"Vagy a SUSY pl. jósol olyan szuperszimmetrikus részecskéket, amiknek bomlásai az LHC energián megfigyelhetőek lehetnek."
Remélem megtalálják a SUSY-t! :)
"És persze viselkedjenek jól unitaritás szempontjából, valamint lehetőleg ne legyen bennük hierarchiaprobléma stb. Ugye a Higgsszel ez utóbbi az egyik komoly gond (már azon túl, hogy nem akar meglenni.)
Pl. a SUSY ezt megoldja, a susy-partnerek járulékai kiejtik egymást, nem kell finomhangolni."
Úgye az a hierarchia probléma, hogy a sugárzási korrekciók nagyobb tömeget adnának a részecskéknek, mint ami megfigyelhető?
A SUSY azért tetszetős nekem, mert a vákuumenergiát is kinulláza, nem lesz az a végtelen, és a tachion létezését is kizárja. A baj az , hogy a SUSY partenerek tömegkülönbsége a SUSY expilicite sérüléséből adódik.:S
"A legismertebb talán a technicolor, ami mostanában újra divatos. Csak címszavakat tudok róla, de az valami ilyesmi: felteszünk egy új mértékteret (az erős kölcsönhatáshoz hasonló jellegű, innen a név), valamint tömegmentes fermionokat, amik ehhez csatolódnak. Ez a kölcsönhatás fogja lesérteni a királis szimmetriát - tehát persze hasonlít a klasszikus Higgs mechanizmushoz, mert van szimmetriasértés, Goldstone-bozon elnyelés, de maga a tömeges skalár Higgs, az nincs."
Köszönöm szépen! Erről még nem hallottam soha. Ha van szimmetriasértés, és Goldstone-bozon elnyelés, akkor hogy lehet, hogy nincs Higgs részecske? Mert az elektrogyenge elméletben a Higgs skalármezőre "azért van szükség", mert ennek a mezőnek a mozgási energiás tagjában levő kovariáns deriváltjaiban vannak a mértékbozonokkal való csatólása, amiből a skalármező vákuumállapoti tagja adja ezeknek a mértékbozonoknak a tömegtagját, ha spontán szimmetriasértés van. Úgy gondolom, ha a Higgs-mező vákuumállapota nélkül a lokális folytonos szimmetriasérülésnél nem generálódna tömeg.
Azt szeretném megkérdezni tőled, hogy ismersz olyan jelnségeket, amiben az egyes elméleteket össze lehet hasonlítani egymással?
Egyet mondtál is, a protonbomlás nemléte kilövi a hagyományos GUT-ot.
Vagy a SUSY pl. jósol olyan szuperszimmetrikus részecskéket, amiknek bomlásai az LHC energián megfigyelhetőek lehetnek.
És a Higgs-mechanizmuson kívül milyen elmélet létezhet, ami tud olyan sokat, mint az SM?
Ahogy írod, olyan modellekről lehet csak szó, amik a SM-t szőröstül-bőröstül, elektrogyenge szimmetriaséréssel együtt magukban foglalják. És persze viselkedjenek jól unitaritás szempontjából, valamint lehetőleg ne legyen bennük hierarchiaprobléma stb. Ugye a Higgsszel ez utóbbi az egyik komoly gond (már azon túl, hogy nem akar meglenni.)
Pl. a SUSY ezt megoldja, a susy-partnerek járulékai kiejtik egymást, nem kell finomhangolni. De vannak higgsmentes modellek, ezekben a tömeget valami más mechanizmus generálja.
A legismertebb talán a technicolor, ami mostanában újra divatos. Csak címszavakat tudok róla, de az valami ilyesmi: felteszünk egy új mértékteret (az erős kölcsönhatáshoz hasonló jellegű, innen a név), valamint tömegmentes fermionokat, amik ehhez csatolódnak. Ez a kölcsönhatás fogja lesérteni a királis szimmetriát - tehát persze hasonlít a klasszikus Higgs mechanizmushoz, mert van szimmetriasértés, Goldstone-bozon elnyelés, de maga a tömeges skalár Higgs, az nincs.
Azt szeretném megkérdezni tőled, hogy ismersz olyan jelnségeket, amiben az egyes elméleteket össze lehet hasonlítani egymással? És a Higgs-mechanizmuson kívül milyen elmélet létezhet, ami tud olyan sokat, mint az SM? Mert a Nagy Egyesítés, és az SM minimális SUSY-s kiterjesztése csak általánosítja a Higgs-mechanizmusos elméletet, de nem helyettesíti. Az SU(5)-ről kiderült, hogy nem igaz, mert nem sikerült olyan protonbomlási sebességet kimutatni, ami a Nagy Egyesítés megjósol.
A Z-bozon felfedezésével biztossá vált, hogy az SU(2)xU(1) az elektrogyenge elmélet mértéktere, ami U(1)-re sérül le, mert csak a foton marad tömegnélküli.
Az addig oké, hogy a matematikai eljárás segítségével le lehet írni több terület megfigyeléseit is. Attól az még csak analógia, ami működhet valamilyen szintig, aztán már esetleg nem.
Például a gravitációs és az elektromos vonzás látszólag igen hasonlónak tűntek (1/r^2-es centrális erőtér), aztán a 20. században kiderült, hogy igen felületes ez a kapcsolat.
A SM jól működik, nagyon jól, tehát az biztos, hogy vagy Higgs-mechanizmus van, vagy valami helyette, ami ennek a szerepét eljátssza. Ugye több ilyen elmélet is van, és azért ezek közül némelyik nagyon messze van attól a skalárbozontól, ami az eredeti mechanizmusban szerepel. Ami persze mindaddig nem lenne érdekes, amíg nem tudnánk köztük különbséget tenni ("ami úgy sétál, mint egy kacsa és úgy hápog, mint egy kacsa, az kacsa"), de ugye vannak jóslatok is elvileg mérhető mennyiségekre, amik az egyes elméletekben eltérnek. És többek közt az LHC azon dolgozik, hogy ezek a mennyiségek meg is legyenek mérve.
Ha a Higgs-bozont még nem is találják, de ez csak az elektrogyenge elmélet Higgs-bozonja. De a szupravezetés Higgs-mechanizmusához tratozó Higgs bozon ismert. Ezek a Cooper elektronok. Ez tömeggel ruházza fel a szupravezetőbeli eletromágneses mező terének M*Amu*Amu tömegtagot ad(ahol Amu az elektromágneses mező négyes vektorpotenciálja). Itt a M tömeg a Cooper elektronok vákuumvárható értékének négyzetével arányos. Ez a vákuumvárhatóérték a szupravezetés hőmérséklete felett nulla (így ilyenkor ez az M tömeg is nulla), a szupravezetés hőmérséklete alatt pedig nem nulla (ekkor az elektromágneses mezőnek van tömegtagja). Emiatt cseng le exp(-k r)/r szerinte a mágneses tér a szupravezetőben , vagyis gyakorlatilag kiszorítja magából a szupravezető a mágneses teret(Meissner effektus).
Szóval emiatt, és a gyenge kölcsönhatás jelenlegi sikerei miatt 100%, hogy az elektrogyenge kölcsönhatás vektorbozonjainak is a Higgs mechanizmus ad tömeget. Csak ez lehet kérdés, hogy nem-e összetettebb a Higgs mechanizmus, ami csak azt jelenti, hogy lehet, hogy többféle Higgs bozon van. Bár a Standard Modell nem akar úgy recsegni, mint ahogy a részecskefizikusok szeretnék.
DVAG = Sötét energia. Nem kifejezetten az én rögeszmém, mert többen jobb helyekről úgy gondolják, hogy a Világegyetem anyagának 2/3-a sötét energia.
Én inkább Vákuum energiának hívnám, mert ami miatt a sötét energiát kitalálták az egy tévedés. Az egésznek az az oka, hogy a nagyon távoli SNI-k távolabb látszanak mint ahogy egy rossz kozmológia szerint számolva látszaniuk kellene.
Ebből legalább kétféle következtetés vonható le,
1. egy téves, hivatalos verzió miszerint az Univerzum gyorsulva tágul. Szarvashiba, hogy a távoli SNI-ek régebben mentek gyorsabban, nem pedig ma. Ebből az következik, hogy az Univerzum ma LASSULVA tágul !!!!!!!!!! (Azt, hogy ma milyen sebességgel tágul akkor látjuk, ha a közelünkben nézelődünk, ahol fiatalabb fotonokat látunk). Majdcsak fölérik ésszel.
2. az Univerzum régebben a fénysebesség sokszorosával tágult, legalábbis a "szélső" galaxisok sebessége a fénysebesség sokszorosa volt. Mára fékeződik, de a nagyon távoli galaxisok sebessége még így is 2c -t meghaladhatja, pl, az 53w002 galaxis távolodási sebessége 717314 km/sec, a fénysebesség duplája.
Mivel a hivatalos verzió, a gyorsulva tágulás egy durva tévedés eredménye, ezért az ebből eredő sötét energia hipotézis is sánta.
Ennek ellenére úgy vélem a Vákuum energia graviton energiarészecskékből áll és az Univerzum anyagának jelentős részét képezi. A gravitonok a nyomó gravitációt okozzák.
..Tehát nem úgy kell elképzelni a fekete lyukakat, mint valami mindent felfaló szörnyetegeket.. De igen.
Ami most nincs befelé spirálozó pályán az majd később ott lehet. Nincs éles határ a befelé spirálozó és a nem tudjuk megállapítani merrefelé spirálozó anyag között. Galaxisok ütköznek, mindenfajta spirálozást összezavarnak, végsősoron minden belehullik a központi fekete lyukba, csillagok, bolygók és a fekete lyukakis, csak idő kérdése.
De nemcsak a csillagok tömik ám a fekete lyukak bendőjét, egy ilyen nagyobbacska fekete lyuk a DVAG-ot is nyeli és ennek nem kell spiráloznia. Nefelejcs del, hogy a Világegyetem 2/3-a DVAG :) Ettől lesz ciklusos..
Minden galaxis centrumában, tehát a mi Tejútrendszerünk centrumában is szupernagy tömegű fekete lyuk van, mégsem nyeli el a galaxis anyagát, sőt, nyugodtan el is lehetne haladni körülöttük egészen közel is. Csak a "befelé spirálozó" pályán mozgó objektumokat nyeli el.....
Tehát nem úgy kell elképzelni a fekete lyukakat, mint valami mindent felfaló szörnyetegeket, mert ha így lenne, akkor már régóta fekete lyukból állna az egész Univerzum, mert már a legelső csillagokból keletkezett fekete lyukak minden felfaltak volna......
2011-08-12 05:51 Részecskegyorsító: keresse Ön is a Higgs-bozont
Önkéntesek segítségét kéri a Higgs-bozon, azaz az „isteni” részecske kutatásában a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC) - olvasható a LiveScience hírportálon.
Hazugság. Olvasd el gondosabban a cikket esetleg cikkeket és kiderül, nem a Higgs bozont találták meg hanem láttak valamiféle jeleket a háttér dzsungelben amiről nem tudják, hogy micsoda, talán csak zaj.
A Higgs bozont nem találhatják meg, mert nincs ráírva egyetlen részecskére sem, hogy én vagyok a Higgs bozon. A keresés azt jelenti, hogy olyan eseményeket keresnek ami megfeleltethető az előzetes számolgatás-várakozásnak, esetleg menetközben változtatva az elképzeléseket. Éppenhogy az történt végigpásztázva a lehetséges energiatartományok csaknem teljes spektrumát, hogy NEM TALÁLTAK sehol még csak hasonlót sem. Egy egész kis energiatartomány maradt a reménykedésre, a 114-145 GeV közötti tartomány (0-480 ig már kizárták a lehetséges létezését, kivéve ezt a 114-140-ig tartó részt)
A Higgs bozont legfőképpen pedig azért nem találhatják meg, mert nincs olyan, a tömeg másként ugrik elő, nem egy részecske adja a tömeget hanem a tömeg a pörgő energiarészecske tehetetlensége által okozott illúzió. Az elemi részecskéknek ugyanis tömege nincs.
Nem a tömeg okozza a tehetetlenséget hanem a tehetetlenség okozza a tömeget.
A Nap azért nem válhat fekete lyukká, mert túl kicsi a tömege ahhoz, hogy szupernóvaként felrobbanjon. A Nap várhatóan fehér törpévé fog válni élete végén.....
Hét éve még nem is fórumoztam:)) 2008-ban kezdtem el fórumozni, miután öngyilkos lett egy 16 éves indiai lány, mert attól félt, hogy az LHC-ben fekete lyukak fognak keletkezni, és jön a világvége. Bizonyára meg akarta váltani a világot: abban reménykedett, hogy az ő öngyilkosságának hatására mégsem fogják beindítani az LHC kísérleteket. Aztán éppen az origós LHC cikkek utáni hozzászólásokat olvasva szomorúan tapasztaltam, hogy Magyarországon is érettségizett, sőt, egyetemet végzett emberek is komolyan elhiszik azt, hogy részecskegyorsítóval lehet veszélyes méretű fekete lyukakat gyártani. Ennek okát pedig a fizikatanítás hiányosságaiban láttam, ezért úgy éreztem, hogy muszáj felvilágosítanom az Ifjúságot:))
"Akkor mérnem mész rá vissza? Ha ott olyan jó volt?"
Függetlenül attól, hogy én akkor se mennék, ha nagyon egyszerű volna, el kell mondani, hogy az nem is olyan egyszerű.
Nehéz olyan fát találni, aminek nincs gazdája, pláne, ha valami ehető is rajta - azt meg, hogy ki a gazdája, ha nem is meghatározza, de pár rongyos atom tárolja néhány tányéron, amelynek leolvasása után a modern ősember elkergethető a fáról, vissza a panelba (nem mondom, hogy a híd alá, mert onnan is elkergetik).
De az igazi csavar az, hogy tudomány és lemeztányérok nélkül a dolog pont így nézne ki a dolog, csak az egyik falakó hajtaná el illetve csapná agyon a másik falakót. Mire az éppen még agyon nem csapott falakó elkezdene töprengeni, hogy milyen eszközzel akadájozhatná meg a küszöbön álló saját agyoncsapatását, az agyoncsapásban élenjáró pedig, hogy mivel tudná hatékonyabbá tenni az agyoncsapásokat, és lajstromba venni a fáit, amelyre más nem mászhat.
Onnan pedig megint pár bunkócsapásnyira van a lemeztányér és a tesco.
