Ha van egy ócsó kínai lézer/ceruza/diódánk, és műxik, na, az koherens..és pl. csiszolt kristálypoháron átvezetve és azt lasssan forgatva széépen lehet interferáltatni.
A nulla az a szám, amely minden megszámlálhatóra külön-külön és egyszerre is vonatkoztatható, ami/k/ nincs/enek/ ott, ahol épp megszámolni kívánjuk /őket/. Egyedül a nulla számosság van jelen, az ő saját számossága pedig 1, azaz egy darab nulla számosság.
Nem érettségi, csak tegnap volt a gimiben:
Röpdoga, dualizmus korának művészete. Nevezd meg az alkotókat!
1. Ásitó inas
2. Parlament épülete
3. Sándor-palota
4. Kékszakállú herceg vára
Az osztály 90 %-ának válasza a 4.-re: Steindl Alajos!......
Nekünk egyszer általános iskolában egy szimmetrikus trapéz kerületét kellett meghatároznunk. Kicsit csodálkoztam, hogy még nem tanultuk a Pitagorasz tételt, de véletlenül én már tudtam egy TV můsorból, és megcsináltam. A tanárnô jól lecseszett érte, hogy engem otthon elôre tanítanak! a helyes megoldás pedig az lett volna ha vonalzóval lemérem!!!
A másik sztoriban én voltam a ludas: a középiskolába felvételiztünk 8.-adik végén. A felvételi feladatban az volt a poén, hogy rá kellett jönni, hogy az a háromszög nem létezhet, mert a szögek összege kevesebb mint 180 fok. Nagyon jól akartam szerepelni, és még nem tudtam, hogy a kevesebb néha több: nem azt írtam, hogy ilyen nem létezhet, hanem hogy elképzelhetô ilyen, ha a háromszög oldalai egy kicsi be vannak horpadva.:) Szerencsére ezt a túlzott buzgóságomat elnézték nekem:)
Néhány helyesírási hiba benne maradt, de azért remélem nem veszitek a fejemet! :-))
A másik érdekes élményem a Minisztériummal :-) a fizika érettségim volt. Az egyik példa úgy kezdődött, hogy "Van egy homogén, jól fókuszált xy hullámhosszú fénysugarunk". Ezt aztán késöbb egy prizmára vetítettünk, ami szétszórta a fényt. Ez elég gyanús volt már akkor is, de azóta sem értettem meg, hogy egy ilyen fénysugár, hogy az istenben tud szóródni. Na mindegy, adtam rá egy - természetesen rossz - megoldást. A megoldási kulcsban meg szerepelt egy másik - természetesen szintén rossz - megoldás. Hiába magyaráztam a tanáromnak, hogy mindkét megoldás rossz és ez esetben ezt a feladatot kívűl hagyni az értékelésen, nem tudtam meggyőzni.
Dehogynem létezik! Sőt, én meg is szerkesztettem és még meg is dícsértek érte! :-))
Nyolcadikos voltam, amikor tanultuk ezt a tételt (mármint, hogy bármely két oldal hoszza ...), ami után a tanárnő feladta a feladatot, hogy szerkesszünk háromszöget, ha az oldalainak hossza 2, 3 és 5 cm. Szépen nekiálltam volna, de aztán eszembe jutottaz imént tanult tétel, így gyorsan leálltam. Szépen mindenki megszerkesztette a háromszöget, majd a tanárnéni kihívta az egyik okosfiút, hogy szerkessze meg. Megtette, kijött a háromszög. Aztán jelentkeztem, hogy "tanárnéni kérem szépen, de hát a tétel!", mire engem is kihívott és azzal a bazi nagy körzővel én is megszerkesztettem. Kaptam egy teljesen más háromszöget, mint a másik gyerek. És a tanárnő rámutatott a táblára, majd közölte, hogy: "Na látod, neked is sikerült!".
Nagy törés volt ez az életemben. Itt erősen elvesztettem a tanárok mindenhatóságába vetett hitemet. :-))
Amúgy érdekes, hogy ez a tanárnő állandóan a Minisztériummal és a Miniszterrel jött (így nagy betüvel, ez még a beszélve is átjött). Ilyeneket mondott állandóan, hogy "Majd a Miniszter személyesen jön el ide neked ezt elmondani!". Lehet, hogy ő írta a javítókulcsot az idei érettségihez? :-)))
Eszembe jutott a téma kapcsán egy érdekes dolog. Nem állítom, hogy tényleg így van-e, mert elég rég történt s egy kicsit már megkoptak az emlékek. :) Kb másfél évtizede, amikor még általánosba jártam, egy nap úgy döntöttem, hogy érdeklődésképp beleolvasgatok az újonnan kapott (7. vagy talán 8. osztályos) matekkönyvbe. Ez nem az a nagyobb alapú könyv volt, amiben vegyesen volt az elmélet a feladatokkal, hanem egy kb A5-ös (vagy kisebb) méretű, amely leginkább csak az elméletet tartalmazta (s ezáltal sokunknak nyerte el az ellenszenvét).
A természetes számok bemutatásánál a szokásos sablonszöveg szerepelt, de volt emellett egy (mai szemmel) igen érdekes megjegyzés is, ami valahogy így hangzott: "a nulla a természetes számok közé tartozik és Magyarországon ezt a tényt kormányrendelet is rögzíti". Nu, erre varrjatok gombot. :)
Megpróbáltam előkeresni a könyvet, hogy bescanneljem és megnézzem a kormányrendelet számát, de sajna nem találtam meg. Nem állítom, hogy tényleg így van-e, lehet, hogy anno félreolvastam a dolgot (bár nem tartom valószínűnek), de érdemes lehet utánanézni. Ha tényleg van ilyen s még érvényben van, akkor akár jogilag is meg lehet támogatni azt a +1 pontot. :)
Hat, ha kikotjuk, hogy a nulla termeszetes, es a kikotes a tananyag, akkor rosszul gondolkodik az, aki a negacioval szamol. "De definitiones est non disputandum", nemi atkoltessel:)
Egyebkent pont ugyanabbol az okbol nem lehet elhagyni, mint tisztazni a jelenteset: tul sok tradicionalis inkonzisztencia.
Az iskolai tananyagbol viszont tenyleg mellozni lehetne, mint nem egyertelmu fogalmat.
Az iskolai anyag persze tele van meg egy csomo hasonloan merev szaballyal es terminologiaval - ami a tudomanyos/valos eletben sokszor nincs annyira egyertlemuen deklaralva. Ez azert van, mert a gyerekekbe meg igy is gyakran nehez beleverni a tudast. A szamonkerest pedig nagyon megnehezitene, ha a gyerekek osszevissza ervelhetnenek, hogy pl. ebben es ebben a cikkben, vagy konyvben, a szerzo ilyen ertelemben is hasznalta az X fogalmat.
Ennek a hatulutoje persze az, hogy sokan azt hiszik az iskola utan is, hogy a fogalmak tenyleg annyira egyertelmuek, egyjelentesuek. Akik meg nem jarnak egyetemre, azokban teljesen hamis kep alakul ki a tudomanyrol.
Na ja, de ilyen ertelemben a valos szam informacio tartalom szempontjabol erdektelen, hiszen tetszoleges mennyisegu informaciot tud tarolni. Azthittem az az erdekes, hogy mennyi az a legkevesebb informaciomennyiseg, amivel leirhato egy haromszog.
Amugy a termeszetes szamok fogalmak akar el is lehetne hagyni, eleg szerencsetlen elnevezes. Lennenek a pozitiv egeszek, meg a nemnegativ egeszek. Semmi felreertes,meg semmi filozofalgatas, hogy miert "termeszetesek".
Jajjjajjj, bocs, ilyen háromszög nem is létezik.:)
Vegyük úgy, hogy olyan példát hoztam, melyre bármely két oldal összege nagyobb a harmadik oldalnál:)
Csak arra, amit már te is kifejtettél. (tudniillik több valós szám elkódolható egy valós számban pl. a tizedestörtes alak összefésülésével), így pl. egy háromszög megadható egy valós számmal. (Amit persze értelmezni kell tudni, de ilyen alapon ha 2 szöget és egy oldalt adunk meg, azt is értelmezni kell tudni.)
Pl. háromszög:
a = 11.22
b = 33.44
c = 55.66
esetén a számom:
135135.246246
(Olyanra nem gondoltam, hogy az alakzat milyenségét is belekódolom a számba, bár nyilván ki lehet találni valamilyen ügyes kódolást pl. tetszôleges poligon elkódolására úgy, hogy a szám azt is tartalmazza, hogy hány oldala van.)
Á, már ez is megvan. Ne hármas, hanem négyes csoportok legyenek, a negyedik az a 0 és 1 közti szám legyen, amivel a három oldal hosszát el kell osztani, hogy a valódi hosszukat kapjuk.
Gondolkodtam egy picit. Legalábbis 1-nél kisebb oldalak esetén pl. a háromszög három oldalát meg lehet úgy egyetlen 0 és 1 közötti tizedes törttel adni, hogy az első oldalának a hosszát a tizedestört 1., 4. ,7.,...stb, a második oldalának a hosszát a 2., 5., 8., ...,stb., a harmadikat pedig a 3., 6., 9., ...stb. számjegyek által meghatározott tizedes tört adja. De mi van, ha az oldalak akármilyen hosszúak lehetnek?
