Filozófia, spiritualitás, lelki-szellemi élet, szabad szellemi műhely. Baráti beszélgetések.
A Teázóban nem erőltetjük egymásra a saját hitvilágunkat, csak kíváncsiak vagyunk a másikra, szabadon beszélgetünk hétköznapi dolgokról, politika- és erőszakmentesen.
Amikor szavaz az ember, akkor elsősorban nem poltikai oldalt választ, hanem számára szimpatikus üzenetek összességéből azt, amelyek a legfontosabbak a számára.
Minden párt mond szimpatikus dolgokat is annak, aki elsődlegesen nem pártok mondandójára tekint, hanem a saját értékrendjét veti össze a pártok mondandóival, az ezen összevetés után alkot megítélést és választ a számára legtöbb jó/legkisebb rossz elv alapján.
A mostani választás amiatt hozott rekord részvételt, mert az alap hangulata nem az lett, hogy ki a legkisebb rossz/legtöbb jót mondó személy/párt, hanem az, hogy ki az, akit le akarunk váltani, mert Ő es a pártja a legkisebb jó/legtöbb rossz.
Tehát a választók kb tizede életében először amiatt ment el választani, hogy most valakit sikerüljön leváltani, és eljutott a tudatukig az, hogy ehhez jelen esetben valóban szükség van az Ő szavazatukra is, mert most reális az esély a váltásra, míg az elmúlt 16 évben nem volt az.
Tehát most nem valaki mellett volt kiállás, hanem valakivel szemben, és ez annyira túl lett tolva, hogy elsöpörte egy az egyben a komplett bal- és liberális oldalt.
Teljesen mindegy volt, hogy a 2 éve még 3 százalék feletti Momentum visszalépett, mindegy volt, hogy a korábbi szintén 3% körüli Kutyapárt és a Maszoppal és a Párbeszéddel együtt 8%-t elért DK elindult, mert a választók csak azzal foglalkoztak, hogy ki az, akinek reális esélye van leváltani a 16 éve fennálló rendszert.
A Bibllia azt mondja, hogy mindennek rendelt ideje van, és minden rendelt idő tart valameddig, ezért ideje lenne ezt szem előtt tartania minden politikai vezetőnek és pártnak, és észre venniük azt, hogy a korábbi formában lejárt az idejük, ahogyan sok, egykor nagy elődjüknek, neves pártoknak és pártvezetőknek szintén az elmúlt 36 évben.
Egy új korszak kezdődött, nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi marad meg a Finesznek a mostani 39%-nyi támogatottságából 3 év múlva, az EP és az önkormányzati választásokra.
Volt 16 évük, de túltolták, ahogyan a “Legényanyában” Kállaiék a kocsmát…😀
Szóval jön most 3 évnyi nyugalom, remélem ki tudja énekelni a kint ragadt kb 20 mrd eurót Ursuláék szájából Péter, mert akkor van esély arra, hogy a gazdaság is beindul.
És akkor lesz pénz és kolbászból vaskarika… 🙂 Vagy valami ilyesmi..
Nem hiszem, hogy közvetlenül a választások előtt becsatlakozva fel tudod mérni, hogy milyen elkeseredettség és frusztráltság uralkodott ebben az országban az elmúlt években (évtizedekben?!). Nem véletlenül nem beszélt senki neked erről, ugyanis olyan cenzúra és megfigyelés zajlott, mint a legsötétebb időkben. Nekem konkrétan a facebook-profilomat figyelték (nem akartam elhinni). Arról nem is beszélve, hogy az indexen a politikai témák tiltottak a polidilin kívül, tehát még a helyi szabályokkal is szembemegyünk, ha itt beszélünk róla.
Mindent összevetve nagy öröm és felszabadulás van, ez a lényeg. Több, mint 3 millió ember szavazott a szabadságra és a demokráciára, ha másból nem, ebből azért lehet tudni, hogy bajok voltak. És nem véletlen, hogy a világ is figyelte ezt a választást, mert mindenki tudta, hogy mi folyik itt.
Azt hiszem, hogy a közeg, amelyben az ember él, csakis szabad lehet. Különben minden erőfeszítés, ami a lelki tisztulást megpróbálja elérni, akadályokkal terhes.
Az online hírek, videók alapján írtam a vegyeset. Itt, az ismerősök között is bizony elég vegyes a kép. Én személy szerint jól megtanultam a történelmet, sőt felnőttként is gazdagítottam ebbéli tudásomat. Ezért örülök igen, ha örömmámor van, azonban a történelmi szemléletem miatt felszinesnek és igen rövid életűnek tartom ezt az egészet. Itt is volt ilyen, nem is egyszer, nem is akármilyen méretű. Aztán nem sok idő multán jöttek a keserű levesek, nem is akármilyenek.
Sajnos arra kell folyton rádöbbenni az értelemnek, hogy a kimutatható, siralmas valóság mindíg csak az, hogy egyik tizenkilencz, másik meg egy híján húsz. Kizárólag a hatalom megkaparintásáért folyik az ádáz küzdelem. A használt szavak meg csak szavak, amik elszállnak, úgy elpárolognak, mintha soha nem léteztek volna. Aztán a régi nóta, hogy hamarosan bekövetkezik a kijózanodás, hogy már megint csak felhasználtak, vagy! tök mindegy volt minden, mert már előre el volt döntve. És a szokásos elégedetlenkedés, ellenségeskedés, stb.
Egy rövid ideig hagytam, hogy vigyen az ár, de csak mindíg félig. (Talán azért, mert csak "online-résztvevő" lehettem.) Elnézést, de képtelen vagyok behintáztatni magamat ezekbe a hazugságtengerekbe. Az igazság az, hogy sok évtizede zéró figyelmet szenteltem az otthoni történéseknek. Most azért figyeltem fel rá, mert hatalmas, nemzetközi figyelem kísérte. Nem csak az interneten, de az itteni tv csatornák is szinte minden nap tudósítottak az otthoni történésekről. Azért is jöttem ide és kérdeztelek benneteket, de senki nem volt hajlandó nyilatkozni erről. Így hát csöndbe maradtam.
Közben persze amit online láttam, azok a bicskanyitogató, orbitális hazugságok mindkét oldalon, amik emelték vagy süllyesztették az olvasó érzelmeit. Természetesen meg van a véleményem mindegyik oldalról, ami azt hiszem tök mindegy. Maradt a régi véleményem, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel. Meg hogy addig kell változtatni és újra változtatni, amíg minden a régi lesz. És az is majdnem tök mindegy ... Persze az örömérzés fontos, meg kell élni azt is, akármeddig is tart.
Próbáltam magamtól távol tartani ezeket a magas érzelmi töltésű történéseket, híreket, több kevesebb eredménnyel. Könyvet olvastam, festettem, s most, az utolsó két hétben már a kertben is tudtam dolgozni. Bizony, már 21 fok van itt, napok óta. Figyelem a szines madarakat, az ébredő természetet. Gondolom a ti figyelmetek is lassan elvonul másfele.
Én 1986, azaz egyetemista korom kezdete óta követem aktívan a közéletet, s olvastam már akkor is az ellenzékinek nevezett orgánumokat (HVG, akkori Magyar Nemzet), s közben 3 haverom is alapító tagja lett 1988 márciusban az akkor még a liberálisnál is liberálisabb Fidesznek, míg én az Szdsz-nél landoltam 1989 nyarán, mert mindannyian rendszert akartunk váltani.
A poltikai oldalak mostanáig tapasztalt éles szembenállását 2002 tavaszán OV hozta létre a 2 választási forduló közben a Testnevelési Egyetemen tartott beszédével, és ez azóta is mérgezi a magyar családok, kisebb-nagyobb közösségek légkörét, mert OV-nak és a Fidesznek ez a mindenkivel szembeni vélt-, vagy részben valós forradalmáros küzdelmi lendülete uralkodott el alaphangulatként.
Na ennek lesz most remélhetőleg vége, és élhetik majd az emberek ismét a normális, hétköznapi(bb) életüket.
Én legalábbis ebben bízom, még akkor is, ha Magyar Péterrel sokmindenben nem értek egyet, de az lenne a baj, ha olyan politikusok keletkeznének, akikkel nincs semmi négyzetkülönbségünk. Akkor már lehet, hogy klónok lennénk… 😀
Az egyik kedvenc filmem 26 évvel ezelőttről az “A 6. napon“ Scwarzeneggertől, ahol az emberek jelentős része már klón… Jajj…
Engem most meglepő módon beszippantott a közélet, holott soha nem érdekelt igazán. Elkezdtem követni az eseményeket, most próbálok kiszállni, de nem megy :)
