Szerintem kár lenne addig várnod, én a helyedben jövő tavasszal kiültetném. Ha jól betrágyázod, és nyáron sokat öntözöd, kint nagyon gyorsan megnő.
Azért nem érdemes várni, mert az idős növény is ugyanúgy tövig el tud fagyni, mint a fiatalabb. Ha jól takarod a törzsét, az biztos nem fagy meg.
Egyébként, ha a növény esetleg komoly fagykárt szenved (de nem fagy meg teljesen), és nagyon nehezen hajt, a károsodott részeket jobb teljesen visszavágni, így nagyon gyorsan újra fog nőni. Egyébként sokáig csak kínlódik.
Pécs, Mecsek oldal... Így könny...:))) Errefelé -24 is volt már... A takarást hasonlóan gondoltam, remélem eredményes lesz! Legkorábban '07 tavaszán kiderül.
Hopp, az előbb kicsit vastagon fogott a cerkám. :)
Szia bombaba!
Nem akarlak elkeseríteni, de szerintem nem is fogsz termést enni a bokrodról.
Sztem a te fügéd nem öntermékeny, az ilyenek Mo-n nem hoznak termést. Én is láttam már több ilyen bokrot, és sosem teremnek, ha a kis fügék 1-2 cm nagyok, mind lepotyognak.
Szerintem a legjobb a fa törzsét hálós krumpliszsák anyagával körbevenni (az nyúlik), és jól megtömni falevelekkel. Az alatt biztos, hogy nem fagy el. A takarás fölött megfagyhat, de legalább a törzse megmarad, és gyorsan újranő a koronája.
Nekem van egy nagy fügefám (kb 15-20 éves), ami még sosem volt takarva, és egyszer sem fagyott még el. A termése is minden évben beérik. Mondjuk ez Pécsen van a Mecsekoldalban, elég védett helyen.
A környéken elég sok helyen van füge, sok fajta. Úgy látom, hogy a fagytűrés leginkább a helytől függ, de a fajtán is nagyon sok múlik. Azok a legfagytűrőbb fajták, amelyeknek vastag hajtásaik vannak, korán hajtanak, az ágak korán beérnek, és a termésük is korábban érik. Szerintem ez nem függ a gyümölcs színétől.
Hely szempontjából a domb- vagy hegyoldal a legjobb (nem északi), és persze jó, ha ház védelmében van.
sztem nemcsak a formájától - mármint hogy fa vagy bokor - függ, hogy elfagy-e télen vagy nem, sokkal inkább a helytől. Nekem kb 30 éve van fügebokrom, de még egyszer sem ettem róla termést. (Nem takarom télre.)
A variációk a következők voltak:
- elfagyott télen, majd kihajtott.
- nem fagyott el télen, de az áttelelt rügyekből fejlődött fügék lehullottak zsenge gyermekkorukban, majd a másodtermés szintén (a kevés eső miatt). Pl. az idén egész sokáig birták, még kb 2 cm-es fügéket is láttam rajta, aztán meg semmit.
A terület fekvése elvileg ideális (az ország déli része), de ez a konkrét hely nagyon nem ok. Viszont innen kb 80 méterre - majd minden oldalról 2 méteres kőfallal körülvett helyen - van egy füge, kb 4 m magas és most is hemzsegnek rajta a gyümik. A városban van egy út, ahol az épületek déli oldalán vannak fügebokrok (2-4 m magasak). Senki nem foglalkozik velük (én szoktam arra járni, meg gondolom, sokan mások érés idején), nem takargatja őket és nőnek, mint a vadalma. Egy évre emlékszem, amikor tövig visszafagytak, de azt is túlélték.
Én jelentkeznék de sajnos/szerencsére vidéki vagyok. Így sajnos, kimaradok ebből, Pestre nagyon-nagyon ritkán járok.
Anyukám télálló narancsa lepottyant a fácskáról. Teljesen zöld volt még. Kb egy-másfél hete pottyant le, azóta anyukám a szobában napoztatja, hátha beérik. Ha kényszeredetten is, de azért érik, legalábbis már sárgul. Nem tudom, hogy mi lesz belőle, pedig már kezdtünk örülni, hogy megkóstolhatjuk a citrancsot.
A datolyaszilváim szépen sárgulnak már, kezdenek narancsossá válni. Még kell nekik azért egy-két hét, mire teljesen beérnek.
Én is fát akarok! Jelenleg dézsában van, kb. 1.4 m-en ágazik el, szépen vastagszik a törzse. Ha jól megerôsödik /talán '07 tavasz/ , akkor kiültetem, és az elágazásig fogom bebugyolálni jó durván, hogy odáig tuti megmaradjon... Fügetartók, szerintetek???
Potyognak a télálló citromom termései, lehet értük jelentkezni! : ) No, szóval akinek kell, azzal szívesen találkozom, kap pár szem termést. Sorry, de nem akarok a magokkal vacakolni, hogy kiszedjem nektek. Aki vidéken lakik, attól elnézést, de postán nem akarok küldeni, de mondom: ha Pesten jártok, szívesen találkozom bárkivel. Esetleg ha van valamilyen magotok, vagy más apróság cserébe, azt szívesen veszem.
Én is szeretnék egy ilyet, egész télen ellátna kajával! Ez praktikusabb, mint az alma vagy a körte, stb, amiket le kell szedni. És még ráadásul csutkája sincs.
Datolyaszilva hó alatt. Ezek szerint, nem árt neki a hideg, rajtahagyhattam volna még a fán. Na, mindegy. Visszaragasztani nem tudom, jövőre majd fennhagyom a fán.
Ha hazamegyek, belerakom őket egy dobozba az almával. Érlelődjenek.
Mergez: Én is sokat vacilláltam, hogy mikor szedjem le, de az időjósoknak hittem (rosszul tettem, hiszen nem vált be a jóslatuk), hogy éjszaka fagy lesz. Ha megfagy, nem tudom, hogy utána mi lett volna belőle. Az egyik könyvemben azt olvastam, hogy akkor kell leszedni, mikor még kemény, de már sárgul, és nem érte erős lehülés. Hogy ez az utóbbi mit jelent celsius fokban, nem tudom.
Majd meglátjuk, mi lesz így belőle. Ha nem sikerül szépen megérlelni, akkor jövőre másképpen próbálkozok.
Gratulálok a sikeres keltetéshez. Remélem, szépen felnő, nem növekedés közben gondolja meg magát, hogy ő is csatlakozik a néhai tesókhoz.
Évi, szerintem túl korán szedted le a terméseket! Tudom, hogy utólag könnyű okosnak lenni, de bőven fenthagyhattad volna még őket. Pláne, amíg ilyen szép napos idő van. Nem messze tőlünk van egy ilyen fa egy kertben, ahol még lombhullás után is fent vannak a gyümik. No akkor már szép sárgák. Pár éve Rijekában láttam egy hatalmas datolyaszilva fát, volt vagy 7-8 méteres. Legközelebb, ha arra járok, lefotózom. Nagyon szép volt. Addig itt a legutóbbi csírázásom, egy japánnaspolya. Nagy nehezen kicsírázott kb. 10-15 magból egy:
A korábbi kint telel, lehet másfél méteres, mert alig nőtt, elfagyott korábban. Remélem az új tavasszal behozza a lemaradást. Az alma biztos begyorsítja az érést, lehet már Mikulásra falatoztok.
a gyümi érési ideje október-november. Akkor érett (a fán), ha a szine csillogó narancssárga, a bőre átlátszó, és könnyen letörhető.
Betakaritás után utánérlelés szükséges, melynek folyamán a tannintartalma elbomlik, mert csak teljesen éretten fogyasztható.
Tárolása: kartondobozba helyezni a hibátlan darabokat (ne érjenek egymáshoz), száraz helyen kell tartani. Az érés gyorsitható, ha néhány almát helyezünk közéjük, amik acetilént és etilént bocsátanak ki.
(A fentieket Neked kerestem olasz oldalakon, merthogy ők nagy termelők.)
Én a dobozos kivit, amit éretlenül árulnak, nylonzacskóba szoktam kötni 1-2 alma társaságában, jól bekötve a zacsit. A kivi eredeti éretlenségétől függően pár nap-egy hét után már ehető állapotuvá válnak. Valószinü a kaki is igy működik.
Korábban bajlódtam én is a gyümölcsök érlelésével és akkor olvastam a csalánról. Persze, ami az egyik embernek természetes, a másiknak nem. A környékünkön rengeteg a csalán, meg a futórózsák tövében is hagytam, hadd nőjjenek, mert a kutyapisi N-jét lekötik.
Minden növény szövete éréskor különböző intenzítással bocsájt ki etilént, ami fokozza az érést. Pl. kimutatták, hogy a rothadó gyümölcs mellett gyorsabb az érés, mert nagyobb az etilénkibocsájtása.Találtam egy táblázatot arról, mely gyümölcsöknek milyen mértékű az etilén kibocsájtása. Az alma elég előkelő helyen áll. Szerintem bármely érettebb gyümölcs fokozza a másik érését.
Gyümölcsök és zöldségek etilén (CH2=CH2) kibocsátása t=20 oC
Nekem is van egy szép datolyaszilvafám, nem is értem, hogy 4-5 éves példányok hogy lehetnek még konténeresek? Az enyémnek iszonyú növekedési erélye van, simán nőtt 3 métert egy év alatt, és ha nem lett volna fagykár az elmúlt 2 évben már 4-5 méteres lenne. Apósomnál a 3 éves fa 4 méteres. Ha valaki meg akarja kóstolni a datolyaszilvát, tavaly a lidl-ben folyamatosan volt, szerintem néhány héten belül lesz. Vagy Kakhi vagy Sharon néven fog futni, fajtától függ éppen mit hoznak. A Sharon egy izraeli nemesítés, igénytelen bokros fajta, de ízre nem vettem észre lényeges különbséget.
Évi5: szerintem melegben nagyon hamar beérik.Amiket én kemény példányokat vásároltam eddig azok max 3-4 nap alatt megpuhultak.
A korábban vett fácskád kinn telel? Vagy még ő is fiatal ehhez? Mekkora?
(Egy másik topikban egy illető mesélte, hogy az ő fája még nem termett, pedig volt virága is, csak a kis bogyók lepotyogtak, nem fejlődtek tovább. Erre én mondtam neki, hogy kitartás, lehet, hogy még fiatal a fája, nem bírná el a gyümölcsöt, az én fámon is volt vagy 30 virág, de csak három maradt meg. Ez is tökéletesen elég volt neki, szerintem, hiszen hatalmasra nőttek. Ha csak a fele is megmaradt volna, letörnének az ágai. Végül megkérdeztem, hogy ugyan, mekkora a fája. A válasz: 4 méteres...... Ezek után, már óvatosan kérdezek és mondok bármit is.)
A kóstolóról természetesen beszámolok majd. Nem tudom, hogy mennyi idő alatt érik meg. Lehet, hogy csak karácsonykor esszük meg.
Minden tanácsot meghallgatok, megfogadok, csak egy a baj. Honnan vegyek én csalánlevelet? (A kertben volt, ezt akkor vettem észre, mikor puszta kézzel gazoltam. De sikeresen kitépkedtem őket. Heves szitkozódások közepette, mikor már jól belemarkolásztam)
Egyébként, ha jól tudom, az alma mellett is hamarabb érnek a gyümölcsök. A kosárkában így a három datolyaszilva mellett egy alma is csücsül. Remélem, nem teszek velük hülyeséget.
Az egyik piaci árustól vettem már datolyaszilvát, igaz, ők sharinnak hívta. (Ha jól tudom, a helyes neve: sharon.) Tényleg olyan, mint egy érett paradicsom. Ha megnyomkodja az ember, akkor ott barnás lesz, később meg is romlik, így elég kényes a szállításra. A férjem imádja. Így kíváncsian várjuk a fejleményeket. Még azt sem tudjuk, hogy magnélküli fajta-e vagy magos.
Naná, hogy szabad a képfeltöltés. Sőt, ha már bemutattad ezt a két növénykédet, biztos vagyok benne, hogy rejtegetsz még otthon valami különlegességeket, így kérnék még több képet!
Ígéretesek a növénykéid, remélem sikerül majd beoltani a lótuszszilváidat. Ha eljön az idő, remélem, beszámolsz majd róla.
(Egyébként, nekem az esetek 90%-ában elcsúsznak egymástól a képek és a szöveg, így ne bánkódj.)
