Tavaly vettem bérletet, sajnos eddig nem sikerült elmennem egy mérkőzésre sem! Nagyon szomorú voltam, de ez a mérkőzés mindenért kárpótolt! Gratulálok a csapatnak! Igy már megérte! Köszönöm!
Talán nem ünneprontás, de a magyar kontingensnek azért volt egy feltűnően gyenge pontja, a meccs közvetítője, a studióbeli "géniusz", és annak szavaira sem figyelő szakkommentátor. Csak néhány példa: Helembai nevét még mindig nem ismerik, mint válogatott játékosét (még az előző kupameccsen elért 10 gólja ellenére sem...), továbbá "jó ez a 12-7-es félidei eredmény", mindez újra ismételve a nyomaték kedvéért, majd hozzátéve, hogy "ez a félidei 7 kapott gól beszorozva 2-vel = 14 a végére, nem is lenne rossz"
Hát kérem, a Sport1 TV-n ilyen rosszul állnak a dolgok? Mert ugyebár, ha valami tudatmódosító szer hatása alatt áll az illető, az a baj. Ha viszont enélkül is itt tart, az legalább akkora baj. :(
Természetesen én is újra néztem a meccset és ennek megfelelően pontosítanom kell korábbi beírásomat: nem egyszerűen okosan, taktikusan és fegyelmezetten, hanem iszonyúan okosan, taktikusan és fegyelmezetten játszott a csapat :)
Kinek kedvezett a játékvezetői felfogás? Annak a csapatnak, mely inkább alkalmazkodott ehhez a felfogáshoz. Gondoljunk csak arra, mikor már volt 3 játékosunknak két-két 2 perce és tudtuk, hogy a síposok milyen könnyen osztogatják a 2 perceket, profi módon nem kínáltuk fel a lehetőséget a kipontozódásra. Ez nagyfokú rutin és önuralom nélkül nem megy.
Amondó vagyok, élvezzük ki a csapatnak ezt a fázisát, hogy jó hullámhosszon van, megy a játék és egyelőre jönnek az eredmények is. Ne rondítsunk bele a jó hangulatba azzal, hogy elővesszük a ki marad, ki jön témát. Persze, ha lehetne kívánság műsor én is azt mondanám, maradjon így együtt a csapat, ahogy van - persze kiegészülve a két műtét utáni lábadozóval - csak hát ez egy sokismeretlenes egyenlet, ahol nem a mi óhajunk érvényesül többnyire, főleg nem a szurkolóké. Akkor pedig tegyük talonba egyelőre a témát.
Diószegi Niki, a hétvégi kupameccs után a legjobb játékosnak járó díjakkal.
Mint a Zvezda Facebook oldaláról kiderül, ez nem más mint a Choc-o-mac nevű "szuperédesség" gofrival, földimogyoróval és minden földi jóval + a Foodlook bouquet helyi édességbolt specialitása, gyümölcsökből és süteményekből összeállított ünnepi csokor:
A konkurens fórumon meg Lakatos Ritát hírbe hozták a Siófokkal...:o Meglátjuk, mi sül ki belőle. Első blikkre röhögnék ezen a pletykán erősen - de anno röhögtem akkor is, amikor először hallottam, hogy Nascimento Fehérvárra tart...:( Úgyhogy most inkább csak csendben várom a híreket.
Ez így van, volt pár vitatható ítélet, ami minket sújtott (kiállítás, meg nem adott hetes stb.), de azt gondolom, összességében nekünk kedvezett a felfogásuk.
Újranéztem a meccset, de így is tetszett...:) Bár voltak momentumok, amik nekünk kedveztek (pl. a bírói felfogás, ami jelentősen más lehet a folytatásban), nagyon ott voltunk a szeren, védekezésben is és tulajdonképpen a támadójáték is jó volt.
A folytatásban talán még ennél is több kell: a dánokat el kellene kapni hazai pályán. Annyira jó lenne a csoport 2. helyén végezni...
BRAVÓ, BRAVÓ, BRAVÓ, óriási gratula a lányoknak, a mestereknek és a szakmai stábnak a Zvenyigorod elleni, tegnapi remek kupasikerhez!
Hűha, ezt nem hittem volna, hiszen az orosz télbe menve harcba szállni nem szokott jót jelenteni a „vendégeknek” az álmoskönyv szerint :-)
Amint a klub FB-jén olvastam, péntek este 21.30-ra értek a szállásukra, ez nem tíz, hanem közel húsz órás utazást jelenthetett!
Nagyon meglepődtem az oroszokon is, a meccs elején mintha elcsodálkoztak volna („földbe gyökerezett a lábuk”), hogy megjelentünk a pályán :-)
Sikerünkhöz hozzájárult a gyenge Zvezda-kapusteljesítmény, láthatóan nagyon feldobta lányainkat, hogy szinte minden lövésünk betalált a meccs első harmadában
Az ellenfél „méltatása” után jöhet a mieink dicsőítése, mert kezdősorunk szinte végig remekelt, az utolsó tíz percben nagyon látszott kispadunk rövidsége, de, szerencsére már nem tudtak utolérni
Végig élmény volt nézni a meccset, először a kellemes meglepetés miatt, magabiztos és eredményes játékunk miatt, kulcsembereink szárnyalása miatt, majd a végén, az egyre közeledő ellenfél okozta izgalom miatt. Szóval, egy remek és sokáig emlékezetes sportélmény volt, köszönet érte minden közreműködőnek, meg a Sport1-nek is, a közvetítésért!
A kezdetek óta nem vagyok híve nemzetközi kupa-szerepléseinknek. Főleg, talán, egy rossz beidegződésem miatt: mindig attól tartok, hogy az utazások nagyon megviselik a klub büdzséjét, ami károsan hathat a közeljövőre
Na, valamiért ez most nem jutott eszembe. Talán azért, mert e covidos, zűrzavaros és rettentően bizonytalan időszak miatt nagyon keveset láthatom szeretett lányainkat, talán azért, mert a kézilabda, ha jól csalódom – tavaly már több pénzt vételezett be a TAO-ból, mint a foci. Talán ebből, meg a Szerencsejáték Zrt-től befolyó összegből, meg a tévéközvetítésekből, végül, de nem utolsó sorban a szponzori pénzekből, a nemzetközi utazásokkal is tartható az éves büdzsé – gondolom/remélem én
Ha jövő szombaton megverjük itthon a dánokat, szerintem, hangosan beköszönhetünk a továbbjutást jelentő 1.-2. helyért. Felvetném a klubvezetésnek, hogy a meccs előtt, pénteken utaztassa meg a lányokat pár órán keresztül, hogy kb. este tíz körül kerüljön mindenki ágyba :-)
Azért jellemző a jelenlegi magyar újságírás színvonalára, hogy tegnapi meccshez ez olyan képet társított a számomra bulvársport (nso) hírszerkesztője amelyiken Paróczy Saci mosolyog Gréti mögött! Az meg az én bajom, hogy ilyen oldalakat olvasok kézilabda ügyben.
Azért 45 nap alatt nem rövid utazásokkal 11 meccs komoly lesz. Talán addigra több dolog is világossá válik és remélhetőleg imáink is meghallgatásra találnak.
Nagyon örülök neki, hogy nem jött be a jóslatom( nem nagyon lógó orral térünk haza a messzi távolból). Gratulálok mindenkinek aki tett sikerért!
Visszafelé akár Bécsben is maradhatnák vagy Grazban, mert mintha oda közelebb lenne Szombathely. Tartok tőle ebben a ritmusban nem lesz egyszerű meccs az sem.
Ez mondjuk első blikkre elég viccesnek tűnik (csak valahogy nem tudok nevetni rajta).
Ha rosszmájú akarnék lenni, azt mondanám: szerencse hogy nincs NA-nak még egy egyészségügyi diplomával rendelkező gyereke, mert akkor a csapatorvos is "adott" lenne...
Amikor Diószegi ontja a gólokat, Kácsor úgyszintén, amikor csapatunk minden tagja okos, taktikus, fegyelmezett játékot produkál, szinte törvényszerűen következik a rajt-cél győzelem. Mindez egy olyan csapat otthonában, melyet rémálmainkban sem kívántunk a sorsoláskor. És ugye még a tél tábornokkal is kellett harcolnunk a 100 km-es, hosszú autóbusz úton Moszkva és Csehov között.
Kedves szurkolótársak, húzzuk ki magunkat! Nagyon szeretnivaló csapatunk van. A Podgorica elleni visszavágó sem volt akármi anno, de azt hiszem unkáimnak erről a meccsről is lesz mesélnivalóm. :)
A szünet után még huszonöt másodpercig kettős emberelőnyben támadhatott az orosz csapat, vissza is jöttek mínusz 4-re (13-17) de Koni rögtön lőtt egy gólt utána, és aztán kiállították (egy minimális visszahúzást követően, amiért ritkán adnak ilyesmit..) Ezzel viszont Koni, Helembai Fanny és Szabó Laura is komoly veszélybe került: félóra volt még a meccsből, de egy harmadik kiállítás után már nem jöhettek volna vissza. Ez aztán a hátralevő időben a védekezésünket végig befolyásolta: többször is igencsak visszafogottak voltunk a vonalon, érthető módon (de nem kaptunk piros lapos kiállítást...) Az oroszok nem voltak ilyen szerencsések, Djacsenkót rögvest kizárták a meccsből miután Konit 'megnyakazta' a hatos előtt.
A 38. perc tájékán a Zvezda kijött nyitott védekezésre, méghozzá annak is az agresszívabb fajtájára, a zavaró védő 15 méterig is előre kóborolt. Ez persze nem volt jó hír, a támadások kicsit megakadtak, bár arra nagyon vigyáztunk hogy a labdát el ne veszítsük, és azért gólokat így is lőttünk (Diószegi Niki jobbszélről nem tudott hibázni). Magabiztosan tartottuk is öt-hatgólos előnyünket a 48. percig...amikor aztán három kihagyott helyzetből indulni tudtak az oroszok és hirtelen feljöttek 23-27-re (sőt majdnem mínusz 3-ra, de a negyedik lerohanásból szerencsére nem lett gól). Kácsor Gréta két klassz átlövésgólja a legjobbkor jött (25-30 54. perc) de a kezdősort már csak a szíve vitte, Koni is kihagyott két ziccert, Szabó Laurával több gond volt mint haszon (elöl belemenés tőle, védekezésben lemaradt mindenkiről). És Bukovszky sem védett már semmit, igaz ő negyvenöt percen át klassz volt, érthető h a végére elfáradt (és most jött volna jól egy csere, de Szilágyi nem merte Bálint Annát beküldeni).
Az oroszok feljöttek látótávolságra (28-30 57. perc) ráadásul Diót kiállították. Két perc volt hátra, Koninak kellett kézbe venni a dolgokat, meg is tette és kiharcolt egy hetest (az első hetesünk ma...). Ezt Szabó Laura belőtte, ezzel meg is nyertük a meccset, mert három gól volt az előnyünk másfél perccel a vége előtt (29-32). A Zvezda ezután már nem is talált be, tőlünk Koni viszont még egyszer igen, így lett teljes az örömünk (29-33).....:)
A lányok minden dicséretet megérdemelnek, nagyon szép kézilabdát láttunk tőlük, igazi "magyar iskolát" negyven percig, sokkal ötletesebbek, gyorsabbak és ügyesebbek voltunk az ellenfélnél. Utána meg nagyot küzdöttünk és végig koncentráltunk, a játékvezetőkre is figyeltünk, akciókat fölöslegesen nem siettünk el, fejben nagyon ott voltunk. Csak dicsérni lehet a csapatot és a szakmai stábot....!
A Vác nagyon szép támadásokkal és koncentrált védekezéssel kezdte a meccset, Bukovszky is védett lövést már a nyolcadik percben (és utána többször még). Az orosz csapat védekezésben nem is tudta lekövetni az akcióinkat és a kapusuk sem mutatott sokat, így tíz perc alatt már három góllal sikerült elmenni (3-6). Egy kiállítás után a Zvezda már a 12. percben a szétesés jeleit mutatta: támadásban nem jól helyezett lövések, elejtett labdák, technikai hibák (3-9 13. perc). Gumjanov kapust cserélt - az új kapus valóban védett egy lövést és utána egy-kettőbe még (néha csak majdnem) bele tudott érni, bár ezekből ugyanígy gól lett. És pályára került a balkezes átlövő Nyikolajeva, aki két nagy góllal vétette észre magát, de ezt követően csendben maradt (igaz, mi is jobban ügyeltünk már rá).
A félidő második felében egyre prominensebb szerepet játszott a két montenegrói játékvezető, akik a hatos előtt a legkisebb lökésre/ütésre kiállítottak mindenkit. Tőlünk Helembai és Szabó Laura már 2-2 kiállítást összeszedett, de az oroszoknak is jutott ebből bőven, volt amikor kettős emberhátrányba kerültek. Ez a játékvezetői felfogás még jobban elbizonytalanította őket, a Vác fölénye néha már nyomasztónak tűnt (8-16 a 24. percben). Aztán az utolsó két percben mi kaptunk két kiállítást egymás után - Szabó Laura mondjuk fejbe vágta Djacsenkót, kétségtelen - így aztán a Zvezda vissza tudott jönni mínusz ötre. De ha ez nincs, nem jönnek vissza.
Csak így tovább, elöl mindenki nagyon jó, Diószegi is megtalálta a góllövő formáját, Kácsor hét lövésből öt gólt lőtt (mintha) és a védekezésben is odateszi magát. Ezt a meccset meg kell nyerni....!
Hatalmas gratula a csapatnak. Most lehet igazán bánkódni, hogy a múlt héten nem tudtunk elcsípni legalább egy pontocskát (persze lehet hogy ha megvertük volna a nyugatrománokat, akkor most nem sikerült volna pontot szerezni, azaz voltaképp mindegy).
