A pirossal jelölt helyen állt a Fradi északkeleti végében (fent a Könyves Kálmán körút, jobbra a Gyáli út), az 1977-es légifotón természetesen már nincs ott.
Pedig sokat kérdeztem őt a királyi kocsiról, és akkor nekem valamiért nem mondta ezt a véget ilyen egyértelműen (hiszek neked, nem azért írom). A KM megnyitása előtt közvetlenül látta a kocsit forgóvázak nélkül, jó állapotban a Fradi kocsiszín melletti kábeltelepen, a debreceni gőzmotor-mellékkocsi társaságában, ez utóbbi bekerült a múzeumba.
Van egy OFF 1959-es kép, ahol a KM még romos épülete elé már oda van készítve a Lánchíd 1915-15-ben kiépített eredeti láncnyerge (ez az épület lebontásáig ott is állt előtte), viszont a képen szintén ott álldogáló, műszaki emlék táblával ellátott Mávag N 26/36 busz végül nem került be a gyűjteménybe, és időközben nyoma veszett.
A 20-ast akár még meg is lehetne építeni, mondjuk a közelgő FAV rekonstrukció keretében, ahogy az a 11-essel is történt 1995-ben, több utast tudna vinni. Szegecselni tudnak még Istvántelken, Stuka-forgóváz is van még (3612, 7650), a kasztnit pedig a legtöbb favázas nosztalgián felújításkor úgyis újra kellett készíteni.
Semmiféle betonfejű főnöknek nem volt ez a döntése. A kocsit néhány részeg munkás felgyújtotta dohányzás miatt ,mert azt használták dohányzóhelynek a tiltás ellenére. A kocsi totál szétégett nem volt rajta mit megmenteni. Lovász Pista bácsi sírva írta alá a bontási engedélyét.
A Stukán kívül az összes régi villamosnak (nem voltak kitüntetett szerepben a nosztalgia-kocsik9 külön kapcsolóval lehetett a pályavilágítást kapcsolni, ha volt zárlámpa, azt is.
A Stukán volt először akkumulátoros világítás, Bosch-kapcsolóval.
És az 1074-en nics zárófény, csak piros jelzőüveg.
Ezeknél a főáramú kontrollereknél nem volt megoldva a pályavilágítás és zárófény menetirány szerinti átkapcsolása, azt a világítás-kapcsolósor egyik kapcsolójával kellett a menetirány szerint átkapcsolni.
Így van, a "beszálló oldal" Városliget/Mexikói út felé.
(A mennyezet fénycsőarmatúrái úgy dőltek, hogy ne világítson az utasok szemébe: a leszálló oldalon a fal felé, a beszállón a vágányok felé volt irányítva a fényük.)
Itt a kijárat nem stimmel valahogy. A Vörösmarty téren úgy az állomás háromnegyedénél van a kijárat (bejárat). A képen meg a végénél. Kénytelen leszek végigfényképezni az összes állomást miattatok :)
A hatvanas évek végefelé napi rendszerességgel szálltam le a Vörösmarty téren a földalattiról. Nem tűnt fel, hogy más lenne, eltérne a kinézete a többitől, tehát az eredeti fehér-barna Zsolnay-csempe rémlik. Mivel azonban itt csak érkeztem, az indulás (a szerelvényre várás, "nézelődés" kimaradt), tévedhetek. Az viszont biztosan feltűnt, hogy a '73-as hosszabbítással egyidőben jelentősen átépítették az állomást - a betett kép ez az állapot a hosszában felrakott fényszövekkel, meg a falon ferdén lógó reklámtáblákkal. Csodálkoztam is, hogy hogy lehetett ennyire kiforgatni az állomás stílusát...
Ismét kérdéssel fordulnék a topikhoz, hátha valaki tudja a választ.
A kérdésem, hogy a vörösmarty téri végállomás a '73-as vonal hosszabbítás előtt (de már az ötvenes évekbeli módosítások) után hogy nézett ki?
A metros.hu-n azt írják, hogy:
"(...) Az 50-es évek elején, amikor az új metró Deák téri állomásának építése a kisföldalatti nyomvonalának áthelyezésével szükségessé tette, a szerelvények egy ideig csak a Bajcsy-Zsilinszky úti állomásig közlekedtek. Ezen idő alatt - a kisföldalatti Deák téri új állomásának és az új vonalalagutaknak megépítésével egy időben - a Vörösmarty téri végállomást is átépítették az akkori kor ízlésének megfelelően. Az eredetileg szögletes alaprajzú állomást íves falak építésével „kigömbölyítették” és a régi dísztégla-burkolatokat csiszolt mészkőlapokkal váltották fel."
Na már most, az egyetlen fotó, amiből ki tudok indulni, az a fortepanen található 1979-es keltezésű fotó:
Ez viszont mindennek tűnik, csak nem csiszolt mészkőnek, inkább valami műanyag lambériának. Meg nem is ez jut eszembe az ötvenes évek ízlésének, inkább tényleg a kőburkolat/meszelt fal. Így nézett ki az állomás, csak halvány sárgás/szürkés mészkővel kéne ugyanezt elképzelnem, vagy teljesen máshogy?
Köszönöm a képeket! Ami újat mindenképpen megtudtam belőlük, az az, hogy a homlokfalon mégis csak volt felül kapcsoló, ahogyan nézem legalább kettő. A pótkocsis képek alapján arra tudnék gondolni, hogy a bal az utastér világítás, a jobb oldali a szükségvilágítás.
Arról esetleg nincs infód, ki tudhatja a többi kapcsoló mi célt szolgált? A topikban anno láttam itt képet egy kézben tartott menetkapcsolóról, elvileg topiktárs lenne az a járművezető akinek jogosítványa van a nosztalgia kocsira?
Hátha egész véletlenül valaki még olvassa a topikot.
Lenne egy régi kocsikkal kapcsolatos kérdésem, hátha valaki tudja rá a választ. Az érdekelne, hogy a régi fa borítású kocsikban (első körben abban a kevés szólóban maradt kocsiban) a vezetőfülkében milyen kapcsolók voltak és hol? Viszonylag kevés fotót találtam róla, és nincs lehetőségem az igazihoz hozzáférni értelemszerűen, hogy lefotózzam.
(Előre is elnézést, fogalmam sincs kinek a képei ezek itt a topikból vannak, talán a második zslevi topiktársé.)
Ezen a képen úgy tűnik (ha belenagyít az ember), hogy a vezető mögötti válaszfal tetején a fülke világítás környékén lenne talán annak a kapcsolója, és talán tőle jobbra és balra is lenne valami (persze ez a régi állapotra visszaállított vége a kocsinak, az S kapcsolóval, így nem biztos hogy hűen reprezentálja az általam érdekelt selejtezés előtti állapotot). Az is látszik (főleg más külső képen főleg), hogy a kontrollerszekrény és a homlokfal közti pultrészen az akku feszmérőn kívül más nincs (se kapcsoló, se semmi).
Itt meg az látszik, hogy valami nagyobb áramot megszakító kapcsoló van az alsó elektromos szekrényben, a kisebben tőle a képen balra meg szintén egy kapcsoló. Utóbbit a formája és elhelyezkedése alapján főmegszakítónak nézném, de fene se tudja.
Ha jól sejtem, elvileg egy fülke, egy utastér és egy szükségvilágítás kapcsolónak biztos kell lennie, meg valami szakaszoló/főmegszakító. Gondolom selejtezni a kiszszabályzóval lehetett. A fényszóró kérdőjel még, gondolom a zárfényt a hátramenetbe kapcsolt irányváltó adja, a fényszórót meg az előremenet, de van egy olyan érzésem, hogy volt valami kapcsolhatósága talán a második izzónak (nem hiszem, hogy a felszíni szakaszon nappal is teljes erővel ment volna a fényszóró, persze lehet tévedek)...
Szóval, igen. (És persze készül a pótkocsi is.) Távlatilag a régebbi verziók is tervben vannak, de egyelőre örülni fogunk, ha ezzel legalább elkészülünk. Aztán majd később folytatjuk.
Úgy látom, hogy a kézügyességed nagyon is megvan a modellek építéséhez, ám mintha a szerszámparkodat, valamint a felhasznált anyagokat illetően kihívásokkal küszködnél. Amit alkottál, kezdetnek egyáltalán nem rossz, sőt, messze jobb, mint amilyenek az én kezdeti modelljeim voltak. Ideje lenne szerintem szintet lépned, javaslom, szerezz be legalább egy mini esztergapadot (egy 250-300mm csúcstávolságút), egy kis marógépet, valamint egy körfűrészt! Ezek nélkül szerintem nem lehet normálisan forgástestet csinálni, egyeneset vágni, valamint igazán részletgazdaggá tenni a modelleket.
Ha van kérdésed, vagy ha tudok esetleg segíteni, írj nyugodtan egy e-mailt!