"Tudod, mit szeretek abban, ha valaki nyíltan utál engem? A letisztult egyszerűséget, amivel a kapcsolatunk a helyére kerül, és ott is marad: a kukában. Nincs kérdés, nincs találgatás, nincs áskálódás, nincs manipuláció. Őszintén kifejezi az érzéseit, és ha nem vagyunk egymással kompatibilisek, akkor a kapcsolatunk le is zárul békében. Részemről mindenképpen békében, ő pedig ha cipelni kívánja a terhét, akkor cipeli tovább egymaga."
"Látom, hogy szabadságra vágysz. Tudnod kell, hogy mindenkinek jár a szabadság, neked is. De a szabadságnak ára van. Mindenki szabadsága csak addig terjedhet, amíg nem korlátozza vele mások szabadságát. Ezért nincs korlátok nélküli szabadság egy olyan életben, ahol társaid is vannak. Társak nélkül viszont hamar egyhangúvá válik az élet és elillan, mintha sohasem létezett volna." (Életünk regénye)
„A javak és esélyek igazságosabb elosztása, illetve újraelosztása nyilván szükséges, de nem elégséges feltétel. Az embereknek nemcsak egyenlőbb létfeltételekre van igényük, hanem annak elismerésre is, hogy mindenkit egyenlő tisztelet illet, hogy senki emberi méltósága nem sérthető.”
Olyanok vagyunk, mint a könyvek. A legtöbben csak a borítónkat látják, a kisebbség csak a bevezetőt olvassa, sokan hisznek a kritikusoknak. Kevesen ismerik majd a tartalmunkat.
Sixth Station: Jesus is comforted by Veronica, who wipes his face
Blessed be God, the Father of mercies and the God of all consolation, who consoles us in all our affliction, that we may be able to console those who are in any affliction… For just as the sufferings of Christ are abundant for us, so also our consolation is abundant through Christ (2 Cor 1:3-5).
Jesus, crowds of people witness the brutal spectacle of your execution. Without knowing you or knowing the truth, they make judgements, they cast aspersions, they mock you and condemn you. The same thing happens even now, Lord, without the need for a gruesome parade: all it takes is a keyboard to spew insults and condemnation. Yet amid the roar of the crowd, a woman makes her way to Jesus. She says nothing; she acts. She does not rant and rail; she shows mercy and compassion. She goes against the tide: alone, with the courage of compassion and love, she finds a way to pass among the soldiers, merely to give you the comfort of a caress. Her gesture of mercy will be remembered for all time. Jesus, how often I ask you to be consoled! Veronica reminds me that you too want to be consoled. You, the God who draws near to us, ask us to draw near to you. You, my comfort, desire to be comforted by me. Jesus, Love unrequited, today too you look among the crowd for hearts sensitive to your suffering and pain. You seek true worshippers, those who adore in spirit and truth (cf. Jn 4:23)"
A nők állomása Amikor Veronika letörölte a szenvedő Jézus arcát, az Úr könnyel, vérrel, verejtékkel festett képét kapta ajándékul. Úgy látszik, a nők irgalmas szeretete nélkül elviselhetetlen lenne a világ. Bátorságuk és részvétük van az ember testi és lelki fájdalmának enyhítésére és találékonyak segíteni a bajban, vészben. Sietnek - veszélyt vállalva és ellenszolgáltatást nem várva - megmenteni a szenvedő világot a könyörtelenségtől és reménytelenségtől. Mindezért lelkükben kialakul a Megváltó képmása. A bajban segíteni tudó ember könnyebben lesz hasonló Jézus Krisztushoz. Jaj a társadalomnak, amely nem töröl gyermekkönnyet, jaj, ha nem gondoz beteget. A más gyermekét nevelő és a más betegét ápoló nővér fátyla is Krisztus képét hordozza a keresztény világban.
