ez a tema szvsz egyalataln nem illik a politika forumra, amugy kacsa az egesz, ahogy van.
a tudomany forumon :
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9025585&uq=353
itt lehet reszletesebben kifejteni, hogy miert nem jok az allatkiserletek, igerem valaszolok ra. mindenesetre, ha lenne jobb az allatkiserleteket megkerulo mod, akkor mar regen hasznalnak, de nincs.
persze, lehetne emberen is kiserletezni, de sajnos viszonylag kevesen jelentkeznek, kenyszeriteni meg ugye nem illdomos.
Valamivel részletesebben olvasható ez az izé ezeknek az orpheusoknak a honlapjára belinkelt
zöldmagazin.com (hu) cikkben.
http://www.zoldmagazin.com/belso/test.html
Ebböl az derül ki, hogy a 100 miliós statisztikát egy PETA nevü állatvédö egyesület hozta össze.
Persze van egy kis Amway meg egyéb reklám is a cikkben, szerencsére eddig nem ilyen termékeket,
mert ha még tesztelve sincsenek, akkor honnan derül ki, hogy ártalmatlanok.
Olyanokat is írnak, hogy nagy szerencse, hogy egyes szereket nem próbáltak ki állatokon (aszpirin),
mert akkor nem vezették volna be öket. Más esetekben meg azt állítják, hogy az állatokon végzett
kisérletek nem adnak információt az emberre vonatkozóan. Ezek szerint azok az állatkisérletek
sem mérvadóak, amikben a genetikusan módosított burgonyával etetett patkányok esetleges rákbetegségei
olyan nagy vihart kavartak a génmódosított élelmiszerek ellen. Akkoriban nemigen hallottuk ezektöl
a zöldektöl, hogy ezek a kisérletek sem bizonyítóak.
A honlap alapján leginkább egy kutya és macskavédö egyesületnek tünnek ezek a zöldmagazinok.
Ez szvsz a szokásos zöld/állatvédő elmebaj. Különösen a katonai része érdekes: szvsz a vegyi/kémiai/biológiai fegyverek általában be vannak tiltva, ráadásul már elég jól ki vannak fejlesztve ahhoz hogy ne legyen túl sok értelme különösebben nagy vehemenciával kutatni őket. Plusz, ha kutatnák is akkor annak aligha engednének a közelébe bármilyen moszatot, úgy hogy aligha lenne alkalmuk számolgatni az így elpusztított patkányokat / egereket / papucsállatkákat.
Amúgy az orvosi/kozmetikai kísérleteket ki lehetne váltani Pl. úgy hogy egy-egy ilyen moszat jelentkezhetne önként hogy a patkány helyett inkább rajta kísérletezzenek...
az a 100.000.000-s szám ,és annak a 63, vagy 31%-a baromi sok (nagy)
kételkedem is...
milyen hadászati célra "használnak" 63.000.000 állatot évente??? - vegyi háború, kémprogramok..etc - 63.000.000 állat??
milyen állat??
csótány, egér, elefánt, papucsállatka, kutya, macska, majom, delfin, szúnyog...etc???
annyira nem korrekt ez az információhalmaz (ld Y2K 2000-ben, vagy 2010-be jön a jégkorszak), hogy az ember hajlamos kételkedni, no és az orgánum (MN) - ahol megjelent a hír- is ébreszt kételyeket az igazságtartalommal kapcsolatban..
a többiben egyetértünk
Minden anyag vegyi. Nem egy komlett növény okozza péládul az allergiát, hanem mondjuk a pollenjében található egyik vegyület. Az élôlények is vegyianyagokból épülnek fel!
Nincs olyan, hogy természetes anyag! Ez egész egyszerűen egy rossz kifejezés. Legföljebb a származási helytôl függôen lehet természetes, vagy mesterséges eredetűnek nevezni egy anyagot. Bár a mesterséges eredetű anyagok általában tiszták és ezért, ha önmagukban nem mérgek, akkor a természetes párjukhoz képest teljesen veszélytelenek. Mondjuk legyen példa a C vitamin. Egészségesebb C vitaminkapszulát fogyasztani mint csipkerózsát, vagy citromot. Mert esetleg a citrom, vagy a csipkerózsa egy csomó szennyezôanyagot (rákkeltôket is) begyűjthetett a természetben.
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból.
engem nem a 6% zavar,valószínűleg az állatvédőket sem hanem az a 96%.
az jó, hogy ez a qrvára ismert állatvédő egyesület itten most fel van háborodva..viszont épp a múltkor volt egy riport egy németországi (magyar) doktornővel, aki egereken kisérletezett - gerincsérült emberek életének javítása miatt
sőt azok a "szemét" kozmetikumok, samponok egy része valszeg az allergiás emberek életminőségének javítását is elősegítik
az ember már csak ilyen, a nálánál alacsonyabbrendü állatokon kisérletezik, végül is embereken is kisérletezhetne(volt rá pl legutoljára kb 60 éve...nem is olyan rég:-(()
minden cikk lehet felháborító
ad1 a kutyatulajdonos jó ember, mert állatot tart, versenyeztet, sétáltat, együtt sír, mosolyog kedvencével
ad2 a kutyatulajdonos egy brutális állat, aki vagy ölésre, vagy harcolásra tanítja ebét, vagy amikor megunta kedvencét az utcára dobja..
Mielőtt felhúznátok magatokat a cikken, tessenek már figyelmesebben megnézni a forrást: MNO -- ez a garancia arra, hogy egy betű sem igaz az egész cikkből.
Lehet, hogy ez esetben az embereken végzett kisérlteket is beszámították a végösszegbe. Csak a
súlyozással lehet a probléma, még nem sikerült egzaktul eldönteni, hogy egy ember hány tengerimalcot
ér.
Pontosan. Az meg például egyszerűen hazgság, hogy 63 millió -- az állat elpusztításával járó -- állatkísérletet hajtanának végre egy évben hadászati célból. Először, mert a hadászati kísérletek éppen jellegüknél fogva nyilván titkosak, tehát nincs mód a megszámolásukra. Másodszor, ha ez igaz lenne, akkor a világon az egyik gazdasági húzóágazat lenne a fehéregér- és rhesusmajom tenyésztés, márpedig tudjuk, hogy nem az...
A cikk csúsztat. Egy valós és sajnálatos tényt, miszerint rengeteg fölösleges állatkísérletet végeznek, elegyíti azzal a gondolattal, hogy minden állatkísérletet meg kell szüntetni.
Ebben a formában a dolog túl radikális és elfogadhatatlan...
ami nem jelenti azt, hogy a fölösleges állatkísérleteket ne lehetne és kellene visszaszorítani.
Mielőtt felhúznátok magatokat a cikken, tessenek már figyelmesebben megnézni a forrást: MNO -- ez a garancia arra, hogy egy betű sem igaz az egész cikkből.
Ezen cikk szamos pontja kiverte nalam a biztositekot. Szvsz azt allitani, hogy az allatkiserletek helyett vannak mas, hasonloan megbizhato modszerek aljas hazugsag.
Csak 6%-a az állatkísérleteknek gyógyászati célú.
Hölgyek-Urak...az új és új kozmetikumok hullaszagot árasztanak!
Elkerülhetőek lennének az állatkísérletek
Évente 100 millió állat kerül laboratóriumokba
2004. április 24. 14:06
MNO
A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. Ma, a kísérleti állatok védelmének világnapján állatvédők arra figyelmeztetnek: a tudomány számára van más, állatbarát megoldás.
Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én, a laboratóriumi állatok világnapján a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. A laboratóriumi állatok száma ugyanis a világon évente eléri a 100 milliót – írja az Orpheusz Állatvédő Egyesület.
Emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél elérését szolgáló állatkísérlethez engedélyt csak a szakhatóság adhat. Hazánkban az 1998-as állatvédelmi törvény alapján nem adható engedély szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre, amelyeket a világ számos térségében egyébként alkalmaznak, az eredményeket pedig a multinacionális cégek használják fel. Hazánkban a törvényi szabályozás ellenére számos olyan kozmetikumot találni a boltok polcain, amelyeket állatokon teszteltek. Megdöbbentő adat, hogy az állatkísérletek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, míg 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és csak 6 százalékuk az, amit gyógyászati célból végeznek.
A fejlettebb nemzetek felismerve, hogy a kozmetikai jellegű állatkísérletek amellett, hogy költségesek, az állatok kínzásával és megölésével járnak, ráadásul megbízhatatlan, pontatlan eredményt adnak, és helyettesíteni lehet őket, jó ideje be is tiltották az ilyen jellegű teszteket. Az Európai Unió területén 2003-tól tilos kozmetikai állatkísérletek végzése, 2009-től pedig tilos lesz az ily módon tesztelt termékek behozatala és árusítása az unió országaiban. Eddig csak Nagy-Britannia, Belgium, Németország, Ausztria, Svédország és Hollandia nem engedélyezte az ilyen állatkísérleteket. Ez az első alkalom, hogy nemcsak a kísérletek többségének megszüntetéséről, hanem értékesítési tilalomról is határoztak. A törvény ugyanis nem teszi lehetővé a termelők számára, hogy kutatásaikat egy harmadik országban, Japánban, az Egyesült Államokban vagy költségcsökkentés miatt egy fejlődő országban végezzék el. A szigorítással érdekeltté kívánják tenni a vállalatokat, kutatókat, hogy minél több alternatív módszert dolgozzanak ki, amelyek legalább a kozmetika területén felváltják a kegyetlen kísérleteket.
A gyógyászati célú állatkísérletek ugyanolyan veszélyesek és megbízhatatlanok, mint a kozmetikai célúak. Igaz, a tudomány köszönhet néhány fontos eredményt az állatkísérleteknek, de például a penicilin felfedezése idején nem állt még rendelkezésünkre olyan technika, amely ma megbízhatóbban helyettesítheti az állatkísérleteket.
Ma már mind többen megkérdőjelezik az állatkísérletek megbízhatóságát, mert az állat és az ember szervezetének biológiai felépítése nagymértékben különbözik. Egyesek szerint egy mérgezési teszt pontosabban elvégezhető egy emberi sejttenyészeten, mint egy nyúlszövetén. Az alternatív módszerek ezért hitelesebbek, és bármikor megismételhetők úgy, hogy azok semmilyen élőlénynek nem okoznak fájdalmat. Jóllehet, a kozmetikai iparban számos új módszer áll rendelkezésére, a problémát inkább az jelenti, hogy egyszerűbb és olcsóbb megvásárolni pár száz állatot, mint újabb bevizsgálási eljárásokat kifejleszteni – vélekednek az állatvédők.
Az állatkísérletek beszüntetése csak részleges a kozmetikai iparban, mert a törvény a jelenleg alkalmazott 14 legjellemzőbb kísérleti eljárásból csak 11-et tiltott be. A további hármat csak 2013-tól szüntetnék meg, amennyiben helyettesítésükre sikerül állatbarát módszereket kidolgozni. Ez akár 20-30 évig is elhúzódhat, ami azért gond, mert ez a három tesztelési mód a leggyakoribb és egyben legfájdalmasabb kísérlet a többi közül. Az állatvédők mindazonáltal örvendetesnek tartják, hogy sok cég a fogyasztói szokásokra reagálva, és elvi okokból nem végez állatkísérleteket, és garantálja, hogy erre az alapanyagok beszerzésénél is ügyel.
