Ugy sejtem az lehet a gond, hogy egeszen mas elkepzelesuk van a "megertesrol", mint ami a valodi megertest jelenti.
Szoval az az erzesem, hogy oszinten azt gondoljak, hogy ertenek dolgokat, mikor kozben nem. Es ha ez a gondolatuk eleg eros, akkor valojaban meggyozodesse valak, es meg is akadalyozza a valodi megertest. :-(
Eszembe jutott a Viragot Algernonnak c. konyv. Szerintem nagyon talalo, ahogy leirja, milyen erzesekkel talalta szembe magat a fohos, amikor ugyanazt a tintapacas tesztet kellett megcsinalnia a kezelest kovetoen, amikor mar okossa valt.
jaja, pont beszeltuk, hogy digitalis technikaban a kesleltetes nem csak a jel terjedesi sebessegebol adodik. Viszont anno meg analog technikaval ment a kommunikacio, tehat valos idoben, es csak a terjedesi sebesseg okozott kesleltetest. :)
(Ma mar az analog TV (a konyhaban :) sem teljesen mervado, mert a studio digitalis, a kameraknak mar eleve van egy nagyjabol 80ms-os kesleltetese, aztan ehhez jon meg a digitalis csatorna, ahogy vegul az adotoronyba eljut a jel, plane ha muhold is van meg kozben.... :-)
Szerintem ez nem a legjobb modszer, mivel a kiszamolt magassag igazabol attol fugg, hogy mennyivel a horizont folott nezzuk a napot. Szoval a "pontossag" nem par szazalek (pl. a foldrajzi adatok pontossagatol fuggoen), hanem 50-100 is lehet a hiba, ha mondjuk 1 vagy 2° horizont feletti magassaggal szamolunk.
Viszont egyuttal ravilagit egy fontos tenyre, ha nulla fokkal szamolnank (pont lemegy a nap), akkor nulla magassag jonne ki a masik helyre....
Az is egy kerdes ugye, hogy hogyan lehetseges egyaltalan a naplemente..... Marmint fokepp ugy, hogy ugyanabban az idoben mashol meg latszik a nap.
De szerintem az a baj, hogy ilyen keptelensegeken nem akadnak fenn. Ezek utan aztan mar (nekem) az jon le, hogy tok folosleges barmi ertelmeset mondani.
Megkérlek valamire. Ha még egy ilyen lézeres "mérést beteszel", akkor olyan legyen, ahol a kamera mögé tesznek egy vásznat vagy táblát, és azon látszik a lézerpont. Köszi.
Illetve végezz el egy egyszerű kísérletet! Vegyél egy közepes AAA elemes macskalézert, ez nagyjából kétezer forint, és ha van macskád, akkor a kísérlet után is fogjátok tudni használni. Tedd le a kert egyik végébe vízszintesen! Sétálj át a kert másik végébe (itt néhány 10 méterről beszélünk, de javíts ki, ha ennél jóval nagyobb a kerted). Keresd meg a lézerpontot és mérd le az átmérőjét. Nagyobb, mint a lézerlámpa? Ezután fordulj meg, és menj egy picit oldalra! Látod még a lézerlámpa pontját? Mennyire kell oldalra menned, hogy ne lásd? Bizonyít bármit, hogy ha látod a lámpa fénypontját? Na ezeket az eredményeket böfögd ide kommentár nélkül, kérlek.
Térjünk vissza akkor egy kicsit a Santorini naplementére, ami elvileg bizonyítja a lapos földet, és akkor számoljunk is rendesen utána, hogy mit is bizonyít, és hogy bizonyítja. Röviden: akkor bizonyítsuk be a laposföldet!
Tegyük fel, hogy a Föld lapos! Eszerint fogunk számolni.
Santorini a görög szigetek egyike. A koordinátái 36,4, 25,3. A tavaszi napéjegyenlőségkor a naplemente este fél hétkor van, tehát ezt az átlagot fogjuk venni a számoláshoz (https://www.timeanddate.com/sun/greece/santorini).
Ha fél hétkor megy le a Nap, akkor nyugat felé valahol delel. Na de hol van ilyenkor dél? Ha nem időzónákkal szórakozunk, hanem helyi idővel (és itt már kicsit pontosságot veszítünk), akkor hat és fél órát megszorozzuk 15 fokkal óránként, az kicsit kevesebb, mint száz hosszúsági fok. Nyugat felé. Találunk egy várost az USA Virginia államában, Norfolkot, aminek a koordinátái 36,7 (picit északabbra van), 76,3 (picit nyugatabbra is, mint a hat és fél óra). Itt most 1-2-3 %-ot valószínűeg csalunk. Az eredménynél ezt majd figyelembe vesszük.
Tehát eddig mi van. Van egy naplementénk, és kiszámoltuk, hogy hol delel a Nap ebben a pillanatban. Menjünk tovább!
A Nap szögátmérője fél fok. Itt most nem megyünk bele abba, hogy mindig ennyi, tehát tutira nagyon messze van. Azzal dolgozunk, amink van.
A Nap és a Hold szögátmérője csaknem azonos (kb. fél fok, azaz 30 ívperc, ami 1800 ívmásodperc).
Ezen a képen látszik a majdnem eltűnő nap:
És viszonyításnak itt van a fényes nap is:
Mivel valószínűleg elvakít, és glória van körülötte, induljunk ki az első képből, hogy eltűnés előtt a Nap másfél-két fokkal van a horizont fölött, figyelembe véve, hogy a szögátmérője fél fok. Akinek nem tetszik az önkényes két fok, amit használni fogok, nyugodtan számolja át másfélre vagy két és félre!
A távolság Santorini és Norfolk között 8553 km.
Tehát van egy háromszögünk. A vízszintes oldala egyenes, mivel a föld lapos, a föld felszínén van. Van egy függőleges oldalunk Norfolkban, Virginia államban. Ennek a függőleges oldalnak a tetején delel a Nap. És van egy nagyon hegyes szögünk Santoriniben, ami két fok. Mivel ismerjük a vízszintes oldal hosszát, ami 8558 km, ezért ki tudjuk számolni a Nap magasságát Norfolk felett. Végezzük el a számítást! Aki nem járt középiskolába, kérdezze meg egy ismerősét, hogy hol a hiba.
Az egyenlet így néz ki: tan (tangens) 2 fok = Nap magassága / (osztva) 8558 km. Ebből tan2fok = 0.03492076949174773050040262577373, de mi csak 0,035-tel fogunk számolni. Ha az egyenlet mindkété oldalát megszorozzuk 8558 km-rel, akkor kijön a Nap magassága kilométerben, és kész is vagyunk. Az eredmény 299,53, vagyis vehetjük 300 kilométernek. Eszerint a Nap egy 300 kilométer magas pályán köröz a Föld felett. Tegyük hozzá, hogy az elején néhány százalékos hibát jósoltunk, tehát nyugodtan írhatunk 290-310 km magasságot.
Mennyit haladtunk ilyen gyorsan és egyszerűen! És most képzeljük el a következőt! Amikor a fejünk felett van a Nap, 300 km-re van. Amikor pedig lenyugszik, akkor 8550 km-nél is messzebb. Ez majdnem harmincszoros (!) távolság. Akkor hogy lehet, hogy reggeltől estig ugyanakkorának látjuk? Mindenki megnézheti egy hegesztőpajzson át (nem szabad belenézni a Napba szabad szemmel!). Legkönnyebben egy vasipari szakmunkás tudja ezt leellenőrizni, akinek a szakmájából adódóan van hegesztőpajzsa.
Kíváncsian várom pirinyócsipa és doktor x helyreigazításait a mérés kiindulási adatait illetően, illetve a módszer lépéseivel kapcsolatban. Nyitott vagyok újraszámolásra, javaslatokra, észrevételekre.
Szép napot kívánok mindenkinek, főleg a hölgyeknek így nőnapon.
Jok ezek az abrak, csak hat kicsit kerdeses, hogy kinek szolnak. :-D
De jo azert, hogy valaki a hulyeseg ellen is allast foglal, legalabb a bizonytalanok, vagy az igazsagot keresok nem kenyszerulnek butasagokkal beerni.
A repcsis vizmertekes abranal, meg lehetne azt is hozzavenni, hogy ha eleg hosszu repulonk lenne (vagy igazabol barmi mas, nem tudom miert epp a repulot peceztek ki maguknak...*), akkor azt kene latni, hohy a gep orra felfele all (a vizmertek szerint), a fara meg lefele.... :)
* Tovabb is fejleszthetnek ezt a vizmertekes elkepzelest, miszerint a hajoknak maguktol kellene haladniuk, hiszen lejton mennek, nemdebar??
Ja, de hat meg egyszerubb, a viz is lefolyna, tehat biztosan nem gomb alakul a fold... :-D
(Amugy tok rohej, hogy regen varni kellett egy elektronikus eszkoz bekapcsolasa utan, (hogy bemelegedjenek a csovek), ma meg a szuper gigaherz-es kutyukon a szoftver betoltese miatt... :))
Nem fog válaszolni. Laposföldön nem lehet navigálni, mert nincs laposföld térkép. Ami van, az földgömb-vetület, ahol nincs lépték, és dél felé egyre torzabbak a távolságok.
"A Földgömb köré és fölé egy második gömböt képzelve -nevezzük éggömbnek- a gömb felsszínén “közlekedő” égitestek (Nap és a bolygók) pályamozgásaiból ki lehet számítani a földrajzi helyzetünket. Az égitest horizont feletti magasságát kell megmérnünk csillagászati szögmérővel (szextáns) ebből megkapjuk a szélességet (a nautikai almanach kiadvány segítségével) és ha van egy pontos óránk (kronométer) akkor a hosszúság is kiszámítható."
Megjegyzem, ez a laposföldön nem működik. Lásd régebbről (nincs egységes Nap-irány, nincs egységes Sarkcsillag-irány, stb.). Bukta...
Szakadj már le a NASA-ról! Azt az amerikai laposföldeseknek kell szidniuk hivatalból. Téged mit izgat, hogy mennyi amerikai adóbevételt költenek naponta? Talán ott adózol? Nem gondolnám...
Nem az amerikai űrkutatás igazolja a Föld alakját. Ellenben a hegesztőpajzsos Nap-vizsgálat igen. Van hegesztőpajzsod? Egy fémipari szakmunkásnak legyen már! Én nem vagyok az, mégis van. És a javasolt megfigyelést elvégeztem. Tudod, a saját szememmel. Te pedig nem mered elvégezni, mert pontosan tudod, mit fogsz látni, és nagyon félsz tőle. Hogy be kell ismerned magadnak, hogy akarattal hazudsz magadnak. Szar lehet, és szar lesz, amikor ezzel szembe kell nézned. Megfordul a világod.
Egyaltalan nem azert gondolja a "muvelt" vilag, hogy a Fold gomb alaku, mert van ilyen-olyan NASA felvetel.
A NASA szuletese elott is volt elet, a kozepkorban is, stb. A navigacio alapja, hogy gombszeru Fold-et kepzelunk, es a rajta kivulallo egitestek latszolagos mozgasa, helyzete igy valik erthetove es magyarazhatova. Es ezekhez viszonyitva tudjuk a sajat helyunket is meghatarozni.
Feltettem azt a kerdest, hogy a lapos Fold elmeletet hivok vajon tudjak-e, hogy hogyan kell navigalni?
(Nem volt "atkodolas", analog jeleknel nincs olyan hogy "kodolas"... A digitalis technika akkor meg nem volt eleg gyors ahhoz, hogy valos idoben lehetett volna akar csak beszedet is kozvetiteni, nem hogy kepet...)
