A biztos pártválasztókon belül a Fidesz 48 százalékot, az MSZP 41, míg az SZDSZ a szavazatok 6 százalékát kapná, ha ma lennének a választások – jelzi a Szonda Ipsos legújabb felmérése, melyet az áprilisi közvélemény-kutatásokra alapoztak.
A felmérésből kiderül: az MDF 3 százaléknyi szavazatot szerezne, míg a parlamenten kívüli MIÉP-re 2 százaléknyi szavatot adnának le a választók – írja a Népszabadság.
Jelentősen emelkedett a pártválasztásukban bizonytalanok aránya. Az MSZP és a Fidesz is 3-3 százalékpontnyi, mintegy negyed-negyedmilliónyi támogatót veszített az utóbbi hónapokban.
Botrányokkal, konfliktusokkal terhes, vitákkal teli hónapok vannak a közszereplők mögött, de ezek külön-külön és együttesen sem alakították át a pártok erőviszonyait – fűzi hozzá a lap.
Lényegesen változott viszont a pártoktól távolságot mutatók aránya, s közöttük is a bizonytalanoké. Jelenleg a politikai szervezetek inkább taszítják a választópolgárokat, mintsem magukhoz vonzanák őket.
Az idén folyamatosan romlott a pártok pozíciója a közvéleményben, januárban még az emberek 70 százalékának volt rokonszenves valamelyik párt, most már csak 58 százalékuk van kedvence. A keresgélő, szemlélődő és a pártokat, a részvételt elutasító polgárok jóval többen (42 százaléknyian) vannak, mint bármelyik párt tábora (a Fidesz mögött 28 százalék, az MSZP-nél 23 százaléknyi támogató áll).
Az eddigi parlamenti választások előtt egy évvel közelebb álltak az emberek a pártokhoz, nem volt a mostanihoz hasonló mértékű elfordulás. Tizenkét éve a pártokhoz nem kötődők aránya 33 százalék, nyolc éve 38 százalék, négy éve 35 százalék volt, most pedig 42 százalék. E távolságtartó csoporton belül a pártválasztásukban bizonytalanok (a "nem tudom, melyik pártra szavazzak" - véleményen lévők) aránya a korábbi időpontokban 12, 12, 13 százalékot tett ki, most pedig 19 százaléknyian vannak.
A bizonytalanok nagyobb arányban jöttek a 2002-es MSZP-szavazók közül, mint a Fidesz-táborból: az előbbiekből 22, az utóbbiakból 9 százalék vált mostanra határozatlan választópolgárrá. A pártok közötti hezitálás erős korosztályi sajátosságokat mutat, minden negyedik fiatal ide tartozik, minden ötödik középkorú és minden hetedik idős ember tartozik közéjük.
A szimpatizánsok elvesztése és a bizonytalanság fokozódása következtében kevesen vannak a biztos pártválasztók. A 37 százalékos csoporton belüli arányok jelentős, plusz-mínusz 6 százalék körüli mintahibával értelmezhetők, abból egy adott hónapban csak nagy körültekintéssel vonhatók le következtetések. Ezért nem is igazán az áprilisi eredményeket, hanem nagyobb távlatot, a folyamatokat érdemes szemügyre venni. Az idei év adatai stabilitást és egyben a pártok között ténylegesen meglévő különbségeket mutatják: a Fidesz 50 százalék körüli, az MSZP 40 százalék környékén lévő és az SZDSZ 6 százalékos adatsora jelzi a pártok pozícióit – írja a Szonda Ipsos felmérésére hivatkozva a lap.
Előny a Fidesznél-Az ellenzéki párt kilenc százalékkal vezet.
Kilenc százalékkal "jár" a Fidesz a kormánypárt előtt a biztos pártválasztók körében, az SZDSZ bejutna a parlamentbe. Ezzel szemben a Magyar Demokrata Fórum nem éri el a bejutási küszöböt - derül ki a GKI legfrissebb, a mai napon ismertetett felméréséből. 2005-04-12 00:00:12
A Marketing Centrum felmérése szintén Fidesz-előnyt jelez, az ellenzéki párt támogatottsága nőtt a kistelepüléseken.
Március második felében is a Fidesznél volt az előny: míg az összes megkérdezett körében 5, a biztos pártválasztók körében 9 százaléknyi előnye van az MSZP-vel szemben. A liberálisok már második hónapja 6 százalékot értek el az aktív szavazók között. A Magyar Demokrata Fórum ezúttal a bejutási küszöb alatt, mindössze két százalékon áll - tudatja közleményében a GKI.
Ugyanakkor a felmérés rámutat: a pártok választási győzelemért folytatott küzdelme különböző választói csoportok versengése is egyben. Míg a Fidesz inkább a fiatalok körében és a falvakban népszerű, az MSZP iránti szimpátia főképpen az idősek és a budapestiek körében érzékelhető. Az ellenzéki párt szimpatizánsai rendkívüli módon, a szocialisták mérsékelten optimisták a győzelmi esélyeket illetően: 85, illetve 60 százalékuk bízik a győzelemben. Előbbiek feltétlen tisztelettel tekintenek Orbán Viktorra (84 pont), utóbbiak nagyon kedvelik Gyurcsány Ferencet (80 pont).
A Marketing Centrum felmérése szerint februárban visszavette a vezetést a Fidesz. Az ellenzéki párt lakossági támogatottsága most ugyan két százalékkal kisebbnek bizonyult, mint egy hónapja, de ez a változás bőven belül van a becslési bizonytalanságon, tehát továbbra is ellenzéki győzelem lenne prognosztizálható "most vasárnapra". Ugyanakkor ez a győzelem nem lenne főlényes, mert az SZDSZ biztos parlamentbe jutónak látszik, míg az MDF (és a többi kispárt) egyelőre esélytelennek tűnik erre.
A Marketing Centrum felmérése arra is rámutat, hogy hosszabb időszakot tekintve az MSZP támogatottsága ebben a választási ciklusban képlékenyebb, mint a Fideszé. Az ellenzéki párt lakossági támogatottsága 34 és 38 százalék között váltakozott, míg az MSZP tábora 25 és 34 százalék között. Ez elsősorban abból adódik, hogy a Fidesz többnyire stabilan, és érzelmileg is meglehetősen telítetten köti magához azokat, akiknek rokonszenves Orbán Viktor pártja. A kormánypártok felé orientálódók jelentős hányada viszont csak lazán kötődik, és így könnyen elbizonytalanodik. Ez a lazán kötődő réteg azonban az MSZP számára tartalékot jelent, a Fidesz számára pedig gyakorlatilag elérhetetlen.
A pártok átlagos támogatottságának stabilitása mögött március és április eleje között meglehetősen nagy átrendeződés észlelhető. A településnagyság szerinti eltérés a pártok támogatottságában nagyon jelentőssé vált: Budapesten és a vidéki nagyvárosokban az MSZP megelőzte legnagyobb riválisát, míg az 5000 főnél kisebb településeken jelenleg 26 százalékpont az ellenzéki párt előnye.
Stabil a Fidesz előnye A többség szerint a kormány nem áll a helyzet magaslatán 2005. február 21. 19:59
A két vezető politikai erő támogatottságának a különbsége februárban is 8 százalékpont a Fidesz javára. A Fideszt a pártot választó biztos szavazók 51, az MSZP-t 38 százaléka támogatja – derül ki a Magyar Gallup Intézet legfrissebb felméréséből. A választókorúak több, mint háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete nagyon rossz és többen vannak azok, akik elégedetlenek Gyurcsány Ferenc eddigi tevékenységével.
A pártelnöki, illetve miniszterelnöki beszédeket megelőző aktivizálódó politikai közegben a teljes választókorú népesség körében a kormányválság előtti szintre csökkent a politika, vagy a pártok iránt közömbösnek tűnő vagy elbizonytalanodott magyarok aránya (36 százalék).
Mindez nem hozott változást a pártpreferenciákban: mind a Fidesz, mind az MSZP tábora 4 százalékponttal bővült februárra. A két vezető politikai erő támogatottságának a különbsége februárban is 8 százalékpont a Fidesz javára. Az SZDSZ-nek 3, az MDF-nek 2 százalékos a tábora, a Centrumpártra, a MIÉP-re és a Munkáspártra a választópolgárok 1 százaléka szavazna – derül ki a Magyar Gallup Intézet február elején készített felméréséből.
A múlt havihoz képest sem a Fidesz sem az MSZP támogatottsági aránya nem nőtt szignifikánsan: a Fideszt a pártot választó biztos szavazók 51, az MSZP-t 38 százaléka támogatja. A kis pártoknak, különösen az SZDSZ-nek, némileg használt a korai politikai tavasz; az SZDSZ már a parlementi küszöb környékén jár, de még nem lépi át. A parlamenten kívüli pártok közül a MIÉP és a Munkáspárt szavazótábora bővült kismértékben. Az MDF 3 százalékot ért el.
A pártot választó biztos szavazók aránya szintén nőtt: jelenleg 47 százalék. Egyébként egy most vasárnapi választáson 54 százalék venne részt "biztosan".
Nem egyformán változott az egyes pártok szimpatizánsainak elkötelezettsége: az MSZP jelenlegi bázisa aktívabb, mint akár az egy hónappal ezelőtti, ezért a korábban mért 17 pontos különbség februárra valamelyest mérséklődött, jelenleg a különbség ebben a körben 13 százalékpont.
Februárra a választókorúak több, mint háromnegyede véli úgy, hogy az ország gazdasági helyzete meglehetősen vagy nagyon rossz. (A kormányválság kirobbanása körül, illetve azt megelőzően ez az arány alacsonyabb volt). Az ország gazdasági helyzetét jónak ítélők aránya 28 százalékról 18 százalékra csökkent. A személyes kilátások ugyancsak rosszabbra fordultak: az emberek harmada pesszimista a rövid távú kilátásait illetően, és csökkent azok aránya is, akik pozitív változást várnak a következő egy évtől. A középtávú tendenciákat nézve: a júniusi 42 százalék helyett ma 35 százalék derülátó, és az alig több mint fél évvel ezelőtti 16 százalékhoz képest ma 22 százalék ítéli pesszimistán a következő négy év családi kilátásait.
Az abszolút többség úgy véli, a kormány nincs a helyzete magaslatán, amikor a gazdasági problémák megoldásához nyúl: 12 százalék szerint nagyon és 45 százalék szerint meglehetősen rosszul kezeli a kormány a gazdasági problémákat. A választópolgárok 30 százaléka szerint a kormány pozitív hatással van a gazdaságra, és ezer emberből körülbelül 10 gondolja, hogy nagyon jól kezeli azt.
Az első néhány hónap után többen elégedetlenek Gyurcsány Ferenc tevékenységével (44 százalék), mint ahányan elégedettek (37 százalék). 2005 februárra a véleményt alkotni nem tudók vagy nem akarók 19 százalékos aránya Gyurcsány Ferencet "intézményesült" miniszterelnöknek mutatja. Bár a kormányfő három hónap stagnálás után valamelyest növelni tudta az őt pozitívan megítélők táborát, ám a tevékenységét kritizálók aránya 41-ről 44 százalékra emelkedett.
Én is emlékszem, egy hasonlóan véresszájú antikomminusta pártra, amelyik hatalamorakerülve vérbírósági irnokokból, besúgókból és volt pártfuncikból, meg rokonaikból alakított kormányt. Beeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!
emléxem egy hajdan volt véressszájúan antikommunista pártra, amely 1990-ben ezzel a hozzáállással elég jól szerepelt a váalsztásokon.és emléxem, hogy 1994-ben és 2002-ben ez a hajdan volt véresszájúan antikommunista párt kiknek a szövetségeseként kerülthetett kormányzati pozicióba.
„Az kétségtelenül igaz, hogy Dávid Ibolya és az MDF nem váltogatta a világnézetét, mint a különböző neveken fellépő és ehhez új meg új ideológiákat felöltő Orbán/Kövér-párt.”
Régóta erről beszélünk!
A gyerekek kitől -mit tanulnak?
Hát az öreg elvtársaktól!
„váltogatta a világnézetét”
Nem a tanulóval, hanem a gerinctelen tanítóval van a baj!
Az kétségtelenül igaz, hogy Dávid Ibolya és az MDF nem váltogatta a világnézetét, mint a különböző neveken fellépő és ehhez új meg új ideológiákat felöltő Orbán/Kövér-párt.
Minden párt változik egy kicsikét, de ez csak annyit jelent, hogy újabb aktuális teendők merülnek fel. Természetes, hogy Kádár alatt és a rendszerváltás idején mást kell tenni, mint pl. kormányon. A hatalom gyakorlásához felelősség kell, a fölösleges konfliktusokat nem szabad erőltetni, viszont a fontosakat vállalni kell - és aztán megoldani. De világnézetileg nem szabad forgatni a köpönyeget. Erről pedig a tagságnak kell gondoskodnia. Mert a hivatásos politikusok hajlamosak a túl "hajlékony" megoldásokra "HITEMET MÁSIKBA NE ÖLTSEM" alapon.
Köszönöm.
Bár MN és ezt fenntartással kell kezeljem...de nem lehetetlen.
Azt is megjegyzem, hogy a FIDESZ sem kivétel ez alól..lásd pl. a CD-Hungary privatizációját /FIDESZ-MSZP/.
Ezzel együtt tartom, hogy az MDF lehetne az a párt, amely nagyobb támogatottság esetén kiüthetné az MSZP-t. Ugyanis Magyarország nem vevő a radikalizmusra és a nacionalizmusra /szerintem/. A FIDESZre azért szavaznak oly sokan, mert a baloldalon gyakorlatilag csak a szocik vannak és velük szemben egyetlen nagy jobboldali pártban látják ezek leválthatóságát...ez választáskor egyfajta pánikot jelent, erre fázik rá az MDF és a MIÉP is. Úgy gondolom, nagyobb lehet valójában a jobboldal tábora attól, mint ami megjelenik szavazáskor, csakhogy vannak néhányan akik a FIDESZben nem látnak semmi jót, számukra egy tagoltabb, számát tekintve több pártot jelentő jobboldal lenne az igazi, de megrettennek amikor a FIDESZ erőszakos egypártiságra való törekvését látják és így inkább elszavaznak balra. És miért állítom a nagyobb tábort? Épp az 1990-es választások miatt, amikor az MSZP alaposan meg lett tépázva, valamint a sok ingadozó miatt, akiket a jobboldalnak hatásosabban kéne megszólítani...ha nyerni akar.
azért most, mert választások elött állunk,
DI mögött többek közt ugrásra készen lapít a Horváth-Gémesi-Lezsák-Balsai "zseninégyes", akik alig várják, hogy az MDF éléről eltünjön.
ha nem jut be az EP-be, akkor kiméletlenül leszámolnak vele, és az MDF-t betolják a Fidesz feneke alá - kispárnának
azért most, mert ez az utolsó esélye,hogy vmiképpen megmaradjon az MDF, hogy ne a Fidesz legyen az egyetlen jobboldali párt Mo-n, és ezt másképp nem lehet
az SzDSz mindig törekszik arra, hogy megkülönböztesse magát az MSzP-től, az MDF most a Fidesztől akarja megkülönböztetni magát - meg is értem
ha veszit, az MDF csak olyan szinten fog létezni, mint a KDNP, vagy a FKGP..cserjés lesz Orbán parcelláján
ezért
szvsz
És hogyan, áruld el, lécci! A maszopnak 8%-a volt tán vagy 10.
Ja, hogy nincs jobbközép párt? Nincs két jobboldali párt között különbség? Nem lehet? Vagy jobb vagy bal? És ha nincs akkor szélsőséges sincs. Akkor értelmetlen azoknak is a kijelentése akik azt állítják, hogy pl. az SZDSZ szélsőseges. Mert ilyen nincs is. Vagy jobb, vagy bal. Vagy a FIDESZ ugyanolyan mint a MIÉP? És ha mégis van különbség, talán kellene valami meghatározás is, kifejezés arra nézva, hogy hol is áll, valami, ami mégis megkülönbözteti Őket.
Sorold már fel a régi elfekvőket lécci, ha már ilyen kategórikusan kijelentetted ezt, de úgy ám, hogy egyérterlműen látszódjon kijelentésed értelme.
A FIDESZ neokommunista...én arról beszéltem. A régivágásúakról nem.
„A kérdés az, hogy miért most?”
Azért mert most kell megosztani a jobboldalt!
A politikai kartelt, a burkolt megállapodást a törvény nem bünteti.
Az MDF kiegyezett az elvtársakkal.
Köszi!
Várható volt.
A kérdés az, hogy miért most?
Megjegyzem, az MDF nagyon gyenge.
Erősíteni szeretne.
Van benne egy nagy adag -oszd meg és uralkodj, ami nem MDF és nem Fidesz!
Keveri lehetőségeket, veszíteni fog. -Szerintem.
(:-))
MDF egyuttmukodott az MSZP-vel 90-94 kozott, igy igazad van nem lettek koponyegforgatok, egy kicsit letertek az utrol 98-2002 kozott, mert a fideszhez simultak a hatalom kedveert, de most ujbol jo uton jarnak az MSZP-val valo egyuttmukodes teren.
Miben jobbkozep part az MDF?
Mi az a jobbkozep part?
Ilyen nincsen, vagy jobboldali, vagy liberalis, vagy szocdem baloldali.
1. MSZP a regi KB,PB oreg elvtarsak elfekvo partja.
2. neo(old)kommunistakra az internacionalizmus jellemzo. A komcsik nem csipik a pozitiv ertelmu nacionalizmust, nemzeti erzeseket stb., igy a fidesz nem lehet kommunista, es ha a szocdem elvek komcsi elvek, akkor az regen baj...
Hülyeség, ne is haragudj! Az MDF-nél következetesebb jobboldali párt nincs. Tökéletesen igaz, hogy Ők, mint párt, semilyen formában nem forgattak még köpönyeget, míg az össze többiről ez nem állítható bizonyossággal. Az a bajotok vele, hogy nem radikálizálódik és képes időnként az ország érdekében kompromisszumokra is. Semmi más, mint egy jó jobbközép párt. Ha Orbánnak nem lenne a heppje az egy zászló, egy tábor, még mindig miniszterelnök lehetne. Nem várom, hogy túl sokan ezt megértsék jobboldalon, csak hajtsák a maszop malmára a vizet. Megérdemlik...
