Tanulási problémákkal ( diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia ) , részképesség-gyengeségekkel küzdő gyerekek részére fejlesztő foglalkozások általános iskolai tantermekben a délutáni órákban. További információk: http://tanulasproblema.uw.hu , http://tanulasproblema.tar.hu , http://tanulasproblema.tvn.hu . Sindelar-terápia, nyelv- és beszédfejlesztés, diszkalkúlia terápia, diszlexia terápia, Meixner-módszer alkalmazása. Érdeklődni lehet az alábbi e-mail címen is: gyp007@freemail.hu ( Turi András) .
Tudtad, hogy a nép valamikor összetett szó volt? Érdekel, miért lett öngyilkos Csáth Géza? Tudtad hogy osztjákul a szem az szam, a tél pedig tal? Nem érted, mit akarhatott Pilinszky az alvó szegekkel? Szeretnéd tudni mikor halt meg az utolsó kamasz öregasszony?
Vagy egyáltalán nem érdekel az egész, csak szeretnél leérettségizni - írj levelet a dzink@vipmail.hu címre, és megszereted az irodalmat.
Magyar nyelv és irodalom korrepetálást válalok. Ötödéves bölcsészhallgató!
Már három négyesünk van nyelvanból és kettő külalakból. Irunk, írunk, írunk. Minden mondatnál egyeztünk, hangosan elmodjuk az összes vonatkozó szabályt. A mondatot nagy betűvel kezdjük, az ó,ő, ú,ű a szó végén, stb. stb. Csak ragad valami.
Hála a jó égnek most erdei iskolában van, végre kipihenem magam.
A tegnapi tantonénivel történt beszélgetés szerint a gyerek nagy előrelépést tett mind a helyesírás mind a külalak területén. Egy hét betegállomány alatt igyekeztem helyretenni a dolgokat. Könyörögtem, írtunk, radíroztunk, írtunk, ordítoztam, füzetlapok repkedtek, írtunk. Valami csak összejött.
Én nem szoktam neki ilyenért csokit adni, mert nem érnék el vele semmit! Összetett kézzel könyörgök neki, hogy kábé 5 percig ne beszéljen, hogy legalább akkor ne jusson eszébe közölni valamit, amikor a vécén ülök... :-))) Megvesztegethetetlen, csak beszél, beszél, ha azt akar. De becsületére legyen mondva, ha félrevonulni akar, akkor magától félrevonul, és olyan jól elvan... Olyankor hiányzik a csacsogása! :-)))
Jesszasz, én vagyok a mumus? :-))
Naná, hogy neked címeztem! Figyelemkoncentrációról volt szó, aztán te azt írtad, hogy motiválni kell a gyereket, ha csöndben országvárosozik egy órát, kap csokit. Hát kinek írtam volna, te! :-))
Ha ezzel a hozzászólásoddal kapcsolatban is kekeckedni akarnék, de nem akarok, mert jó kedvem van, csak tegyük fel, hogy akarok, akkor azt mondanám, hogy eleve rossz, ha a gyerek bármit is kér a matekverseny első helyéért :-))
Még az is eszembe jutott, hogy értem ám, miről van itt szó! Csokit adsz a gyerekidnek, csak hagyjanak békén egy órára!!! :-))
Ilyen ötösöm lenne a lottón!!! Tudtam, hogy Te leszel az az aki agyonvág:-) De ha rendesen elolvasod, akkor itt szabadidős tevékenységről van szó. És elmesélném, hogy mit kért a fiam a megyei első helyért a matekversenyen: három tasak gumicukrot!!!!!!!!!!
Jó amit írsz, teljesen egyetértek veled, csak ne nekem cimezted volna:-(((
Ha már a nyelvtanról van szó: vannak ugye a zöngés meg a zöngétlen hangok. Valamelyik Szabó Magda könyvben olvastam, hogy meg kell tanulni ezt a bűvös mondatot: "két hét szűcs puff" - mert ebben az összes zöngétlen mássalhangzó benne van. A többi meg zöngés...:-)
Velem sem tanult soha senki,mégis elég jó volt a bizonyítványom.Én is ezt a példát próbáltam követni az enyémeknél,na jó,kivéve elsőben,de úgy látszik,nálunk nem működik.
Ha nem kérdezem meg és nézem át a cuccát,képes elmenni az előző napival,aztán sorra jönnek a beírások,hogy mi nem volt ott.
Tegnap kipróbáltuk a tanárnővel,hogy mivel bent voltam,elmondta pontról pontra,mi volt a lecke,a gyerek is azt mondja-e itthon.Aha,a felét.
Úgy látszik,ő olyan fajta,hogy egyfolytában ellenőrizni kell és rudgosni.
Tegnap megpróbáltam megértetni vele,hogy ki lehet mindent javítani,segítek,de neki is össze kellene szednie magát.
Kíváncsi leszek,lesz-e foganatja.
Bevallom töredelmesen én még soha egyetlen gyerekem táskáját sem néztem/pakoltam be. Elsős korukban rajzoltam nekik órarendet: tesióra labda, matek számok, olvasás könyv, etc. Működött.
Motiválni azzal szoktunk, ha nem tanulsz, hülye maradsz :-) Sem csoki, sem pótzsebpénz, sem semmi.
Nagylányom szorgalmas, okos, de ő ugye lányból van.
A fiam nem szokott itthon tanulni, az ágya alól horgássza elő a könyveit reggelente (oda másztak rémületükben...), mégis tökegyforma a bizijük volt eddig. A lányom helyesírása kaliberekkel jobb, mint az öccséé, de ő meg 0 itthoni tanulással emlékszik minden frinc-francra.
Valami még eszembe jutott a szorzótábláról, bár látszólag semmi köze hozzá. Rengeteget szenvedtem mindig, hogyan tanítsam meg a német melléknévragozást. Táblázatokat gyártottam, amit kívülről kellett fújniuk, de alkalmazni nem tudták. Aztán kaptak egy szöveget, tele jelzős szerkezetekkel, ki kellett keresni őket, és felfedezni az összefüggéseket. A végén maguktól gyártottak táblázatot, és nem mondom, hogy nem hibáznak, de működik...
Szerintem hasonló a helyzet a szorzótáblával is... Érted, mit akarok mondani?
Hát nem tudom... Én matekszakos kollégáimnak is meséltem, akik nagyon örültek, hogy ilyen is van. Ezek a törpék, mire konkrétan a kezükbe került a szorzótábla, gyakorlatilag szoroztak. Aszongya éppen a lányom, hogy de jó, valamelyik szorzótáblának csak egyetlen elemét kell megtanulni, a többit mind tudják, mert a régebben tanultakat csak meg kell fordítani... Hát nem ez a lényeg?
Magát a szorzótáblát még egyszer sem kellett felmondaniuk, de tudják.
Ami egy baromság, már megbocsássatok. A szorzótábla nem vers! A lányomék szerencsére nem így tanulják, az összefüggéseket keresik, például, hogy a kettes, a négyes és a nyolcas szorzótábla hogyan van összefüggésben, szöveges feladatokat oldanak meg rengeteget... A lényeg, hogy értsék a szorzás és az osztás lényegét, ez nem memoriter, amit meg kell tanulni!
Hát nem tudom, nekem ez a "motiválás" dolog nem tetszik... Ne a csoki meg a jutalom legyen a motiváció (ott törjön le a kezem, amikor a jó bizonyítványért biciklit adok a gyereknek, a kicsit rosszabbért meg eltiltom a tábortól, amire régóta vágyik!)! Meg ne a jegy, amit kap.
A lányomnak egyelőre elég, ha tudja, mennyivel okosabb lesz, ha megcsinál valamit. Ha akar szorgalmit csinálni, hát csinál, ha nem, hát nem...(általában akar)
Amúgy nagy híve vagyok az abszolút önállóságra nevelésnek, kezdve azon, hogy nem ülök mellé a leckénél, nem nézem meg, mindent megcsinált-e, ami a leckefüzetébe fel van írva, nem nyúlok a táskájához. Ha valamit elfelejt, nem ír fel leckét, nem hívok fel senkit, hogy megtudjam, mi volt. Szeretném, ha tudná, hogy magának tanul, nem nekem, ő a felelős a dolgaiért. Most másodikos, a dolog működik...
"Ne gondolj nagy dologra, csak emlékezz vissza arra, hogy a mi időnkben, hogy tanultuk meg a szorzótáblát. Mint egy verset. Az én matek tanárom minden óra elején végig mondatta, év végére a leghülyébbre is ragadt valami. "
Én ha jól saccolom kicsinyég öregebb vagyok. De nálunk is a szorzótábla nagyjából úgy ment hogy minden számtan (nem matemitika, számtan!!!) óra elején fel kelett mondani az egész osztálynak közösen az egyik szorzótáblát, nagyjából így, hogy "no akkor gyerekek, mondjátok el a négyes szorzótálát: egyszer négy az nééééégy, kétszer nééégy az nyoooolc... háromszor néééégy az tíííízenketttőőőő... stb... álmomból felébresztve is el tudtam mondani egy idő után...) Ez olyan alsó tagozatban végig ment, minden számtan óra elején...
Bent voltam a fogadóórán.Én aztán tényleg tudom szídni a tanrőket,de azt kell mondjam a tanárnő,aki mellesleg az osztályfőnöke is,teljesen korrekt.Teljesen objektiven látja a gyereket,és megmutatta ma legutóbbi dolgozatot,ami egyes lett.Majdnem elsírtam magam.Én meg megmutattam a tegnapi itthoni diktálást.Csak néztünk egymásra és nem értettük.Igazán nem félelmetes,hogy a gyerek félne tőle,szigorú,de igazságos.Nem értem.
Nagy beszélgetést csaptunk a gyerekkel,mikor hazajöttem /a gykorlás után /,majd meglátjuk,lesz-e eredménye
Szasa, a Te kisfiad még annyira kicsi, hogy nála teljesen természetes, hogy ilyeneket ír. Ahogy halljuk, úgy írjuk elv :-)
Én egy elsőst semmi szín alatt sem látnék el plussz feladatokkal, szvsz bőven elég neki, amit kap nap közben. Tedd el az ötleteket későbbre :-)
Más: a figyelmetlen kölköknek jól jönnek az ún. koncentrációs gyakorlatok, pl. lehet ilyeneket csinálni is. Tök értelmetlen szám és betűhalmazt írni, de legyen benne X db olyan betű és/vagy számkapcsolat, amit meg kell keresni, és megszámolni hány van belőlük. Kb ilyen:
qmwnegrtdflkmqhneg89652349087156243234 legalább egy A/5-ös oldalon át. Hány db neg, és hány db 234 van benne?!
Motiválni kell a gyereket. Pl. én azt szoktam, hogy ha hajlandóak egy órárt csendben országvárosozni, akkor kapnak egy Kinder Buenot. És általában jó vásárt csinálok.
Na látod ezért vagyunk mi olyan jó karban. De ha nekem mégegyszer valamelyik OM szakértő a gyerekek terheléséről beszél, meglesem és úgy vágom hozzá a gyerek táskáját, hogy az tuti 8 napon túl gyógyuló.
De az alap problémára visszatérve szerintem a jelenlegi tankönyvek nagy része tetszetős, (jó kemény kötésű, dög nehéz) de alkalmatlan arra, hogy a gyerek a tanultakat automatizálja, rengeteg hasonló feladat megoldásával. Ne gondolj nagy dologra, csak emlékezz vissza arra, hogy a mi időnkben, hogy tanultuk meg a szorzótáblát. Mint egy verset. Az én matek tanárom minden óra elején végig mondatta, év végére a leghülyébbre is ragadt valami.
Ma oktatáspolitika, oktatásszociológia és minyavaja van. A lényeg az, hogy a tankönyv írója, kiadója az eladott példányszám után részesedik, amiből visszacsorgat az iskolának. Nem tudom emlékszik-e valaki a képolvasási módszerre. A pedagógia csődje, a dislexiások gyártásának nagyüzemi módszere. Nálunk mégis sikerült kb 10 éven keresztül üzemben tartani, és funkcionális analfabéták tömegét képezni magas állami elismertség mellett. A jelenleg forgalomban lévő tankönyvek és segédanyagok az írójukon, kiadójukon kívül senkinek sem hoznak hasznot.
Bocsi a hosszúságért csak dühöngök. Hétfő van, bepótoltuk, kijavítottuk, gyakoroltuk azt amit már rég tudni kellene.
Mi este pakolunk. Pontosabban ki-be. Külön iskolatáska, külön tornazsák. Pénteken még úszik is a kicsi, úgyhogy most pénteken úgy jöttünk haza, hogy a két iskolatáska az én vállaimon, a tornazsákok rajtuk, az úszószsák a kezemben. Plusz még vásároltunk is hazafele. Majd megszakadtam.
Most nevess, de a fiam, aki még írni olvasni nem tud az adott nyelven, elég jól kommunikál angolul és arabul.
De a hogy szót sikerült a következő képen elválasztania ho-gy. Miközben legalább ezerszer megbeszéltük, ho-gy egytagú szavakat nem lehet elválasztani.
Nem tudom ti hogyan élitek meg, de nekem minden reggel a táska bepakolása egy tortúra. Van kb. 4 tárgy + a testnevelés. Ehhez jár általában egy könyv, füzet, gyakorló, feladatlap kisnyavaja.
A gyerek viszonylag jó erőben van, de én majd meg szakadok mire az iskoláig meg visszahurcolom az egészet. A különböző extra kívánságokról még nem is beszéltem úgy mint kinti és benti tornacipő mert sosem lehet tudni, + melegítő, tartalék mifene.
Emellett ha nekifogok hét végén kb. 2*2 óra alatt többre jutok a gyerekkel, mint amit egész héten az iskolában ökörködtek. Ha megengedhetném magamnak már rég magántanulóként vinném tovább.
Amellett, hogy a jelenlegi iskolája kategiákkal jobb mint az előző, de az egész rendszertől nem vagyok elájulva.
Tudom ám! :) Én is tapasztalok eleget, de úgy tűnik, nekünk piszok nagy mázlink volt eddig azokkal a pedagógusokkal, akik a gyerekemmel foglalkoztak... Vagy nagyon jók a megérzéseim... :)
