A számok érdekesek, és jó irányba indulunk. A cikkben írt (egyébként ez - ugyanaz, csak másik tudományos lapból - , amit laikusként kitárgyaltunk) a Fekete-tnegerben lévő hidrogén szulfid mit csinál levegővel érintkezve?
A rengeteg tonna anyagból, mondjuk egy lentebb tárgyalt meteorral, mennyi kerülhetne ki elvileg? Vagy: mondjuk 1 tonna hidrogén szulfid milyen arányban, és területen oszlik el a levegőben? Valamint: milyen arányban halálos, és ha már éppen nem, akkor mit csinál az élőlényekben?
Az a giga-rohadt-sok-megatonna kb. annyi, mint 16 milliárd tonna H2S. A Fekete tenger térfogata ugye 540000 km3, ennek mintegy 87%-a halott (a 200 méternél mélyebb rész, anoxiás), a hidrogénszulfid-tartalom itt kb 34 ppm (milliomod rész). Ha elszámoltam, akkor nem annyi.
Persze ez sehogy se tud mind egyszerre kiszabadulni. Milyen gyorsan oxidálódik a hidrogénszulfid a levegöben?
Viszont 251 millió évvel ezelött lehet, hogy az egész világóceán olyan állapotba került, mint most a Fekete tenger. Ha minden igaz, akkor a fajok 90%-a pusztult ki hidrogénszulfid mérgezés miatt.
A meteor viszonylag ritka, de földrengés elég gyakran van arrafelé... Ha az egyiknél szerencsétlenül jönnek össze a tényezők...(ha már parázni akarunk, ne lazsáljunk)
Olvastem egy afrikai krátertórol, amelynek a vizében szén-dioxid volt oldva. Aztán egyszer beindult a láncreakció, és a kibocsátott gáz lehömpölygött a hegy több ezer hullát hagyott maga mögött.
Itt milliós nagyságrendűek lennének az áldozatok, utána az egész földön savas eső évekig....
Sacc/kábé nem tudom. Bár azt hiszem, nem is a szökôár lenne az igazán pusztító. És a szökôár kicsit megelôzné, vagy a gázzal együtt érkezne, inkább együtt. A part közelében legkésôbb a szökôárral megérkezne a gáz, míg a belsôbb területeken a meteor nagysebességű becsapódása során keletkezô légoszlopon át felszippantott szulfidos-vízgôz lassan de biztosan tulajdonképpen csapadék formájában jutna vissza a földre. Az idôjárás szempontjából egy gigantikus és rendkívül sűrű páratömeg keletkezne nagy magasságban, mely tömegnek a legnagyobb része néhány napon belül lecsapódna... Talán??? És a szimpla savas-esôvel együtt gázköd is leereszkedne, mivel közben felszabadult a vízben oldott hidrogénszulfid... A hegyek, mivel a vákum nagy magasságig szippantotta fel a szulfidos-vízgôzt nem számítanának sokat az elsô napokban. Majd késôbb, amíg helyre nem áll a "normális" vízkörzés a Fekete tengerben és még bôségesen szabadul fel a zavaros vízbôl gáz, lesz jelentôségük a hegyek védô hatásának, hiszen ezt a gázt már az uralkodó széljárás fogja terelni...
Egy kémikus és egy meterológus határozottabb választ tudna adni a részletekre, én így képzeltem el.
A kihalt terület azé lenne, aki benépesíti, gondolom.
;)
Olyan katasztrófafilmet, amelyben az éppen Várnában nyaraló Bruce Willis nem tud megmenteni akárkit, nem forgatnak...
Mindenesetre érdekes játék ez, bármennyire tragikus lehet egy ilyen helyzet. A keletkező szökőár már egy olyan tengerpartot áztat szét, ahol a hullákat viheti be a mélyvízbe, újabb adag szulfidnak.
És a kihalt terület kié lenne? Jönne a chicagói román nagybácsi vajdának, meg a tokiói török nagykövet basának.
Amúgy mennyi idő alatt zajlódna le egy ilyen történet? A partok csak Keleten végződnek magas hegyekben, meddig mosna a víz? Mekkora mennyiségű gáz szabadulhat fel elvileg, és mi történne vele mondjuk 10 órával a becsapódás után?
Jórészt fenékvízzel kerültek a fekete tengerbe idegen élôlények.
Az utolsó mondathoz, ha nem is a fél föld, de a fekete tenger melléki országok jó része, és legyen mondjuk egy kicsit nagyobb, mondjuk 50-100 méter az a meteor becsapódó része. A legnagyobb bajt a meteor útját kisérô vákumoszlop okozná, amely lényegében azonnal a sztatoszféráig szippantaná magába a szulvidos vízgôzt, stb... És ez aztán szépen szétterül. De elég gyorsan. Úgy kábé ötven-százmillió embernek esélye sem lenne a menekülésre, a hatóságoknak meg arra, hogy bármit tegyenek. Annyi szerencséjük lenne, hogy a gázhalál aránylag gyors.
Apokalipszis a köbön. Micsoda katasztrófafilmet lehetne ebbôl forgatni!
A második linkből kiderült, hogy 100-110 méter volt a növekedés a Boszporusz kinyílásával. De még van ott 1900-2000 méter, ami volt is eredtileg!!
A térképek kifejezőek, és arról szól az egész, (3-4 éve vizsgálgatják), hogy is lehet a felső 150 méter oxigénes víz alatti szuboxi vizet felfogni. Mert egy érdekes képződmény, úgy 40 méter a vastagsága.
1500 méteren a sűrűség meredeken emelkedik. De már 200 méteren holtzóna van. A Boszporusz befolyásánál kissé keveredik a víz, de a többi helyen egységes.
Szól az oldal még fitoplanktonokról, idegen medúzákról, és európai tisztogatási akcióról.
A 3. linked elgondolkodtató. Ha véletlenül egy autó méretű meteor bevágódna a Fekete-tengerbe, még az is lehet, hogy a fél Föld megdöglene a záptojásszagú mételyben??!
Bocs, csak ahányszor eddig szóba kerül a hidrogénszulfid témája mindig beleestek ebbe a tévedésbe.
A Fekete tengernek is volt vízszintingadozása, de korántsem olyan mértékű, mint a gyakran fenékig kiszáradó földközinek. 20-50 méter között lehetett a legjobb tudásom szerint. Ez álltalában összefüggött a jégkorszakokkal és a földközi tenger medencéjének feltöltöttségével. Másrészt a Földközi tenger kiszáradás összefügg a Gibraltári szoros létével. Ha bezárul a szoros, kiszárad a tenger, mivel azon az éghajlaton a párolgás jóval jelentősebb, mint a folyók szállította utánpótlás. Míg az északabbra fekvő és bővizű folyók táplálta jóval kissebb medencéjű Fekete tenger létét a boszporuszi szoros megléte nem befolyásolja.
A hidrogénszulfidos vízben nem a kinézetéről fogod észrevenni, hogy miben úszkálsz. Ezt kell tudni róla:
http://www.fjokk.hu/magyaricsc/_icsc01/icsc0165.htm
A Black Sea Journal:
http://www.ocean.udel.edu/blacksea/
A Fekete tengerhez hasonlóan más a világóceánoktól elszeparált medencékben is kialakulhatnak ilyen állapotok, egy bizonyos időszakban talán az alföldünk helyén hullámzó Pannon beltenger is hasonló állapotban volt.
A Fekete tenger hasonlóan a Földközihez, vagy a Kaszpihoz és az aral tóhoz, meg a mi feltöltődött magyar alföldünkhöz a Tethys óceán maradványa. Az óceán helyén jórészt fiatal hegyláncok húzódnak az alpoktól a himalájáig.
Itt egy jó kép a Tethysről:
Ez egy érdekes cikk, bár kicsit off:
http://www.sciencedaily.com/releases/2003/11/031104063957.htm
A FT alapvető problémája, hogy a vize sótartalom szerint rétegződött. Az alsó, nagysótartalmú vizek panganak, tehát csakugyan halottak. Ettől függetlenül elég sok kosz kerülhetett bele...
Mielőtt nagyon ilyen választ írsz, légyszi, olvasd el a nyitót...
Már tudtam a kénhidrogénről, sőt el is hittem. Viszont nem évmilliókról, csak évezredekről, max tízezredekről. Habár a Földközi-tenger kiszáradó és feltöltődő periódusai minden jel szerint évmilliók kérdése, ez nem feltétlen pendül egyhúron a Fekete-tengerével. Erre utal a folyóvölgyek, de méginkább a feltehetően épített városok nyoma a mai meder mélyén.
Viszont egyenként érdekelnének a kérdéseim utáni válaszok! A F.t. mélységétől, a Boszporusz átömlésén át, addig a mérés útján lefektetett véleményig, mely szerint a Fekete-tenger a Világ 3. (iparilag is) legszennyezettebb vize.
Mielôtt nagyon beleélnéd magad, hogy elszennyeztük a Fekete Tengert, elárulom, évmilliók óta kénhidrogén van benn. 100 méter mélyen évmilliók óta halott a Fekete tenger, kivéve azokat a szervesanyag lebontó baktériumokat, amelyek a kénhidrogént elôállítják. Ennek oka, hogy egy zárt medencébe a nagy vízhozamú folyók olyan mértékű szerves anyagot hordtak évmilliók alatt, amit a medence ökoszisztémája (talán a Tethys e medencéjének bezárulta óta) nem tudott feldolgozni.
Tehát a topik alavetése téves. A tenger magától halott, mi se rontani se javítani nem tudunk ezen. Mert csak egy módszer lenne, Törökországot a tengerszint alatti 2000 méteres mélységig cakk-pakk elhordani és így összekötni a földközi tenger és a fekete tenger medencéjét.
Úgy tűnik a Fekete-tengerben a kénhidrogénen, olaj, műanyag, kemikália, rádióaktív szennyezéseken túl még van víz is...
Kedves hozzáértők! Ebben a topikban az eddig legnagyobb tengeri koszfészek összetorlódásáról esett pár szó.
Már ez is megér egy kis gondolkodást, de mellékkörülményként előjött a Fekete-tenger és a kénhidrogén. Idézet onnan, tőlem: "Mennyi az átlagos mélysége a F.t.-nek? Hogyan kell elképzelni azt a kénhidrogént ott, viszonylag nagyobb nyomáson: sötétszürke átláthatatlan elegy hideg sósvízből és oldott gázból? Mekkora mennyiségre kell gondolni ez esetben, mondjuk köbkilométerben? Hogyan néz ki a határterület? Milyen állapotmegóvó ez a kénhidrogén?
És mi lesz az évtizedek óta jelentkező ipari-társadalmi szennyezésekkel? Mert egyrészt korábban mindenhol, most inkább Pozsonytól a fél balkánig, az oroszok penetráns csatornává rohasztott folyóiig, rádióaktivitással kiegészülve irtózatos mennyiségű nehézfém, nitrát, és műanyag + satöbbi folyhat a tengerbe. A műanyag tonnái az ultraibolya hatására sem bomlanak le, csak aprózódnak. Mindez mit csinál a Fekete-tengerben?
Robert D. Ballard
a National Geographic-ben: "2000-ben Ballard folytatta kutatásait a Fekete-tengerben. Emberi kéz alkotta építmények nyomaira bukkant a Fekete-tenger legmélyebb pontjain. Ebből arra következtetett, hogy ezen a helyen mehetett végbe az Ótestamentumban szereplő Özönvízként emlegetett áradás és Noé története." - Most az Özönvíztől eltekintve, ha ott ilyen építménnyom van, akkor a Duna-Don-Dnyeper-stb mekkora tavat tartott fenn?
Másik, hogy valahol az szerepel, hogy a Vörös-tenger, és az Indiai-óceán nyugati része után a F.T. a legszennyezettebb víz. A korábban leírtakhoz még jelentős olaj és kemikáliatétel is hozzájön.)"
Szóval: Az ottani vitapartnerem - bár sokat tud a témáról, de megtartja magának - ajánlotta a netkeresőket. Ám eddig ezek nézegetése nem sokat ért, ráadásul itt, a tudomány-fórumban érdekesebb lehet megvitatni a szennyezések, a Boszporusz-átszakadás, és a szervesanyag lebomlás kérdéseit.
Ajánlom tehát a témát azzal kiegészítve, hogy más tengeri/óceáni szennyezést, jelenséget is idehozhatunk.
