Úgy látom az Oszkó/Bajnai páros is pont olyan elefánt a porcelán boltban mint Gyurcsány volt.
tönkreteszik a teljes cafetériára épülő üzletágat
Vendéglátás,belföldi turizmus, egészségéügyi ellátások,nyugdíjalapok, oktatási cégek valamint a cafetériát kiszolgálaó teljes önkéntes pénztári hálózatot + az Accort- és társait.
Ez legalább 50000 új munkanélküli és kb 0,5%-os GDP csökkenést fog okozni.
Nem elég ,hogy szar az egészsgéügy most már a munkahely se segíthet adómentesen,hogy elgalább a gyógyszer megfiezthető legyen.
Nem elég ,hogy nem lesz nyugdíj, most kinyírják az erre való öngondoskodás lehetőségét.
Nem elég ,hogy drága a z iskolakezdés, megadóztatják azt is
A magyarok alig negyede tud elmenni nyaralni, nem baj megadóztatják azt is.
"Forrásokat erre a szociális rendszer rászorultsági alapúvá tétele nyomán felszabaduló keretben és bizonyos adókedvezmények megszüntetésében látnak."
Ebben az az érdekes, hogy a szociális rendszer épp arról híres, hogy eleve rászorultsági alapú (azért szociális, ugye). Leszámítva talán az egyetlen családi pótlékot.
A liberálisok három év alatt 1000 milliárd forintos kiadáscsökkentést javasolnak, úgy hogy jövőre 500, majd a rákövetkező két évben 250-250 milliárddal csökkentenék az állami kiadásokat. Forrásokat erre a szociális rendszer rászorultsági alapúvá tétele nyomán felszabaduló keretben és bizonyos adókedvezmények megszüntetésében látnak.
A középosztályból/aktívakból érdemben már lehetetlen további pénzeket kipofozni, a további hitelfelvétel miatt az EU csapja nyakon őket, ezért indirekt módszerrel operálnak: szűkítik a visszaosztást az aktívak esetében, hogy több jusson az ingyenélőknek illetve a mohó államnak.
A jövő hónap elején középtávra szóló nagyobb adócsökkentési tervvel, csomaggal áll elő a magyar kormány - közölte német befektetőkkel Draskovics pénzügyminiszter.
Frankfurtban, a német pénzvilág központjában tárgyalt és találkozott többek között Claud Triget-vel, az Európai Bank elnökével is. Megegyezett vele, hogy 2009, legkésőbb 2010 lenne az az ideális időpont, amikor a forintot az euró váltaná fel a magyarországi pénz- és áruforgalomban, egyszóval akkor csatlakoznánk teljes joggal az euró-övezethez.
Draskovics Tibor egyetértett azokkal a német szakértői értékelésekkel, amelyek szerint az unióhoz most együttesen csatlakozó országok majd külön-külön, valószínűleg más és más időpontokban kerülnek majd be az euró-övezetbe.
A Magyar Rádiónak adott exkluzív interjúban hazautazása előtt a magyar pénzügyminiszter elmondta, hogy az adócsökkentési terv a társadalombiztosítási járulékra, a vállalati adókra, valamint a személyi jövedelemadó tételekre egyaránt vonatkozna. A terv megvalósulásával együtt kell azonban járnia az államháztartási hiány folyamatos csökkentésének. Ezt a célkitűzést Draskovics szerint üdvözölték a német pénzemberek és befektetők, akiknek egységesnek látszó véleménye az, hogy Magyarországon az utóbbi időben komolyan javult a gazdasági és pénzügyi helyzet, ezt tükrözi a forint erősödése és az, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt a külföldiek befektetési kedve Magyarországon.
"A lakossági költekezést amúgy sem tudod eltörölni, maximumium késleltetni, de ha késlelteted, akkor előbb utóbb még erősebben jelentkezik. "
Ezt egy kicsit kibontom. Arról van szó, hogy egy olyan nyitott gazdaság esetén, mint a magyar, a lakossági fogyasztás törvényszerűen a megugró költségvetési hiányhoz vezet romló külkereskedelmi mérleg mellett. Ez azért van így mert az emberek elsősorban a tartós fogyasztási cikkeken spórolnak, amely jellemzően külföldi termék. És mihelyt kis pénzhez jutnak, beindul a roham az elhalasztott vásárlások bepótlására.
Viszont a nemzetközi pénzpiacok nem ugyanúgy reagálnak a következő makrogazdasági mutatókat tartalmazó adatsorokra.
Kiegyenlített lakossági fogyasztás:
A év -3.5% -2%
B év -3.5% -2%
C év -3.5% -2%
D év -3.5% -2%
Lakossági fogyasztás visszafogása, majd hirtelen lakossági fogyasztásnövekedés
A év -2% +1%
B év -2% +1%
C év -2% +1%
D év -8% -11%
(A négy éves elméleti adatsorok persze nem véletlen művei, benne van a 4 éves választási ciklikusság.)
Bár tulajdonképpen mindkét adatsor a négy évre tekintve kb. ugyanazt adja, a pénzpiacok mégis a felső változatot részesítik előnyben, míg a második változat pánikhoz, spekulációs támadásokhoz vezethet.
Egyszerűen arról van szó, hogy nehezebb a gazdaságról alkotott pozitív képet felépíteni, mint lerombolni.
Mellesleg pontosan ilyen húzd-meg ereszd-meg politika tette tönkre a Jugoszláv gazdaságot a titói éra végén, illetve azt követően. A gazdasági és politikai következmények meg nagyjából ismeretek.
Az első és legsürgősebb lépés az ÁFA 25%-ról 16 körülire csökkentése. Egyszerűen az EU-ban nehéz lesz ennyivel magasabb ÁFÁ-val versenyképesnek maradni, mert a vásárlóerő szerintem meglepően mobilis lesz a munkaerővel szemben,
Az ÁFA csökkentést egyébként annyiban is előnyös, hogy a legszegényebb rétegeket érinti legpozitívabban, így szociális szempontból is támogatandó.
SZVSZ az ÁFÁ-t 3 év alatt 16%-ra le kellene vinni és erre beáldozni a következő három év teljes gazdasági növekedését. Persze jobb lett volna ezt korábban megcsinálni, mert az EU csatlakozás miatt egyébként is problémák lesznek.
Miután az ÁFA nemzetközileg versenyképesre csökkent, lehet megkezdeni a vállalkozások adójának az egyszerűsítését és mérséklését, illetve a tőke és munkajövedelmek adóztatásának a kiegyenlítését.
ugyan már, ne légy nevetséges... Az szdsz és mszp közötti véleménykülönbség eléggé plasztikusan megjelent pl. az új alkotmány körüli vitában, ami végül nem lett (szerencsére), és a médiatörvényben, ami végül lett (már senki sem tudja, hogy szerencsére, vagy sem, mindenesetre pl. az oly' gyakran elátkozott rtl éppen egy mszp-fidesz(mdf) összefogásnak köszönheti a frekvenciát..). Viszont ez szintén nem vág az itteni témába.
"a 2/3-ad legfeljebb arra volt jó, hogy megakadályozzanak egy mszp-fidesz(mdf) összeborulást."
ugyan már, ne légy nevetséges...
"itt nemcsak a 45 - 5 felosztás a gond, hanem a 95 - 5"
nem a pártokat kell összehasonlítani, hanem az oldalakat. Hiába hírdet akár az Szdsz és holdudvara - egy baloldali kormány részeként! - akár éjjeliőr államot , ha olyan jövedelemcsoportosítás és eladósodás megy végbe, amely aligha lett volna elképzelhető a Fidesz hatalomgyakorlása alatt
Szemelyedben az egyik legelvakultabb szadi szavazot tisztelhetjuk, hihetetlen nehez erdemi vitat folytatni Veled. Ha valamit mondunk a SZDSZ-re rogton a FIDESZ-szel jossz, komolyan mondom, akar Kovacs Laszlo.
"a Fidesz nem kormányozni akar, hanem hatalmat" Ezzel egyutt a FIDESZ era alatt tobb olyan intezkedest is hoztak, ami szamomra es a csaladom szamara pozitiv valtozast hozott. Ugyanezt nem mondhatom el az SZDSZ-rol. A korites, a pofazas meg a parasztvakitas nem erdekel. Melyik kormany alatt el a csaladom jobban, szamomra elsodlegesen ez a fontos. Es a FIDESZ kormany alatt sokkal jobban eltunk, mint most vagy 94-98 kozott.
De én konkrétan a szdsz-nek arra ajavaslatára gondolok, hogy 30-31%-os átlagos adókulcsért cserébe lemondasz a kedvezményekről.
Ez pedig egyértelműen a nagyon magas jövedelműek számára jó, akik számára a pár százezer Ft-os kedvezmény szinte semmit sem jelent, mert olyan magas a jövedelmük. Nekik komoly javulás, a szegényebbeknek viszont semmit sem jelent. Illetve a közepes jövedelmű gyerekeseknek sem, holott az ő helyzetük az inflációval jobban romlik, mint a gyermekteleneké."
Ezzel részben értek egyet. Én ugyanis onnan indulok ki, hogy minden egykulcsos adórendszer szolidaritás ellenes, tehát igazságtalan. A szlovákoknál sem az igazságosság dominált (lásd cigány lázadások, de nem cigány szlovák lakosság alsó részének életkörülményei is romléottak, csak ők nem lázonganak mint a cigányok). Ebben az esetben tökéleteen egyetértek veled.
De, ha ez csak bizonyos jövedelem sávra vonatkozik, akkor lehet jó is. Persze ehhez ismerni kellene, hogy a jövedelem sáv alatt és felett keresők számára mi lenne az szdsz megoldási javaslata.
De mondom, én azon az állásponton vagyok, hogy az adókulcsok jelenegi nagysága jó. Változtatni ott kellene, hogy a középréteg ne a legmagasabb, a gazdagoknak kitalált sávban adózzon! Valamint a kedvezmények rendszerét igazságosabbá kellene tenni (egyébként az szdsz Sulinet Expressze, amivel a negatívumait leszámítva szimpatizálok, is ezért igazságtalan, és ezt is őszintén meg kell mondani: pont a legrászorultabbak nem vehetik igénybe, mert hiába járnak felsőfokú intézményekbe tanulni, ha egyszer minimálbérből, vagy az alatt élők nem jogosultak igénybe venni az SE-t, az ő számukra az SE nem is létezik, miközben az SE célja - a pr szerint - a lakosság informatikai ellátottságának és színvonalának javítása az ország versenyképessége érdekében. A minimálbérből élő felsőfokú képzésre járók ezek szerint nem tartoznak bele a lakosságba? - na ez az a pontja, amivel nem értek egyet az SE esetében) . Nagyon sok közgazdásztól és szociológustól olvastam/hallottam ezt a véleményt.
"Akkor ez azt jelenti, hogy az adócsökkentéssel az SZDSZ a gazdagokat támogatja? Mivel ők kevesebb adót fognak fizetni, a szegények, meg továbbra is semmit?"
Attól függ, hogy az szdsz demagóg javaslatairól van szó (pl. Kuncze nyilatkozatok), vagy Csillagnak a szakmai fórumokon elmadott álláspontjáról. A kettő ugyanis nem egyezik meg.
De van ennél egy nagyobb baj is. Mégpedig az, hogy az szdsz is tisztában van a kovergencia kritériumokkal, tisztában van azzal, hogy az áht hiányát 3% alá le kell vinni pár éven belül**. Ez megoldható. De a kérdés, hogy hogyan akarja az szdsz egyszerre csökkenteni az áht hiányt és az össz adóterhelést (mert ha csak átcsoportosítani akar, akkor a végeredmény ugyanaz, mint a mostani 2004-es évé, vagyis ami csökkenést a társadalom egyik része élvez, azt a társadalom másik része fizeti meg).
Ha akarod, akkor veheted ezt a választ annak, hogy veled ebben a kérdésben tökéletesen egyetértek. Egyébként pont ezért bírálom a szocikat, hogy a 2003-as nyári adóvitában nem álltak ki a PM tervei mögött (a PM tervei szerint 2004-ben nem lett volna újabb Szja módosítás, de lett volna 2-3% ÁFA csökkentés), és egyedülhagyták a PM-t az szdsz lobbyval szemben (forrás: nyári Világgazdaságok, NapiGazdaságok).
**A nagy ellátó rendszerek reformjára szükség van, de azok rövid távon még nem hoznak megtakarítást, csak közép- és hosszú távon. Az ERMII feltételeit viszont rövid távon kell teljesíteni.
"A gazdaság adóterhe most alig több mint a fele a lakosságénak. "
Ha ilyen jó a helyzet, akkor mi szükség van a vállalkozókat adópénzekből vissza nem térítendően támogatni (pl széchenyi Terv filozófiája)? Egyébként pedig a szociális járulákok közül (2001-es adat) az EU jelenlegi 15 tagállamából 12-ben a magyarországinál magasabbak a lakosságot terhelő járulékok. A munkaadókat terhelő jarulékok pedig csak két országban magasabbak a magyarnál. Összességében pedig az EU-15 átlaga 66%:33%, míg a magyar 85%:15% munkáltatói:munkavállalói járulékterhek. Ha az adóterjheket nézzük csak önmagukban, akkor sem rosszabb a lakosság helyzete a gazdasági, munkáltatóihoz képest. A gond az adó és járulékterhek igazságtalan megoszlása. Sok ilyen van, de a legközismertebb az, hogy már az átlagbér is a legmagasabb adóketegóriában adózik (= már az átlagbér is a legmagasabb adótehernek van kitéve). De lehetne még sorolni az egyéb igazságtalanságokat. Tehát nem a lakosság adóterhelésének a météke a gond, hiszen ebben az EU-15 átlagáé sem kisebb (pár ország kivételével - pl. olaszo. - a munkavállalókra van a magasabb adó terhelve a munkáltatókról), hanem a struktúrája, a szerkezete aránytalan és ezáltal igazságtalan.
"A lakossági költekezést amúgy sem tudod eltörölni, maximumium késleltetni, de ha késlelteted, akkor előbb utóbb még erősebben jelentkezik. "
Senki nem a lakossági költekezést akarja eltörölni, hanem a lakossági túlköltekezést akarja az állam kordában tartani (erről megkérdezheted Járait is). Nem jó a magyar gazdaságnak, ha a lakossági szektor nettó eleadósodott (szintén kérdezd meg erről Járait az alapkamatok és a lakossági eladósodás közötti összefüggésekről) - ami plusz külső forrásokat jelent az állami kiadások finanszírozása tekintetében, ami meg a jegybanki alapkamat alakulását befolyásolja. Illetve a másik probléma, hogy a lakossági fogyasztás jelentős részben import termékekre irányul, ami a fizetési mérleget is rontja. Mondom szükség van lakossági fogyasztásra, de a lényeg a mérték (hiszen a fogyasztásokat valamiből fedezni kell, és ha a fogyasztás nagyobb mint a rendelkezésre álló belső források, akkor külső forrásokra van szükség, aminek meg kamatterhei vannak). A Matolcsy féle belső fogyasztáson alapuló "magyar modell" eredményeit láthatjuk és érezhetjük. Az exportvezérelt pályára csupán a tavalyi év III. negyedévében állt vissza a gazdaság, de már a kezdő jelei is pozítivabbak, mint a "magyar modell"-é (= újra gyursuló mértékben növekszik a gazdaság és nem pedig lassuló mértékben növekszik)
De én konkrétan a szdsz-nek arra ajavaslatára gondolok, hogy 30-31%-os átlagos adókulcsért cserébe lemondasz a kedvezményekről.
Ez pedig egyértelműen a nagyon magas jövedelműek számára jó, akik számára a pár százezer Ft-os kedvezmény szinte semmit sem jelent, mert olyan magas a jövedelmük. Nekik komoly javulás, a szegényebbeknek viszont semmit sem jelent. Illetve a közepes jövedelmű gyerekeseknek sem, holott az ő helyzetük az inflációval jobban romlik, mint a gyermekteleneké.
"Azért nem igaz, mert az adókedvezményeket pont a legrászorultabbak nem tudják igénybe venni (hiszen ők ma sem adóznak, mivel jövedelmük nem éri el az adóköteles határt).
"
Akkor ez azt jelenti, hogy az adócsökkentéssel az SZDSZ a gazdagokat támogatja? Mivel ők kevesebb adót fognak fizetni, a szegények, meg továbbra is semmit?
"alacsonyabb adókulcsokkal adózhatsz, de lemondasz cserébe az adókedvezményekről - ez elsősorban a gazdag gyermektelen embereknek kedvez...."
Ez így ebben a formában nem igaz. Azért nem igaz, mert az adókedvezményeket pont a legrászorultabbak nem tudják igénybe venni (hiszen ők ma sem adóznak, mivel jövedelmük nem éri el az adóköteles határt).
A másik ok, hogy nem jó a gazdaságpolitikai és a szociálpolitikai támogatásokat egymással keverni. Én most nem tudom leírni, hogy az adózásnak melyiket kellene szolgálnia, csak annyit tudok, hogy a jelen esetben az adókedvezmények és az egyéb típusú támogatások egymással keverednek.
Először tisztázni kelle az adózás célját. Utána lehet a mértékét. És ettől teljesen külön a szociálpolitikai támogatások rendszerét, eszkézeit.
Most éppenséggel ezen a téren teljes a káosz. A kimutatások szerint a gazdagok csupán 20-21%-ot adóznak, mert a könyvelőik segítségével erre a szintre tudják levinni az összadóterhelésüket (visszaigénylések, + mit hova könyvelni a kedvezőbb adózás miatt, stb.).
A gazdaság adóterhe most alig több mint a fele a lakosságénak.
A lakossági költekezést amúgy sem tudod eltörölni, maximumium késleltetni, de ha késlelteted, akkor előbb utóbb még erősebben jelentkezik.
Ja és: ha kialakul egy középosztály, akkor az képes jelentős pénz bepumpálni a nyugdíjalapokon, tőzsdén, stb-ken keresztül a gazdaságba, miután úgy érzni hogy az életszinvonala megfelelő.
Sőt a gazdaság stabilitása jelentősen nőhet a közposztály erősödésével, nemcsak a külföldtől illetve az álalmi megrendelésektől függ, hanem az erős középosztályra is számíthat.
