 5,1 szeresére méretezték a Plútót a valóságban megállapított méretével szemben. Ugyanennek a hibás elméletre éplő számításnak köszönhetően az egész naprendszer,
beleértve a Napot túl lett tömegelve, méretezve. Az égistestek egymástól való távolságának a túlméretezéséről nem is beszélve.
A képletekkel számított eredményt ellenőrzik például ejtés kísérlettel. Ahhoz csak mérőszalag és stopper kell. Vákuumkamra jó, ha van. Te egy Móricka szinten azt hiszed, hogy a világon mindenki hülye, csak te nem.
"amikor ilyen "emelkedőnek látszó lejtőt" lát az ember..."
Látszó. Optikai csalódás. Amúgy tényleg érdekes.
"akkor csak arra gondol, hogy ezt mégiscsak meg kellene vizsgálni személyesen!"
Jó utat kívánok! Nézd meg, mérj(!), és utána meséld el, mit láttál, mit tapasztaltál, mit mértél! Állításod szerint még a Balatonhoz vagy nagyobb vízfelülethez sem tudsz eljutni, de én bízom benne, hogy ide sikerülni fog!
"amely 'arra épül', hogy a Föld gravitációja homogén, és 'iránya' a Föld felszínén, mindig a Föld középpontja felé mutat."
A Föld gravitációja nem homogén. Az eszem megáll! Úgy okoskodsz, hogy semmit sem értesz a témából!
Figyeld okoska!
A talpad alatt van egy 5 973 600 000 000 001 000 000 000 kilós anyagdarab. Ennek van egy gravitációs ereje Newton Illuminátus Nagymester és Főalkimista gravitációtörvénye szerint. Mondjuk tőled öt kilométerre van egy párszáz méteres hegy, aminek a mélyén - a felszínhez nagyon közel - van egy irgalmatlan nagy urántömb, teszem azt 2 500 000 000 kg-nyi. Mennyi ennek az oldalirányba elhúzó gravitációs ereje a Föld lefelé húzó erejéhez képest?
A 80 kg-os testedet lefelé húzza a Föld 800 N erővel. A kb. 500 m élhosszú kocka urántömb pedig húzza majdnem oldalirányba - kapaszkodj meg! - 0,0000005 N erővel.
Mondom: Eötvösnek qrvára ki kellett maxolnia a finommechanikát, hogy az ilyen gravitációs anomáliákat képes legyen műszerrel detektálni.
Nem beszélve arról, hogy ha a felszín egy pontja alá valami hűdenagyonrejtélyes gravitációs anomáliát fantáziálsz, az nemcsak oldalirányban húzná magához a dolgokat (pl. lejtőn felfelé), hanem éppen felette a felszínen is olyan volna a gravitáció, hogy mindenki csak laposkúszásban tudna közlekedni, mivel a saját súlyukat sem lennének képesek felemelni.
Zseniális . Üresben gurul egy autó, és ahelyett, hogy vízszintet mérnél, megméred egy autó fogyasztását. Remek trollkodás, mert ennyire nem vagy hülye.
Akkor lenne igazad, ha egy repülőről lehetne látni a laposföld szélét. Ezt viszont több dolog is cáfolja. Az egyik, hogy a terep megmutatja, hogy csak néhány száz kilométerre lehet ellátni. Másrészt ha a laposföld szélét látnád, akkor mindig, de mindig az északi sarkon lehetsz csak, mivel a megfigyelések szerint a horizont körben ugyanannyi fokkal látszik lejjebb. Harmadrészt a repülőn HUD-on látszik, hány fokkal van lejjebb a horizont, és látszik a magasság. Ebből iskolás matekkal kijön, hogy a laposföld nem lehet ennyire kicsi.
' ha a szememnek sem hihetek, akkor marad az ember egyensúly-érzékelése, mint 'műszer'...'
" Nem! Hanem a teodolit, meg a "celőkés" geodétasegéd. Az biztosan megmutatja, hogy mi merre hány méter."
Nem, nem tudtál meggyőzni, mert továbbra is fenntartom azt az állításomat, hogy ha tényleg van 'valamiféle' 'gravitációs ánomáliá' az ilyen 'emelkedő lejtők' körül!, akkor az befolyásolná minden olyan műszer 'alapelvét' (vízmérték, függőón), amely 'arra épül', hogy a Föld gravitációja homogén, és 'iránya' a Föld felszínén, mindig a Föld középpontja felé mutat.
De rájöttem még egy jó(nak 'tűnő'..) megoldásra a GPS-es magasságmérés mellett (helyett..?), amivel ellenőrizhető, hogy az emelkedőnek látszó útszakasz, valóban lejtő-e, mint ahogy látszik..?! Az jutott eszembe, hogy ha van egy elektromos autó, annak a menet közbeni fogyasztásmérője pontosan megmutat(hatja..?), hogy az 'emelkedőnek látszó lejtőn', nő vagy csökken a haladás közbeni kW fogyasztás... !
(de 'ha valakinek nem telik elektromos autóra', akkor négykerekű kiskocsi,
egy húzó-rugón 'keresztül' húzva, és rugó-hossz mérés... ;) ;-)
És azt hiszem, ezt elég 'közvetlen mérésnek' is lehet nevezni... ;-)
"Egy repülőn a laposföldes dogma szerint szemmagasságban,
vagyis a helyi vízszintben látszik a horizont. Pedig nem. Csak pici az eltérés. Ha viszont műszerrel, vagy akár csak egy vizespalackban levő víz felszínén végignézve figyeled, akkor látszik, hogy lejjebb van, mutatva a Föld felszínének a görbületét."
Háát... "pedig nem", ez nem igaz, hogy "egy vizes palackban levő víz felszínén végignézve figyeled, akkor látszik, hogy lejjebb van, mutatva a Föld felszínének a görbületét", mert ha pl. egy vízszintes, sík felületre (pl. asztal) ugyanígy ráteszel "egy vizes palackot, és a benne levő víz felszínén végignézve figyeled" az asztal szélét, akkor az is lejjebb látszik, a "vizes palack"-ban lévő víz-szintnél...
(mert miért is 'látszana egybe'..?! az asztal széle nem hajlik fel!
a párhuzamosok pedig ugye, csak "a végtelenben találkoznak"..! ;) ;-)
Tehát ez a kísérlet/bizonyítás, -logikailag!-, pont hogy a 'lapos Föld' elméletet támasztja alá...! ;-)
És te ilyenkor érzékeled az egy foknál kisebb értékeket, ugye?
Egy repülön a laposföldes dogma szerint szemmagasságban, vagyis a helyi vízszintben látszik a horizont. Pedig nem. Csak pici az eltérés. Ha viszont műszerrel, vagy akár csak egy vizespalackban levő víz felszínén végignézve figyeled, akkor látszik, hogy lejjebb van, mutatva a Föld felszínének a görbületét.
' egy olyan helyen, ahol 'szemmel láthatóan' 'gravitációs ánomáliá' 'van jelen', ahol 'érzékelhetően' 'felfelé lejt az út'... ! '
"Ugye még mindig nem érted, amit korábban megkaptál az arcodba cáfolatul? Hogy a szemednek nem hihetsz ezekben az esetekben,'"
OK, ha a szememnek sem hihetek, akkor marad
az ember egyensúly-érzékelése, mint 'műszer'...
;-)
Ugye ha egy 'normális' emelkedőn, az emelkedő felé nézve áll meg az ember, akkor 'ösztönösen' úgy 'áll be'. hogy az 'ember-út-szög', kisebb 90 foknál. De ha egy ilyen 'gravitációs ánomáliá'-s úton ugyanígy megállunk a 'láthatóan' 'emelkedés' irányába nézve, akkor az 'ember-út-szög', nagyobb lesz 90 foknál... Szerintem. ;-)
"De ha a "helyi vízszintes"-t 'befolyásolja' a helyi 'gravitációs ánomáliá', akkor..."
Nem befolyásolja.
A gravitáció qrvagyenge kölcsönhatás. A helyi pontbeli gravitációt a teljes Föld tömege 99,99999999999999999%-ban meghatározza. (Függőlegesen lefelé húz.) Az ezer méterre lévő és a földtömeg egycsilliárdod része hegy tömege 0,0000000000000001%-ban elhúzza oldalirányba.
Mintha ott se lenne.
Mondom: Eötvös az ingájával a finommechanikai precizitást kénytelen volt kimaxolni, hogy ilyen hegynyi tömegeket ki tudjon mutatni az ingájával. Biztos lehetsz benne, hogy az ilyen hegynyi tömegek nem húzzák felfelé az emelkedőn a kocsit, ha a hajszálvékony huzalokra függesztett súlyokat is csupán milliméterekre mozdítják ki.
"hanem egy olyan helyen, ahol 'szemmel láthatóan' 'gravitációs ánomáliá' 'van jelen', ahol 'érzékelhetően' 'felfelé lejt az út'... !"
Ugye még mindig nem érted, amit korábban megkaptál az arcodba cáfolatul? Hogy a szemednek nem hihetsz ezekben az esetekben, és hogy külön szócikke van a wikin ennek az illúziónak?
"Az említett mérőeszközök mindegyike a helyi vízszinteshez van beszintezve
(a teodolit libellával, a chorobates vízvályúval meg függőónokkal), és ezek után .."
De ha a "helyi vízszintes"-t 'befolyásolja' a helyi 'gravitációs ánomáliá', akkor... ;-)
"az egyik legzseniálisabb fizikusunk, Eötvös Loránd munkásságának, különös tekintettel arra, hogy milyen qrvaérzékeny műszert kellett feltalálnia csupán ahhoz, hogy egy hegynyi sűrűbb (mondjuk vasércet tartalmazó) anyagmennyiség plusz gravitációs anomáliáját kimérhesse! "
Igen, de 'csak próbált volna' nem olyan 'szokványos' helyen mérni - ahol mért, hanem egy olyan helyen, ahol 'szemmel láthatóan' 'gravitációs ánomáliá' 'van jelen', ahol 'érzékelhetően' 'felfelé lejt az út'... ! ;-)
"Mert ha ('elviekben'... ;) ott olyan 'gravitációs ánomáliá' van, ami 'változatos'/'összevissza' mértékben okoz 'gravitációs ánomáliá'-t az út környékén,"
Olvass utána az egyik legzseniálisabb fizikusunk, Eötvös Loránd munkásságának, különös tekintettel arra, hogy milyen qrvaérzékeny műszert kellett feltalálnia csupán ahhoz, hogy egy hegynyi sűrűbb (mondjuk vasércet tartalmazó) anyagmennyiség plusz gravitációs anomáliáját kimérhesse!
Az említett mérőeszközök mindegyike a helyi vízszinteshez van beszintezve (a teodolit libellával, a chorobates vízvályúval meg függőónokkal), és ezek után a fénnyel terjedő látvány hosszabbítja meg ezt a vízszintes vonalat. Ha és amennyiben a fényre olyan qrvagyengén hat a gravitáció, hogy a teljes Nap tömege éppenhogycsak eltéríti a csillagok fényét pár fénymásodperccel, akkor itt a búvalb@szott Föld felszínén eltekinthetünk a mindenféle gravitációs fénygörbítéstől. Azaz amit a mérőműszerek vízszintezett síkja megad, az valóban vízszintesnek tekinthető.
Innentől meg már csak egy jól beosztott mérőrúd meg egy lelkes mérősegéd kérdése bármely lejtő vagy emelkedő kimérése.
