Én szeretem, ha egy guru szakállas, mert így nulla százalék esélye van annak, hogy férfiként tekintsek rá :) Így lehet teljes egészében a tanításra figyelni.
Akkor nesze, itt egy másik szakállas bácsi neked, Füvi. Hasonló mint Sadhguru, mint Tolle. Az előadásai nagyon rövidek, "kézzelfoghatóak", rendkivül fontosak :-)
Nálam per most ez a bácsi viszi a pálmát. Ő mond sok olyat, amire rácsodálkozok, ami új számomra, amit be kell építenem. De amaz bácsinak is, ha feljön valami új előadása, feltétlenül meg szoktam hallgatni. Ő is fontos. Érdekes, a sok év után, amióta használjuk az internetet és volt ilyen olyan előadó, nem minden előadó maradt hiteles, értékálló. Nem mind volt képes "hozzánkszólni" folyamatosan. Egyik-másik folyton ismételte önmagát végül unalomba süllyedt. Gunagriha bácsi szintén maradt az érdeklődésem középpontjában, bár ez a Miron egy pár hónapja feljött és újra és újra hallgatom az előadásait. Valószínű van benne valami, ami fontos számomra.
Velez Csabát hallgattam, a Kiégést, melóban nem volt ilyen mostanában, hogy ki hogy merre, úgyhogy mondom elmegyek, kerestem egyet, és tök jó volt emberekkel, akik bár más területekről, de hasonlóan így-úgy megrekedtek, megtorpantak, elakadtak, elfáradtak. (amúgy szvsz az idegrendszer is feladja egy idő után az aggódást, de nem vagyok pszichológus)
fiamnak fájt, még most is a feje, elvittem, nagyon kedvesek voltak a Semmelweisbe, kivizsgálták, nem találták szervi okát. Hálistennek, megnyugodtam. mondták, van egy tök jó módszer, amit elsajátít, hogy induló fejfájást hogy tud már kezdetkor leállítani, de ehhez Pestre kellett volna feljárni heti szinten, és végül nem vittem.
De pont Babi juttatta eszembe (úgyhogy ezúton is hálásan köszönöm neki!:) , hogy vegyem elő a régi ketyerét, amivel a vállat-nyakat kellett pár éve bizergálni neki, azt most pár napja használja. Nyomjuk a B vitaminokat és a Mg-ot megint (amit a ketyerével együtt megtaláltam - annyi mesterséges hülyeség: korona, háború, válság közepette tök elfelejtkeztem róla, miket is vetettem be anno), és a neten találtam még egy olyat, hogy triptofán, ami egy, a szervezet által nem termelt aminosav, külső forrásból vihető be, és melatonint (alvás), és szerotonint (hangulat, étvágy) termel. + a pszichológus. Ez megy most, 3-4 napja, és bizakodom...
So, azért jó ez a tanítás, mert hétköznapi nyelven fogalmaz meg alapvető lényegiségeket, olyan emberek számára is érthetően, akik távol állnak a jógától és a buddhista tanításoktól. Tulajdonképpen "egyensúlynak" nevezi azt az első lépést, ami a belső ösvényen járást egyáltalán lehetővé teszi. Amíg ez nincs meg, addig nincs belső ösvény.
Egyébként amit CsCsB linkelt, ugyancsak nagyon jó, belehallgattam, szeretem a stílusát, lassú, közvetlen, emberi nyelv.
Tévedés, hogy aki belső ösvényen jár, annak már nem lehet újat mondani. Főleg az ilyen "kezdőknek" szóló tanításokról gondoltam régen ilyesmiket. Mára tudom, hogy bármilyen egyszerű tanításból jöhet új, számomra meglepő felfedezés, amit esetleg addig csak hittem, hogy értek. Jön, és helyrerak bennem valamit :)
Én viszont biztos vagyok benne, hogy valamifelé el fog dőlni ez a helyzet. Mert ugyanis a gyermek csak húsz éves. Huszonnégy éves koráig még fejlődik, és remélhetőleg "kinövi" ezt a problémát, illetve a hormonok amint beállnak, megszűnik a fejfájás. Tehát azt gondolom, hogy az elkövetkezendő 3-4 év változást fog hozni.
A világokon át videót ismertem (itt ajánlotta valaki), de ideje újra meghallgatni...:)
A művészetről szólót viszont többször is meghallgattam, és a gyerekemnek is meg fogom mutatni, az egy nagyon pontos és szép összefoglalása a lényegnek (mind az életünkről, mind a művészetekről). Külön érdekes volt számomra a szellemi ember és a művész megkülönböztetése: aki mindig tengelyben van, illetve aki, mint a föl-földobott kő, hullámhegyek és hullámvölgyek között ingadozik, így él, így alkot.
Ami van, hogy kikötöttünk a régi pszichológus hölgynél, aki most másfél héten belül harmadjára fogadta (és nem mellesleg a hiányzásait is leigazolta, - egy stresszel kevesebb). A kineziológiát elvetettük. Ha nyitott épp rá, beszélgetünk, amúgy meg küldözgetek neki mindenféléket, a stresszkezeléssel kapcsolatban, meg zenéket, irodalmat, ami talán eltereli a figyelmét arról, ami bántja, meg esetleg segít ellazulni, elaludni.
Emellett érezhetően kepeszt: igyekszik foglalkoztatni magát, ha rövid időket is, de rajzol, olvas, tormázik, emberek közé megy, meg levegőre, szóval fájás ide, oda, azért erőlteti magát. Ez jó. De azért lassú menet.
Hát, Babi, megleptél, nem gondoltam volna, hogy tőled kapok gyógyszertippet...:) Köszönöm az utánajárást.
Az elsőnek, az izomlazítónak látom értelmét, annak idején tanítottak neki nyaktornát, hogy a nyaka-válla befeszülését enyhítsék, azt elvben csinálja most is. Utánakérdezek. A másik gyógyszer nem játszik, az Esomeprazole, ahogy látom, az gyomorgyógyszer.
Még egyszer, köszönöm, hogy foglalkoztál velünk.:)
